Olvasási idő: 
35 perc
Author

Oktatói és hallgatói támogatások a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen

[1] A felsőoktatási támogatások rendszere sokrétű és sokoldalú, érthetjük alatta a hallgatók és az oktatók információs és kommunikációs eszközök és hozzáférés támogatását, ide sorolva az e-tanulási rendszerekkel történő tanulás és oktatástámogatást, beleértve a könyvtárak, elektronikus adatbázisok hozzáférését, a hallgatók és oktatók tehetség-támogatását, szakkollégiumok, tudományos diákkonferenciák, elismerések, díjak és kitüntetések révén, valamint a hallgatók és oktatók ösztöndíjakon és kutatási pályázatokon, mobilitási programokon keresztül történő támogatását. Az elkövetkezőkben erről a harmadik támogatási formáról, a hallgatók és oktatók oktatási és kutatási ösztöndíjairól, mobilitási lehetőségeiről lesz részletesebben szó.

A tanulmány az egyetem rektora által készített beszámolók, a minőségbiztosítási jelentések és az egyetemi fejlesztési tervek, illetve a rektori hivatal által szolgáltatott adatok alapján készültek. Nagy nehézséget okozott a feldolgozásban, hogy a jelentésekben szereplő adatok nem koherensek, ezért szinte teljesen lehetetlenség longitudinális elemzést végezni, mert az összehasonlítás lehetetlenné válik azáltal, hogy az adatok évenként más-más bontásban, más szintre vonatkozóan (adott esetben csak az egyetem szintjére, más esetben kari szinten is), vagy részletezettségben (néhány helyen a grafikonon az adatok is fel vannak tüntetve, máshol csak trendek) vannak megadva.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet 2000-ben alapították három helyszínnel, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A csíkszeredai képzés 2001 szeptemberében indult ideiglenes működési engedéllyel, ekkor Kolozsváron 800, Marosvásárhelyen 165, Csíkszeredán 209 hallgató kezdte az egyetemet, 2005 nyarán a Sapientia EMTE első végzősei sikeresen államvizsgáztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen, két éve pedig az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen is.[2] Azóta a legtöbb szak akkreditált lett, így saját államvizsgát szervezhet. Az egyetem az 58/2012-es törvény alapján 2012-ben kapta meg az intézményi akkreditációt. (lásd Románia Hivatalos Közlönye, 180. (XXIV.) kötet, 222 sz. I. rész, 2012. ápr. 3.)

A továbbiakban a csíkszeredai Sapientia EMTE hallgatóinak és oktatóinak oktatási és kutatási támogatásairól lesz szó. 2004 szeptemberében Csíkszeredában két különálló kar – a Gazdaság- és Humántudományok Kar, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar – jött létre, melyek 2015-ben ismét egy karrá egyesültek.


Képzési kínálat

2015-ben 15 alapszakon (gazdasági informatika, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, agrár- és élelmiszeripari gazdaság, marketing, élelmiszeripari mérnök, környezetmérnök, élelmiszeripari biotechnológia, génsebészet, turisztikai mérnök-menedzser, román nyelv és irodalom, szociológia-vidékfejlesztés, világ és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak, humán erőforrás, kommunikáció és PR)[3] és 5 mesterképzési (alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy, vezetés és szervezés, fenntartható biotechnológiák, fordító és tolmács, kommunikáció és közkapcsolatok) szakon lehetett tanulni a csíkszeredai karon. Az alapképzések közül több mint fele akkreditált, a többi ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, amint azt az alábbi táblázatból is láthatjuk.

1. táblázat:
Hallgatói és oktatói létszám, valamint akkreditált és ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakok alakulása a csíkszeredai Sapientia EMTE karon 2001–2016 között

Forrás: saját szerkesztésű táblázat a rektori jelentések (2011–2014),[4] a minőségbiztosítási jelentések (2007–2014) és a fejlesztési stratégiák (2007–2011, 2012–2016, 2015–2020) adatai alapján, valamint Bakacsi Gy., Dávid Z., Hauer M., Szilágyi P. & Tonk M. (2006) In: Quo vadis Sapientia.

A csíkszeredai kar átlagában jónak számít a diák/tanár arány, ami 8 fő/tanár volt a legmagasabb 2007/2008-ban, azonban az egyes szakok között is nagy eltérések vannak, mert például társadalomtudományi- vagy közgazdasági szakokon 16 fő is jut egy-egy tanárra.

