Olvasási idő: 
58 perc

Dr. Kovács Mária (1941–2017) pályája

[1]2017. július 28-án elhunyt Kovács Mária nyugalmazott főiskolai docens. Írásom címe, Dr. Kovács Mária utolsó publikációjának (Kovács Máté hatása a szombathelyi könyvtáros képzésre)[2] címét kis mértékben megváltoztatva, lehetne Kovács Mária hatása a szombathelyi könyvtárosképzésre, de látni fogjuk, hogy ennél többről lesz szó.

Hogy milyen intézmény és milyen tanszék oktatója volt, arra vonatkozóan különböző adatokat olvashatunk: 1974 tavaszán még a Pécsi Tanárképző Főiskola Szombathelyi Kihelyezett Tagozatának Könyvtári Tanszékére érkezett, amikor 30 évvel később hivatalosan nyugállományba vonult, a Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszékének nevezték munkahelyét. Közben volt Szombathelyi Tanárképző Főiskola (már 1974 őszétől), Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, utána pedig az intézmény előbb 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem, 2017-től pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) része lett. A legegyszerűbben úgy lehet meghatározni: a szombathelyi könyvtári tanszék munkatársa volt.

Bár 1962-ben indult Szombathelyen a népművelő–könyvtáros, majd 1972-ben a tanár szakkal párosított, főiskolai szintű könyvtárosképzés, csak 1973-ban alakult meg az önálló tanszék Tóth Gyula vezetésével. Oktatói közé tartoztak a „nagy öregek”, Káldi János és Gróf Ervin. A tanszékhez 1974-ben csatlakozott Kovács Mária, az 1974/75-ös tanévben Ferenczi Zsuzsanna és Pálvölgyi Mihály, majd a következő tanévben Csáki Pál és Rétfalvi Gábor, 1982-ben Prejczer Paula. Kialakult az az oktatói közösség, amelynek tagjai több évtizeden keresztül dolgoztak a tanszéken. [3]

Jelen sorok írója is 1974-ben érkezett Szombathelyre, csak nem oktatónak, hanem könyvtár–magyar szakos hallgatónak. Ennek megfelelően akkortól ismerhettem Kovács Máriát is, 1978-ban szakdolgozatomat is nála írtam. Mégsem több évtizedes emlékeim alapján próbáltam szubjektív megemlékezést írni róla, hanem írásai és a rá vonatkozó, nyilvánosan elérhető információk alapján szeretném bemutatni őt.

Gerő Gyula kronológiájában Kovács Mária két helyen szerepel. Az egyik az első kötet utolsó bejegyzése, amely 1983. december 31-i dátummal közli, hogy abban az évben kik szereztek egyetemi doktori fokozatot könyvtártudományból az ELTE-n,[4] a másik pedig 2004. május 31-i: „Véglegesen nyugalomba vonult a szombathelyi könyvtárosképzés két ismert személyisége: dr. Tóth Gyula és dr. Kovács Mária.”[5]

Mivel 1941 tavaszán született, az 1959-es érettségi után 1960 és 1965 között járt az egyetemre. A magyar könyvtári szakirodalom bibliográfiája (MAKSZAB) elődje, a Gyorstájékoztató a magyar könyvtári szakirodalomból segítségével a szakdolgozata adatait is megtalálhatjuk Kovács Mária Erika név alatt:

Kovács Mária Erika (1965): Az olvasáselemzés lehetősége, feladatai és tanulságai gyermekkönyvtárainkban. Budapest. 60 p. Szakdolgozat, ELTE Könyvtártudományi Tanszék.

Csak ezen és az 1982-ben írt, 1983-ban megvédett disszertációján szerepel második keresztneve is. Munkáinak keresésekor minden forrás használatakor figyelni kell arra, hogy publikációit elválasszuk más, hasonló nevű szerzőkétől. Olyan eszközökben, ahol több szakterület anyaga is együtt található, természetszerűleg több személyt is jelöl ez a név (MATARKA, HUMANUS, MOKKA), de szakterületünk eszközeiben (Gyorstájékoztató, MAKSZAB, MANCI) is találkozhatunk hasonló nevű kollégákkal, s köztük olyan témájú írásokkal, amelyeket ő is írhatott volna. Írásainak jellege miatt több az OPKM pedagógiai adatbázisába is bekerült, itt viszonylag könnyű a szerzők megkülönböztetése. A Vas Megye Irodalma című bibliográfiában több olyan adatot találhatunk a szombathelyi megyei könyvtárban végzett munkájáról, amelyek más forrásban nem szerepelnek. Természetesen a szombathelyi főiskola/egyetem könyvtár katalógusában is megtaláljuk írásainak döntő többségét, de nem mindet, így több forrásra volt szükség a minél teljesebb anyag összegyűjtéséhez. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek elejéig jelentek meg a tanszék hírei, így ez az anyag egyébként könnyen feledésbe menő részleteket is segít felidézni.


PÁLYAKEZDÉS

Kovács Mária fentebb említett utolsó, 2012-ben megjelent írásának elején a szombathelyi tanszékre kerülése előtti időszakkal is megismerkedhetünk: „Pályakezdésem véletlenszerű volt. Az érettségi megszerzése után jelentkeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karára, magyar–latin szakra, de helyhiány miatt elutasítottak. A következő tanévben a jelentkezést megismételtem magyar–könyvtár szakra, ahova végül felvettek.”

A diploma megszerzése után vargabetű következett, ugyanis első munkahelye a Miskolci Műszaki Egyetem volt, ahol „művelődésszervezőként dolgoztam, csak ezután kerültem vissza Szombathelyre, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárába. Innét szinte egyenes út vezetett a könyvtáros képzéshez, hisz’ akkor alakult a szombathelyi főiskola könyvtári tanszéke, ahol 1974-től dolgoztam.”[6]


MUNKÁJA A BERZSENYI DÁNIEL MEGYEI KÖNYVTÁRBAN

Miskolcon végzett tevékenységével kapcsolatban nincsenek forrásaink, a szombathelyi megyei könyvtárban végzett munkáját azonban elég jól rekonstruálhatjuk publikációi alapján. A Gazdag Erzsiről írt megemlékezéséből – amelyben a költőnőről gyermekkönyvtárosi elődjeként is ír – megtudhatjuk, hogy 1969-től dolgozott a megyei könyvtárban.[7] Ez az időszak mindenképp meghatározónak bizonyult későbbi pályája szempontjából. 1974 tavaszán került a főiskolára, de az abban az évben megjelent írásai még a gyerekkönyvtárosi szerepköréhez kötődnek.

Az első nagy feladat, amelyből ki kellett vennie a részét, a megyei könyvtár gyermekrészlegének átköltöztetése a könyvtár új épületébe. Első általunk ismert publikációja erről számol be. A korábbi helyen, az Úttörőházban (Bagolyvárban) kisebb helyen, a város központjától távolabb, heti 20 órás nyitva tartással nyújtottak szolgáltatásokat. A könyvtár új épületében, nagyobb alapterületen, heti 47 órás nyitva tartási idővel várták az olvasókat, jelentős létszámnövekedést regisztrálva. Az olvasókkal való foglalkozásokat vasárnap délelőtt tartották, de egyéb programokat is szerveztek, például szavalóversenyt. [8]

Már a következő évben gyermekkönyvhetet rendeztek, erről a megyei könyvtári híradó mellett Szombathely irodalmi folyóiratában is jelent meg írása.[9] Ugyanebben az évben az olvasásra nevelés lehetőségeiről, a gyerekeknek tartott foglalkozásokról is beszámolókat olvashatunk. [10]

A beszámolókat hamarosan elemzések is követték. Az országos szaklapban, a Könyvtárosban a gyermekrészlegnek az átköltözés óta eltelt három évben elért eredményeit elemezte: az olvasók számának alakulását, az állomány nagyságát és elhelyezését, az olvasókkal való foglalkozást és az 1970-ben megnyílt 1. számú gyermekkönyvtári fiók működését.[11]

Az akkor még megjelenő Vasi Iskolai Könyvtárakban azt vizsgálta meg, hogy a szombathelyi általános iskolák diákjai milyen arányban könyvtári tagok az iskola tanulói létszámához viszonyítva, milyen hatással van a létszámra, hogy mely iskolák tartoznak a könyvtár vonzáskörzetébe, a peremkerületben mit segíthet a fiókkönyvtár.[12]

