Az adathozzáférés és felhasználás nemzetközi gyakorlatai

IRODALOM

HALÁSZ G. (2009) Tényekre alapozott oktatáspolitika és oktatásfejlesztés. In: PUSZTAI G. & RÉBAY M. (eds): Kié az oktatáskutatás. Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára. Csokonai Könyvkiadó, Debrecen. pp. 187–191.

HALÁSZ G. (2010a) A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás-vizsgálati rendszere. Nemzeti Tankönyvkiadó. Kézirat.

HALÁSZ G. (2010b) A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás-vizsgálati rendszere. In: A pedagógiai rendszerek független hatáselemzés/beválásvizsgálat rendszerének kidolgozása. Összefoglaló tanulmány a TÁMOP3.1.1. 2. pillér 11. alprojekt számára (kutatásvezető: Vass Vilmos). pp. 128–164.

HALÁSZ G. (2014) Az OECD és az oktatás. In: SZÉLL K. (ed): Az OECD az oktatásról – adatok, elemzések, értelmezések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. pp. 7–15.

HAVASI É. (2007) Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei. Statisztikai Szemle 85(8). pp. 677–689.

KÁDÁRNÉ F. J. (2003) Az OECD oktatási indikátor-programja. In: IMRE A. (ed) Jelzések az oktatásról. Oktatásunk helyzete az OECD adatainak tükrében. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. pp. 11–26.

KEEN, R. & BOLTON, P. (2015) Statistics, Sources of social statistics: Education. House of Commons Library.

OECD (2007) Evidence in Education: Linking Research and Policy, Knowledge management. OECD Publishing, Paris.

OECD (2008): Statistics, Knowledge and Policy 2007 – Measuring and Fostering the Progress of Societies. OECD Publishing, Paris.

OECD (2014) Education at a Glance 2014. OECD indicators. OECD Publishing, Paris.

TÓT É. (2004) Oktatási Indikátorok, az OECD INES Network-B tevékenysége. Kutatás közben 264, Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest.

VEROSZTA ZS. (2011) Adatok az oktatáspolitika és a kutatás közti térben. Educatio 20(4). pp. 521–534.