A csíkszeredai kar vonatkozásában nem találtunk részletes adatokat arról, hogy az oktatókon belül milyen arányban vannak doktori fokozattal és határozatlan idejű szerződéssel alkalmazottak. Az egyetem egészén belül, 2006-ig nőtt az állások száma, majd csökkent 2009-ig és azóta lassan újra nő, de még nem érte el a 2006-os korábbi mértéket. Az összes oktatói létszámon belül fokozatosan és nagyon lassan nőtt a doktori fokozattal rendelkezők aránya is, azonban a határozatlan időre alkalmazottak száma inkább egyfajta stagnálást, sőt az utóbbi időben inkább visszaesést mutat, ezért tűnik úgy az ábrán, hogy egyre inkább szétnyílik az oktatók létszámának és a határozott időre alkalmazottak létszámának ollója. Ez a trend Nyugat-Európa fejlettebb országaiban is fellelhető, például Hollandiában is egyre inkább megfigyelt jelenség, hogy az oktatói státuszokat határozott időre és szigorú teljesítményelvárásokhoz kötik.

1. ábra:
Fokozattal rendelkező, határozatlan időre alkalmazott és összesített oktatói létszámok 2001–2012 a csíkszeredai Sapientia EMTE-n

2009-től nőtt az ideiglenesen vagy teljes mértékben akkreditált szakok száma Csíkszeredában, azonban 2010-től az akkreditált szakok száma stagnál, az új mesteri programok megjelenésével bővült a képzési kínálat.


Finanszírozás

A Sapientia EMTE-t a magyar állam hozta létre, ezért magánegyetemnek számít Romániában. 2002 októberétől a Sapientián bevezették a normatív finanszírozást.[5] Egyre inkább az a cél, hogy csökkenjen a külső, magyar állami támogatás és az egyetem megálljon a saját lábán, a saját maga bevételeiből. A Sapientia Kuratórium 2006/70-es határozata 3.2. pontjában megfogalmazott célmeghatározásának megfelelően minimum 20-25%-os mértékű saját bevétel elérése volt a cél 2011-ig, fokozatosan 2007-ben 5%, 2008-ban 10%, 2009-ben 15%, 2010-ben 20%, 2011-ben 25%. Sajnos nem sikerült egyértelmű adatokat találni, hogy ezt a célt milyen mértékben sikerült tandíjak, kutatási és fejlesztési pályázatok, együttműködések révén az egyetemnek kiviteleznie. A kutatási bevételekről még a későbbiek során lesz majd részletesebben szó.

Megalakítása óta a romániai magyar kisebbség azt szeretné elérni, hogy mivel az egyetem közszolgálati oktatási tevékenységet folytat, a fenntartását a román állam átvállalja, ahogyan például a komáromi Selye János Egyetem esetében történt, ahol az egyetemet a létrejötte óta a szlovák állam tartja fenn. Egyelőre a román állam támogatása kimerül az oktatói kutatási pályázati lehetőségekben, melyek nyitottak minden felsőoktatásban oktató vagy tanuló számára. Korábban, mivel a 2012-es akkreditálásáig az egyetem alapítványi magánegyetemnek számított, ezért 2001 és 2011 között jelentős mértékben hozzájárult az állami költségvetéshez, az alapítványokra érvényes adókat fizette, bevételeire, ingatlanjaira, nemcsak az alkalmazottak járulékaira, annak ellenére, hogy akkor is közszolgálati (oktatási) feladatokat teljesített.


Nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitási programok:
Erasmus+, Velux (Dánia)

A csíkszeredai Sapientia EMTE csak a 2012-es intézményi akkreditálást követően a 2013/2014-es tanévtől kapcsolódhatott be az Erasmus programokba. Az Erasmus+ program egységbe foglalja az oktatói és hallgatói mobilitási programokat, ezen kívül a korábbi Comenius, Leonardo da Vinci, Grundtvig, Youth in Action, Tempus és egyéb európai programokat is. Az Erasmus + tartalmazza a CEEPUS III-at, a KA1 programjai keretében lehetőséget nyújt közös Mesteri fokozatok kibocsátására (Erasmus Mundus Joint Master Degree), az Erasmus + KA2 programjai stratégiai partnerségeket, tudás-együttműködéseket (knowledge alliance), és felsőoktatási képességfejlesztési programokat tartalmaz. Az Erasmus + körébe tartozik ugyanakkor a Jean Monet európai integrálási oktatás és kutatási program is.

A fentiek közül a Sapientia EMTE leginkább a hallgatói és oktatói mobilitási programokat veszi igénybe, de ezek fokozatosan bővültek, a hallgatók esetében a szakmai gyakorlati mobilitással és az adminisztrációs kollégák bevonásával a mobilitási programokba. A CEEPUS iránt is kezdődő érdeklődés tapasztalható az oktatók részéről, ahogy az egyetemnek sikerült egy stratégiai partnerség részese lenni a horvátországi dubrovniki egyetem felkérésére.

