Olvasási idő: 
7 perc

A tudományos aranycsapat

Bemutatkozik a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által alapított Pro Scientia Aranyérmet 1989 óta kétévente 45-50 fiatal kutató kaphatja meg, aki az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést ért el, és emellett kiemelkedő hallgatói tudományos pályát tud felmutatni (kimagasló tanulmányi eredmények és nyelvismeret mellett konferencia-részvételek, egyéb díjak, külföldi tanulmányutak, publikációk stb.).

Az OTDK-t minden második – páratlan – évben rendezik meg 16 szekcióban, azaz egy-egy alkalommal átlagosan kb. 3 fő részesülhet egy szekcióból a kitüntetésben, illetve megfelelő számú középiskolás részvétele esetén kiadják a Junior Pro Scientia Aranyérmet is. Eddig összesen 708 főt tüntettek ki aranyéremmel, a következő éremátadóra ez év novemberében kerül majd sor.

A Pro Scientia Aranyérmesek Társasága Egyesület (PSAT) egyesületi formában, önálló jogi személyként működő, közhasznú besorolású civil szervezet, amelynek alapvető célja az, hogy elősegítse az aranyérmesek és más fiatal magyar tudósok szakmai kibontakozását, és előmozdítsa a tudományos kapcsolatteremtést. A PSAT-nak a Pro Scientia Aranyéremmel és a 2003 óta a Művészeti és Művészettudományi Szekcióban kiadott Pro Arte Aranyéremmel díjazottak lehetnek a tagjai, azonban az aranyérmeseknek csak egy része lép be az egyesületbe, ez pillanatnyilag 210 rendes tagot jelent. Az Alapszabály emellett lehetővé teszi, hogy az egyesület közgyűlése tiszteletbeli tagokat válasszon, amire először 2017-ben került sor.

Az egyesület fő tevékenysége a minden páros évben megrendezett multidiszciplináris konferencia (PSAK) megszervezése, amelynek során az aranyérmesek tartanak előadásokat több tudományterületi tagozatban – jellemzően olyan témákban, amelyek más tudományágak művelői számára is érdekesek lehetnek –, az előadásokból pedig kötet készül. Az egyes tagozatokban az elnökséget eleinte a hazai tudományos élet prominens személyiségei, akadémikusok látták el, ezáltal biztosítva a konferencia tudományos színvonalát, míg újabban egyre inkább a régebben kitüntetett, szakterületükön elismert, már jelentős tudományos életutat maguk mögött tudó aranyérmesek közül kerülnek ki a levezető elnökök. Az ünnepélyes megnyitót követő plenáris előadások előadóinak a konferenciának otthont adó intézmény neves szakembereit kérik fel. A konferencia előadói csak érmesek lehetnek, azonban az előadások minden érdeklődő előtt nyitva állnak. A rendezvény kitűnő alkalom arra, hogy mindenki nyerjen egy kis kitekintést a saját, jól ismert szakterületéről, egyben esélyt ad az illető előadónak, hogy teljesen váratlan, más tudományterületről érkező segítséget kapjon az őt foglalkoztató problémához. Több ilyen módon megszületett ötlet később eredményes megoldásokhoz, kooperációkhoz vezetett. A konferenciák azonban nem kizárólag a szakmai találkozások helyszínei – a fő szervező és a befogadó intézmény (általában az ország valamely egyeteme) minden alkalommal igyekszik valamilyen helyi sajátosságot és különlegességet is beépíteni a programba. Így a résztvevők szervezett keretek között járhattak már az Országgyűlés épületében, a nagycenki Széchenyi- és a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, a szegedi TeWaTi lézerlaborban és a BME nagyfeszültségű laborjában, megcsodálhatták a pécsi Zsolnay Negyedet, Munkácsy trilógiáját és az Ópusztaszeren lévő Feszty-körképet, megismerkedhettek a villányi, az egri és az etyeki borvidék nedűivel, hallgathattak szarvasbőgést, és nézhettek hajnali tehénfejést vagy épp látványos kémiai, illetve drónbemutatót, részt vehettek mini-„hadgyakorlaton” Ócsán, kipróbálhatták az NKE rendészeti akadálypályáját, magukat pedig egy lőgyakorlat keretében, másutt pedig a kungfu vagy éppen a párbajtőrvívás alapjaival ismerkedhettek meg testközelből. A legutóbbi konferencia alkalmával pedig a társadalmi felelősségvállalás jegyében jótékonysági gyűjtést is szerveztek egy alapítvány akciójához csatlakozva, s ezt az új elemet az elnökség hagyományteremtő céllal a későbbi konferenciákra is át kívánja menteni.

Fotó: Németh Dániel

A PSAT delegáltjai jelen vannak az OTDK szakmai bizottságaiban. Az egyesület 2005 óta minden szekcióban egy-egy különdíjat ajánl fel annak a versenyzőnek, aki az adott tudományterületen az OTDK-n a legkiválóbb, legértékesebb, illetve legreménytelibb eredményt éri el. 2019-től ez a különdíj az egyedi tervezésű, Galgóczi Tamás ötvösművész által elkészített Reménység kitűző, amely egy valódi smaragddal ékesített 925 ezrelékes finomságú ezüst kitűző, a reménység szimbóluma.

Az egyesület az utóbbi években főként a Nemzeti Tehetség Program által meghirdetett pályázatok keretében megvalósított számos további rendezvénnyel szolgálta a tudományos ismeretterjesztést és a tehetséges fiatalok, fiatal felnőttek tudomány iránti érdeklődésének felkeltését, a tudományról való felelős gondolkodás elmélyítését. A „Megvalósult álmok – Aranyérmesek a tehetségekért” című programsorozat fő célja az volt, hogy a sikeres aranyérmesek életútját példaként állítsa a középiskolások, egyetemisták elé, és így növelje a motivációt a tudományos pályák választása, illetve az itthon maradás iránt. A bemutatott pályaképek olyan aranyérmesekhez kapcsolódtak, akik Magyarországon érték el sikereiket. Ugyanebben a pályázati projektben készült el a Páratlan Sikerekről Álmodó Tudósok – Pro Scientia Aranyérmesek Társasága című, aranyérmeseket bemutató kisfilm, amelyet az M1 is műsorára tűzött. A „Kutató kerestetik” elnevezésű pályázat során az aranyérmesek segítségével gyűjtötték össze és dolgozták fel a magyar kutatóvá válás legjobb gyakorlatait, és ezeket népszerűsítették a tehetséges középiskolások és egyetemi hallgatók körében. A több részből álló sorozat eredményeinek összegzése a Kutató kerestetik című kötetben vált kézzelfoghatóvá. A „FEL! a Pro Scientia Aranyérmesekkel – Tudománnyal a FELelős társadalomért” című projekt hat alprogramja más-más eszközökkel valósult meg (pl. workshop, kerekasztal, laborbemutató, sőt flashmob), de alapvetően mindegyik a tudománynak az önmagáért és a jövő generációiért felelős társadalom létrejöttében való szerepére kívánt rávilágítani.

Az aranyérmesek közössége lassan 30 éve működik, és bővül kétévente újabb fiatalokkal. Sok minden átalakult a ma már egyesületi keretek között működő társaságban, de a „PSAT-os életérzés” továbbra is változatlan. Az első években kialakult közvetlen hangnem, így pl. az érmesek közötti tegeződés szokása mostanáig megmaradt, és noha a társaság lassan kutatók több generációját öleli fel – az egyetemistáktól a professzorokig –, lélekben mindannyian fiatalok maradtak.