Munkatársával közösen kérdőíves felmérést, olvasmány- és ízlésvizsgálatot is végeztek még 1972 őszén, ennek az eredményei is az országos szaklapban jelentek meg 1974-ben.[13]

Ugyanebben az évben a megyei könyvtári híradóban háromrészes cikksorozata jelent meg, ennek minden részében egy-egy csoportos foglalkozást mutatott be.[14] A harmadik részben ennek céljait is meghatározta: „A közölt három foglalkozás-vázlat ismertetésével azoknak a kollégáknak igyekeztem segítséget nyújtani, akik nem tettek még elég tapasztalatra szert ahhoz, hogy színes, a gyerekek érdeklődését lekötő, fantáziáját megmozgató foglalkozásokon szoktassák a gyerekeket a könyvtárba.”[15]

Hasonló céljai voltak a Katsányi Sándor által szerkesztett Órák a könyvtárban című kötetnek, amelybe némi módosítással a foglalkozássorozat első része került be.[16]

Természetesen egyéb feladatokat is kellett teljesíteni a könyvtárban, így megtaláljuk nevét az 1972/73-as és 1973/74-es Propagandista napló munkatársai között is, s az Úttörőélet Vas megyében 1946–1971 című ajánló bibliográfia egyik összeállítójaként.[17]

Ebből az időszakból a legfontosabb publikációnak az 1973-as Gyerekkönyvtári tanulmányokban megjelent, Sáráné Lukátsy Saroltával közösen írt munkáját tarthatjuk. A kötet előszavában a szerkesztő, Vargha Balázs leírja, hogy a tanulmányok első része egy 1972-es országos pályázat alapján került be a kötetbe. A cél az volt, hogy a fiatal könyvtárosokat bevonják a kutatásba, ezért beküldött szinopszisok alapján választották ki, hogy mely tanulmány megírását támogatják, s a legjobbakat publikálták is. A három témakör közül az első a gyerekkönyvtárosok és az általános iskolai tanárok együttműködése volt.

Elég a munka részcímeit idézni, hogy lássuk, mennyi mindenre kiterjedt:

„Elvi alapvetés: Írásos dokumentumok, A könyv szerepe a gyermekek életében, A gyermek és iskolai könyvtári hálózat funkcióbeli különbsége, a két hálózat léte, állapota, ellátottsága.

Együttműködés a gyakorlatban: Felügyeleti szervek, Az oktatás szerepe, Az együttműködés formái: Csoportos látogatások, Könyvtárhasználati ismeretek, Közös rendezvények, tanórák a könyvtárban, Közös fenntartású könyvtárak.

A tények összegzése, javaslatok: Az oktató-nevelő munkához, A gyermekkönyvtári munkához.”

A tanulmány tartalmaz 81 hivatkozást, 265 tételből álló bibliográfiát, 12 mellékletet, melyek többsége foglalkozásvázlat (az első például: Óvodások a könyvtárban), és egyéb dokumentumokat.[18]


A GYEREKKÖNYVTÁROSOK KÖZÖTT

1974-ben Kovács Mária befejezte aktív gyerekkönyvtárosi munkáját, ez azonban nem jelenti azt, hogy elszakadt volna ettől a területtől.

1973-ban alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtárosi Szekciója. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete története 1935–2009 című kötetnek a szekcióra vonatkozó részéből[19] megtudhatjuk, hogy Kovács Mária is az alapító tagok között volt. A megalapítást megelőző éveket „Vargha Balázs”-i időszakként írják le, s írásai alapján is láthatjuk, hogy Vargha Balázs nemcsak a szekcióra, hanem Kovács Máriára is nagy hatással volt. Azt is megtudhatjuk, hogy 1990-től az ellenőrző bizottság tagjának választották (hogy esetleg korábban is töltött-e be funkciót, nem tudni, mert a szekciónak a tárgyalt időszakra vonatkozó irattára teljesen eltűnt, de nem is ez a legfontosabb a szekcióban végzett több évtizedes munkájában. A kötet bibliográfiájában egy publikációja szerepel Kovács Máriának.[20] Nem találjuk meg azonban annak a két nagy kutatásnak az eredményeit rögzítő publikációkat, amelyeket a szekció megbízásából végzett, irányított. Az elsőről tartott beszámoló legalább a kronológiába bekerült:

„1976. december 15. FSZEK. Szekcióülés. A gyermekkönyvtárosok tevékenységrendszere – kutatási jelentés az 1976 tavaszán végzett felmérés eredményéről, előadó: Kovács Mária főiskolai docens.”[21]

Erre még publikálása előtt a Hivatása: könyvtáros[22] című kötetben megjelent tanulmányában a következő módon hivatkozott a szerző: „Kovács Mária: A gyermekkönyvtáros tevékenységrendszere (Kutatási jelentés az 1976 tavaszán végzett felmérés eredményeiről. Szombathely, 1977, kézirat).

E felmérést a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Gyermekkönyvtárosi Szekciója kezdeményezte. A reprezentatív mintavétel 5 megyére és a FSZEK kijelölt fiókkönyvtáraira terjedt ki. A felmérésben 6 A típusú, 9 B típusú és 6 C típusú könyvtár szerepel.” A felmérés eredményeinek összefoglalását végül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1978-as, 1979-ben megjelent évkönyve közölte (az évkönyv 12 éves történetben ez lehetett a leghosszabb tanulmány)[23] az 59–89. oldalon.

A másik felmérésre 1983-ban került sor, ennek eredményei is csak három évvel később jelentek meg.[24]

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtárosi Szekciója előre megadott szempontok alapján végzett vizsgálatokat az óvodások könyvvel való ellátottságáról, 6 budapesti és 18 megyéből 72 óvodát vizsgáltak. Az alábbi témákkal foglalkoztak: A könyv szerepe az óvodás foglalkozásokon; Milyen mértékben használhatják a gyerekek az óvodában található könyveket?; Található-e az adott óvoda közelében könyvtár, illetve mennyire használják ki az óvónők a könyvtár nyújtotta lehetőségeket?

A korábban saját könyvtárában végzett felméréseinek, idézett publikációinak köszönhetően vívhatott ki Kovács Mária olyan tekintélyt a szakmában, amely miatt országos feladatokkal bízták meg.

Ezért jelenhetett meg 1978-ban a Hivatása könyvtáros című kötetben A gyermekkönyvtár és a gyermekkönyvtáros napjaink valóságában című írása,[25] majd a következő évben, a Károlyi Ágnes által szerkesztett A gyermekkönyvtári munka című kötetben két tanulmánya. Bevezetőjében a szerkesztő hangsúlyozta, hogy nem kézikönyvről van szó, hanem tanulmánykötetről, azonban egy lehetséges kézikönyv kereteit tartotta szem előtt a kéziratok megrendelésével. Kovács Mária írásai hangsúlyos helyen jelentek meg, az I. Kitekintés és visszapillantás című részben a szerkesztő nemzetközi kitekintése után (A hazai gyermekkönyvtárak története a felszabadulástól napjainkig), majd a II. Szervezés, kapcsolatok, könyvtárosképzés című rész három tanulmánya közül elsőként (A gyermekkönyvtárak helye a könyvtári ellátás rendszerében).[26]

A gyermekkönyvtárakban addig elhanyagoltnak tekinthető tájékoztató tevékenységgel is foglalkozott, ez az iskolai munkához, az új tantervhez is kapcsolódott.[27]

A főiskolai képzés jellegéből adódóan (tanár–könyvtáros szakpárosítás) a későbbiekben jóval több olyan publikációja jelent meg, amely az iskolai könyvtárakkal foglalkozott (az előbb idézett publikáció is kapcsolódott az iskolákhoz) , de természetesen a gyermekkönyvtáraktól sem szakadt el, a változásokat is igyekezett nyomon követni. A nyolcvanas évek végétől volt alkalma nagyobb mértékben külföldi tanulmányutakra, ott is figyelt a gyermekkönyvtárakra.

1997-ben a Gyermekkönyvtári Szekció számára A gyermekkönyvtárak fejlődésének trendje témájában tartott szekcióülésén A gyermekkönyvtárak szerepváltásai címmel tartott előadást.[28] Ebben a témában több megyei könyvtárba is meghívták előadást tartani az Összefogás a könyvtárakért program keretében.

