Olvasási idő: 
10 perc

A XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról

A XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) 2019. március 21. és április 26. között rendezte meg az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a kiválasztott felsőoktatási intézmények. Ebből az alkalomból rövid áttekintést szeretnénk nyújtani az idei konferenciáról, illetve arról, mivel is foglalkozik a szervezet.

Az OTDK a felsőoktatási tehetséggondozás legnagyobb, kétévente lebonyolított magyarországi rendezvénysorozata, amelynek célja, hogy a tehetséges fiatalok bemutathassák eredményeiket, és visszajelzéseket kapjanak, illetve megismerhessék a hasonló témában kutató, de más felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók munkáját. Az OTDK kétfordulós: először a felsőoktatási intézményben rendezett „házi” TDK-konferencián kell részt venni, ahol a zsűri értékelést ad, illetve javaslatot tehet az OTDK-n való részvételre. A 2019-ben megrendezett XXXIV. OTDK-t megelőzően összesen 1854 TDK-konferenciát rendeztek, amelyeken 12 897 dolgozatot mutattak be. A bírálók összesen 6796 hallgató esetében javasolták az OTDK-n való részvételt.

Az OTDK-t az alábbi 16 tudományterületen rendezik meg:

  • Agrártudomány
  • Állam- és Jogtudomány
  • Biológia
  • Fizika, Földtudományok és Matematika
  • Had- és Rendészettudomány
  • Humán Tudomány
  • Informatika Tudomány
  • Kémia és Vegyipar
  • Közgazdaságtudomány
  • Műszaki Tudomány
  • Művészet és Művészettudomány
  • Orvos- és Egészségtudomány
  • Pedagógia, Pszichológia, Andragógia és Könyvtártudomány
  • Tanulás- és Tanításmódszertan – Tudástechnológia
  • Társadalomtudomány
  • Testnevelés- és Sporttudomány

A hallgatók az OTDK-ra való jelentkezéskor választják ki, hogy mely szekcióban szeretnének indulni. A szekciók mérete változó, a legkisebb kb. 100 fős, a legnagyobb több mint 500. A szekciókon belül maga a bemutatkozás tagozatokban történik. Egy tagozatban legalább 6, de legfeljebb 15 pályamunka szerepelhet.

A benevezett dolgozatokat legalább két bíráló értékeli írásban, emellett a tagozatok ülésein elhangzó szóbeli előadásokat is pontozzák. A két értékelés alapján alakul ki az eredmény. Az OTDT szabályai szerint a szekciókban a bemutatott pályamunkák legfeljebb 1/3-a részesülhet I., II. vagy III. helyezésben, úgy, hogy első helyezésből tagozatonként legfeljebb egy adható.

A tagozati első helyezés jogosít ugyanis a Pro Scientia Aranyérem pályázat benyújtására, amelyet minden OTDK évében többlépcsős kiválasztási eljárást követően ítélnek oda 45 fiatalnak, továbbá ketten kimagasló művészeti teljesítményükért Pro Arte Aranyérem, egy az OTDK-n pályamunkával részt vevő középiskolás pedig Junior Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesülhet. A Pro Scientia Aranyérem elnyerésének feltétele az OTDK első helyezés, de az odaítélésnél a teljes hallgatói életpályát figyelembe veszik. A kitüntetést 1989-ben alapította az OTDT, azóta több mint 700-an nyerték el.

Az oktatók munkáját a Mestertanár Aranyérem kitüntetéssel ismerik el, amelyre a felsőoktatási intézmények és karaik jelölhetik azon oktatóikat, kutatóikat, akik legalább 10 éve eredményesen vesznek részt a TDK-ban (témavezetés és/vagy szervezés). A Mestertanár Aranyérem odaítélése is kétévente, több lépcsőben történik, végül összesen 55-en részesülhetnek a kitüntetésben.

A XXXIV. OTDK-ra 4464 pályamunkát neveztek a szerzőik, amelyek közül végül 4117-et mutattak be. A kiosztott helyezések száma 1359 volt.

A magyarországi felsőoktatási intézmények mellett a határon túli területekről is rendszeresen vesznek részt hallgatók az OTDK-n. Az OTDT 2010-ben indította el a TDK Határok Nélkül Programot (HTDK), amelynek célkitűzése, hogy szervezetten biztosítsa a részvételt. Az előadó diákok és a zsűritag oktatók mellett rendszeresen jönnek megfigyelő hallgatók és oktatók is, ezzel segítve, hogy a későbbiekben hallgatóként és témavezetőként kapcsolódjanak be a TDK-ba.

A TDK és az OTDK szervezeti kereteit az OTDT, valamint az OTDT döntéseinek és operatív feladatainak végrehajtásáért felelős Titkárság biztosítja. Az OTDT Titkársága a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban működik.


