Olvasási idő: 
33 perc

Az iskolakertek sokszínűsége

Az iskolakert nem csupán egy elkerített terület az iskola udvarán, ahol a gyerekek kertészkedhetnek. Sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág.

Az összeállítás az Iskolakertekért Alapítvány honlapja alapján készült.
 

Ahány, annyiféle iskolakert

Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre, földművelésből való megélhetésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket.

Ahol és amikor az élelem kevés lehet (a múltban, a szegénység kapcsán a jelenben, az energiahordozók megfogyatkozása nyomán a jövőben), a gyermekek iskolakerti oktatása egyértelműen szolgálta és szolgálja az élelemhez való hozzáférésüket, az ahhoz szükséges igényeket, készségeket, szakmai tudást.

A jóléti társadalmakban elsősorban az egészséges táplálék iránti igény felkeltése a cél. Máshol a diákok speciális fejlesztési igénye. Szinte mindenhol megjelenik a fenntarthatóságra nevelés: az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.

Mint a kreativitás fejlesztésének egyik eszköze, szimbolikusan is teremtett világ: ezért ahányféle közreműködőt, annyiféle iskolakertet is találhatunk. Önmagán túlmutató, hogy az iskolások haszonnövényeket termesztenek: ezen ősi, alapvető emberi tevékenység beavat a világ rendjébe, tevékenykedtet, problémamegoldásra és munkára nevel, fejleszti az együttműködést, a közösségeket. Napi tapasztalata a pedagógusoknak: segít a tanulásban. Konfuciusz szavaival: „Mondd el, és elfelejtem; mutasd meg, és megjegyzem; engedd, hogy csináljam, és megértem.”

Mire jó egy iskolakert?

Ma az iskolakert fogalma nem egyezik meg a múltban használt „tankert/gyakorlókert” fogalmával, mint ahogy a mai gyerekek is egész más környezetben nevelkednek, mint a korábbi generációk. Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.

Ennek jegyében az iskolakertben megvalósul:

  • az ökológiai szemléletformálás és kísérletezés
  • a természetes környezet körfolyamatainak bemutatása, átélése
  • a környezeti problémák felvetése, megoldási lehetőségek kipróbálása
  • kapcsolódás a környezeti elemekhez és a mindennapi táplálékhoz
  • közös munka révén a környezeti és szociális felelősségvállalás érzékenyítése
  • a gyerekek virtuális élményeinek ellensúlyozásához valóságos élmények biztosítása
  • a fej, a szív és a kéz együttes fejlesztése.

Az iskolakert építően hat az iskolai és iskola körüli közösségekre is:

A kapcsolatépítés megvalósulhat iskolán belül:

  • társosztállyal
  • technikai dolgozókkal (gondnok, portás, konyhás)
  • szülőkkel, nagyszülőkkel.

Vagy iskolán kívüli szereplőkkel:

  • civil csoportokkal: nyugdíjasklub, természetbarát-kör, madártani egyesület
  • felügyelő szervekkel: KLIK, önkormányzat
  • helyiekkel: szomszéd, másik helyi iskola, gazdaboltos, önkéntes diákok
  • térségben tevékenykedő gazdákkal.

Iskolakertek által kínált további lehetőségek:

Az iskolás korosztályon belül külön célcsoportként látjuk megjelenni:

  • a sajátos nevelési igényű gyerekeket, akik számára az iskolakerti tevékenység terápiás jelleggel is bír
     
  • a hátrányos helyzetű térségekben felnövő gyerekeket, akik számára a háztáji kertek művelésének alapismerete létfeltétellé vált.

 

Az iskolakertek típusai
(A Gróf Széchenyi István Általános Iskola ajánlása)

Azt, hogy milyen típusú kertet szeretnénk, nagyban meghatározza, hogy mire van igényünk, és mekkora a rendelkezésünkre álló földterület.

Iskolakertek típusai:

  • Szemléltetőkert: Sok növény található benne kis területen. A bemutató területek alkalmasak ökológiai összefüggések közvetlen megfigyelésére.
     
  • Oktatókert: Fő célja a kertészeti ismeretek oktatása (palántanevelés, kiültetés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem stb.).
     
  • Haszonkert: Haszonnövények megtermelésére alkalmas, melyek pl. az intézmény konyhájára kerülnek. (Szembe kell nézni a kártevők elleni védekezés kérdésével.)
     