2015-ben a Sapientia EMTE-nek összesen 38 külföldi felsőoktatási intézménnyel volt Erasmus+ kétoldalú szerződése a 2014–2020 időszakra, amelyből magyarországi intézmény: 27, lengyelországi: 2, németországi: 2, dániai: 1, franciaországi: 1, olaszországi: 1, szlovákiai: 1, spanyolországi: 1, svédországi: 1, törökországi: 1.[6]

A csíkszeredai Sapientia EMTE legtöbb partner intézménye Magyarországon található, ezek: a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a budapesti Wesley János Lelkészképző Főiskola, a Debreceni Egyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, a budapesti ELTE, a Dunaújvárosi Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola, a Kaposvári Egyetem, a budapesti Kodolányi János Főiskola, a Nyíregyházi Egyetem, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Szolnoki Főiskola. A csíkszeredai kar határon túli magyar intézményként Erasmus partneri kapcsolatokat ápol a szlovákiai magyar révkomáromi Selye János Egyetemmel is. Külföldi Erasmus partnerei a dániai International Business Academy, az olaszországi Universita degli Studi della Tuscia, a spanyolországi Universidade de Vigo.

2. táblázat:
Erasmus mobilitási pályázatok mértéke 2013/14-2014/15 tanévekben

Forrás: Saját készítésű táblázat a Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor adatai alapján.

A táblázatból láthatjuk, hogy a mobilitások egyéni haszna mellett a mobilitás-szervezési támogatások nem elhanyagolható módon hozzájárulnak az Egyetem saját bevételeihez és ez az összeg megnégyszereződött egy év alatt.

3. táblázat:
A hallgatói és oktatói mobilitási pályázatok számának és értékének, valamint a kiutazások időtartamának változása 2013/14-2014/15 között

[7] [8] [9] [10]

Forrás: Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.

A partnerintézmények kínálatából különböző tudományterületek (szakok) közül választhatnak az oktatók és hallgatók saját szakjuknak megfelelően. Ezek az Erasmusos kapcsolatok többnyire az intézményi vezetők (rektor, dékánok, tanszékvezetők) és az oktatók személyes kapcsolatai mentén jöttek létre és sok esetben csak egy-egy adott szakra korlátozódnak.

Az első 2013/2014-es évhez képest egy évre rá sikerült nagyobb mértékben kihasználni a rendelkezésre álló keretet, megduplázva azok összegét, ugyanakkor az egy főre jutó támogatási összeg is megnőtt (1621.5 Euro/mobilitás a korábbi 1037.5-höz képest). A hallgatói mobilitások száma másfélszeresére nőtt, a szakmai gyakorlatoké több mint duplájára, az oktatói mobilitások is másfélszeresre nőttek, ugyanakkor az figyelhető meg, hogy 2014/15-ben többen utaztak ki kevesebb időre (5 nap helyett 3-4 napra), a képzési célú oktatási mobilitás is nőtt, de nem olyan jelentős mértékben, mint a többi.

A társadalomtudományi szakterületen a legintenzívebb a mobilitás, amint az az alábbi táblázatból látszik, ezt követik az üzleti és adminisztratív tudományok, majd a természettudományok és matematika.

4. táblázat:
A szakterületek részvételének aránya az Erasmus mobilitási programban a csíkszeredai karon
[11] Forrás: Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.

Összességében és a csíkszeredai kar esetében is a társadalomtudományi szakok rendelkeznek a legtöbb Erasmus kapcsolattal. Érdemes lenne ezeket a kapcsolatokat tovább bővíteni, kilépni a magyar nyelvi körből és nemzetköziesedni. A hallgatói mobilitás aránya a 2014/2015-ös évben Sapientia szinten 5,92%, ami több mint négyszerese a nemzetközi 1.4%-os átlagnak.[12]

5. táblázat:
A csíkszeredai kar hallgatói mobilitásának változása és aránya a többi karhoz és a hallgatói létszámhoz viszonyítva

Forrás: Saját szerkesztés a Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről adatait felhasználva. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.

A fenti táblázatból látható, hogy csíkszeredai kar mobilitása összességében és a diákok létszámához képest is kiemelkedőbb, ami összefüggésben van azzal is, hogy az egyetemen belül itt van a társadalomtudományi és közgazdasági szakok többsége, melyek a legtöbb kapcsolattal rendelkeznek. A két tudományágból ugyanannyi hallgató (11-11) tanult külföldön 2014/2015-ben. A mobilitás döntően Magyarországra irányul, mintegy felváltva a korábbi részképzéses ösztöndíjakat. Csak nyelvi szakmai területen sikerült valóban idegen nyelven folyó mobilitást megvalósítani.