2002-ben lett 40 éves a szombathelyi könyvtárosképzés. Az erre az alkalomra készült kötethez Kovács Mária írta az előszót, a benne szereplő tanulmányában összekapcsolta két fő témáját, a gyerek- és iskolai könyvtárakat.[29] Ez a téma még 2006-ban, a Könyvtárhasználattan című lapban is előkerült.[30]

Kifejezetten a gyermekkönyvtárakkal foglalkozó utolsó cikkében aggódott amiatt, hogy a felnőtt és gyermekkönyvtár olvasói és kölcsönzői nyilvántartásának összevonása a gyerekekkel való kapcsolatteremtés lehetőségeit csökkenti.[31]


A FŐISKOLÁN VÉGZETT KUTATÁSOK

1974-ben kezdett dolgozni a főiskolán, az abban az évben megjelent publikációi még előző munkahelyéhez kapcsolódtak. 1975-ben egyetlen publikációt sem találhatunk tőle, ez azonban mégis kiemelkedő alkotó időszak volt. Ekkor alapozták meg azt az olvasáspedagógiai kísérletet, amelyre 1976 és 1984 között került sor a főiskola Bolyai János Gyakorló Általános Iskolájában.

Az első publikáció ezzel kapcsolatban 1976-ban Tóth Gyulával közösen írt tanulmánya volt a Könyv és Nevelésben Gondolatok a készülő általános iskolai tantervekről címmel.[32]

Éveken keresztül a folyóiratokban megjelent cikkekben, a konferenciákon elhangzott előadásokon a folyamatban lévő kutatásokról, azok eredményeinek összegzéséről publikált. Ezt az időszakát az akkori szóhasználattal a többkönyvű oktatás fogalmával lehet legjobban jellemezni.

Doktori disszertációja is jelentős mértékben ehhez a kísérlethez kapcsolódott még annak lezárulta előtt (1982-ben készült el, 1983-ban védte meg).[33]

Az elméleti bevezető fejezet után (2. A könyv felhasználására irányuló törekvések az általános iskolai oktató-nevelő munka folyamatában) a dolgozat nagy része a kísérlettel foglalkozik (3. Kísérlet a többkönyvű oktatás megvalósítására). A megírás ideje miatt a kísérlet első négy évét, az 1–4. osztályra vonatkozó tevékenységet, tapasztalatokat írja le.

A kísérlet lezárulta után közös tanszéki kutatás eredményeként négy szerző munkájaként jelent meg az összegzés.[34] A kutatást indító Kovács Mária és Tóth Gyula mellett a probléma történeti gyökereivel a disszertációját ilyen jellegű témából író Rétfalvi Gábor foglalkozott, az iskolai médiatárak létrehozásával pedig Pálvölgyi Mihály. Az egész tanulmánynak a gerincét azonban Kovács Mária munkája adta a disszertációjában található fejezetekkel, de már a teljes 8 éves időszakra vonatkozóan: Az iskolai könyvtár szerepe és feladatai a nevelő-oktató munkában napjainkban, Kísérlet a többkönyvű oktatás megvalósítására, A tanulók szociális körülményei, A kísérlet legfontosabb eredményei és tanulságai, A leggyakrabban alkalmazott módszerekről, A könyv- és könyvtárhasználat elsajátítása, A tanulmányi eredmények alakulása a nyolc év során, a gyerekek olvasmányszerkezetének alakulása.

Kovács Mária konferencia-előadáson és folyóiratcikkben is összegzést adott a kutatásról.[35]

Az első, a Könyv és Nevelésben megjelent tanulmány még közvetlenül a kísérlet lezárulta előtt íródott, de azt is megtudjuk belőle, hogy annak utolsó évében, az 1983/1984-es tanévben Veszprémben és Mosonmagyaróváron indult folytatása. Az 1985-ban a Könyvtárosban megjelent írás címe (Könyv- és könyvtárhasználatra nevelés a tanítási órán és a gyermekkönyvtárban) egyben átvezetést is jelenthet egy újabb korszakra, amelyben már inkább a könyvtárhasználat, a könyvtárhasználati képzés témái hangsúlyosak.


KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK

A könyvtárhasználati ismeretek kifejezés nem volt igazán újnak tekinthető. Már első, 1976-ban megjelent könyvkritikája is egy ilyen című jegyzetről szólt.[36] A munka a pedagógusok egy szűk rétegének szólt, így már akkor is felmerült, hogy mi a helyzet a többiekkel. A mi képzésünk során is sokszor szóba került, hogy az olvasóvá nevelés nemcsak az iskolai könyvtárosok és a magyartanárok dolga, hanem a többi pedagógusé is. Ezért szükséges, hogy ilyen jellegű képzésben részesüljenek a leendő könyvtárosok és pedagógusok, azokkal pedig, akik már a pályán vannak, továbbképzés formájában lehet megismertetni azt, amire korábban nem került sor, illetve az új fejleményeket. Az 1990-es évektől kezdve ez leginkább a számítógépek megjelenését jelentette az iskolákban, iskolai könyvtárakban.

A korábban ismertetett jegyzetre is utal a HUNRA konferencián elhangzott, 1994-ben megjelent cikkében.[37]Ebben áttekintette a tanárképző főiskolák tanterveinek változásait az 1970-es évektől, s bemutatta a Szombathelyen kialakult gyakorlatot.

Ehhez kapcsolódik Tóthné Király Katalinnal közösen írt tanulmánya.[38]Az alcímben szereplő kérdésre (Könyvtári feladat-e a használóképzés?) egyértelműen igennel válaszoltak, s ezt még akkor is igyekeztek megvalósítani, amikor erre nem voltak tantervi keretek. Az is megfogalmazódott, hogy a pedagógusképzésben helyet kellene kapnia az egyes műveltségterületek könyvtárral kapcsolatos ismereteinek, másrészt az iskolai könyvtárosoknak, könyvtárostanároknak alkalmazniuk kellene az informatika műveltségterületben meghatározott ismereteket, s ehhez akkreditálás előtt állnak a tanszéken 1996-ban kidolgozott programok.

A könyvtárostanárok felkészítésével már egy 1996-os cikk is foglalkozott, bemutatva korábban megvalósult továbbképzéseket, az 1995/96-os iskolai könyvtárosi továbbképzés után olyanokat, amelyek már a NAT-hoz és az új technikához kapcsolódtak.[39] Ez az írás a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros Könyv és nevelés című rovatában jelent meg, szerencsére 1999-től maga a folyóirat éledt újra, s adott teret ilyen témájú írásoknak.[40]

Konferenciákon is alkalma volt beszámolni a kérdésről 1999-ben.[41] A sárospataki konferenciánál még fontosabb a mi szempontunkból az az iskolai könyvtári konferencia, amelyre a tanszék szervezésében Szombathelyen került sor 1999 októberében. A konferencia címe is jól kifejezte a helyzetet: Az elmélet és valóság kontrasztja. Kovács Mária számolt be róla a szaksajtóban,[42] ő szerkesztette a kötetét,[43] s ebben természetesen az ő előadása is megjelent.[44] Előadásában a visszatekintés mellett az akkreditált továbbképzési programokat mutatta be (1. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása 2. Számítógép az iskolai könyvtárban 3. Az egyes műveltségi területek információs bázisa.) Sok előadásanyag mellett ebben a kötetben jelent meg először magyarul az UNESCO iskolai könyvtári nyilatkozata. [45]

Nem minden konferenciaanyag jelenik meg ilyen gyorsan, így a 2000-ben megtartott, A tanári mesterség gyakorlata, Tanárképzés és tudomány című konferenciáé csak 2002-ben látott napvilágot, a könyvtáros szekcióban többek között Kovács Mária előadásával.[46] További tanulmánykötetek (konferenciák anyaga) alapján is lehetőséget adtak a téma vázolására.[47]

A továbbképzéseket és a szakos tanterveket is a gyakran változó képzési struktúrához kellett igazítani. Könyvtár szakon az 1997-es tantervtől lehettek szakirányok, így sikerült a könyvtárostanár szakirány bevezetése. Mivel a négyéves képzés 5–8. félévében, III. évtől szerepelt a tantervben, 1999-ben kezdődhetett gyakorlati megvalósítása. 2002-től azonban a kreditrendszerű képzés jött (s ekkortól lett a szak neve informatikus könyvtáros, nappalin még szakpárban), majd 2006-tól az alapképzés, egyszakos informatikus könyvtáros szak. Ezután az alapszakra építve a bolognai képzés szabályai szerint szinte akárkiből lehetett könyvtárpedagógia–tanár szakos, kivéve az informatikus könyvtáros hallgatókat. Erre azonban már Kovács Mária aktív időszaka után került sor.

