Olvasási idő: 
9 perc

Összefoglalók

Adatbőség

Veroszta Zsuzsanna
Adminisztratív adatok társadalomkutatási kezelése

A tanulmány célja számba venni az adminisztratív adatok társadalomkutatási felhasználásának elméleti és gyakorlati feltételeit és következményeit. Ennek során összefoglaljuk azokat a tényezőket, amelyek az adminisztratív adatok iránti megnövekedett figyelmet táplálják, majd megvizsgáljuk ezen adattípus természetét és viszonyát a kutatási céllal gyűjtött adatokhoz. Ezt követően az adminisztratív adatokon nyugvó társadalomtudományi kutatás szükséges validálási kritériumait és eljárásait tekintjük át, illusztratív példákat is beemelve.  Az elemzés során emellett az adatbázisok összekapcsolásában rejlő lehetőségek tipizáló áttekintését végezzük el.

Kulcsszavak: adminisztratív adat, adatösszekapcsolás, érvényesség, adatbázis, elemi adat

 

Nagy Péter Tibor
A régi és új történeti adatok társadalmi természete

A tanulmány három -  eltérő méretű - altémát fejt ki: a régi típusú, de új adatok keletkezését; az új típusú, új adatok keletkezését és a régi adatok újrahasznosulását. Minden egyes altémán belül először azzal foglalkozik, hogy az „adatok új világa” (mely valószínűleg a számítástechnikával, s különösen az internettel vette kezdetét) hogyan alakítja át - funkcionalistán szólva - a tudományos témákat és módszereket, majd arra, hogy - konfliktusos paradigmában fogalmazva - a tudományos közösségek milyen érdekviszonyok alapján kezelik, illetve ismerik el egyáltalán releváns adatnak az új információs helyzet „termékeit”. A vizsgálat során tehát az adatfeltárás, adatrendezés és adatelemzés  jelenségvilágát  egy komplex tudományszociológiai összefüggésrendszer részeként törekszünk értelmezni.

Kulcsszavak: adat, adatbőség, adatrobbanás, tudományszociológia, konfliktusos paradigma, funkcionalista paradigma, kutatásmódszertan, digitalizálás

 

Gárdos Éva
Adatok és kezelésük a hivatalos statisztikában

Jó minőségű statisztikai mutatók előállításához nagyon fontos a megfelelő adatforrás kiválasztása. A tanulmány bemutatja a hivatalos statisztikai munkában használható adatforrás-típusokat és alkalmazási területeiket, kitérve a másodlagos adatokra, különös tekintettel az adminisztratív adatok egyre növekvő jelentőségére. Részletes képet kaphat az olvasó a különböző fajta adatok felhasználási feltételeiről, ezek között is nagy nyomatékot kap a hazai és az EU-s jogszabályi háttér. Emellett röviden szó esik a statisztikai termék és adat-előállítási folyamat minőségi kritériumairól, valamint az adatvédelem szabályairól, és a felfedés elleni védelem során figyelembe veendő szempontokról. A tanulmány átfogó képet ad a hivatalos statisztikai rendszer működéséről és bepillantást enged a KSH tevékenységét meghatározó legfontosabb irányelvekbe is.

Kulcsszavak: statisztikai adat, másodlagos adat, adminisztratív adat, statisztikai minőség, statisztikai felfedés elleni védelem

 

Székely Iván
Közadatok és nyilvános adatbázisok: a hozzáférés kérdései

A közadatokhoz való szabad hozzáférés a demokratikus jogállamok alapértéke és alapvető joga, mégis állandó érdekütközések színtere és gyakorlati problémák felvetője. A tanulmány bemutatja a nemzetközi és magyar jog fogalomrendszerét és megközelítésének korlátait a közadatok hozzáférhetősége terén, ismerteti legfontosabb jogintézményeit, majd külön fejezetet szentel az ingyenesség kérdésének, esettanulmányok elemzésével. A szerző bemutat néhány releváns hazai és nemzetközi közadat-hozzáférést segítő technológiát és alkalmazást, majd felvet néhány ritkábban elemzett szempontot a közadatok, nyilvános adatbázisok felhasználási lehetőségei terén. A tanulmány zárásképpen röviden kitér az adatbőség oktatási vonatkozásaira, mind a diákok, mind a pedagógusok szempontjából.

Kulcsszavak: információszabadság, közérdekű adat, adatbázis, ingyenesség, közadat-hozzáférést segítő technológiák

 

Halász Gábor
Adatokkal történő kormányzás: dilemmák és perspektívák

E tanulmány az adatokkal vagy indikátorokkal történő kormányzás dilemmáit és perspektíváit elemzi, különös tekintettel a szakpolitikai koordináció Európai Uniót jellemző gyakorlatára, valamint a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal európai normáira. Bemutatja az adatok és indikátorok kormányzási eszközként történő használatával járó előnyöket és az ennek nyomán jelentkező kihívásokat. A tények és adatok közötti különbséget hangsúlyozva bemutatja a tényekre épülő politikai nyomásgyakorlás és meggyőzés gyakorlatának előnyeit, hangsúlyozva ennek korlátait is. A tanulmány utal azokra az új lehetőségekre, amelyek a nagy mennyiségű mikro-szintű, longitudinális adatot gyűjtő adatrendszerek létrejötte nyomán keletkezhetnek.

