Olvasási idő: 
6 perc

Összefoglalók

Az általános iskola hetven éve

Standeisky Éva
Az oktatáspolitika negyvenötben

Az írás a második világháború utáni néhány év oktatáspolitikájának politikai és kulturális hátterét kívánja megvilágítani. Kiindulásként a rövid, de megkülönböztető jegyekkel rendelkező időszak értékelése körüli eltérő politikai és történészi állásfoglalásokat veszi számba. A 2010-es évekkel indít, s visszafelé haladva vázolja az egymást követő rezsimekre jellemző értelmezéseket. A vizsgált időszak politikai sajátosságainak összefoglalásakor a korabeli többpártrendszer egyedi vonásira és a párton kívüli szerveződések funkciójára, szerepére, átmeneti jellegére teszi a hangsúlyt.

A korlátozott demokrácia viszonyai között a kulturális élet viszonylag szabad és sokszínű volt. A kultúra intézményrendszerének bemutatása is a korabeli oktatáspolitika alaposabb megismerésének segítését célozza.

Kulcsszavak: Historiográfia, korlátozott demokrácia, többpártrendszer, a kultúra intézményei, kultúrpolitika.

 

Sáska Géza
Az általános iskola és az emlékezetpolitika - a szovjet forgatókönyv és a nemzetnevelők

Az 1990 előtti korszak önlegitimálásának eleme volt az általános iskola, amelyet a társadalmi egyenlőség értelmében tekintette demokratikusnak, elhallgatva a szabadság és a testvériség, azaz a szerveződés lehetőségének teljes hiányát. E mellett hallgatás övezte azt is, hogy valamennyi szovjet érdekszférába tartozó országban a kommunista pártok az egységes oktatás megteremetésén fáradoztak, mindannyian, a sértett tanítóságra, az felemelkedni vágyó alul-iskolázott rétegekre építve politikájukat.

A felejtés áldozatává vált az a tény, hogy a háború előtti nacionalista, fajvédelmet és szociálisan érzékenységet ötvöző pedagógusok kulcs szerepet játszottak a reformban, koalícióban a korábbi időszak üldözöttjeivel és a Szovjetunióból érkezettekkel, akiket majd 1948 és 1950 közötti időszakban szorítanak ki a közéletből és az emlékezetből.

Kulcsszavak: egységes általános iskola, átmenet 1945-ben, emlékezet politika, oktatáspolitika, szovjet befolyás.

 

Kelemen Elemér
Fordulópont a magyar oktatás történetében – 70 éves az általános iskola

Az 1945-ben létrehozott intézmény történetét a keletkezés ellentmondásos körülményei (a társadalmi-politikai és a szakmai konszenzus hiánya, a vitatható jogi szabályozás és a működési feltételek permanens hiánya nagymértékben meghatározták.

 Az iskola társadalmi funkciójának kezdeti, humánus és demokrata értelmezése a fordulat évét követően eltorzult, ideológiai-politikai szempontoknak rendelődött alá. A funkciózavart növelte a követelmények hektikus váltakozása, valamint a szelekció felerősödése. A válságtünetek az 1980-as években már túlmutattak az iskolarendszer belső problémáin. A rendszerváltozás azonban rossz oktatáspolitikai választ adott a felmerült kérdésekre.

Kulcsszavak: általános iskola, oktatáspolitika, oktatásügyi modernizáció, oktatási reform.

 

Polónyi István
Az általános iskola történetének néhány gazdasági
aspektusa

A hazai oktatási színvonal nem volt elmaradott az általános iskola 75 évvel ezelőtti létrehozása előtt. Az államszocialita rendszer a gazdasági fejlettségéhez viszonyítva viszonylag magas iskolázottságot és fejlett iskolarendszert örökölt. Így az állami vezetés rendkívül kevés forrást fordított az iskolai infrastruktúra fejlesztésére, miközben kiterjesztette az iskolakötelezettséget. A demográfiai folyamatok miatt a kevés fejlesztés hatása sem érződött, így a 80-as évek elejéig a hazai alapfokú képzést majdnem ugyanaz a polarizáltság jellemezte, mint a 30-as évek végén. Konzerválódtak a falusi, városi és nagyvárosi oktatás közötti különbségek. Az oktatási rendszer szokásai, hagyományai, különbségei megmerevedtek, így a kissé javuló feltételek ellenére a rendszerváltásig nem változott a minőség. 89 után pedig az iskolafenntartás decentralizációja, és az oktatásirányítás liberalizálása nyomán erősödtek azok a hatások, amelyek az iskolarendszer polarizáltságát, minőségi egyenetlenségét napjainkig konzerválták. A polarizáltság következtében a hátrányos helyzetű iskolákból kikerülő alacsony iskolázottságú népesség foglalkoztatási problémái, magas munkanélkülisége, s a társadalmi kohézió problémái újratermelődnek. Nem arról van tehát szó, hogy az általános iskolán túllépett az idő: „az idő mindig is túl volt rajta.

Kulcsszavak: általános iskola, elmaradt infrastruktúra fejlesztés, polarizáltság

 

Kovai Melinda–Neumann Eszter
Hová lett az egyenlősítő közoktatás?

A komprehenzív iskolareform sorsa Angliában és Magyarországon 1945-től a nyolcvanas évekig

Tanulmányunk az egyenlősítő iskolapolitikák hangsúlyossá válásának és befolyásvesztésének társadalmi, gazdasági és politikai-ideológiai kontextusát vizsgálja a vasfüggönnyel kettéválasztott Európa mindkét oldalán. Azt szeretnénk megérteni, hogy a nyolcvanas évektől miért nem akadt olyan jelentős tudományos, szakpolitikai, vagy egyéb kritikai diskurzus, aki/ami számon kérné az iskola osztályszempontú szelekciós mechanizmusait. Az angol és a magyar oktatási reformokat összehasonlító, a magyarországi államszocializmust globális kontextusba helyező elemzésen keresztül reményeink szerint láthatóvá válik az osztályalapú közoktatatás-politikákat meghatározó ideológiák, érdekek eredete és sorsa.

Kulcsszavak: Anglia, komprehenzív iskola, Magyarország, oktatáspolitika, oktatásszociológia

 

Somogyvári Lajos
A gyakorlati foglalkozás bevezetése az általános
iskolában (1958-1965)

A tanulmány célja a szocialista pedagógia jellemző vonásaként definiálható munkára nevelés jelenségkörének (a politechnikának) vizsgálata, a „Gyakorlati foglalkozás” tantárgy általános iskolai bevezetésének kontextusában. Az iskolareformként is jellemzett folyamatban nagy szerepet játszott a Szovjetunió mintaadó szerepe – a Hruscsov által kezdeményezett váltás hivatalos jelszava: „Közelebb vinni az iskolát az élethez”. A gyakorlati életre való felkészítés szempontja mellett a munkaerőpiac igényei és az ideológiai voluntarizmus képezte a munkára nevelés legitimációs bázisát, melynek politikai diskurzusát a pártvezetés fogalmazta meg, a neveléstudomány pedig ezt „fordította le” a pedagógia nyelvére. A döntéshozatali mechanizmus áttekintése, a bevezetés statisztikai adatainak ismertetése után néhány konkrét jelentés szemlélteti a hiányzó feltételekből adódó, kezdetektől jelentkező problémákat – ezek részletesebb feltárása a későbbi kutatás feladata.

Kulcsszavak: oktatástörténet, politechnika, munkára nevelés, gyakorlati foglalkozás, iskolareform.