Tanulmányi céllal Erasmus ösztöndíjjal egyetlen egy hallgató érkezett az egyetemre külföldről 2013/14-ben és 2014/15-ben is, Magyarországról. Ebben a többi helyszín és kar jobban teljesített, Marosvásárhelyre érkezett a legtöbb diák, 5 fő 2014/2015-ben, mind a nyíregyházi főiskoláról. Szakmai gyakorlatra egyáltalán nem érkezett hozzánk hallgató, egyetlen helyszínre vagy karra sem. E tekintetben is kell még fokozni a tájékoztatást, nyitni kell a partner intézmények irányába. Az alacsony népszerűség oka lehet egyrészt Románia tovább élő rossz híre, másrészt, hogy a magyarországi egyetemeken tanuló diákok nem tudnak a lehetőségről, hogy magyar nyelven is tanulhatnak az Erasmus + mobilitási pályázat lehetőségével a szomszédos országok magyar nyelven is oktató egyetemein. A külföldi diákok távolmaradását magyarázza továbbá, hogy a csíkszeredai Sapientián, mint sok más magyar nyelvű felsőoktatási intézményben, kevés az angol nyelven oktatott tárgyak száma (BA képzésben 14, MA-ban 5), ahogyan elégtelen az tájékoztatás és nincs kialakult infrastruktúra sem a külföldi diákok tájékoztatására, fogadására.[13]

6. táblázat:
A hallgatói mobilitás szakterületei és a fogadó intézmények a csíkszeredai karon 2014/15-ben.

Forrás: Saját szerkesztés a Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről adatait felhasználva. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.

A csíkszeredai karon fokozatosan nőtt a diákok szakmai mobilitása, a szakmai gyakorlatra kiutazók aránya is, míg 2013/14-ben 12, addig 2014/2015-ben már 49, 2015/2016-ban 60-an utaztak külföldre, és míg kezdetben nem sikerült betölteni a meghirdetett helyeket, az idei évben már túljelentkezés volt (71-en jelentkeztek 60 helyre).

Az oktatói mobilitás a csíkszeredai karon jelenleg stagnál, 13 volt az első évben, 18 a másodikban és 18 a harmadik évben, azaz 2015/2016-ban is, ami szintén jelentősebb, mint a másik két helyszín, illetve kar esetében. Ebben az esetben is a társadalomtudományi szakok oktatói vezetik a listát a közgazdászokkal karöltve. Nyilvánvaló, hogy az oktatók és a diákok mobilitása összefügg, azok a diákok veszik igénybe az Erasmus lehetőségeket, akiknek az oktatói is élnek vele és többnyire azokra az egyetemekre utaznak, ahova az oktatóik.

7. táblázat:
Oktatók által látogatott egyetemek szakterületenként a csíkszeredai karról 2014/15

Forrás: Saját szerkesztés a Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről adatait felhasználva. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.

Ahogyan a diákoknál, a kiutazó oktatók esetében is azt láthatjuk, hogy lényegesen kevesebben érkeztek Erasmus mobilitás keretében oktatók a csíkszeredai karra, bár a számuk növekvő tendenciát mutat, 9 az első évben, 7 a másodikban, 19 a harmadik évben. Ebben az esetben is magyar nyelvterületről érkeznek a legtöbben.

8. táblázat:
A csíkszeredai karra érkező oktatók szakterületenként és küldő egyetemek szerint és az általuk tartott órák száma 2014/15-ben

Forrás: Saját szerkesztés a Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről adatait felhasználva. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.

Az Erasmus + a hallgatói és oktatói mobilitási programokon és kétoldalú szerződéseken kívül számos más kutatási és együttműködési lehetőséget is kínál, ezek azonban egyelőre kiaknázatlan területek a Sapientia EMTE részéről. Egyetlen 2 éves stratégiai partnerség jött létre, az „innovatív gyakorlatok fejlesztésének, átadásának és megvalósításnak támogatása, továbbá az együttműködést, a társaktól való tanulást és az európai szintű tapasztalatcserét támogató közös kezdeményezések megvalósítása”, a horvátországi Dubrovnik egyetem kezdeményezésére. A továbbiakban a Sapientia EMTE-nek a mobilitási programok Magyarországon túlmutató kiterjesztése mellett ezekkel a további Erasmus+-os lehetőségekkel (mely most már magában foglalja a közös mesterik és doktorik létrehozását, a felnőttképzési, a vállalatokkal történő együttműködési lehetőségeket is) kellene közelebbről megismerkednie, hogy kiaknázza őket. Megjegyzem, ebben egyelőre a magyarországi egyetemek sem kiemelkedők.

Az Erasmus+-on kívül európai ösztöndíjlehetőséget kínál a Dániai Velux[14] is, angolul jól tudó közgazdasági és műszaki tudományokat tanuló hallgatóknak. Ezzel a lehetőséggel 2012/2013-ban 4, 2013/2014-ben 10, 2014/2015-ben 7 diák élt a csíkszeredai karról.