  • Biokert: A vegyszermentes növénytermesztés jellegzetes módszereit és fogásait mutatja be (komposztálás, mulcsozás, növényi táplevek használata, kedvező-kedvezőtlen növénytartás szerinti ültetés, növényi permetlevek használata, esővízgyűjtés stb.).
     
  • Pihenőkert: A kikapcsolódás, a játék színtere. Szinte egészében gyepfelület borítja. Ülőhelyek, játszótér, grillezők, szalonnasütők stb. kapnak helyet benne.

A fenti kerttípusok nagyon jól kombinálhatóak egymással.


Szemléltetés:

A tanítás során az egyik leggyakrabban használt módszer a szemléltetés. A tanulók megfigyelhetik az adott növény részeit, jellemzőit, valamint a teljes életciklusát. Természetesen a kertben a növényeken kívül számtalan állat is megfordul, testközelből tanulmányozhatók a férgek, csigák, rovarok, kétéltűek, madarak, apróbb kisemlősök. A kertben szerzett személyes tapasztalat maradandóbb tudást eredményez.


Haszonnövények:

Kis területen is számottevő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt ad egy kert. Feltétlenül használjuk ki ezt a lehetőséget, hiszen művelése közben számtalan hasznos ismeretet szereznek a gyerekek. Tavasszal megtanulják, hogyan kell a talajt előkészíteni a veteményezéshez, palántázáshoz. Megismerik a különböző növények magvait, majd később megtapasztalják a sűrű vagy ritka vetés eredményét. Megtanulják az egyelés, ritkítás szerepét. Rendszeresen gondozzák a veteményest (locsolás, kapálás). Nyár elején élvezhetik a munka gyümölcsét, amikor borsót szednek, felszedik a salátát vagy a retket. Hatalmas élmény a betakarított finomságokból a közös főzés.

Az ősz további terményeket kínál: paprika, paradicsom, padlizsán, cékla, sárgarépa, sütőtök. Majd a fagyok beköszöntével újabb munkákat ismerhetnek meg a gyerekek: a betermett növények felszedését, komposztálását, majd a kert trágyázását, felásását.


Biokert:

  • Ma már feltétlenül tanítanunk kell az általános iskolában azokat az ismereteket, amelyek bolygónk fenntarthatóságát és a biodiverzitás megőrzését biztosítani tudják. Az iskolakert művelése során ezek az ismeretek nagyszerűen taníthatóak.
     
  • Ősszel a talajba szerves trágyát, komposztot dolgozunk be, nem használunk műtrágyát.
     
  • A letermett növényekből folyamatosan komposztot készítünk. (Fontos, hogy a gyerekek lássák a természetben tapasztalható körforgást, ahogy a növények lebomlanak, és talajjá alakíthatóak.)
     
  • Tavasszal a növényeket a kedvező-kedvezőtlen társítás szerint vetjük, ültetjük. Az adott növényből több fajtát is vetünk, szemléltetve és őrizve a biológiai sokféleséget. (Különösen látványos ebből a szempontból pl. a sokféle paprikafajta vagy a különböző tökfélék.)
     
  • Vegetációs időszakban folyamatosan mulcsozunk.
     
  • A kártevők elleni védekezésben csak biogazdálkodásban engedélyezett szereket, növényi permetleveket használunk.
     
  • A kertbe csalogatjuk a biológiai védekezésben használt élőlényeket (katicabogár, fülbemászó, békák, sün, madarak stb.).
     
  • Gyűjtjük az esővizet.
     
  • Ősszel a növények magját megszedjük, biztosítva ezzel a körforgást. (A hibrid vetőmagok özönében ez némi nehézséget okozhat, a helyi piacokon idősebbektől még talán beszerezhetőek az ősi növényfajták. Felvehetjük a kapcsolatot a tápiószelei génbankkal is.)
     
  • Helyi, ősi gyümölcsfajtákat telepítünk. Ezek a betegségekkel szemben jóval ellenállóbbak, saját környezetükbe illőek.


Fűszerkert:

Ha nincs szabad földterületünk, akkor sem kell lemondanunk a kertről. Már egyetlen négyzetméteren vagy akár betonozott udvaron cserepekbe ültetve létrehozhatunk egy fűszerkertet. A fűszerek gondozása nem igényel komolyabb ismereteket, ápolásuk nagyon egyszerű. A legtöbbjük szárazságtűrő, és elviseli a tűző napot is. Gondozásuk szinte azonnali sikerrel jutalmaz bennünket, hiszen néhány hét múlva le lehet vágni az első hajtásokat, s elkészíteni belőle pl. az első mentateát, limonádét.


