Author

Mustra

Folyóiratunk 2015. évi 4. számának valamennyi írása, túl azon, hogy érdekesek és aktuálisak, szinte kivétel nélkül a szó legjobb értelmében továbbgondolásra, esetenként vitára serkentenek.

Így már az első tanulmány, mely Jókaival foglalkozik, nemcsak gondolatot ébreszt, hanem vitára is ingerel. Érthetetlen, hogy most, amikor nincsenek pártállami ideológiai megkötések, miért nem természetes, hogy Jókai megfelelő helyet foglaljon el irodalomtanításunkban? Szerkesztőségünk örömmel fogadna minden olyan írást, mely állást foglalna nemcsak Jókairól, hanem a klasszikus és a modern irodalom számos nyitott kérdéséről.

A mesék kimeríthetetlen mennyiségű, s már-már megfejthetetlen titkot tartalmaznak. A titkok megfejtése és elemzése azért is időszerű, mert aligha kétséges, hogy napjaink változásai az irodalmi ízlés területén a mesék világát sem kerülik el. Bárdos József e titkokat feszegeti.

Áttételesen ugyan, de hasonló kérdéssel foglalkozik Galuska László Pál és Feleky Mirkó a mesék és a fantasztikumok rendszertanával foglalkozó tanulmánya. Írásuk aktualitását messzemenően bizonyítja, ha a karácsonyi mesekönyv-kínálatra pillantunk. A klasszikus meseirodalom értékei és a modern világ meséi, az új irodalmi áramlatok ugyancsak igényelnék a tudományos vitákat.

Szerkesztőségünk feladatának tekinti a magyar tankönyvek igényes feldolgozását. Katona András folytatja tudományos kutatása eredményeinek bemutatását, a történelemkönyveink első világháborúról alkotott képének elemzését. Történelmünk (sajnos) gyakori fordulatai a tankönyvek újraértékelését igénylik. Szeretnénk, ha hasonló elemzésekre minél többen vállalkoznának.

Visszatekintve hazánk tudományos életére, megállapítható, milyen gazdag volt pedagógiai irodalmunk, volt olyan év, amikor a folyóiratok száma meghaladta a 90-et. A folyóirat-irodalom megismerése, értékelése neveléstörténet-írásunk fontos feladata. Tölgyesi József értékes írása ehhez nyújt segítséget.

Időszerű és nagyon aktuális kérdéssel foglalkozik Goda Beatrix. Közismert, hogy az információs és kommunikációs technológia mennyire átformálta életünk minden területét. A tanulásban és a tanításban betöltött szerepéről, az előnyökről és a hátrányokról sokszor a konzervatív hagyományokhoz ragaszkodó vagy az új eszközökért lelkesedő felfogásban írtak. Az OECD-jelentés tudományosan megalapozott és kellően árnyalt választ ad az egyik legfontosabb kérdésre: a technológia támogatja-e a tanulást.

Folyóiratunk fentiekben ismertetett tanulmányai a múlt, a jelen és a jövő kérdéseivel foglalkoznak. Ehhez jól illeszkedik Gráberné Bősze Klára írása, aki egy nagyszerű asszony, Veres Pálné Beniczky Hermina életútját mutatja be. A szinte átláthatatlan következményekkel járó gyorsulást sokszor „haladásnak” fogjuk fel. Éppen ezért érdemes elgondolkodni, hogy mit értettek haladáson a XIX. század második felében, és mit jelent ez ma. Ennek végiggondolását segíti Gráberné igényes írása.

Jáki László