A hallgatói támogatások rendszere

A Sapientia EMTE hallgatói számára rendelkezésre álló lehetőségeket szinte lehetetlen feltérképezni, egyrészt mert sok szétaprózódott lehetőségről beszélhetünk, melyek folyamatos mozgásban vannak, megszűnnek és újak jönnek létre, másrészt mert sok közülük esetleges, csak egyetlen egyszer vagy néhányszor hirdették meg. Kevés a folyamatos, minden évben meghirdetett lehetőség, melyekre előre és időben készülni lehet. Az alábbiakban mégis megpróbálunk egy pillanatképet adni a lehetőségekről, egyfajta szerkezetbe foglalva ezeket. A Sapientia EMTE hallgatói pályázatairól egyrészt a marosvásárhelyi kar fő oldalán a kutatások és pályázatok[15] alatt, másrészt a nemzetközi kapcsolatok, az Erasmus + és a hírek rovatokban olvashatunk. A pályázatok jelentős része korábbi évekből származik, viszonylag kevés az időszerű, jelenleg is pályázható lehetőség. További ösztöndíjlehetőségről az osztondijak.ro közösségi- és weboldaláról, valamint a palyazat.ro oldalakról tájékozódhatunk.

A támogatások rendszerét a kiírók földrajzi hovatartozása és fenntartója alapján osztályozhatjuk. E szerint egyrészt európai, másrészt romániai és magyarországi állami egyetemekre jellemző állami támogatási formák köszönnek vissza, harmadrészt a magyar kultúrkörhöz és kisebbségi léthez kapcsolódó kiegészítő támogatások a jellemzők, negyedrészt az üzleti szféra, ötödrészt a helyi hatóságok és nem utolsó sorban az egyetem saját kezdeményezéseit különböztethetjük meg egymástól. A támogatásokat csoportosíthatjuk aszerint is, hogy folyamatosan, minden évben meghirdetik, vagy esetlegesek, aszerint is, hogy általánosak, mindenki számára azonos mértékben hozzáférhetők vagy specifikusak, egy-egy tudományterületen tanulókra korlátozódnak, egyénileg vagy felsőoktatási intézményen belül pályázhatók, és aszerint is, hogy pénzbeli vagy más juttatást kínálnak. Megkülönböztethetjük a kutatási és ösztöndíj pályázatokat, valamint a tehetségtámogató programokat.

Az európai támogatás az Erasmus+ mobilitási pályázat, melyen keresztül a hallgatók az egyetemmel szerződést kötött más országok egyetemein tanulhatnak, illetve szakmai gyakorlatot folytathatnak, ezt korábban már részleteztük.

A magyar és román állami egyetemek támogatási rendszerére jellemző, hogy egyaránt kínálnak érdemösztöndíjakat, szociális és tanulmányi ösztöndíjakat. A két ország ösztöndíjrendszerének egyetlen fő eltérése, hogy Magyarországon diákhitel felvétele lehetséges a tandíjra, illetve az oktatáshoz kapcsolódó költségek támogatására, míg Romániában egyelőre erre nincs lehetőség. Az állami támogatások közül az érdemösztöndíj előző féléves kreditek átlagához kötött, melynek alsó küszöbe szakonként eltérő, természetesen a mérnöki vagy közgazdasági szakokon alacsonyabb küszöbökkel, mint a társadalom vagy humántudományok esetében. A szociális ösztöndíjat azok kapják, akik teljesítették az előírt legalacsonyabb tanulmányi feltételeket és alátámasztották szociálisan hátrányos helyzetüket (pl. szülői keresetigazolással). Továbbá szociális ösztöndíjra jogosultak azok a hallgatók, akik árvák, félárvák vagy gyermekotthonban nőttek fel. A tanulmányi ösztöndíjak valahol a szociális és érdemösztöndíjak között helyezkednek el, az érdemösztöndíjak kiosztása után állapítják meg, az utolsó érdemösztöndíjas hallgató tanulmányi átlageredményéből kiindulva szakonként határozzák meg a szükséges minimális tanulmányi átlageredmények. Ezek az egyetemes pályázatok, melyekre mindenki ugyanolyan feltételek mellett pályázhat.

9. táblázat:
Érdem-, tanulmányi- és szociális ösztöndíjasok száma és aránya a csíkszeredai Sapientia EMTE-n

Saját szerkesztésű táblázat a rektori jelentések adatai alapján

Ahogyan az egyetem finanszírozása változott és egyre inkább elmozdult a teljes mértékű magyar állami támogatástól az önfenntartás irányába, ennek megfelelően változott a csíkszeredai karon az ösztöndíjasok számaránya, a kétezres évek közepén még a diákok több mint fele részesült valamilyen ösztöndíjban, ez később a diákok negyedére szűkült és továbbra is csökkenő tendenciát mutat, a 2014/15-ös évben már csak a diákok 27%-ra részesült ilyen támogatásban a csíkszeredai karon.[16]

A magyar kultúra- és felsőoktatás támogatásához tartozó ösztöndíjakhoz sorolhatjuk a magyarországi kormányzati, egyesületi vagy alapítványi támogatásokat. Az egyik legismertebb folyamatos, minden évben meghirdetett lehetőség a Domokos Pál Péter[17] ösztöndíj, mely a szórványban élő vagy onnan származó, szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges, magyar anyanyelvű, mérnöki szakon tanuló fiatalokat támogatja egy teljes tanéven, 10 hónapon keresztül.