Díszkert:

Nagyon fontos szerepe van a kertnek az esztétikai nevelésben is. Csak úgy várhatjuk el a gyerekektől az igényességet, ha a környezet is igényes, ami a szabadban körülveszi őket. Az intézmény számos pontján helyezhetünk el konténerekbe, virágládákba, kisebb ágyásokba dísznövényeket. Könnyen gondozható: muskátli, petúnia, bársonyvirág, canna-változatok, hajnalka, begónia.

A kertbe ültetett díszcserjék, díszfák tavasszal gyönyörűen virágoznak, ősszel pedig mutatós termésükkel vagy színesedő lombjukkal pompáznak.


Üvegház:

További lehetőséget kínál a kertészeti ismeretek szerzése terén, ha rendelkezünk üvegházzal. A gyerekek már kora tavasszal elkezdhetik a palántanevelést. A csírázási próba elvégzése után elkészítik a tápkockát. Kelés után a megfelelő időben elvégzik a tűzdelést. Gondos ápolás következik (szellőztetés, a palánták edzése), majd a szabadföldi kiültetés.

Mire jó még?

A kert növényei alapanyagot biztosítanak a rajz- és technikaórákra (színes, préselt levelek, friss virágok, hajtások, őszi termések stb.). Egész éves kézműves program kapcsolódhat az iskolakerthez, és szervesen hozzátartozhat a hagyományápolás is, hiszen számtalan népszokásunk a földműveléshez, a gazdasági esztendőhöz köthető.


Kertművelés, havi tevékenységek
(Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából)

SZEPTEMBER

Ismerkedés a kerttel, balesetvédelmi oktatás

A tanévkezdés első heteiben el lehet kezdeni az ismerkedést a tankerttel. Fontos, hogy a tanulók már a tanév kezdetétől tudják, hol helyezkedik el a kert. Ha még az ágyások nincsenek is kialakítva, ismerkedjenek a területtel: hol lesz kialakítva, mekkora lesz, és mikor lehet a kertet meglátogatni. (A szülők és a tanári kar többi tagjának is jelezzük a kert adta lehetőségeket.)

Ha a gyerekek már ismerik a kert helyét, és tudják a feltételeit annak, hogy hogyan és mikor tudnak odamenni, beszéljük meg velük az évi teendőket.

Szintén a tanév legelején kell megtartani a balesetvédelmi oktatást, valamint lefektetni a viselkedés alapszabályait a kertben.


Áttelelő növények elvetése, fák ültetése

Az őszi vetést tűrő növényeket (pl. a téli salátát) már ilyenkor el lehet vetni. Ezek betakarítása kezdődik legkorábban, így a kertet gondozó gyerekek már kora tavasszal megkóstolhatják „munkájuk gyümölcsét”.

Az őszi munkák közé tartozik a gyümölcsfák ültetése. A legegyszerűbb, ha ezek már mint oltványok kerülnek elültetésre, de lehet ilyenkor még csak alanyokat eldugványozni és egy év múlva az erősebbeket beoltani valamilyen nemesebb gyümölccsel. Gyümölcsfák esetében kiváló lehetőség az iskolakertekben a tájfajták megőrzése. A tájfajták olyan régi gyümölcsfajták, amelyek az adott táj éghajlatához, fekvéséhez, talajtípusához jól alkalmazkodtak, ezért a növényvédelem sok esetben szinte teljesen szükségtelen. Ezek a tájfajták a táj jellegzetes képét és értéktárát bővítik. Legtöbbször már nem felelnek meg a 21. század piaci igényeinek, ezért már nem termesztik őket többhektáros gyümölcsösökben, így ezeknek a magas genetikai értéket képviselő fáknak a megőrzése erősen függ a nem profitorientált gazdaságok tevékenységétől, például a tanulókertekétől. A gyerekek, megismerkedve a helyi jelentőségű tájfajtákkal, oltóvesszőt gyűjthetnek, és otthon, saját kertjükben később tovább szaporíthatják, őrizhetik ezeket a genetikai erőforrásokat.


