Olvasási idő: 
17 perc
Author

Eljutni a gyerekek szívéig-lelkéig

Egészségfejlesztés az iskolákban

A Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés (TIE) program létrejöttét széles körű szakmai összefogás tette lehetővé. A program egyik kidolgozója és motorja, dr. Somhegyi Annamária gerincgyógyászként kandidátusi disszertációja elkészítésekor szembesült a magyar diákok egészségi állapotával, az egészséges mozgás hiányából fakadó, tömegesen jelentkező károsodásokkal. Az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója orvosként már évtizedekkel ezelőtt elkötelezte magát az egészségnevelés ügye mellett.

– Egyre többen ismerik a TIE programot, hiszen tavasszal minden iskolába eljutott az ajánlás az államtitkári kísérőlevéllel együtt. A program létrejöttének évtizedes előzményeit azonban valószínűleg sokan nem követték nyomon. Kik és miért alkották meg a TIE-t?

– Az Egészségügyi Minisztérium az illetékes tárcákkal (OM, GYISM, PM) és széles szakmai együttműködéssel tervezte meg évek alatt a teljes körű iskolai egészségfejlesztési programot. A terv megszületésére a civilizációs népbetegségek egyéni és társadalmi terheinek megelőzése, illetve csökkentése érdekében volt szükség, a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal és szakirodalommal összhangban.

– Indokolja a gyerekek mai állapota a különleges odafigyelést?

– Sajnos igen. Az iskoláskorúak egészség-magatartását vizsgáló nemzetközi HBSC-kutatás (Health Behaviour in School-aged Children, magyarul: Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása) sok éve követi a gyerekek állapotát. A kutatásból egyértelműen látjuk, hogy a gyerekek táplálkozási, dohányzási, alkoholfogyasztási és képernyőhasználati szokásai kockázatosak az egészségükre nézve. Gyakoriak az úgynevezett pszichoszomatikus tünetek, a fejfájás, a hasfájás, a gyomorfájás, illetve a rossz testtartásból eredő hátfájás is. A szexuális tapasztalatokkal rendelkező tizenévesek 26-44%-a nem védekezik a nemi úton terjedő fertőzésekkel szemben, tehát ilyen sokan nincsenek tisztában ezek veszélyeivel, miközben egyre fiatalabb korban kezdik el a nemi életet. Az új fittségmérés, a Netfit országos eredménye a gyerekek negyedénél túlsúlyt mutat. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy míg a 10 évesek mintegy 70%-a még fittnek bizonyul, addig a 18 éveseknek már csak körülbelül 30%-áról mondható el ugyanez. A gyerekek közt tömegesen tapasztalhatók testtartási rendellenességek, amelyek tudományos igényű vizsgálatok szerint 50-60%-ukra jellemzők.

– A program neve imponálóan átfogó, nagyszabású célkitűzést sejtet. Miért fontos az egészségnevelés, korszerű szakszóval egészségfejlesztés az iskolában?

– A gyerekek éveket töltenek az iskolában, ezért az iskolai élet mindenképpen nagy hatással van rájuk. Ahogy a pedagógusok a mindennapokban érintkeznek a gyerekekkel, az jelentősen befolyásolja tanítványaik lelki egészségét. De az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás megismertetésében és megkedveltetésében is kulcsszereplővé válhatnak. Például a mindennapos testnevelés bevezetése Európában csak nálunk sikerült, persze még sokat kell dolgozni azért, hogy minél hatékonyabban működjön. Mindezek mellett az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadása is fontos nevelői felelősség.

A gyerekek rengeteg időt töltenek az iskolában. Ha az ebből fakadó lehetőségeket elszalasztjuk, akkor védtelenek lesznek a mai, civilizált élet sokféle károsító hatásával szemben, és egészségben töltött éveik száma jóval kevesebb lesz annál, mint amennyit szeretnénk, és mint amennyi elvárható lenne. Az egészség romlása ráadásul nemcsak a saját életükre, hanem a társadalomra is jelentős terhet ró – a megelőzés tehát nemcsak egyéni, hanem közösségi érdek is.

– Mi az iskolák, a pedagógusok konkrét feladata a programban?

– A programban megfogalmazott tevékenységek az iskolai mindennapok részét alkotják, és a pedagógiai folyamatok keretében megtervezhetők. A pedagógusok részéről arra van szükség, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltve, őket bevonva tegyék, amit tesznek. A szülők megnyerésére értelemszerűen szintén nagy szükség van, az ő támogatásuk nélkül egészen biztosan nincs sikeres iskolai nevelés. Emellett a szűkebb környezet, az iskola közelében működő szervezetek, például a települési önkormányzatok segítsége is nagyban hozzájárulhat a sikerhez.

