Olvasási idő: 
13 perc
Author
Photographer

Élménypedagógia a fedélzeten

2. rész - Vízen, földön, levegőben

Előző, témaindító cikkünkben arra tettünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogyan lehet egy kis színt vinni a kötelező tantárgyak oktatásába különböző témakörök – esetünkben a közlekedés – feldolgozásával. Korábbi lapszámunkban a vonatozással foglalkoztunk a zakatolást utánzó verseléstől a hajtogatható mozdonyokig. Most leszállunk a vonatról, és – a teljesség igénye nélkül – néhány érdekes hazai példán keresztül megvizsgálunk mindenféle más közlekedési eszközt: ami úszik, gurul vagy repül.

Vízen: gőzhajó és kötélkomp

A forró nyári hónapokat, ha csak tehetem, a vízparton töltöm. Ilyenkor, tekintetem a vízen pihentetve, teljesen el tudok lazulni. Szinte észre sem veszem, ha egy-egy hajó átsiklik a látómezőmön… De nem ám az idei nyáron, amikor is megpillantottam egy korábban csak az emlékeimben élő hajót! Ez nem lehet igaz, jól látok? A Kisfaludy gőzös szeli a habokat, a hajó, amely fogalom volt a reformkorban? Igen, erről a hajóról van szó, illetve szinte pontos másáról egy-két apró módosítással, mint például hogy az eredetinél nagyobb rajta a fedett rész, lapátkerekét pedig nem gőzerővel hajtják, hanem dízel-elektromotorral. De ki foglalkozik ezekkel az apró különbségekkel, ha tudjuk, hogy a hajó egy makett alapján született újjá, a személyzet a fedélzeten pedig korhű kosztümben fogadja az utasokat? Reformkori életérzés, élő történelem a balatonfüredi kikötőben! Ezek után talán Jókai regényeihez is nagyobb kedvet kapnak majd a diákok, és az asszociációs készségüket fejlesztve arra is rávezethetjük őket, hogy meglehet, azért annyira gazdag a Jókai-bableves, mert az író a fogalmazásban is a gazdagságot szerette (de erről talán majd egy későbbi, a gasztronómia és pedagógia kapcsolatát boncolgató cikkben…).

1. kép: A Kisfaludy gőzös
(Forrás: www.orszagalbum.hu/kisfaludy-gozhajo_p_95584)

FELADATOK A DIÁKOKNAK

  1. Jelen cikk írásakor (2015. augusztus) még nem létezett a Kisfaludy gőzösnek saját Wikipédia-oldala. Legyetek ti az elsők, és készítsétek el a Kisfaludy gőzős Wikipédia-oldalát! A munka során vitassátok meg, mitől jó egy Wikipédia-oldal. Például sokszínű tartalmi elemeket tartalmaz, úgymint a gőzős hajókürtjének a hangját, kisfilmet, fotókat, korabeli rajzokat és sok hivatkozást más, kapcsolódó címszavakra; kevés szóval közöl sokat mindent alaposan  elmagyaráz, vagy elvész a részletekben, stb.
  2. Állítsatok össze egy képzeletbeli vendéglistát olyan hírességekről, akik elméletileg együtt utazhattak a hajón 1847-ben, és legalább 18 évesek voltak (a hajó 1846–1887 között közlekedett)! Készítsetek a vendégeknek egy menülistát olyan ételekből, amiket ebben az időben fogyaszthattak! Írjatok egy rövid párbeszédet, amely elhangozhatott a hajó fedélzetén, tekintettel a kor fontos történéseire vagy éppen a Balaton akkori állapotára! Továbbá állítsatok össze egy tízkötetes könyvtárat olyan magyar művekből, amelyek 1850–1860 között ott lehettek a hajó könyvtárának polcain!