OKTÓBER

Mintagazdaság meglátogatása

Még az év elején érdemes egy mintagazdaságot meglátogatni. Ezt egyrészt azért fontos a szeptember–októberi időszakra tenni, mert ilyenkor még sok gazdaságban vagy kertészetben lehet látni mezőgazdasági munkát, illetve még nem kezdődött meg a növények nyugalmi időszaka. Másrészt az év elején már a tanulók megértik a mezőgazdaság összetettségét, sokrétűségét és a tervezés fontosságát, amit később személyesen is elsajátíthatnak.

Tangazdaság lehetőleg az iskolától nem messze egy kertészet, gyümölcsös, esetleg állattartással vagy növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság, illetve mezőgazdasági termék- vagy élelmiszer-feldolgozó üzem legyen.

Növényismeret: gabonák

Táplálkozásunk alapját a gabonanövényekből előállított ételeink alkotják. A kenyértől kezdve az összes péksüteményen át nagyon sok ételünkben megjelenik valamilyen gabona. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. E fajokat alapvetően a malomipar számára, valamint takarmányozás céljából termesztik. Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica (Zea mays) mellett az őszi búza (Triticum aestivum).

Két okból érdemes a növényismeretet a gabonafélékkel kezdeni: egyrészt, mert ezek képzik táplálkozásunk alapját, másrészt, mert a búzavetés ideje október elejére és közepére esik. Így a téli fagyokig van elég ideje ősszel megerősödni és átvészelni a hideget. A téli fagyok szükségesek is ahhoz, hogy a búza egyáltalán termést hozzon. Be lehet mutatni a különböző gabonamagvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa stb.), és csíráztatni őket.

Készítsünk kenyeret, számos recept elérhető az interneten!


A kert felásása, gyógy- és fűszernövények ültetése, őszi termények gyűjtése

Az ősz eleji munkák közé tartozik a kert felásása vagy rotálása, ami tavasszal könnyen művelhető talajt tesz lehetővé. A felásást nyugodtan rá lehet bízni 7–8. osztályos tanulókra. Ehhez szükség van jobb szerszámokra, egy erősebb ásóra vagy ásóvillára.

A gyógy- és fűszernövények (levendula, rozmaring, kakukkfű, stb.) palántáit is ilyenkor érdemes elültetni, így tavaszra megerősödve indulnak meg az ágyásokban. Ehhez azonban már előkészített talajra van szükség.

Az összegyűjtött őszi termésekből (pl. vadgesztenye, tobozok, tölgymakk stb.) dekoráció és játékok készíthetők.


NOVEMBER

Talajlazítás, tápanyag-utánpótlás, gereblyézés

A már felásott területen a korábbi használatától függően érdemes kiválogatni a termőtalaj közül a tarackot, kavicsokat vagy egyéb idegen anyagokat. A felásással egy időben érdemes megtrágyázni a talajt. A trágyázás alapanyaga lehet állati trágya, zöldtrágya vagy komposzt. Ha erre a területre már ősszel akarunk vetni vagy ültetni, akkor kizárólag érett trágyát, illetve komposztot használjunk. Ha a területnek csak egy részét tudjuk trágyázni, akkor azt a részét válasszuk, ahova a tápanyagigényes növények fognak kerülni.

A falevelek összegereblyézése szintén fontos feladat. A gyepről összegyűjtött levelek így nem hátráltatják a fű sarjadását, és számos felhasználási lehetőségük van. A levelek gyűjtésével, szárításával, préselésével az iskola és az osztálytermek díszíthetőek, őszi hangulatot árasztva. A nagyobb levéltömeg pedig a zöldségágyások között mulcsrétegként funkcionálhat. Az összesöpört lomb nemcsak mulcsrétegként, hanem a komposzt alapanyagaként is szolgálhatja a későbbi tápanyag-utánpótlást és a talajszerkezet javítását.


DECEMBER

Madáretető-, darázsgarázs-készítés

Az első hó leesésével a madarak kezdenek a táplálékhiánnyal találkozni, ezért helyezzünk ki madáretetőket a kertbe. Fontos, hogy ez következetesen, minden héten újra legyen töltve, és minden évben ki legyenek helyezve, hogy az énekesmadarak számíthassanak erre a táplálékforrásra. Ha odaszoknak, különösen értékes elemei lesznek a kertnek, amely így megtelik élettel télen is. Minden héten legyen felelőse az etetők újratöltésének, ami a felelősséget erősíti a diákokban. Az odaszoktatott madarak a kártevők szabályozásában is segítenek nyáron. Ha van elég nagy terület az iskolaudvaron, telepítsünk bokrokat, sövényeket, melyek búvó- és fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. 



