Olvasási idő: 
14 perc
Author
Photographer

A cigány Biblia

A fordítás valójában nyelvújítás volt

A könyvnyomtatás feltalálása óta a Biblia a világ legismertebb és legolvasottabb könyve, az emberi tudás olyan kincsesbányája, amelyet több egyház által szentnek tekintett iratok gyűjteményének nevezhetünk. A Bibliát az idők folyamán számos nyelvre lefordították, de a cigányság nyelvére még soha. Magyarországon – a világon először – pótolták e hiányt. A Biblia kultúrtörténeti jelentőségéről és a lovári cigány nyelvre történő fordítás nehézségeiről dr. Tarjányi Bélával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Tanszékének nyugalmazott professzorával beszélgettünk.

– Hogyan foglalható össze a Biblia kultúrtörténeti szerepe, jelentősége?

– Nem vagyok igazából kultúrtörténész, a Bibliával foglalkozom egyetemista koromtól kezdve, de biblikusként, szentírástudósként is hozzá tudok szólni ahhoz, mi lehet a Biblia kultúrtörténeti szerepe. Meg kell jegyeznem, mi, Szentírással foglalkozó szakemberek elsősorban nem ezzel foglalkozunk, hanem a Bibliának az emberek életmódjára, erkölcsére, vallásgyakorlatára vonatkozó területeivel. Ennek ellenére benne élünk abban a kultúrában, amely évszázadok, mondhatni évezredek óta egyrészt létrehozta, majd pedig hordozta a Biblia szövegét, és amely, miután a Biblia elkészült, folyamatosan a hatása alatt állt.

Mit is jelent az, hogy a kultúra létrehozta a Bibliát? Ha visszamegyünk a zsidóság történetében a Krisztus előtti évezredekre, egyértelmű, hogy azok a történetek, amelyeket a Bibliában megfogalmaztak, a zsidóság, az izraeli nép kultúrájának a lecsapódásai. Tudjuk, hogy volt náluk gazdasági élet, művészet, voltak a kultúrának más vonatkozásai is, de az akkori kultúra egyik legcsodálatosabb gyümölcse maga a Biblia.

Ugyanezt lehet elmondani a Biblia folytatásáról, az Újszövetségről is. Létezett egy úgynevezett pogány kultúrkörnyezet, amelyben jelen volt a zsidó nép is, egy tömbben Izrael területén, valamint szétszóródva, elsősorban az akkori Római Birodalom területén.  Természetesen az a kultúra, amelyet a zsidóság hordozott – beleértve a Bibliát is, amely kultúrájuk középpontjában állt –, hatott a környező népekre. Kezdetben maguk a zsidók, vagyis az első keresztény igehirdetők által, később pedig az Ó- és az Újszövetség hirdetése által alakította, formálta a 2000 évvel ezelőtti európai és eurázsiai népek életét, gondolkodását, mert nemcsak a vallás szempontjából jelentett ez óriási változást, hanem a kultúrában, a művészetben is.

Amikor a kereszténység Nagy Konstantin korától uralkodó vallássá vált ezeken a területeken, a kultúra legkiválóbb alkotásai gyakorlatilag a Szentírás hatása alatt születtek, gondoljunk csak a templomokra, a művészetekre és a különböző műalkotásokra. Tehát a római katakombákban a legszebb festmények bibliai ihletésűek. A kereszténység terjedésével ezeknek a népeknek a kultúrájára nagyon termékenyítő hatással volt mindaz, ami a Bibliában le van írva, és amelyet egyre többen, ezrek és ezrek hallottak vasárnapról vasárnapra. Így a bibliai történetek megragadtak bennük, elképzelték, lefestették azokat, tehát nemcsak e szerint éltek, hanem kiemelkedő művészi alkotások is ezek alapján születtek.

Amikorra Európa a középkorban kereszténnyé válik, a kulturális alkotások túlnyomó többsége már valamilyen módon a bibliai témákkal kapcsolatos. Ez igaz a templomokra, igaz a szobrászatra, igaz az irodalmi alkotásokra, mert a bibliai történetek egyre több ember számára váltak ismertté, ezeken gondolkodtak, ezeket örökítették meg, tehát a templomokat telefestették bibliai történetekkel, kiállították és jelvényként hordozták a keresztet.

– Milyen ma a Biblia kultúrára gyakorolt hatása, az életben betöltött szerepe nálunk és más nemzeteknél?

– Napjainkra a Bibliának a kultúrára gyakorolt hatása nagymértékben megváltozott, elsősorban ezen a területen, ahol élünk. Úgy is mondhatjuk, hogy ezek szekularizált, illetve a vallástól, a vallás alapjaitól távolodó társadalmak, s bár a Bibliát tömegesen nem tartják az életük számára fontosnak, a 18-19-20. század irodalma és művészete, sőt a mindennapi beszédünk is állandóan arra épít.