Kulcsszavak: oktatáspolitika, kormányzás, adatokkal történő kormányzás, tényeken alapuló szakpolitika, Európai Unió, szakpolitikai koordináció, nagy adatrendszerek

 

Széll Krisztián
Az adathozzáférés és felhasználás nemzetközi gyakorlatai

A tanulmány egy angolszász (Anglia) és egy skandináv (Svédország) kultúrkörből származó országban tárja fel a közoktatási célú adatgyűjtések alapján előálló adatbázisokhoz való hozzáférés és az adatfelhasználás gyakorlatait. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a vizsgált nemzeti adatrendszerek (1) milyen célból gyűjtenek adatokat és fejlesztenek indikátorokat, (2) a célok elérése érdekében milyen szintű és tartalmú adatgyűjtések valósulnak meg, valamint (3) milyen hozzáférést biztosítanak az egyes szereplők számára a háttéradatbázisokhoz. A tapasztalatok alapján a fejlett adatrendszerekben az adatgyűjtések és indikátorfejlesztések céljai között a költségvetés-tervezési és tanügyigazgatási szempontok mellett hangsúlyosan megjelennek a fejlesztési, kutatási és értékelési szempontok is. Az egységes alapelvekre épülő és több évtizedre visszatekintő adatkultúrával rendelkező nemzeti adatrendszerek elsősorban egyéni szintű adatokat gyűjtenek. Adott tehát a lehetőség – és a szándék – az anonimizált formában megvalósuló adatintegrációra, hozzátéve, hogy a fejlett adatrendszerek különös figyelmet fordítanak az adatvédelem és az adathozzáférés közötti egyensúly megteremtésére. Összességében elmondható, hogy az adatgyűjtési és hozzáférési alapelvek lefektetése és társadalmi elfogadottsága erősíti az adatok célhoz kötött és széles körű felhasználását.

Kulcsszavak: adathozzáférés, adatgyűjtés, indikátorok, fejlesztés, értékelés

 

Salomvári György
Köznevelés az adatok bűvöletében – az adattermelés forradalma

Az adattermelés forradalma a pedagógia területét sem hagyja érintetlenül. A hatására újonnan megjelenő komplex adatvagyon-kezelő rendszerek a felszínt karcoló statisztikai megközelítés helyett alapvetően egyéni szintű adatokra épülnek, ezáltal kifejezetten alkalmasak közvetlen pedagógiai célú alkalmazásra: olyan részletezettséggel ismerhetjük meg a tanítás – tanulás folyamatát, eredményességét és hatékonyságát jellemző adatok időbeli változásait, melyre korábban soha nem volt lehetőség.

A lehetőség egyben felelősség is, az adatvagyon létrehozásán túlmenően a felhasználás körülményeinek és korlátainak a meghatározása a legfontosabb feladatunk. Sikert akkor érünk el, ha a pedagógia gyermek és tanulóközpontú komplex megközelítést alkalmaz, melynek integráns eleme a pedagógusok adatvagyon felhasználásra épülő tevékenysége - szakértők és oktatáskutatók által „kívülről” támogatva.

Kulcsszavak: adattermelés, adatvagyon, adatkapcsolati háló, elemi adatok, egyéni szintű adatok, adatvagyon hasznosításra építő pedagógiai rendszerek

 

Bogáromi Eszter - Máth András
Sokforrású adatbázis építés - buktatók, nehézségek, megoldási kísérletek

A tanulmány a külső forrásból származó adatbázisok felhasználásának folyamatát mutatja be egy példán keresztül.

Az első szakaszban megismerhetjük az ingyenesen és fizetősen hozzáférhető nyilvános, adminisztratív és egyénsoros adatbázisok körét, azok adatfelvételének hullámait, alapegységeit, változóit és további tulajdonságait. Továbbá ebben a szakaszban mutatjuk be azt is, milyen megoldások szolgálhatnak arra, ha a számunkra szükséges adatbázisok nem nincsenek előállítva a piacon. A második szakaszban a különböző adatbázisok összefűzésének buktatóit és nehézségeit mutatjuk be, megoldási javaslatokkal együtt. A példában település szinten történt az adatbázisok összekapcsolása. A harmadik szakaszban a kutatás alkalmával tervezett elemzésekben használt módszertanok tükrében vizsgáljuk a rendelkezésre álló változókat és eseteket. A negyedik fejezetben összefoglaljuk a fent bemutatott adatsorok összekapcsolásának kutatási felhasználásának lehetőségeit, eredményeit.

Kulcsszavak:  település, adathasznosítás, gyakorlati példa, KSH, TGI, adatbázisok összekapcsolása