Újdonságok az OTDK-n

Az OTDK-ra a graduális képzésen (alap- és mesterképzés, osztatlan képzés) lehet jogosultságot szerezni, emellett vannak olyan középiskolás versenyek, amelyekről kvalifikálni tudnak diákok. A Nemzeti Tehetség Programban a 2018/2019-es tanévre kiírt TDK-s pályázatban jelent meg új támogatandó elemként a középiskolások bevonása a felsőoktatási intézmények és karaik tudományos diákköri tevékenységébe. E támogatásnak köszönhetően jelentősen megnőtt a középiskolás TDK-sok száma a felsőoktatási intézményekben, közülük többen részt is vettek az intézményi TDK-fordulón. A 2017. évi XXXIII. OTDK-ra 23 pályamunkát neveztek középiskolások, a 2019. évi XXXIV. OTDK-n ez a szám több mint a kétszeresére, 53-ra emelkedett. A számszerű növekedés mellett kiemelendőek az elért eredmények is: egy első helyezés és két harmadik helyezés, valamint különdíjak. Mindez azt mutatja, hogy a program sikeres, és mindenképpen indokolt a folytatása.

A tagozatokban „versenyszerűen” részt vevő középiskolások mellett 2019-ben első alkalommal vehettek részt szervezetten megfigyelő diákok az OTDK-n. A szekciók számukra változatos programokat szerveztek: felkészítéseket az OTDK-előadások meghallgatásához, tagozati ülések meglátogatását, találkozási lehetőséget elismert fiatal TDK-sokkal, Pro Scientia aranyérmesekkel, workshopokat, pályaorientációs beszélgetéseket, foglalkozásokat. A 16 tudományterületi szekcióban összesen több mint 700 középiskolás vehetett így részt, akik betekintést kaptak a magyar felsőoktatásba és az OTDK-ba, s ezáltal a pályaválasztásukat is segítő élményekkel gazdagodtak.

Az OTDT a középiskolások megszólításának érdekében 2018 októberében szerződést kötött az Élenjáró Gimnáziumok Grémiumával (ÉGIG). A megállapodás értelmében az ÉGIG és az OTDT tájékoztatják egymást a középiskolai-felsőoktatási átmenetet érintő programjaikról, kezdeményezéseikről, a pályázati lehetőségekről. A felsőoktatási intézmények TDK-tanácsai emellett közvetlenül is megkereshetik az ÉGIG-intézményeket saját, középiskolások számára szervezett programjaikkal.

A középiskolások mellett az OTDK nyitott a fiatal kutatók felé is: 2019-ben első alkalommal hangzottak el a Roska Tamás Tudományos Előadások, minden szekcióban egy-egy. Az előadások megtartására fiatal doktorjelöltek, PhD-val rendelkező kutatók pályázhattak tudományos eredményeikkel és egy rövid videóval, amely előadói képességeiket szemléltette. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa a tudományos pályán való továbbhaladásban rejlő lehetőségeket, azt, hogy milyen eredményeket lehet elérni. A beérkezett pályázatokat az Országos Tudományos Diákköri Tanács szekciók szerinti tudományterületi szakmai bizottságai értékelték, és ők választották ki, hogy a saját szekciójukban ki tarthassa meg az előadást.

Az OTDK-n tehát megjelent a tehetséggondozás kontinuitása, azaz a középiskolás diákok, az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a doktori képzésben részt vevők találkozása.

Szintén új elemként jelent meg az OTDK-n a sportprogram, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség és az OTDT közötti megállapodás alapján. A szekciókban különböző programokat szerveztek, kirándulást, futóversenyt, zumbát egyaránt.

Az új programok tapasztalatainak összegzését követően döntés születik majd a folytatásukról. Összességében elmondható, hogy a kezdeményezések nagyon sikeresek, de szükség van a finomhangolásukra.

Az OTDK-n való részvételt sok formában elismerik, amelyek közül kiemelkedik az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP). Az ÚNKP célja, hogy támogassa a tehetséges fiatalokat abban, hogy kipróbálhassák magukat kutatóként, majd elinduljanak az akadémiai életpályán. A program a felsőoktatásba lépőktől kezdve a PhD-fokozattal és eredményekkel rendelkező fiatal kutatókig biztosít pályázat útján ösztöndíjat. Az öt pályázati kategória közül háromban az OTDK-n elért helyezések értéke jelentős, ezzel is elismerve azt a teljesítményt, ami ehhez szükséges.


A jövő

Az OTDK elsődleges funkciója nem változik: a tehetséges, motivált egyetemisták és főiskolások számára a tudományos bemutatkozás és megmérettetés színtere. Annak érdekében, hogy a keretek javuljanak, a XXXIV. OTDK-t követően a részt vevő hallgatók körében elégedettségi felmérés készül, ahol a legfontosabb tartalmi elemek kerülnek előtérbe: az írásbeli bírálatok és a szóbeli előadás értékelése, hiszen a részt vevő hallgatóknak ezek a legfontosabbak. Az OTDT célja pedig az, hogy a különböző korosztályok megszólítását követően e részek fejlesztésére helyezze a hangsúlyt annak érdekében, hogy a hallgatók még inkább azt érezzék, hogy érdemes kutatni és eljutni az OTDK-ra.

Fotó: Lukács Dalma

Fotó: Bacskai-Rácz Erika

Fotó: Tóth Attila

Fotó: Bacskai-Rácz Erika