Az egyes konferenciákon elhangzott előadásoknál fontosabb, hogy a könyvtárostanár szakirány számára 2001-ben elkészítette a szakmódszertani anyagot a könyvtárhasználati ismeretek oktatásához.[48] Ez a könyvtárhasználati ismeretek fogalma, oktatásának előzményei és jelenbeli kérdései után 6 könyvtárhasználati és 4 szaktárgyi órát mutat be, az óraleírásokat szombathelyi könyvtárostanárok (egyben az adott szaktárgy tanárai) készítették.

Már a gyermekkönyvtárakhoz kapcsolódó részben utaltunk arra a két, 2002-ben és 2006-ban megjelent tanulmányára, amelyekben együtt foglalkozott az iskolai és a gyermekkönyvtárakkal.[49]

Korábban többször foglalkozott a gyermekkönyvtári szerepváltásokkal. A Tóth Gyula tiszteletére megjelent 2008-as köszöntőkönyvben az iskolai könyvtárakat vizsgálta meg ilyen szempontból.[50]

Utolsó megjelent könyvismertetése (a korábbiakkal ellentétben) nem kapcsolódott olyan szorosan azokhoz a témákhoz, amelyekkel foglalkozott. Inkább tiszteletadásnak tekinthető a szerzők, idősebb és fiatalabb kollégák iránt, akik többségével szoros szakmai-emberi kapcsolata alakult ki (például Szabó Sándor, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György).[51]

Utoljára megjelent, ebben a cikkben elsőként idézett publikációja részben tiszteletadás Kovács Máté, s egyben anyaintézménye iránt, részben áttekintést ad a szombathelyi tantervi munkálatokról az 1997-es tantervig.[52]

2011-ben 70. születésnapját még közösen megünnepeltük, majd a következő évben vele együtt emlékeztünk a szombathelyi könyvtárosképzés 50 évéről. Arra nem gondoltunk, hogy a 75 év is elég kerek évforduló, de sajnos 80. születésnapján már nem tudjuk köszönteni őt, ahogyan idén már nem tudott ő sem részt venni azon az alkalmon, amikor Pálvölgyi Mihályt köszöntöttük 70. születésnapján. Sajnos Máriával nem készült életútinterjú.[53] Ezen írás próbál tiszteletadás lenni munkássága előtt. Utolsó publikációjának említésével látszólag az életmű áttekintésének végére értünk. Ám ha a 2002-es kötetben szereplő bibliográfiát nézzük, láthatjuk, hogy távolról sincs így, több olyan vonatkozás van, amit még be kell mutatnunk.


NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

A tanszék nemzetközi kapcsolataiban nyelvtudása alapján elsősorban német nyelvterületen vett részt, amelyre elsősorban az 1976–1984 között végzett kutatás lezárulta után volt lehetősége. 1989-ben az Internationale Jugendbibliothek ösztöndíjasaként két hónapot töltött Németországban. Az előre eltervezett témák mellett alkalma volt újakkal is megismerkednie, így például részt vett asztmás és allergiás megbetegedésekben szenvedő gyermekek biblioterápiás foglalkoztatásáról szóló konferencián.[54]

A későbbi alkalmak elsősorban a stuttgarti főiskolához, az FHB-hoz (Fachhochschule für Bibliothekswesen) kötődtek. 1992-ben három oktató, Kovács Mária, Tóth Gyula és Pálvölgyi Mihály, valamint nyolc hallgató vett részt a Deutscher Akademischer Austausch Dienst (DAAD) és a stuttgarti főiskola által támogatott tanulmányúton. A következő években sok hallgatónk juthatott el ösztöndíjjal Stuttgartba, miközben a főiskola TEMPUS projektünk egyik résztvevője lett.

Útjai során alkalma nyílt megismerkedni hasonló témával foglalkozó stuttgarti kollégájával, amelynek eredményeként az ő munkájáról összefoglalót is készített. Ennek részleteit később a témával foglalkozó publikációiba is beépítette.[55]

1994 októberében egy hónapot a stuttgarti Fachhochschule für Bibliothekswesen vendégeként Németországban, Baden-Württemberg tartományban tölthetett el. Alapvetően három témáról tájékozódott: a gyermek- és ifjúsági könyvtárak tevékenységéről, az iskolai könyvtárak helyzetéről és a nyilvános könyvtárak szociális munkájáról. Ez utóbbi témával hazaérkezése után az eddigieknél is intenzívebben foglalkozott.[56]

Az 1999-es iskolai könyvtári konferencián Stuttgartból Andreas Papendieck tartott előadást. 2002-ben legfőbb stuttgarti partnerünk, Peter Vodosek köszöntőkönyvébe Pálvölgyi Mihály és Kovács Mária írt az együttműködés 12 évéről,[57] Peter Vodosek 2008-ban a Tóth Gyula 70. születésnapja alkalmából megjelent kötetben viszonozta ezt.


SZOCIÁLIS KÖNYVTÁRI MUNKA

A rendszerváltásból következő társadalmi változások indították arra, hogy a szociális könyvtári munka témájával kezdjen el foglalkozni, s az országban elsőként az 1992/1993-as tanévben speciális kollégiumot is indított ebben a témában. Nem véletlen, hogy az 1994-es stuttgarti ösztöndíjas tanulmányútja során is ezt vizsgálta, majd azt követően szélesebb körben is kezdte terjeszteni tapasztalatait.

1995 októberében, az Összefogás a könyvtárakért akció keretében Tatabányán tartott előadást a könyvtár szociális funkciójáról. Az előbbinek az összefoglalója meg is jelent a helyi könyvtári lapban.[58] 1996. május 22-én Pécsett a Baranya Megyei Könyvtárban rendeztek szakmai napot a témáról. Nagy Attila bevezetője után Kovács Mária tartott előadást A szociális funkció Magyarországon és a külföldi gyakorlatban címmel.

Ugyanebben az évben a Könyvtári Figyelő 2. számában két publikációja is megjelent a témában. Cikkében a könyvtárosképzéssel való kapcsolatával foglalkozott,[59] ez az írás egyben bevezetése is volt egyik szakdolgozója munkája rövidített változatának,[60] kritikája pedig a könyvtárak szociális funkciójával foglalkozó tanulmánygyűjteményről szólt.[61] Itt szerepelt először Sz. Kovács Máriaként, hogy az előző években a lapban többször publikáló, hasonló nevű kolléganőtől megkülönböztessék.

Egy könyvismertetésében már nyugdíjba vonulása után is visszatért egy résztémára: „Magam több évig tanítottam a könyvtárosképzésben szociális könyvtári munkát, de ezzel a csoporttal – részben a tapasztalatok hiánya miatt – nem foglalkoztam túl sokat.”[62]


TANÓRÁN KÍVÜLI MUNKA

A szombathelyi könyvtárosképzés 25 éves évfordulója alkalmából 1987-ben rendezett konferencián Kovács Mária két területet érintett a tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatban: a könyvtári gyakorlatokat és a tudományos diákköri munkát.[63] Ha valakinél, akkor Kovács Máriánál mindenképp ide sorolhatjuk a szakdolgozatok konzultálását is, nehéz lenne kiszámolni, hogy összesen mennyi időt töltött el ezzel. Biztos vagyok benne, hogy a cikk olvasói közül sokan lehetnek olyanok, akik nála írták szakdolgozatukat. Könyvtárunk online katalógusában 1990-ig visszamenőleg találjuk meg a Szombathelyen készült szakdolgozatokat. 1990-től 2007-ig 157 olyan dolgozatot találhatunk, amelynek Kovács Mária volt a konzulense, ezekről könnyen tájékozódhatunk az adatbázisok közül a Szakdolgozatok adatbázisa 1990-től kiválasztásával, konzulensként Kovács Máriára keresve. (1990: 9, 19991: 7, 1992: 3, 1993:9, 1994: 10, 1995: 8, 1996: 8, 1997: 10, 1998: 16, 1999: 12, 2000: 12, 2001: 11, 2002: 8, 2003: 7, 2004: 8, 2005: 9, 2006: 9, 2007: 1). 1980 és 1989 között még hagyományos cédulakatalógusban szerepelnek a szakdolgozatok. A fénylyukkártyás feldolgozás segítségével találhatjuk meg közöttük azt a 101 dolgozatot, amelynek ugyancsak ő volt a konzulense, tehát az éves átlag 10 feletti volt ebben az évtizedben. (1980: 19, 1981: 14, 1982: 5, 1983: 13, 1984: 8, 1985: 13, 1986: 10, 1987: 8, 1988: 5, 1989: 6).