A határon túli magyar hallgatók, így a Sapientia EMTE hallgatói is, némely esetben pályázhatnak a magyar kormány által meghirdetett magyarországi pályázatokra is, például a Magyar Országgyűlés elnöke és a Külgazdasági és Külügyminiszter által kiírt pályázatra 2014-ben, melynek témája Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban volt. Hasonló pályázat az AROP, azaz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2 hónapos államigazgatási szakmai lehetősége,[18] melyet 2014-ben hirdettek meg, valamint a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázata is, Közösségi szerepvállalás a Kárpát-medencében[19] címmel, mely egyetemisták konferenciarészvételét támogatta.

A magyar kultúrkörhöz sorolhatók a külföldön élő székelyföldi származásúak által alapított kutatási- és ösztöndíjpályázatok, így a Barabási László ösztöndíj, valamint a Székely Előfutár ösztöndíj. A Barabási László ösztöndíjat a Pillangó Alapítványon[20] keresztül ítélik oda. A Székely Előfutár pályázat[21] a Forerunner Federation lehetősége. Hasonló kezdeményezés Sógor Csaba Európai parlamenti képviselő gyakornoki programja, mely lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy szakmai gyakorlatot folytassanak a brüsszeli Európai Bizottságban. Mindhárom folyamatos, minden évben meghirdetik.

Az üzleti szféra pályázatai egy-egy különleges területen belül támogatnak néhány hallgatót ösztöndíjjal, mint például a LAM Microhitel Rt.[22] agrár- és közgazdaságtudományi területen. Ugyanakkor lehetőséget adnak versenyek (KPMG), nyílt napok keretében (Bosh) vagy bedolgozás (Waberers) révén arra, hogy kölcsönösen megismerjék az egyetemistákkal egymást, és később lehetőségük legyen elhelyezkedni. Egy civil helyi kezdeményezésről is érdemes szót ejtenünk, a Csíki Vállalkozók Egyesületének[23] gyakornoki programjáról, mely lehetőséget biztosít a hallgatóknak bekapcsolódni esemény és rendezvényszervezési munkákba, megismerni a gazdasági élet szereplőit, későbbi lehetséges munkáltatóikat.

A helyi hatóságok pályázati körébe tartozik a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett államvizsga dolgozat támogatása,[24] a sepsiszentgyörgyi önkormányzat záróvizsgára készülő, mesteri vagy doktorátusi tanulmányokat folytató diákoknak kínált ösztöndíja[25] és a folyamatosan hirdetett gyakornoki lehetőség a Megyei Tanácsnál.

Egyetemi körbe tartozó hallgatói támogatáshoz sorolhatók a TDK és OTDK felkészítők és versenyek, és tehetségprogramok, a nemrég indult Go Green környezetvédelmi program,[26] a 2009 óta évente megszervezett laborkukac[27] és a 2011 szintén minden évben megrendezett CSI helyszínelők[28] mellé, mely a hallgatók mozgósítása mellett az egyetem helyi beágyazottságának növelését és népszerűsítését is szolgálja a középiskolások körében. A Go Green program keretében 10 hallgató ingyenes bentlakást és napi egy étkezést kap annak fejében, hogy részt vesznek a tudományos kutatási vagy környezettudatosító programban. A 2013-ban meghirdetett Collegium Talentum Nemzeti Kiválósági Ösztöndíj Programja[29] tehetségkutató jellegű, de nem az egyetemen keresztül zajlott. Ide sorolható az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyeteme,[30] mely minden évben pályázható.

A szakkollégiumok is a hallgatói támogatások rendszerébe tartoznak. A Sapientia EMTE keretében három ilyenről tudunk, azaz karonként és oktatási helyszínenként egy-egy működik, Tonk Sándor Szakkollégium Kolozsváron, Kiss Elemér Szakkollégium Marosvásárhelyen és Bölöni Farkas Sándor Szakkollégium Csíkszeredában.[31] Ez utóbbi ötlete 2002-ben kezdett körvonalazódni, és 2004-ben vált hivatalos jogi személlyé. Elsősorban a közgazdász hallgatóknak szól. Alakulása óta több mint 100 diák került ki belőle. Évente ismétlődő rendezvényeket szerveznek, mint például az egyik legismertebb pénzidomár versenyük, melyet középiskolás diákoknak céloznak, és amely egyben a diákok egyetemre csábítását is célozza.