Ha a madáretetők elkészültek, folytathatjuk a munkát a márciusi kihelyezésre váró darázsgarázzsal. A darázsgarázs elnevezés jól hangzó, de megtévesztő, ugyanis elsősorban magányos méhek költöznek bele. A beköltözött hártyásszárnyúak ott fészkelnek, táplálékot gyűjtenek, itt fejlődnek ki az újabb generációk, és itt telelnek az imágók és lárvák is. Ez javítja a kiskerti növények megporzását, csípésüktől viszont nem kell tartani. A rovarvilág sokszínűsége is bemutatható egy ilyen kihelyezésével, azonban itt is hosszú távon kell gondolkozni, hiszen minden évben egyre több rovar fog meghonosodni a kertben. Ha csak egy rövid időre is megszüntetjük ezt a fészkelőhelyet, annak hosszú távú káros hatása van.

A madáretető és darázsgarázs készítésnél két fő szempontot kell figyelembe venni: 1. a kert díszítőelemei legyenek, tehát elkészítésüknél az esztétikai szempontok is érvényesüljenek; 2. elkészítésüknél az újrahasznosítás lehetőségeit is be kell mutatni. Tehát erdőben gyűjtött alapanyagokból vagy hulladékokból is készülhetnek, nem kell az alapanyagokat boltban vásárolni. Így tobozból, gallyakból, öreg tuskóból, nádkötegből, cserepekből vagy PET palackból is készülhetnek.


JANUÁR

Kerttervezés, vetésforgó kialakítása

A kertészkedés szerves része a tervezés. Ezért már a tél folyamán meg kell tervezni, hogy milyen ágyások és hol lesznek kialakítva. Ez sok szempontból fontos. Egyrészt tudnunk kell, hogy mikor kell elkezdeni a magok vetését, és hogy milyen magokra lesz szükségünk. A zöldségmagok a tél végén, tavasz elején állnak legnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre, így ha nagy kínálatból szeretnénk választani, akkor elsőként fel kell keresnünk a vetőmag-árusító helyeket.

A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyeljünk arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Ezt azonban csak úgy tudjuk garantálni, ha egész évben egy (négyzetrácsos) füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán hatékonyak szeretnénk lenni, alkalmazzunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett –rövid tenyészidejű – növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű, illetve palántás növények. Elővetemény-növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket – ha előveteménynek szánjuk – május közepéig betakarítjuk, a helyükre pedig jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek, a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.

A trágyázást kevésbé igénylő növények egy különleges csoportját képzik a hüvelyesek (hüvelytermés), más néven pillangósok (pillangós virág). Ezek a növények – mint például a borsó, bab, cukorborsó, lóbab, de idetartoznak a kiskertben ritkábban előforduló lucerna és here félék – azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki, hanem hagyjuk a gyökeret a talajban, ahol a gyökérzet hamar elkorhad, és nitrogénben gazdag, mélyen fellazított talajt hagy maga után. A következő évben idekerülhetnek a tápanyagigényes növényeink, azaz a pillangósok remek előveteménynek számítanak.


FEBRUÁR

Szerszámismertetés

Februárban már szinte kézzelfogható a tavasz közelsége, érdemes megismerni a kertben használatos eszközöket, szerszámokat. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Meg kell tanulnia minden gyereknek, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsolókannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Ilyen és ehhez hasonló műveletek megismerése tartozik a szerszámismerethez.


Komposztálás

A komposztáló már jó esetben ott áll a kiskertben, de ha csak tavasszal tudjuk elkészíteni, akkor is fontos az alapvető mechanizmusok megismertetése. A komposztálás során nedves, oxigéndús környezetben a szerves anyagból humusz képződik. A korhadás (nem rothadás!) során a szerves anyag humusszá alakul, és tömörödik. Ez a folyamat pedig rendkívül fontos, hiszen jelenleg Magyarországon a hulladék 1/3 része komposztálható lenne. Azaz komposztálással csökken a hulladék mennyisége. A komposztált szerves anyag humusszá alakul át, így azt a talajba juttatva visszapótoljuk a szükséges tápanyagokat, és javítjuk annak szerkezetét.