Az 1979-ig készült szakdolgozatok adatai között nem szerepel a konzulens neve, csak a témák alapján lehet valószínűsíteni, hogy ki lehetett a konzulens, s vannak olyan témák, amelyek a két szak bármelyikéhez kapcsolódhatnak (például olvasásra nevelésről magyar szakon is írhattak). Mivel 1972-ben indult matematika–könyvtár és magyar–könyvtár szakokon képzés, így az első szakdolgozatok 1976-ban íródtak. Jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a kezdeti, 1976–1979 közötti időszakban legalább 27 szakdolgozatot konzultált, amely a legmagasabb szám a tanszéki oktatók közül. Ezek némelyikéről is tájékoztatást nyújt nekünk Kovács Mária a megyei könyvtári híradóban megjelent írásában.[64]

Ahogy írja, „a gyermek- és iskolai könyvtári ismeretek, valamint az olvasáspszichológia-pedagógia témaköreiből” (vagyis az általa tanított tantárgyakhoz kapcsolódóan) választotta ki a legérdekesebb dolgozatokat”, s az 5 kiválasztott dolgozat közül hármat részletesebben ismertet (Tokaji Nagy Erzsébet, Farkas Éva, Takács Zsuzsanna), míg két másikat említ.

A dolgozatok címei is jól tükrözik az általa meghirdetett témákat. Azok többsége az iskolai és a gyerekkönyvtárakhoz kapcsolódik (például olvasóvá nevelés, állományelemzés, egyéni foglalkozások, csoportos foglalkozások, könyvtári órák, olvasói viselkedés, könyv- és könyvtárhasználati ismeretek adott tárgy oktatásban, a szépirodalom hatása, gyermekirodalom. A szakdolgozati témák természetesen nem voltak függetlenek attól, amit tanított, s amiről publikált. A gyerekkönyvek illusztrációiról a magyar mellett angolul is megjelent írása.[65] Néha külön is kiemelte az ismertetett műnek az oktatásban való használhatóságát.[66] A Fülöp Géza emlékkönyvben a kommunikáció fontosságával foglalkozott.[67] Megfigyelhető, hogy fokozatosan jelennek meg olyan témák, amelyek az oktatott tárgyak tartalmának változásait, kiegészülését is tükrözik, például biblioterápiás foglalkozások, a biblioterápia alkalmazása, idősek könyvtári ellátása, a könyvtár szociális funkciói, pedagógusjelöltek olvasási és könyvtárhasználati szokásai stb.

Összességében elmondhatjuk, hogy Kovács Mária összesen 285 (27, 101, 157) dolgozatnak volt a témavezetője – ez biztosan az egyik legtöbb az oktatók között.

E sorok írója is nála írta szakdolgozatát (Murányi Péter: A könyv felhasználásának módszerei a magyar nyelv és irodalom tárgy oktatásában a régi és új tantervek alapján. Szombathely, 1978). Ennek továbbfejlesztett változata (amely azt bizonyította be, hogy az iskolai könyvtárak állománya nem lesz alkalmas az 1978-as tanterv által előírt követelmények teljesítésére), az 1979-es OTDK-n II. díjat nyert.

A szombathelyi főiskola 1974/75-ös tanévének évkönyvéből megtudhatjuk, hogy a Könyvtártudományi TDK tudományos vezetője Kovács Mária volt,[68] vagyis rá hárult a TDK megszervezésének és működtetésének feladata, de az 1985–89-es évkönyvben is ő szerepel a TDK vezetőjeként,[69] s ha továbbiak jelentek volna meg, akkor még sokáig az ő nevével találkozhattunk volna. Az 1974–75-ös tanév évkönyve még részletesen felsorolja az 1975-ös OTDK-n elért eredményeket[70] (akkor még nincs nyoma hallgatóinknak), a következő beszámolók azonban a díjak mennyiségére hivatkozva csak összesített számokat adnak meg.

Kovács Mária a megalakulás után 10 évvel készített összegző cikket a diákköri munkáról.[71] Eredményekről, gondokról, problémákról is beszámol. Ír OTDK-s nívódíjakról, első és második helyezettek díjairól (sajnos nem sorolja fel őket), kapcsolatokról könyvtárakkal, szakmai tanulmányutakról, arról, hogy csak esetlegesen van lehetőség pénzjutalmakra, tanulmányutakra. Név szerinti megemlíti azokat az OTDK-sokat, akik kollégák lettek (Tokaji Nagy Erzsébet, Murányi Péter, Nagy László, Barki Katalin) és azt a három 1983-as dolgozatot, amelyeknek anyagát sikerült szaklapokban megjelentetni.[72]

Az eredményekről számszerűen, de a konkrét eredményeket és dolgozatokat meg nem nevezve, adott összefoglalást az 1987-es konferencián.[73] (1977: 3 dolgozat, 1 díj, 1979: 6 dolgozat, 3 díj, 1981: 4 dolgozat, 2 díj, 1983: 6 dolgozat, 3 díj, 1985: 6 dolgozat, 4 díj, 1987: 12 dolgozat, 6 díj).

1997-ről ránk maradt egy dossziéja, az alapján tudjuk, hogy abban az évben zsűritag volt az OTDK-n. 2001-ben Szombathelyen került sor az OTDK Pedagógiai, Pszichológiai és Könyvtártudományi szekciójának versenyére. Erről is ő írta a beszámolót.[74] A díjak közül többet a szombathelyiek szereztek meg. Az egyik harmadik helyezett az ő hallgatója, Kosik Szilvia volt, az egyik első pedig az MKE jelenlegi főtitkára, Gerencsér Judit.

TDK-sként adminisztratív feladatok is hárultak rá, ezek közül a programfüzetek összeállítása dokumentálható is.[75]

1992-ben alakult meg a SzoKHE, a Szombathelyi Könyvtároshallgatók Egyesülete. Mária néhány hónappal a megalakulás után, 1993-ban lett a vezetőség tanári tagja, ezt a tisztséget csaknem egy évtizeden keresztül töltötte be. Már ilyen funkciójában számolt be az 1993-as szaknapról.[76]

Ahogyan már utaltam rá, a TDK-munka mellett 1987-es előadásában a könyvtári gyakorlatok kérdésével foglalkozott Kovács Mária. Felidézte a kezdeteket, a népművelő-könyvtárosoknál alkalmazott módszereket, majd azokat az időket, amikor még országosan egységes tanterv volt érvényes a főiskolai képzésben. Ehhez kapcsolódott az a tájékoztató is, amely az Oktatási Minisztérium Pedagógusképző Főosztálya mellett működő Könyvtárosképzési Szakbizottság jóváhagyásával készült.[77] Puskás Sándorné, a szombathelyi megyei könyvtár igazgatóhelyettese a közművelődési, Mária az iskolai könyvtárakra vonatkozó részt írta. A kiadó előszavában: „A kiadvány szerzői természetesen elsősorban saját, nyugat-dunántúli tapasztalataikra építettek; egyébként a tanárképző főiskolai gyakorlatoknak itt van a legrégibb múltja, és a közművelődési könyvtári hálózat itt gondoskodik a gyakorlatvezetésről a legszervezettebb keretek között.[78] Később a képző intézmények már saját tantervet készíthettek, ezen belül a gyakorlatok rendszerét is ők alakíthatták ki. Az 1987-es előadás az 1985-ös tanszéki programot mutatta be.[79] A gyakorlatok esetében is fontos volt a könyvtárak véleményének figyelembe vétele, például ez volt a témája az 1998. november 18-án tartott szaknapnak, amelyen várakozáson felül sokan, 80-an vettek részt, s tárgyaltak az 1997-ben bevezetett tantervről, a gyakorlattal kapcsolatos problémákról.[80] A 2001-ben készült tájékoztatóban[81] is helyet kaptak a gyakorlóhelyek szempontjai, ezt a részt Nagy Éva, a szombathelyi megyei könyvtár jelenlegi igazgatója írta.[82]

Sok egyéb tevékenységére vonatkozóan vannak még adatok. Részt vett például 1993-ban többfordulós megyei könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő szervezésében,[83] Tóth Gyulával és Tóth Gyulánéval együtt ugyanebben az évben az MKE Könyvtárostanárok szervezete pályázatának bírálója volt. A megjelentek mellett további konferenciákon tartott előadásairól is tudunk.