Az oktatói támogatások rendszere

Az oktatói támogatásokon belül megkülönböztetjük a mobilitási, az oktatási és a kutatási programokat. Az Erasmus mobilitási programokat már fentebb említettük. Az oktatói támogatásokról is ugyanazokon az oldalakon, az egyetem honlapján, az osztondij.ro és palyazat.ro oldalakon, valamint a kiíró szervezetek oldalán tájékozódhatunk (pl. ceepus.info, mta.hu, kormany.hu, bgazrt.hu stb.).

Az oktatói és kutatói ösztöndíjak száma hullámzik, ami valószínűleg összefügg a rendelkezésre álló források és kínálkozó lehetőségek változásaival, illetve az oktatók oktatási, kutatási és adminisztratív terheivel. Bár informálisan tudunk esetekről, hogy a csíkszeredai Sapientia EMTE oktatói több félévet vagy évet is külföldön oktattak, az Erasmus+ kimutatásain kívül nem rendelkezünk adatokkal sem a Fulbright,[32] sem a CEEPUS[33] programokban történő részvételről. A CEEPUS programban a Sapientia EMTE négy résztvevője működik együtt, mégpedig a Számítástechnikai, a Matematika és Informatika Tanítási és Tanulási, a Bioanalízis és az E-tanulás bevezetése a termelés-mérnöki képzésbe csoportok.

10. táblázat:
Országos és külföldi kutatói és oktatói ösztöndíjak száma 2005-2008


Saját készítésű táblázat.
Forrás: Minőségbiztosítási jelentés akár megtízszerezve vagy tizedére csökkentve az összeget. Ígéretes, hogy az akkreditáció után nagymértékben, mintegy 2 év alatt 15-szörösére nőtt a lehívott támogatások összege. Ez segíthet megvalósítani a fejlesztési tervben betervezett 25%-os önrész kigazdálkodását.

2. ábra:
Kutatási pályázatokból a csíkszeredai kar bevételei romániai pénzben (RON) 2008-2014 között

A csíkszeredai Sapientia EMTE-n a román állami kutatási ösztöndíjakat nyújtó CNCSIS[34] a Felsőoktatási Kutatások Nemzeti Tanácsa a legjelentősebb pályázati bevételi forrás, ezt követi mértékben a Sapientia saját Kutatási Pályázati Irodájának támogatásai, majd a magyarországi kutatási pályázatok.

A román állami pályázatokat a minisztérium alárendeltségében működő CNCSIS írja ki. Ezek kutatási és publikációs pályázatok.

A magyarországi kutatási pályázatok körében a legnagyobb tételeket a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientarium,[35] vagy más pályázatai jelentik (korábban Arany János is), ezt követik a magyar kormány meghívásos és versenypályázatai, mint például a határon túli magyar oktatók támogatásának pályázata és a BGA, a Bethlen Gábor Alap[36] pályázatai.

Az egyetem saját pályázatait a Sapientia KPI oltalma alatt futnak. E szervezet kutatási-publikálási pályázatokat hirdet az egyetem oktatói számára. 2008–2013 között 80 kutatási projektet támogatott a KPI, melyeknek vezetői mind Sapientia oktatói voltak. E kutatási pénzek, 26,6%-át a csíkszeredai kar fordította kutatásokra és fejlesztésekre.


Összefoglalás

A csíkszeredai Sapientia EMTE hallgatói és oktatói támogatási rendszerét vizsgálva levonhatjuk a következtetést, hogy az egyetem e tekintetben is szép utat futott be az elmúlt 10 évben, kiemelten a 2012-es akkreditációt követően, amikor új nemzetközi források és lehetőségek nyíltak meg előtte.

Mindez valamilyen mértékben tükröződik az egyetem eredményességében is. Az Ad-Astra Társaság[37] kimutatásai szerint a 2002–2011 közötti időszakban a kutatás terén a Sapientia EMTE a 28 romániai magánegyetem között az első (47%-os részaránnyal), a 75 (állami és magán) egyetem között a 20., míg az ország 789 kutató egysége között a 43. helyen áll.

A későbbiek során érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a kutatási támogatások közvetlen és közvetett hasznosulását is, valamint összehasonlító kutatásokat végezni, egyrészt a más helyszíneken működő Sapientia karokkal, másrészt más romániai és magyarországi egyetemekkel, karokkal.

