A királykisasszony találós kérdései

Görög népmese

Gyere ki, gyere be,
szegfű, aranybuza!
Bemennek, bemennek,
hogyha megnyilanek.
Nyitva van, nyitva van,
csak bujj altal rajta!

Egyszer volt, talán igaz se volt, volt egyszer egy királykisasszony. Szépségének messze földön híre járt. Mikor eladósorba ért, a királyi palota kilincsét egymásnak adogatta a sok vitéz dalia, mind a szépséges leányzót szerette volna feleségül. A királykisasszony meg hírül adta, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki meg tud felelni három találós kérdésre; de annak, aki nem tud válaszolni, fejét véteti. Már akár tornyot építhetett volna a hercegek és grófok fejéből, annyi volt a kérő, de egy sem tudott válaszolni a találós kérdésekre.
Egyszer aztán egy újabb királyfi kopogott be a palotába. A királykisasszony öregapja nyitott neki kaput. Megsajnálta a messze földről jött szép királyfit, és egyre kérte az unokáját, hagyja a találós kérdéseket, menjen feleségül a szép királyfihoz, mert a végén még pártában marad. De a királykisasszony nem engedett.
– Ha egyszer leánykérőbe jött, vagy felel a találós kérdésekre, vagy fejét vétetem!
A királyfi meg csak nevetett.
– Szép királylány, hadd hallom az első kérdést!
A királylány megmondta:
– Egyvalaki átöleli az egész föld kerekét, s nincs párja a széles világon. Mi az?
– Könnyű a válasz – mondta a királyfi. – Az egész földkerekét átöleli a fényes nap, s nincs párja a széles világon!
Az udvari bölcsek örvendezve kiáltották:
– Kitalálta! Kitalálta!
– És most halld a második kérdést! – mondta a királykisasszony. – Melyik az az anya, amelyik táplálja a kicsinyeit, de mihelyt megnőnek, elnyeli őket?
– A tenger – mondta a királyfi. – A tenger párája táplálja, növeli a patakokat, a nagy folyamok meg a tengerbe ömlenek, és az elnyeli őket.
– Kitalálta! Kitalálta! – örvendeztek az udvari bölcsek.
– Következik a harmadik kérdés – mondta a királylány. – Jól figyelj! Van egy fa, mely fölváltva hajt világos leveleket és sötét leveleket. Mi az, kitalálod-e?
– Szép királylány, az év az a fa, világos levelei a nappalok, sötét levelei az éjszakák.
– Kitalálta! Kitalálta! – kiáltoztak boldogan a bölcsek.
A királyfi feleségül vette a királykisasszonyt, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Így volt, mese volt.

A mese megjelent: Itt vagyok, ragyogok – Népmesekincstár c. kötetben, Bajzáth Mária válogatása, Schall Eszter illusztrációival, Kolibri Kiadó, 2014.