A Biblia hatásától nem tud szabadulni az emberiség akkor sem, ha tudatosan megtagadja a Bibliát és a vallást, mert akkor is használja a bibliai hasonlatokat, és a legtöbb műalkotásban bibliai esemény ábrázolását látjuk. Ez nem csak a templomokra jellemző, hiszen előfordult, hogy a házasságkötő termekbe olyan festmények kerültek, amit az „elvtársak” nem vettek jó néven. Vagyis egyszerűen benne van az európai kultúrában mindaz, amit a mi vidékünkön évről évre, hétről hétre hallott a középkorban és az újkorban az emberiség többsége.  Más kérdés, hogy ennek a folyamatnak mi lesz a folytatása.

Próbálkozunk azzal, hogy a vallási motívumok, a szentírásban szereplő képek, hasonlatok, igazságok, amelyek ott rejtőznek a múltunkban, a gondolkodásunkban és a művészetünkben, ne maradjanak csak kultúrtörténeti emlékek, amelyeket megcsodálunk. Szeretnénk, hogy azok lényegét is értse a mai ember, és felismerje, hogy amit a Biblia alapján a kultúra magába szívott, az azért történt, mert az emberek a Biblia tanításait, elveit alapvetően fontosnak, igaznak és értékesnek tartották.

– A közelmúltban a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat gondozásában, Professzor úr szakmai ellenőrzésével megszületett és megjelent a teljes Bibliának cigány nyelvű, nevezetesen lovári cigány nyelvű fordítása. Ön szerint miért volt erre szükség, és mi lehet majd a cigány nyelvű fordítás megjelenésének a hatása?

– Legelőször talán arról szólnék, hogy a más nyelvű fordításokat alapul véve mi lehet majd a hatása. Tudjuk azt, hogy a könyvnyomtatás megjelenésével, amikor a Bibliát lefordították nemzeti nyelvekre – gondolok itt Luther vagy Károli Gáspár bibliafordítására –, ezek nemcsak a vallást, hanem valójában a nemzeteket szolgálták. A Biblia szövegét anyanyelven olvasva az emberek megtanultak szebben beszélni, gyarapodott a szókincsük, a gondolkodásuk élesedett, mert ez kihívást jelentett. Tehát az irodalmi nyelv megszületése a legtöbb nemzetnél nem független a bibliafordítások megjelenésétől és elterjedésétől.

A cigányság, a roma népesség száma Európában és a világban akár 15 millióra is tehető, Szlovákiában, Romániában, Erdélyben, Magyarországon, Bulgáriában és a Balkánon élnek talán a legtöbben. Történetükből, életmódjukból adódóan sokféle nyelvet beszélnek, mindegyikük cigánynak vallja magát, de van, aki már semmit sem tud az ősi nyelvéből. Például a beások, mivel évszázadokon át románok között éltek, gyakorlatilag az órománt vették át, ma is azt beszélik. Persze vannak, akik később jöttek, nem nagyon asszimilálódtak, és jobban megőrizték a saját nyelvüket; ezek közé tartoznak a lovári dialektust beszélő cigányok, romák. Mivel az ő nyelvükben található a legtöbb ősi cigány, indiai és szanszkrit eredetű szótő, illetve kifejezés, ezért úgy tudom, maga a Cigány Világkongresszus választotta ezt a dialektust a leendő irodalmi nyelvvé, tehát irodalmi nyelvként ezt szeretnék majd használni. Kérdés persze, vajon akarnak-e olvasni, akik még beszélik ezt a nyelvet, és ha igen, akkor a Bibliát akarják-e olvasni.

– Hogyan sikerült megvalósítaniuk ezt az óriási munkát?

– A fordítás nagyon nagy és keserves, fáradságos munka volt, több szempontból is. Egyrészt anyagi szempontból, mert a Bibliát lefordítani pénzbe kerül, hiszen senkitől sem várhatja az ember, hogy ingyen dolgozzék. A másik fontos kérdés az volt, vajon szabad-e egyetlen dialektusra lefordítani, hiszen szakmai szempontból egy dialektusnál kellett maradnunk, de mit szólnak majd a többiek? Nehézséget jelentett, hogy a kiválasztott lovári nyelvjárás is viszonylag kevés igazi cigány szót tartalmaz. Például a „gyümölcsre”, a „családra” nincs eredeti szavuk, ők beszédben a magyar „család” szót használják. Ugyanígy az „ország” is egyszerűen csak „hely”, nincs rá más szavuk.

A Bibliát nehéz szókincsszegény nyelvre lefordítani. Egyrészt túl sok körülírást az ember nem nagyon alkalmazhat egy mindennapi használatra szánt szövegben, másrészt nagyon sok olyan dolgot kellett lefordítani, amire nincs kifejezésük. Éppen ezért a fordítás, akárcsak a többi nép nyelvére történő bibliafordítás esetében, valójában egy nyelvújítás volt, mivel új szavakat kellett használni.