Mindazonáltal az is látszik, hogy az Erasmus+ és más elérhető hazai és nemzetközi források lehívása és felhasználása érdekében további fejlesztésekre van szükség a hazai és a nemzetközi szakmai beágyazottság növelése szempontjából. Ez magában foglalja a pályázati koordinátorok folyamatos képzését, nagyobb mértékű becsatlakozásukat a hazai és nemzetközi rendszerekbe, a hallgatókkal és az oktatókkal történő szorosabb együttműködés elősegítését. Szükségessé teszi a hallgatók, oktatók és koordinátorok adminisztratív terheinek csökkentését, a kreditek elismerésének nagyobb rugalmasságát, a hallgatók, oktatók és koordinátorok pályázati (ezen belül angol nyelvi pályázatírói) kompetenciáinak fejlesztését képzésekkel, csoportos pályázataik támogatását emberi erőforrással, pozitív példák elsajátításával más nyugat-európai (pl. holland) egyetemektől, ahol például külön operatív csoport támogatja az Erasmus + pályázatokat az elsőtől az utolsó lépésig. Természetesen ez akkor működhet, ha ez a csoport nem plusz szűrőként és ellenőrző szervként szolgál, hanem valóban a pályázatok előkészítését, lebonyolítását, adminisztrációját és az elszámolását támogatja. A szükséges és a kiemelt szerepét ösztönzi, míg az adminisztratív terheit csökkenti azoknak az egyetemi szereplőknek, akik képesek külső, jelentős hazai vagy nemzetközi forrásbevonásra.

Footnotes

  1. ^ Ezúton is szeretném megköszönni a Sapientia EMTE főtitkárának Hauer Melindának, Süket Levente csíkszeredai kari főtitkárnak, a csíkszeredai Erasmus program koordinátorának, Burista Ceciliának, hogy adatokkal és információkkal támogatták a tanulmány elkészítését.
  2. ^ Az erdélyi Sapientia egyetem története
  3. ^ Hivatkozás: www.sapientia.ro/hu/felveteli/alapkepzes/csikszereda
  4. ^ Hivatkozás: www.sapientia.ro/data/AzEgyetemrol/Dokumentumok/Minosegbiztositas/1%20me...
  5. ^ A normatív támogatás egy intézmény részére nyújtott állami támogatás, melyet az oktatásban többnyire létszám, valamint kiegészítő szorzószámok (pl. eszközigény) alapján határoznak meg.
  6. ^ Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor. Kézirat.
  7. ^ A nemzeti irodával kötött 35/31.05.2013 Erasmus támogatási szerződés, valamint az ehhez tartozó 1. és 2. szerződés kiegészítés szerint, időtartam 2013. június 1. – 2014. szeptember 30.
  8. ^ Az átcsoportosítási kérelmek benyújtása után, a 2014.11.28-i zárójelentés (Raport final) szerint.
  9. ^ A nemzeti irodával kötött 2014-1-RO01-KA103-000194 sz. Erasmus+ támogatási szerződés szerint, amelyet 2014.08.11-én írt alá az Országos Hivatal, időtartama 2014. június 1. – 2015. szeptember 30.
  10. ^ Az átcsoportosítási kérelmeket határidőre benyújtottuk, lásd jelen beszámoló II.3. pontja. A zárójelentés (Raport final) benyújtásának határideje 2015. november 30.
  11. ^ Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerét (ISCED) az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete dolgozta ki, a jelenleg használatos osztályozás 2013 óta érvényes.
  12. ^ Jelentés a 2014/2015 tanév Erasmus+ mobilitási tevékenységéről adatait felhasználva. Készítette Páll Zita, intézményi Erasmus koordinátor.
  13. ^ Hivatkozás: www.sapientia.ro/hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/erasmus-vendegek/karo...
  14. ^ Velux ösztöndíj
  15. ^ pályázatok hallgatóknak
  16. ^ Hivatkozás: www.sapientia.ro/data/AzEgyetemrol/Dokumentumok/Minosegbiztositas/1%20me...
  17. ^ Domokos Pál Péter ösztöndíj mérnök hallgatóknak
  18. ^ Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázata
  19. ^ Közösségi szerepvállalás a Kárpát-medencében
  20. ^ Barabási-ösztöndíj romániai magyar diákok számára
  21. ^ Székely Előfutár Ösztöndíj
  22. ^ LAM pályázat
  23. ^ Csiki Vállalkozók Egyesülete
  24. ^ Szociális és tanulmányi ösztöndíj (2015) Ösztöndíj 2015/2016-ban államvizsgázók számára
  25. ^ Pályázat sepsiszentgyörgyi hallgatók számára
  26. ^ Csíkszeredai Kar
  27. ^ Laborkukac Tehetségprogram
  28. ^ Sapientia hírek
  29. ^ Nemzeti Kiválóság Ösztöndíj Program
  30. ^ ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem
  31. ^ Szakkolégiumok
  32. ^ Fulbright Románia
  33. ^ Ceepus
  34. ^ Consiliul Național al Cercetării Ștințifice
  35. ^ Domus ösztöndíj
  36. ^ Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
  37. ^ Ad Astra