A TIE négy egészségfejlesztési alapfeladata közül az első az egészséges táplálkozás tudatosítása és megkedveltetése – ebbe a helyi termelés és a helyi fogyasztás összekapcsolása, az iskolakert számos nevelő hatásának kiaknázása is beletartozhat. A második témakör a rendszeres mozgásról szól: azt szeretnénk, ha a mindennapos testnevelés révén minden tanuló nap mint nap megélné a mozgás örömét, és a későbbiekben megtapasztalná ennek hosszú távú egészségvédő hatását. A harmadik alapfeladat a gyermekek érett személyiséggé, más szóval lélekben egészségessé válásának előmozdítása a megfelelő pedagógiai módszerek mindennapi alkalmazása révén. A személyközpontú pedagógiai módszerektől és a művészetek személyiségfejlesztő hatásától joggal várhatjuk a mentális egészség javulását. Az éneklésre, a táncra, a rajzolásra, a mesemondásra, a játékokra, például a népi rítusjátékokra, a kézművességre úgy tekintünk, mint a lelki egészséget és a tanulás eredményességét egyszerre javító eszközökre. Az egészséggel kapcsolatos ismeretátadás jelenti a negyedik feladatkört. Idesoroljuk többek között a baleset-megelőzésről, elsősegélynyújtásról, személyi higiénéről, a szenvedélybetegségek kialakulásához vezető szerek fogyasztásáról, valamint a gyerekeket veszélyeztető bántalmazások megelőzéséről szóló elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket.

– Milyen segítségre számíthatnak ebben a nevelő munkában a pedagógusok például az oktatásirányítás részéről?

– A közelmúltban három kiemelt TÁMOP-projekt valósult meg a pedagógusok TIE-munkájának segítésére. Az Egészségügyért és az Oktatásért Felelős Államtitkárságok pedig készítettek egy rövid és áttekinthető ajánlást, amelyben 22 oldalon sikerült összefoglalnunk, hogy milyen mindennapi tennivalókat is jelent a TIE a köznevelési intézmények életében. Rengeteg szakmai segítséget gyűjtöttünk össze a pedagógusok számára – természetesen a mai kor elvárásainak megfelelően honlapok és linkek formájában. Az ajánlást áprilisban minden iskolaigazgató megkapta az Oktatási Hivataltól. A pedagógiai oktatási központok (POK) meghívására a tavaszi pedagógiai napokon országszerte előadást tarthattunk a pedagógusoknak a TIE-ről, mostanra pedig már a TIE szakmai segítésének és nyomon követésének közös tervezésénél tartunk.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság számára a TIE fontos prioritás, ezért ösztönzi az iskola-egészségügy és a népegészségügy intézményei által nyújtható segítséget. A pedagógusok az iskolaorvosokhoz, védőnőkhöz, illetve a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályaihoz fordulhatnak segítségért. Az iskola egészséggel kapcsolatos ismeretátadó munkájában pedig sokat segíthetnek az iskola közelében elérhető szakemberek, például szakorvosok, mentősök, dietetikusok, nővérek, műtősnők, akik személyes hangon tudnak egy-egy fontos, az egészséggel kapcsolatos témáról beszélni a gyerekeknek. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy az üzenetek eljussanak a gyerekek szívéig-lelkéig.

– Milyen eredményeket várnak a program megalkotói a szemléleti megújulástól?

– A tudományos bizonyítékok alapján abban bízhatunk, hogy a folyamat egyszerre fogja javítani a gyerekek tanulási eredményességét és lelki egészségét. Mivel a mai gyerekekkel másképpen, új módszerekkel kell foglalkozni, a Köznevelési Kerekasztalban folyó munka során is arra törekszünk, hogy azokat a pedagógiai módszereket serkentsük, amelyek lelkesítik, bevonják, motiválják a gyerekeket.

Bár a teljes körű egészségfejlesztést rendelet írja elő minden köznevelési intézmény számára, azt látjuk, hogy sok iskola érdeklődését még nem sikerült kellően felkeltenünk. 2015-ben készült egy online kérdőíves kutatás, amely az iskolai egészségfejlesztésre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A megkérdezett 1728 iskola közül csupán 535 iskolából érkezett válasz. Nagy öröm számomra azonban, hogy a pedagógusok között dolgozva rengeteg kitűnő, elhivatott embert ismerhettem meg, akikkel közösen még sok tennivalónk van, hiszen azt szeretnénk elérni, hogy a neveléssel foglalkozó szakemberek ebből a szempontból is tudatosan tekintsenek a munkájuk egészségre gyakorolt hatásaira – mégpedig minden egyes iskolában.