Magyarországon a cigányság, ha a saját nyelvén beszél, nagyon sok magyar kifejezést használ, de a fordítás készítése során ragaszkodtunk ahhoz, hogy ez ne így legyen, ezért a nem létező kifejezések helyett nemzetközi szavakat próbáltunk használni. Így például a „család” szó helyett a „famíliát” tettük be, a „gyümölcs” helyett a „fructo” szót. Azt próbáltuk elérni, hogy a fordítás vagy inkább nyelvújítás, általánosan elfogadható legyen, ne csak a Magyarországon élők számára. Nos, ilyen nehézségek árán egy vállalkozó szellemű, lovári nyelven jól beszélő kolléga, nevezetesen Vesho Farkas Zoltán elkészítette az egész Biblia fordítását, ami kemény munka volt, hat-nyolc évig dolgozott rajta. Örülök, hogy végül elkészült, és sikerült kiadnunk. Azt hiszem, mindenekelőtt gesztusértéke van annak, hogy Magyarországon a Magyar Katolikus Bibliatársulat lépte meg ezt a nagy horderejű lépést, és tette le a cigányság asztalára a teljes Biblia fordítását, ami egyedülálló és értékes dolog.

– Felmerül a kérdés, mennyire válik majd ismertté a fordítás, és a fordítás segítségével a Biblia üzenete, az életmódra gyakorolt erkölcsi hatása?

– Szerintem ez akkor válna általánosan ismertté, és egyúttal a cigányság nyelvének a megújulását is akkor szolgálná, ha Magyarországon a cigányság minden héten elmenne olyan helyre, legyen az egy templom vagy egy közösség, ahol ebből felolvasnak, és könyv formájában is hazavinnék, olvasgatnák. Sajnos ez manapság nem történik meg. Többek között azért nem, mert a cigányságnál is úgy van, ahogyan a magyarságnál látjuk: ha egyáltalán valamit olvasnak, az nem a Biblia.

Nagyon sok múlik a pedagógusokon és a lelkipásztorokon, hogy a cigányság számára ez a meglévő, új ajándék elfogadottá váljon.

Szerencsére tudok olyan közösségekről – protestáns és katolikus közösségekről egyaránt –, ahol a lelkipásztor vagy egy lelkes ember foglalkozik azzal, hogy ebből olvassanak a hitoktatás keretében vagy az iskolában, és a cigány származású vagy az ott élő magyar gyermekek esetében is a Biblia szövegét használva igyekeznek a cigányságnak ezt a csodálatos és értékes emlékét és kincsét, a nyelvüket a felszínen tartani, bővíteni, gazdagítani. Tehát vannak olyan cigány közösségek, és vannak akadémikusok is, akik igyekeznek elősegíteni azt, hogy szülessen meg a lovári irodalmi nyelv. Vagyis akik számára ez értékes, fontos, azok nagyon örülnek neki, de be kell vallanom, kevesen vannak.

Székely János püspök atya a püspöki kar részéről szorgalmazza ennek a bibliafordításnak a használatát, elterjedését, és szeretné a cigány nyelvű temetési szertartást is közreadni. Ő gyakran jár cigány közösségekbe, a szentmiséken cigányul is prédikál és szól az ottaniakhoz. Tehát nagyon sok múlik a pedagógusokon, nagyon sok múlik a lelkipásztorokon, hogy a cigányság számára ezt a meglévő, új ajándékot elfogadottá próbáljuk tenni.

– Professzor úr a beszélgetésünk elején említette, hogy főként bibliamagyarázattal foglalkozik. Ön szerint miért lenne fontos olvasmány a ma embere számára a Biblia, vagy az azon való elgondolkodás, annak a magyarázata?

– Idestova 2000 éve született meg végső formájában a Biblia, de azóta sem talált az emberiség ilyen értékálló igazság- és tanácsgyűjteményt arról, hogyan érdemes élni. Ott volt például a római jogalkotás, ott voltak  a nagy filozófusok a középkorban, az újkorban… Egyetemistaként megvettem Kanttól A tiszta ész kritikáját, de nemigen találtam benne olyat, ami a mindennapjaimat alakíthatná. Ha a Bibliát kinyitom, tudom, abban olyan dolgokat találhatok, amelyek az én ember-mivoltomat jobbá teszik, ha odafigyelek, ha megértem. Természetesen sok minden mást is tartalmaz, hiszen egy adott kultúrának a gyümölcse, és lecsapódott ebben is minden szörnyűség, amit az emberi történelem és a népek produkálni tudnak, ugyanakkor ott vannak azok a csodálatos részek, amelyekből érdemes tanulni. Hol van az a politika, hol van az a filozófia, hol van az a gazdasági rendszer, amelynek a középpontjában ez áll: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”, hogy ez a legeslegfontosabb, és így élj, erre építsd az életedet! Ennél vonzóbb és értékesebb célt én nem tudok elképzelni az ember számára, tehát az ember igazi, belső értékét, tartását alapvetően a Biblia tudja és tudná alakítani és értékesebbé tenni.

A cigány nyelvű teljes Biblia, valamint
a kétnyelvű (cigány-magyar) Újszövetség
kapható, illetve megrendelhető
a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat boltjában
1066 Budapest, Teréz krt. 28.