Gyomfelismerés

A gyomnövények tájanként és talajtípusonként más-más mértékben károsítanak. Így mindenhol az adott területre legjellemzőbb gyomok bemutatása a cél. Három alapvető ismeretet azonban mindenképp érdemes átadni a tanulóknak. Az első, hogy minden gyomnövény az adott környezetben tekinthető gyomnak. Egy pázsitfűféle is gyomnak számít, ha a zöldségeink közül bújik elő, és elnyomja azokat, ugyanakkor ezek a fajok a gyepek hasznos alkotói, abban a környezetben nem szükséges ellenük a védekezés. A második, hogy minden gyom ellen még azelőtt kell védekeznünk, hogy elvirágozna, mert ekkor még nem tudja elszórni a magjait. A harmadik pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem.

Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földieper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van rajta egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.


MÁRCIUS

Növényápolás, kerti élőhelyek megfigyelése

Márciusban a természet életre kel. Itt az ideje, hogy a természetismeret-órán megtanult állatokat, növénytársulásokat, folyamatokat felidézzük. Bár elméleti anyagról van szó, elsajátítására mégis legjobb módszer a szemlélődés. Ha kimegyünk a tankertbe, biztos számos előbújó virágot (hóvirág, ibolya, téltemető), rovart és madarat látunk majd. Meséljünk a gyerekeknek ezeknek az élőlényeknek a viselkedési szokásairól és kölcsönhatásairól, kiemelve a hasznukat.

Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, így jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.

Vannak növények, melyeket már márciusban helyükre lehet vetni, mint a dughagyma és más hagymafélék, a sóska, spenót, saláta, karalábé, retek, borsó, spárga, sárga- és fehérrépa, metélőpetrezselyem, kapor, zeller és karfiol. Azonban ehhez elengedhetetlen a tavaszi magágy-előkészítés. Gyomláljuk ki az őszi talajmunka óta előbújt gyomokat, kapáljuk fel az ágyásokat, és lazítsuk a talajt, ha szükséges. A talaj legyen apró morzsás szerkezetű.

Az előnevelést igénylő növények egy részét már márciusban lehet palántázni. Ehhez használjunk érett komposztföldet, összekeverve virágfölddel vagy akár homokkal. A gyökérzöldségeket nem szokás palántázni, de a paradicsom, a paprika, a kabakosok és számos más zöldség meghálálja az előnevelést.



ÁPRILIS

A növények ellenségei

A szabadföldbe vetett növényeink már kibújtak a földből, a palánták már talán arasznyira is megnőttek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Érdemes tehát a védekezés szükségességére és módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket.


Vetés, ültetés

Áprilisban folytassuk a helybevetést és a palántanevelést. A szabadföldbe vethetjük a következő zöldségeket: nyári retek, spárgatök, sütőtök, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, paprika, spenót, csemegekukorica, sóska, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, bimbóskel, cékla, uborka, bab, kukorica, kapor. Egyes gyógy- és virágos növényeket lehet ilyenkor tavasszal ültetni, vetni. Például a borsmenta, ha már van a kertben, ilyenkor kiásva a tarackjáról szaporítható. Már az első gyomok is kidugják ilyenkor a fejüket, ezeket kézi lazítóval vagy kapával szorítsuk vissza. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis kövessük ezt a folyamatot is figyelemmel, mert a levágott fű a gyepen szétterítve és egyszer átforgatva kiszárad, és az így kapott száraz fűnyesedéket használhatjuk a veteményesben takaró mulcsrétegként.


MÁJUS

A növények barátai: növénytársítás, hasznos rovarok (természetes ellenségek, megporzó rovarok, megporzás)

Ha már megismertük, mi az, ami károsíthatja a növényeket, ismerjük meg, mi segíti őket. Elsősorban a növénytársításokat lehet megemlíteni mint segítő szervezeteket. Egyes növények pozitívan hatnak egymásra. A bazsalikom közelében termesztett paradicsom ízletesebb lesz, a hagyma elűzi a répát károsító legyeket, a répa meg „cserébe” a hagyma károsítóit űzi el. A paprika a padlizsánnal párosítható, a retek a mustárral, a salátával és a borsóval, a brokkoli a borsmentával, a cékla a hagymával és így tovább – rengeteg jól társítható növényfajunk van. A növények „barátai” lehetnek továbbá a már említett megporzó rovarok (házi méh, vadméhek), valamint a természetes ellenségek. A legismertebb természetes ellenségek a katicabogár, fülbemászó, ragadozó poloskák, pókok, fürkészdarazsak. Ezek valamilyen módok csökkentik a kártevők számát. Itt egy rövid időre megállhatunk, hogy átbeszéljük, mi is az a megporzás, és miért van erre szükségük a növényeknek, és miért hasznos a méheknek. Az általunk fogyasztott táplálék 30%-a ugyanis a megporzásnak köszönhető. A növényfajok 84%-a pedig valamilyen szinten függ a megporzástól. A méhek pedig mind virágport, mind nektárt tudnak gyűjteni a virágokról, előbbiből mézet készítenek.