A TIE ajánlás megtalálható a www.kormany.hu honlapon, linkje:
www.kormany.hu/hu/dok?source=2&type=402#!DocumentBrowse


Szemelvények a Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés (TIE) négy feladatkörét leíró ajánlásból


1. Egészséges táplálkozás

Célkitűzés: az egészségnevelésen túl a helyi termelés és a helyi fogyasztás összekapcsolása

Helyzetfelmérés:

  • Milyenek a tanulók táplálkozási szokásai, milyen a tápláltsági állapotuk, szociális hátterük?
     
  • Milyen az iskolai büfék, étel- és italautomaták választéka?
     
  • A mosdón kívül van-e az intézményben ingyenes ivóvízvételi lehetőség?
     
  • Megfelelő idő áll-e rendelkezésre az étkezéshez? Milyenek az étkezés körülményei?
     
  • Milyen a menzát igénylő tanulók aránya, az ételek minősége, a tanulók elégedettsége?
     
  • Együttműködik-e a közétkeztetést biztosító szolgáltató az alapanyagok biztosításánál a helyi termelőkkel?
  •  
  • Van-e lehetőség kapcsolódni az iskolatej-, iskolagyümölcs-programhoz?
     
  • Van-e iskolakert, tankonyha, ha nincs, van-e lehetőség a kialakítására?

Javaslatok, ajánlások:

  • A menzán étkező gyerekek ebédeltetésében oda lehet figyelni az ebédelés körülményeire, pl. nagy zajban nem kellemes enni. Az alsós osztályok ebédelésére kicsit több időt kell szánni, hogy a kulturált étkezés elsajátítására is legyen idő. Az ételadagokat úgy kérjék a gyerekek, hogy meg is egyék. Kapjanak kis kóstolóadagot, ha nem ismerik, vagy úgy vélik, hogy nem szeretik az étlapon szereplő ételt.
     
  • A menza és a büfé környezetét meg lehet újítani a gyerekek ötletei, javaslatai alapján, az ő közreműködésükkel úgy, hogy az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást népszerűsítse.
     
  • A szülők és gyerekek részére közös programokat lehet szervezni a táplálkozással, bevásárlással, háztáji kiskerttel, főzéssel, élelmiszer-tárolással kapcsolatban, amelyekre a háztartási és gazdasági ismeretek is felfűzhetők: családi napok, főzőverseny, menzakóstoló nap.
     
  • A gyerekek ötletei, javaslatai alapján, az ő közreműködésükkel megvalósíthatók az egészséges táplálkozás népszerűsítését célzó kezdeményezések. Pl. a tanulók feltölthetik az iskola honlapjára a szerintük fontos tartalmakat az egészséges táplálkozásról, melyet a kisebbek kedvéért a nagyobbak valamilyen mesébe illeszthetnek. Kitalálhatnak kvízt, rejtvényt, interaktív játékokat, plakátokat stb.
     
  • Az osztályokat párban dolgoztatva egy-egy osztály a másik osztály tanulóit meggyőző foglalkozást tarthat. Készíthetnek a témában társaikat meggyőző mobilalkalmazást, kvízt.
     
  • A folyadékbevitel fontosságát, különösen a vízivást is lehet a gyerekek ötleteire alapozva népszerűsíteni.
     
  • A zöldségek és gyümölcsök megszerettetését segítheti a salátakészítés és -kóstolás.
     
  • Ha van tankonyha, igen hasznos lehet a főzőiskola megszervezése, persze a gyerekek érdeklődésének felkeltése mellett.
     
  • Egy iskolai konyhakert kialakítása és gondozása nemcsak az egészséges táplálkozásra, de a mozgásra, munkára, fogyasztói tudatosságra is nevel.

2. Mindennapos testnevelés és egyéb testmozgás

Célkitűzés: mindennapos testmozgás

  • Mindennap minden tanuló aktív részvételével valósul meg (kapcsolat a szülőkkel annak érdekben, hogy az indokolatlan felmentések visszaszoruljanak).
     
  • Minden alkalommal megfelelő keringési és légzőrendszeri terhelés (kipirulás, izzadás, lihegés a jele).
     
  • Minden alkalommal a jól végzett munka és a játék siker- és örömélménye minden tanulónak. Ehhez művészi pedagógiai módszerek szükségesek a testnevelők részéről.
     