KOVÁCS MÁRIA SZELLEMI ÖRÖKSÉGE

Írásomban arra törekedtem, hogy az összes lényeges publikációját számba vegyem, elhelyezzem a megfelelő helyen, így rejtett módon munkásságának bibliográfiáját is elkészítsem, amennyire lehetséges, a hálózati elérhetőséget is megadjam, hogy akinek kedve támad, könnyen elolvashassa őket, s elgondolkodhasson róla, mi mennyire érvényes még belőlük, mennyire vetődnek fel ugyanazok a kérdések most is. Például hogyan épül be a könyvtárhasználat az osztatlan tanári képzésbe, a többkönyvű oktatás mást is jelent-e, mint hogy az új, kísérleti tankönyvek mellett a tanárok régebbieket, használhatóbbakat is bevetnek legalább fénymásolatban stb. A cikk írása közben vált teljes mértékben elérhetővé a Könyvtári Figyelő anyaga, s remélhető, hogy valamikor a Könyvtáros, valamint a régi Könyv és Nevelés cikkei is könnyen elérhetőek lesznek.

Az életmű dokumentumai közül néhány ritkaságnak számít. 1986-ból két videokazetta is található könyvtárunkban, amelyen Kovács Mária óráin végzett helyzetgyakorlatok láthatók könyvtári környezetben.[84] A módszert Ferenczi Zsuzsanna kezdte először alkalmazni; az MKE Vas megyei szervezetének programján már 1984-ben bemutatott ilyen felvételeket. A 2003/2004-es tanévben nyugdíjba készülő oktatók, Ferenczi Zsuzsanna, Kovács Mária, Tóth Gyula előadásairól rendszeresen hangfelvételt készítettünk kazettára. A szaknapokról ránk maradt videofelvételeken is többször feltűnnek.

A legfontosabb azonban az, ami a tanítványok emlékezetében marad meg, akik tovább viszik a gyakorlatba azt, amit tanultak tőle.

Egyik volt tanítványa, Tóth Viktória, a Könyvtárostanárok Egyesülete titkára írta a Kataliston: „Kovács tanárnő sok iskolai könyvtárosnak, könyvtárostanárnak volt meghatározó tanára a szombathelyi képzés során. Szűkebb területünk, az iskolai könyvtárügy is sokat köszönhetett neki. Saját eszközeivel, módszertani kiadványok összeállításával, továbbképzések szervezésével, a Könyvtárostanárok Egyesülete szombathelyi Nyári akadémiáinak támogatásával is segítette szakmánkat.

Emlékét a KTE tisztelettel megőrzi!”[85]

Tanszéki munkatársai, volt intézményének könyvtárosai (közülük többen szintén volt tanítványai) is csatlakoznak ehhez.

