Author

A tehetségbarát Európa felé

A tehetséges emberek kiemelkedő teljesítményeire a világon egyre többen tekintenek jövőnk és jó(l)létünk zálogaként, így a tehetségek felkutatására és jó értelemben vett kihasználására világszerte egyre jelentősebb erőfeszítések születnek a helyi jó gyakorlatoktól egy egész nemzeteket átfogó oktatáspolitikák szintjéig.

TEHETSÉGGONDOZÁS: ÉLETBIZTOSÍTÁS EURÓPÁNAK

Ilyen átfogó, 10 évre szóló (2010–2020) nemzeti tehetség stratégiának a megszületését követhettük nyomon például Kínában, amely Kína erejét és jövőjét a felfedezett tehetségeinek számában, „tehetség-gazdagságában” látja, és a „made in China” fogalmat „created in China” fogalommá kívánja átalakítani. Majd alig egy évvel később, az Egyesült Államokban, a Chuck Grassley szenátor által beterjesztett törvényjavaslatnak, az ún. TALENT Act-nek is az egész USA-t átfogó, nemzeti tehetséggondozó stratégia kialakítása volt a célja, mert – idézve a szenátor Obama elnökhöz intézett szavait – „…megteremteni a feltételeket legtehetségesebb diákjaink megfelelő oktatásához, akiktől országunk jövőbeli prosperitása függ, nem luxus, hanem egyenesen szükségszerűség.”

Talán még innen is tovább léphetünk egyet: a tehetséggondozás terén a nemzeti stratégiáknak a kialakítása ma már több, mint szükségszerűség, egyfajta életbiztosítás, ami itt Európában különösen igaz, hiszen Európának szembe kell néznie tehetségeinek elvándorlásával is, aminek hosszútávon beláthatatlan, eurómilliárdokban mérhető gazdasági következményei is lehetnek.

A TERMÉSZETTUDOMÁNYÉ A JÖVŐ

A tehetségek közül a «piacérzékeny» természettudományos tehetségek lettek a legkeresettebbek. Kína, az USA, Izrael, vagy a tehetséggondozó állam, Szingapúr, illetve számos európai ország, például Németország az oktatáspolitikája vagy civil tehetségfejlesztő jó gyakorlatai évek óta próbálnak megoldásokat találni, nem kevés sikerrel, a természettudományos tehetségek felkutatására. A stratégiák prioritásként kezelik az ún. STEM (sciene/tudomány, technology/technológia, engeenering/mérnöki tudományok, math/matematikai) területen mutatkozó tehetségek fejlesztését, menedzselését, hiszen kézzelfogható gazdasági lemaradást jelenthet a természettudományos tehetségek jelentős elvesztése. Nem független az előbbiektől, mégis összetettebb arra megtalálni a választ, hogy miként lehet a tehetségeket Európában tartani, hogyan tudunk egy tehetségbarát Európát létrehozni.

TEHETSÉGSEGÍTŐ PÁLYÁZATOK

Mi magyarok több területen is büszkék lehetünk a tehetséggondozás terén elért eredményeinkre, különösen a 20 éves Nemzeti Tehetség Programunkra és arra, hogy a világon először alakítottunk ki iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozókból álló, egy teljes országra, illetve a határon túli magyarokra is kiterjedő, ma már csaknem ezer Tehetségpontot magában foglaló együttműködési hálózatot. Egy ilyen hálózatos tevékenység megteremti a lehetőséget az egymást erősítő kapcsolatok létrejöttére, a jó gyakorlatok elterjedésére.

Emellett arra is büszkék lehetünk, hogy 2012-ben magyar kezdeményezésre (Gál Kinga EU parlamenti képviselő asszony által) az Európai Parlamentben – ahol 1994 óta nem foglalkoztak a tehetséggondozás ügyével – írásbeli nyilatkozatot terjesztettek be a tehetség támogatásáról. A Nyilatkozatban megjelenő gondolatok felhívják az EU parlamenti képviselők és az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy az európai innováció és versenyképesség alapja nem más, mint a tehetség és a kreativitás. A tehetség fejlesztése pedig komoly közös gondolkodást és lépéseket igényelhet ma már nem csak egy-egy tagállam oktatáspolitikája, hanem közösségi stratégiák szintjén is. Fontos lenne a jövőben az Európai Kutatási Térséget és az Európai Szociális Alapot meghatározó stratégiákban a tehetséggondozást EU szinten is prioritásként kezelni.

Komoly előrelépés lehetne a tehetségbarát Európa irányába az, ha egy olyan tehetségsegítő hálózatot alakítanának ki, amely Európai Tehetségközpontokból, Európai Tehetségpontokból és tehetségsegítő hálózatokból állna. Mindez már jó néhány európai országban megjelent igényként, valamint a már említett Nyilatkozat is tartalmazza. Ebben a hálózatban a formális oktatás elemei mellett helyet kaphatnak az iskolán kívüli tehetséggondozásban rejlő lehetőségek is, ami végső soron új tehetséggondozó jó gyakorlatok megszületéséhez és Európa sok országában történő adaptálásához vezethet.

A TANÁROK SZEREPE

A tehetségek gondozása a világon mindenütt elősegíti az önbecsülés növekedését, ezáltal is a foglalkoztathatóságot és a társadalmi mobilitást. A tehetséggondozás hazánkban is egyre gyakrabban válik a hátrányos helyzetű csoportokat célzó programok lényeges elemévé. A Nyilatkozat arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen fontos a tehetséggondozás folyamatában az oktatási szakemberek képzése. A tehetséggondozással kapcsolatos ismeretekkel rendelkező tanároknak kulcsszerepe van a tehetségfejlesztésben. A tehetségfejlesztést megcélzó nemzeti tehetséggondozó stratégiáknak mindig is lényeges eleme a tanárok felkészítése a tehetségek felismerésére és fejlesztésére, ahogyan hazánkban a klebelsbergi korszakban, avagy a 2008 óta tartó időszakban is történt és történik.

A Nyilatkozat említést tesz a Magyarországon már szinte mozgalommá váló Tehetségnap megünnepléséről is. A Tehetségek Napjának (március 25.) Európa-szerte történő megünneplése szintén komoly mérföldkő lehetne a tehetségbarát Európa kialakítása felé.

Az Írásbeli Nyilatkozatról részletesebben olvashat a http://www.talentcentrebudapest.eu/content/wd-342012 linken.