  • Minden tanuló részvételével hatékony tartásjavítás.
     
  • Megfelelő mozgás az eltérő testi adottságú gyermekeknek is.
     
  • A közösségi mozgásélmény jelentőségének hangsúlyozása a versenyszellem erősítése helyett.
     
  • Stresszoldás.
     
  • A nép- és társas táncnak speciális hatása van a lelki egészségre: a fiú-lány szerep különbözőségére tanít szavak nélkül; a néptánc segíti a hagyományokhoz való kötődést is.
     
  • Az életmódsportok (a kifejezés Monspart Saroltától származik) akár egy életen át is űzhetők, mert általában az átlagember számára is adottak a hozzájuk szükséges feltételek. Ilyen sport az úszás, a biciklizés, a futás, a foci.

TESIM-kiadványok: Az internetről is letölthető, Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz című kiadványban 87 hasznos és a gyermekek számára élvezetes játék szerepel, melyet a tornatermen kívüli testnevelésórán alkalmazni lehet.


3. Lelki egészséget segítő nevelés

Célkitűzés: a gyermekek érett személyiséggé válásának, azaz lelki egészségének elősegítése

A pedagógusok legfőbb eszköze a tanulók lelki egészségének elősegítésére az a bánásmód, ahogyan nap mint nap szólnak hozzájuk, néznek rájuk, és ahogyan a tudnivalókat tanítják. A pedagógus egész lénye és minden megnyilvánulása folyamatosan hat a tanulók lelki egészségére, személyiségfejlődésére.

Azokat a pedagógiai módszereket, melyeket a pedagógusoknak különösen figyelmébe ajánlunk, „személyközpontú pedagógiai módszerek” címszóval foglaljuk össze. Ezek közül többet már megismerhetett a pedagógustársadalom a különböző pedagógus-továbbképző programokon, így feltehetőleg minden tantestületben vannak olyan pedagógusok, akik a többieknek e téren segítséget tudnak nyújtani.

Művészetek alkalmazása:

  • Az éneknek és a zenének kisgyermekkortól jelentős hatása van a ritmusérzékre, a nyelvi fejlődésre, ezen keresztül a magasabb szintű megismerő agyi funkciókra. A közös éneklés, zenélés, tánc beépítése az egész napos iskola vagy a különleges bánásmódot igénylő tanulókat nevelő iskola napirendjébe fontos kognitív és affektív hangolási funkciót tölt be. Az érzelemvilág megfelelő hangoltsága teszi lehetővé a hosszú távú memória működését, vagyis a lelki egészség és a tanulás eredményességének egyidejű javulását.
     
  • A különböző alkotóművészeti és kézműves tevékenységek a személyes környezet formálásának és az egyéni kibontakozásnak jól ismert alkotóelemei. Beépítésük az egész napos iskola, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat nevelő iskolák napirendjébe, szabad órakeretébe a tanulók egészséges érzelmi és értelmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

4. Egészségismeretek

Célkitűzés: az egészséggel kapcsolatos ismeretek készségszintű elsajátításának elősegítése

Példák az egészséget befolyásoló tényezőkre:

  • Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
     
  • Fogyasztóvédelem, egészségtudatos vásárlóvá válás.
     
  • Idő és egészség, alvás és egészség, bioritmus, időbeosztás.
     
  • Együttélés tartós egészségkárosodással élő társakkal, a rászorulók segítése.
     
  • Lelki egészség (idetartozik az agresszió, a bántalmazás és a szenvedélybetegségek elsődleges megelőzése is).

Betegségek megelőzése (néhány példa):

  • Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
     
  • A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, kábítószer- és túlzott alkoholfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés).
     
  • A depresszió megelőzése, felismerése.

Az alaptevékenységet kiegészítő fontos tevékenységek:

  • A környezet bevonása és alakítása: a szülőknek, az iskola nem pedagógus dolgozóinak és az iskola környezetének bevonása, valamint az iskola egészséges munkahellyé alakítása.
     
  • Nyomon követés.
     
  • Szakmai segítés.

Forrás: „Az egészség a TIEd is!” A teljes körű iskolai egészségfejlesztés tevékenységei. Ajánlás a pedagógusok részére

Az ajánlás tartalmazza a program jogszabályi hátterét, valamint azokat a linkeket is, amelyeken keresztül a pedagógusok letölthető anyagokat, ötlettárakat, honlapokat érhetnek el.

Letölthető az alábbi linken: www.kormany.hu/download/a/56/b0000/TIE_ajanlas.pdf

A legfontosabb kapcsolódó oldal: projektek.egeszseg.hu/web/tie