Footnotes

  1. ^ Murányi Péter PhD. egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Savaria Könyvtártudományi Csoport
  2. ^ Kovács Mária (2012): Kovács Máté hatása a szombathelyi könyvtáros képzésre. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 10. sz. 36–46. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00206/pdf/EPA01367_3K_2012_10_36-46.pdf (2018. 06. 03.)
  3. ^ Részletesebben lásd: Tóth Gyula (1988): A könyvtárosképzés műhelyéről – avagy a Könyvtáros tanszék ontogenezisének vázlata. In: Szalay László (szerk. 1988): A közművelődési és könyvtáros oktatók nemzetközi konferenciája. Szombathely, 1987. augusztus 26–29. Szombathely. 233–240. 
  4. ^ Magyar Könyvtártörténeti kronológia 996–2007. Összeáll. Gerő Gyula. 1. köt. 2009. OSZK, Budapest. 499.
  5. ^ Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007. Összeáll. Gerő Gyula. 2. köt. 2009. OSZK, Budapest. 859.
  6. ^ Kovács Mária (2012) 36.
  7. ^ Kovács Mária (1987): Gazdag Erzsi emlékezete (1912–1987). Vasi Honismereti Közlemények, 1. sz. 63–64. Letöltés: https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Vhk_1987/?query=%22gazdag%20... (2018. 06. 03.)
  8. ^ Kovács Mária (1971): Könyvtár és olvasó megváltozott körülmények között. A Vas Megyei Könyvtárközi Bizottság Értesítője, 2. sz. 7–8.
  9. ^ Kovács Mária (1972): Gyermekkönyvhét Vas megyében. Életünk, 3. sz. 288.
  10. ^ Kovács Mária (1972): A gyermekkönyvhét tapasztalatai. A Vas Megyei Könyvtárközi Bizottság Értesítője, 2. sz. 30–31.Kovács Mária (1972): A gyermekek olvasásra nevelése a Berzsenyi Könyvtárban. Vasi Iskolai Könyvtárak, 2. sz. 19–24.Kovács Mária (1972): Gyermekfoglalkozások a szombathelyi megyei könyvtárban. Könyvtári Szemle, 2. sz. 61–63. A helyi lapok után ez egy erdélyi könyvtári folyóiratban jelent meg. 
  11. ^ Kovács Mária (1973): A szombathelyi megyei könyvtár szolgáltatásainak fejlődése. Könyvtáros, 3. 136–139. 
  12. ^ Kovács Mária (1974): Szombathely gyermekkönyvtárai és a tanulók. Vasi Iskolai Könyvtárak, 1. 19–22. A szerző munkahelyeként itt már a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi tagozata szerepel.
  13. ^ Járai Andrásné – Kovács Mária (1974): A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók olvasottsága. Könyvtáros, 9. 533–535. 
  14. ^ Kovács Mária (1974): Környezetismereti óra a könyvtárban. A Vas Megyei Könyvtárközi Bizottság Értesítője, 1. 27–29.Kovács Mária (1974): Nagy magyarok idegenben. Foglakozások a gyermekkönyvtárban II. A Vas Megyei Könyvtárközi Bizottság Értesítője, 2. 33–35. Kovács Mária (1974): Tavasz a művészetben. Foglalkozások a gyermekkönyvtárban III. A Vas Megyei Könyvtárközi Bizottság Értesítője, 3. 27–29.
  15. ^ Uo. 29. 
  16. ^ Kovács Mária (1974): Látogatás a gyermekkönyvtárban. (Környezetismereti óra az általános iskola 3. osztályában) In: Katsányi Sándor (szerk. 1974): Órák a könyvtárban. Népművelési Propaganda Iroda. Budapest. 29–32.
  17. ^ Úttörőélet Vas megyében 1946–1971. Válogatás a forrásokból. Ajánló bibliográfia. Összeáll. Pethő Gyula, Kovács Mária. Kiad. a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Megyei Úttörőelnökség. Szombathely, 1971. 22. (A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár ajánló bibliográfiái). 
  18. ^ Kovács Mária – Sáráné Lukátsy Sarolta (1973): A gyerekkönyvtáros és az általános iskolai pedagógusok közötti együttműködés munkaformái. In: Vargha Balázs (szerk. 1973): Gyerekkönyvtári tanulmányok, NPI, Budapest. 75–150.
  19. ^ Szecseyné Pápay Judit (2011): A Gyermekkönyvtáros Szekció története. In: Bényei Miklós (szerk. 2011): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története. MKE, Budapest. 341–354.
  20. ^ Kovács Mária (1985): Gyermekkönyvtárosok látogatása a főiskolán. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 3. sz. 40. 
  21. ^ Gyermekkönyvtárosi Szekció. In: Bényei Miklós (szerk. 2011): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története. Budapest. 2011. 692. Bár csak jóval később lett valóban docens, a példa azt mutatja, hogy a szakma megítélése alapján már korábban is megérdemelte volna.
  22. ^ Kovács Mária (1978a): A gyermekkönyvtár és a gyermekkönyvtáros napjaink valóságában. In: Pál Ernő (szerk. 1978): Hivatása könyvtáros. Egy pálya örömei és gondjai – Pest megyei tapasztalatok tükrében. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Budapest – Szentendre. 95–104.
  23. ^ Kovács Mária (1978b): A gyermekkönyvtárosok tevékenységrendszere. In: Az MKE évkönyve. Budapest. 53–89.
  24. ^ Kovács Mária (1986): Az óvodások „olvasása”, az óvodások könyvtári ellátása. Könyv és Nevelés, 3. sz. 93–99.
  25. ^ Kovács Mária (1978a) 95–104.
  26. ^ Kovács Mária (1979): A hazai gyermekkönyvtárak története a felszabadulástól napjainkig. In: Károlyi Ágnes (szerk. 1979): A gyermekkönyvtári munka. Népművelési Intézet, OSZK KMK, Budapest. 19–24.Kovács Mária (1979): A gyermekkönyvtárak helye a könyvtári ellátó rendszerben. In: Károlyi Ágnes (szerk. 1979): A gyermekkönyvtári munka. Népművelési Intézet, OSZK KMK, Budapest. 27–42. 
  27. ^ Kovács Mária (1982): Tájékoztatási feladatok a gyermekkönyvtárakban az új tantervek tükrében. Könyvtáros, 7. 380–383. 
  28. ^ Kovács Mária, Sz. (1998): Gyermekkönyvtári szerepváltások a ’90-es években. Könyvtári Figyelő, 1. 45–52. Letöltés:http://epa.oszk.hu/00100/00143/00025/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1998... (2018.06.03.)
  29. ^ Kovács Mária (2002a): Előszó. In: Negyvenéves a szombathelyi könyvtárosképzés. Tanulmányok az oktatásról és szakma gyakorlatából. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 3–4. Kovács Mária (2002b): Az iskolai és gyermekkönyvtár szerepe az információszerzésben. In: Negyvenéves a szombathelyi könyvtárosképzés. Tanulmányok az oktatásról és szakma gyakorlatából. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 193–200.
  30. ^ Kovács Mária (2002a): Előszó. In: Negyvenéves a szombathelyi könyvtárosképzés. Tanulmányok az oktatásról és szakma gyakorlatából. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 3–4. Kovács Mária (2002b): Az iskolai és gyermekkönyvtár szerepe az információszerzésben. In: Negyvenéves a szombathelyi könyvtárosképzés. Tanulmányok az oktatásról és szakma gyakorlatából. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 193–200.
  31. ^ Kovács Mária (2004): A gyermekkönyvtár szerepe az olvasóvá nevelésben és az információközvetítésben. Utazás a nyilvántartás körül. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1. 21–23. http://epa.oszk.hu/01300/01367/00049/pdf/02muhelykerdesek.pdf (2018.06.03.)
  32. ^ Kovács Mária – Tóth Gyula (1976): Gondolatok a készülő általános iskolai tantervekről. Könyv és Nevelés, 3. 110–115.
  33. ^ Kovács Mária Erika (1982): Írás, olvasás, könyvtár. Az olvasás, a könyv és a könyvtár szerepe az általános iskolai oktató-nevelő munka folyamatában és néhány tantárgy oktatásában. Bölcsészdoktori disszertáció, Budapest.
  34. ^ Kovács Mária – Tóth Gyula – Rétfalvi Gábor – Pálvölgyi Mihály (1985): Többkönyvű oktatás az általános iskolában. In: Horváth Margit (szerk. 1985): A felnőttkori alapműveltség és önművelés általános és szakmunkásképző iskolai megalapozottságának összefüggései, továbbfejlesztésének irányai. BDTF, Szombathely. 134–181.
  35. ^ Kovács Mária (1984): Az olvasás, a könyv és a könyvtár szerepe és lehetőségei a nevelő-oktató munka folyamatában. Könyv és Nevelés, 4–5. 143–150. Kovács Mária (1985): Többkönyvű oktatás az általános iskolában. In: Mankó Mária (szerk. 1985): A közművelődési szakemberképzésben dolgozó oktatók és kutatók országos tanácskozásán (1985. május 23–25.) elhangzott előadások. Nyíregyháza. 202–207.Kovács Mária (1986): A 6–14 éves gyermekek olvasóvá neveléséről egy kísérlet tükrében. Könyvtári Figyelő, 3. 279–287. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00285/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1986... (2018. 06. 03.)Kovács Mária (1986): Könyv- és könyvtárhasználatra nevelés a tanítási órán és a gyermekkönyvtárban. Könyvtáros, 4. sz. 220–224.
  36. ^ Kovács Mária (1976): Könyvtárhasználati ismeretek. Könyvtáros, 2. 116–117. (Kisfaludi Sándor – Nagyszentpéteri Géza (1975): Könyvtárhasználati ismeretek. Tankönyvkiadó, Budapest jegyzetének ismertetése.)
  37. ^ Kovács Mária (1994): Olvasásra nevelés a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. In: Nagy Attila (szerk. 1994): Olvasásra nevelés és pedagógusképzés. HUNRA konferenciák előadásai. Budapest. 97–101.
  38. ^ Tóthné Király Katalin és Kovács Mária (1997): A pedagógusjelöltek felkészítése az információszerzésre és -kezelésre. Könyvtári feladat-e a használóképzés? Könyvtári Figyelő, 4. 705–714. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00024/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1997... (2018. 06. 03.)
  39. ^ Kovács Mária (1996): A könyvtárostanárok felkészítése az informatika műveltségterület tanítására. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2. 43–48. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00173/pdf/05konyvesneveles.pdf (2018. 06. 03.) A NAT hatásával már valamivel korábban is foglalkozott: Kovács Mária (1994): Iskolai könyvtári problémák a nemzeti Alaptanterv tükrében. Hogyan Tovább?, 1. 16.
  40. ^ Kovács Mária (1999): Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása a tanárképző főiskolákon. Könyv és Nevelés, 1. 78–80. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00001/cikk14.html (2018. 06. 03.)Kovács Mária (2000): A könyvtárhasználati ismeretek oktatási módszerei iskolai könyvtárakban. Könyv és Nevelés, 4. 103–107. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00008/cikk18.html (2018. 06. 03.)Kovács Mária (2001): A könyvtárhasználati ismeretek oktatása. Könyv és Nevelés, 4. 83–88. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00012/cikk13.html (2018. 06. 03.)