A mi kertünk

Ahogy a címből is látni lehet, egy kertről írok. De nem akármilyen kertről, hanem a mi kertünkről, az iskolánk udvarán.

A kertészkedést a tavalyi „Vesd bele magad” programmal kezdtük el. De nemcsak egy parcella van ám az udvaron, hanem hét. Ezeket hét alsós osztály műveli.

A mi kertünk nem hatalmas, ha három lépést lépsz előre és kettőt oldalra, már a felét körbejártad. Persze, ha akkorát lépsz, mint én. A mi kis parcellánk alacsony fakerítéssel van körbekerítve, és egy kis táblára rá van írva az osztályunk neve: 4/a. Sok mindent szerettünk volna ültetni, de akkor igencsak zsúfolt lett volna. Amikor elmentünk először megnézni a parcellát, volt, aki kapott ásót, kapát, gereblyét. Felástuk a földet, utána kiszedtük a földben lévő nagyobb gyökereket. Eközben láttunk egy csomó gilisztát. Amikor már szépen elegyengettük a talajt, elkezdtünk ültetni. Vetettünk paradicsomot, salátát és hónapos retket. Azóta szorgalmasan gondozzuk őket, és már kibújtak a földből. Én vittem kétféle virágmagot is, hogy a kert még szebb lehessen.

Remélem, hogy a tanév végéig ehetünk a finom zöldségekből.

Pintér Anna tanuló írása, Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, IV. kerület

Vetés, palántanevelés és -kiültetés, betakarítás

Folytathatjuk a vetést és a palántanevelést, de május végén már a palánták kiültetésre kerülhetnek. Ezelőtt azonban érdemes néhány napot arra szánni, hogy palántáinkat fokozatosan szoktassuk a szabad körülményekhez, mint az ingadozó hőmérséklethez, az esőzésekhez és az erős UV-sugárzáshoz. A kapálásra vagy mulcsozásra ekkor már biztos nagy szükség van. A kiültetett palánták kaphatnak egy-egy pohárnyi fészektrágyát érett komposztból.

A kerti munkák közül itt már szóba jön a leghálásabb feladat is, a betakarítás. A retek, borsó, saláta már szedhető, ahogyan a zöldhagyma is. A frissen betakarított termékek népszerűsítése céljából lehet szervezni ebben az időben egy egészségnapot. Az egészségnapon a kertben megtermett zöldségekből (gyógynövényekből, fűszerekből, gyümölcsökből) salátákat készíthetünk, vagy nyersen, ízlésesen tálalva lehet fogyasztani őket. Nagyon fontos célja az egészségnapnak, hogy felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozásra, arra, hogy nem drága, és magunknak is elő tudjuk állítani ezeket az ételeket.

 

Kertmozgalmak, szakmai támogatás

2010 körül érezhető volt a változás, új igény alakult ki iskolakertek indítására: kertek bukkantak fel országszerte itt is, ott is. Minden kertvezető önállóan próbálta megteremteni a saját kertjének működési feltételeit, azonban az elszigetelt helyzetben ezek a kezdeményezések többször az első nagyobb akadálynál megtorpantak, elhaltak.

2015 márciusa óta már nincsenek egyedül az iskolakertek: ekkor jegyezték be az Iskolakertekért Alapítványt, mely ernyőszervezetként koordináló és ismeretközvetítő munkájával kívánja segíteni az iskolakertet indítani szándékozó vagy már kerttel rendelkező iskolai közösségek munkáját. Az alapítvány széles körű ismereteket közvetítő honlapot működtet, iskolakert-hálózatot szervez, melynek jelenleg 108 csatlakozott tagja van, szakmai műhely keretében eseményeket szervez, a témához több szakterület felől kapcsolódó szervezetek, érintett döntéshozók bevonásával.

Elérhetőségek:
Iskolakertekért Alapítvány
www.iskolakertekert.hu
info@iskolakertek.hu