  41. ^ Kovács Mária (1999a): Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása a tanárképző főiskolákon. In: Nagy Attila (szerk. 1999): Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. A Magyar Olvasástársaság, a Sárospataki Városi Könyvtár és az MKE Zempléni Könyvtárosok Szervezetének konferenciája. Sárospatak, 1999. május 28–30. Városi Könyvtár, Sárospatak. 103–105.
  42. ^ Kovács Mária (1999b): „Az elmélet és valóság kontrasztja” – iskolai könyvtári konferencia Szombathelyen. Könyvtári Levelező/lap, 11. 12–14.Kovács Mária (1999c): Iskolai könyvtári konferencia Szombathelyen. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 3. 23–24.
  43. ^ Kovács Mária (szerk. 1989d): Az elmélet és valóság kontrasztja. Az iskolai könyvtári konferencia előadásai. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely.
  44. ^ Kovács Mária (1999e): Az iskolai könyvtárosok és a pedagógusok felkészítése a modern információk oktatására. In: Kovács Mária (szerk. 1989d) 120–127. 
  45. ^ Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye. Az UNESCO iskolai könyvtári nyilatkozata. Ford. Celler Zsuzsanna. In: Kovács Mária (szerk. 1989d) 55–59.
  46. ^ Kovács Mária (2002): A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának módszerei iskolai könyvtárosoknak. In: A tanári mesterség gyakorlata. Tanárképzés és tudomány. Országos Módszertani Konferencia az ELTE Tanárképző Főiskola Kar rendezésében (Budapest, 2000. augusztus 31. – szeptember 1.). A plenáris előadások és válogatás a szekcióülések anyagaiból. Nemzeti Tankönyvkiadó – ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest. 416–419. 
  47. ^ Kovács Mária (2004): Használóképzés, avagy a könyvtárhasználati ismeretek oktatása. In: Emmer Gáborné (szerk. 2004): Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban. Könyvtárostanárok Egyesülete, Flaccus Kiadó, Budapest. 29–36.A KTE 2002-es nyári akadémiáján régi szerzőtársával, Sáráné Lukátsy Saroltával és az új nemzedék jeles képviselőjével, Dömsödy Andreával került egy szekcióba (Könyvtárpedagógia, könyvtárosképzés, szakfelügyelet).Kovács Mária (2005): A könyvtárostanárok képzése Szombathelyen. In: A könyvtár- és információtudományi képzés helyzete és jövője. Tanulmányok. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. 80–85.
  48. ^ Kovács Mária (2001): A könyvtárhasználati ismeretek oktatása. Szakmódszertan könyvtárostanár-hallgatók számára. Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, Szombathely.
  49. ^ Kovács Mária, Sz. (1998) 48–52. Kovács Mária (2002b) 193–200.
  50. ^ Kovács Mária (2008): Az iskolai könyvtár szerepváltásai, feladata az oktatásban – az utóbbi 20 évben. In: Czövek Zoltán – Koltay Tibor – Pálvölgyi Mihály (szerk. 2008): Könyvtár és társadalom vonzásában. Köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapjára. Savaria University Press, Szombathely. 153–162. Letöltés: http://www.bdf.hu/btk/trsi/kvtar/Kutats%20tudomnyos%20mhelyek/Tansz%C3%A... (2018.06.03.)
  51. ^ Kovács Mária (2009): A Hatágú Síp Alapítvány legújabb kiadványai. Könyvtári Figyelő, 1. 142–148. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00070/pdf/kf_00143_2009_01_142-148.pdf (2018.06.03.)
  52. ^ Kovács Mária (2012) 36–46.
  53. ^ Egyetlen interjút találtunk, amely vele készült, ebben a könyvtárügy akkori egyéb gondjai között sem feledkezett meg az iskolai és gyermekkönyvtárakról. Molnár A.: Nincs ok az örömre. Befejeződött a Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése. Vas Népe, 1996. aug. 14. 7. 
  54. ^ Kovács Mária (1989): Az Internationale Jugendbibliothek ösztöndíjasa voltam. Könyvtári Figyelő, 5/6. sz. 623–624. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00303/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1989... (2018.06.03.)Kovács Mária (1989): Tanácskozás a gyermekklinikákon folyó könyvtári tevékenységről. Könyvtáros, 12. 742–743.
  55. ^ Krüger, Susanne (1993): Új utak a gyerekkönyvtári munkában? Töm.: Kovács Mária. Könyvtári Figyelő, 2. 266–268. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00006/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1993... (2018.06.03.)
  56. ^ Kovács Mária (1995): Német könyvtárak – magyar szemmel. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 5. 26–29. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00164/pdf/03extrahungariam.pdf (2018.06.03.)
  57. ^ Pálvölgyi Mihály – Kovács Mária: Twelve years of co-operation HBI Stuttgart – BDF KIT Szombathely. In: Blum, Askan (hrsg. 2001): Bibliothek in der Wissengesellschaft. Festschrift für Peter Vodosek. K G Saur, München. 55–65. 
  58. ^ Kovács Mária (1995): A könyvtár szociális funkciója. Téka-téma, 5. 4.
  59. ^ Kovács Mária, Sz. (1996): A szociális könyvtári munka és a könyvtárosképzés. Könyvtári Figyelő, 2. 244–246. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00018/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1996... (2018.06.03.)
  60. ^ Varju Zsuzsanna (1996): A vakok könyvtári ellátásának helyzete Magyarországon. Könyvtári Figyelő, 2. 247–255. Letöltés:http://epa.oszk.hu/01200/01245/00001/cikk4.html
  61. ^ Kovács Mária, Sz. (1996): Szociális feladatok - és a könyvtár. Könyvtári Figyelő, 2. 284–286. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00018/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1996... (2018.06.03.)Arnóth Károly – Vidra Szabó Ferenc (szerk. 1995): A könyvtár szociális funkciója: Tanulmánygyűjtemény. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Budapest.
  62. ^ Kovács Mária (2005): Romák a könyvtárban. Könyv és Nevelés, 3. sz. 11. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00027/kovacs.htm (2018.06.03.)Nagy Attila – Péterfi Rita (szerk. 2004): A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat, Budapest. 244.
  63. ^ Kovács Mária (1988): Nevelési lehetőségek a tanórán kívüli tevékenységben. In: Szalay László (szerk. 1988.) A közművelődési és könyvtáros oktatók nemzetközi konferenciája. Szombathely, 1987. augusztus 26–29. BDTFK, Szombathely. [1989] 269–274.
  64. ^ Kovács Mária (1977): A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán végző könyvtár szakos hallgatók dolgozataiból. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 1. 40–42.
  65. ^ Kovács Mária (1994): Illusztrációk a magyar gyermekkönyvekben az utóbbi három évtizedben. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 10. 51–55. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00156/pdf/03konyv.pdf (2018. 06. 04.) Kovács Mária (1994): Éva Gaál and the modern Hungarian illustration. Bookbird, 4. 39–40.
  66. ^ Kovács Mária (1997): Emberi kapcsolatok a könyvtárban. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2. 31–33. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00098/pdf/04hbmegye.pdf (2018. 06. 04.)DeHart, Florence (1997): Emberi kapcsolatok a könyvtárban. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. 
  67. ^ Kovács Mária (1999): A kommunikáció szerepe az olvasóval való foglalkozás folyamatában. Barátné Hajdu Ágnes (szerk. 1999) Fülöp Géza emlékkönyv. Művelődéstörténeti és könyvtártudományi írások. ELTE, Budapest. 115–120.
  68. ^ Papp János (szerk. 1975): A Szombathelyi Tanárképző Főiskola évkönyve 1974/75. Tanárképző Főiskola, Szombathely, 8.
  69. ^ Guttmann Miklós (szerk. 1988): A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola évkönyve 1984/1988. Szombathely, 116.
  70. ^ Papp János (szerk. 1975): A Szombathelyi Tanárképző Főiskola évkönyve 1974/1975. Tanárképző Főiskola, Szombathely, 85.
  71. ^ Kovács Mária (1985): A Könyvtártudományi Diákkör tevékenysége és munkakapcsolatai. Jelentkezünk, 43–44. 67–69.
  72. ^ Bajusz Ágnes (1984): Kurrens nemzeti szakbibliográfiáink helyzete. Könyvtári Figyelő, 1. 57–69. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00271/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1984... (2018. 06. 04.) Kollárné Tóth Éva (1983): A komplex könyvtári szakkör szerepe és hatása adott gyermekcsoport fejlődésére. Könyv és Nevelés, 4–5. sz. 150–158.Németh József (1984): Könyvtárismertetők a közönségkapcsolatokban. Könyvtáros, 2. 99–102. 
  73. ^ Kovács Mária (1988) 269–274.
  74. ^ Kovács Mária (2001): Jubileumi OTDK Szombathelyen. Könyvtári Levelező/lap, 6. 22–23.
  75. ^ XX. OTDK. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció. Összeáll. Kovács Mária. BDTF, 1991. 
  76. ^ Kovács Mária (1993): Könyvtáros szaknap a főiskolán. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 3. 28–29.
  77. ^ Puskás Sándorné – Kovács Mária (1979): Könyvtári gyakorlatok a könyvtárosképzésben. Útmutató a közművelődési és iskolai könyvtárak gyakorlatvezetői számára. Közread. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Budapest. 59.
  78. ^ Uo. 5.
  79. ^ Kovács Mária (1988)
  80. ^ Kovács Mária – Frank Róza (1999): Fókuszban a gyakorlat. Könyvtáros szaknap Szombathelyen. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 1. 26–27.
  81. ^ A szakmai gyakorlatok rendszere a BDF Könyvtár- és Információtudományi Tanszékén. Összeáll. Frank Róza, Kovács Mária, Rétfalvi Gábor. Berzsenyi Dániel Főiskola. Szombathely, 2001.
  82. ^ Uo. Nagy Éva (2001): 6. A gyakorlat a gyakorlóhelyek szemszögéből. 27–30. 
  83. ^ Kovács Mária (1993): Könyv- és könyvtárhasználati verseny az általános iskolákban. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 2. 19–21.
  84. ^ Könyvtár mikro. Gyak. vez. Kovács Mária. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Videóstúdió., 1986. 1 vk. (100 min.) A felvételek a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtárában készültekKönyvtár mikro. Gyak. vez. Kovács Mária. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Videostúdió, 1986. 2. rész. 1 vk. (100 min.) A felvételek a BDTF könyvtárában és a Jáki úti könyvtárban készültek. A legtöbbször az egyik hallgató az olvasó, aki kap egy szituációs problémát, a másik a könyvtáros, a megoldás legfőbb eszközeként legtöbbször a cédulakatalógus szerepel.
  85. ^ Tóth Viktória (2017): Dr. Kovács Mária emléke. Katalist, 2017. augusztus 21. Letöltés: http://katalist-to-feed.blogspot.com/2017/08/re-katalist-dr-kovacs-maria... (2018.06.03.)