Maradjunk még a vízen, de tóról váltsunk folyóra! Feltűnt valakinek, hogy a Tiszán gyakorlatilag nincsen hosszanti hajóközlekedés? (Évente egy szállodahajó és néhány kirándulóhajó azért nagyon ritkán előfordul.) Kompok annál inkább, de micsoda kompok! A legtöbb átkelő hajó egy víz alá merülő, jó esetben a víz szintjén kifeszített kötélbe kapaszkodik, és egy gyenge motor hajtja át a két part között. Máris feltehetjük a diákoknak az ok-okozati összefüggésre utaló kérdést: Vajon azért kapaszkodik a tiszai komp kötélbe, mert a motor, amely a kompot hajtja, annyira gyenge, hogy a folyó áramlata elsodorná a hajót, vagy azért van a motor, mert a kötél-csiga szerkezet a folyó sodrásával együttműködve át tudja vinni a hajót, de a motorral gyorsítani lehet az átkelést? A helyes válasz a második, vagyis a tiszai kompokon lévő motorok eleve nem nagy teljesítményűek, maguktól nem lennének képesek átjuttatni a kompot egyik partról a másikra, de hatékonyan rásegítenek a természet adta erőre. És most felejtsük el, hogy van motor a folyami kompon, mert a szomszédos Ausztriában, ahol még nyugodtabb az élet, annyira eseményszámba megy egy kötélkompozás, hogy direkt nem is sürgetik motorral az átkelést, hanem kizárólag a folyó sodrását fogják munkára. Fussunk neki ismét teljesen az elejétől, és adjunk a diákok kezébe egy pár eszközt, hogy tervezzenek belőlük „guruló kötélkompot”. A feladatot rajz segítségével is be lehet mutatni (2. kép)

2. kép: A kötélkomp vázlatos rajza

FELADAT A DIÁKOKNAK

Tervezzetek meg egy vezetőkábeles repülő­hidat (ez a „kötélkomp” hivatalos megnevezése)! A rendelkezésre álló eszközök: 1 hajó, 2 torony kampóval, 2 görgő kötéllel, 1 hosszú sodronykötél. A feladat célja az, hogy a diákok rájöjjenek arra a fizikai-matematikai törvényszerűségre, hogy ha a komp széles oldalát 45 fokban állítjuk rá a sodrásra, és mindehhez egy kifeszített kötél segítségével a hajót a két part között tudjuk tartani a két part közötti legrövidebb úton, akkor a fellépő erők hatására a mozgás vektora automatikusan az egyik partról a másikra vezet. A feladat kiosztásánál a diákok természetesen csak az eszközöket kapják meg, ebből kell „megépíteniük” a működő kompot, amit leegyszerűsítve a folyó sodrása „áttol” a túlsó partra, vagyis az ábránk bal oldalán látható eszközökből rajzolják meg az ábra jobb oldalán lévő működőképes rendszert.


Földön: teherautó és autóbusz

Folytassuk a történetet további rejtélyes, elgondolkodtató közlekedési eszközökkel és megoldásokkal, de most a szárazföldön. Hallottam már korábban, hogy a 30-as, 40-es évek fordulóján a hazai járműgyártás egyik büszkesége a Győrben készült Botond katonai teherautó volt, de ez az információ önmagában beleolvadt a „volt egyszer egy hazai autógyártás” legendájába. Mígnem egyszer utánanéztem, mégis mitől volt más ez a Botond, mint a többi korabeli teherautó. Akkor derült ki számomra, hogy ez az autó tényleg szenzációs volt, ugyanis egy csapásra megoldotta azt a problémát, hogy egy katonai teherautó csődöt mond egy sziklás, hepehupás terepen. Ezen a ponton meg is kaphatják a diákok az első feladatot.

FELADAT A DIÁKOKNAK

Tervezzetek olyan autót, amely képes „bármilyen” akadályon átmenni. Segítségül mondjuk el, hogy a titok nyitja a kerekek elrendezésében rejlik.

Ha a diákok rájönnek a probléma megoldására, vagyis arra, hogy a kerekek nem egy magasságban helyezkednek el, hanem valamelyik közbülső tengely magasabban van a többinél, akkor már meg is fejtették a Botond titkát. Azon a ponton, ahol egy hétköznapi autó alváza fennakadna egy sziklán, a Botondnak van egy magasan lévő, úgynevezett „mankókereke”, amellyel átgördül az akadályokon.

Az egyetlen fennmaradt eredeti darabért Győrbe kellett volna utazni, ezért kerestem egy másik lehetőséget, hogy vizuálisan is megmutathassam a Botond esszenciáját. Megtaláltam hozzá a legideálisabb kifejező stílust: a nemrég divatba jött „urban sketching”-et. Ez a viszonylag új, alig tízéves rajzolási mód egyesíti a firkálást, az elkenődő, sokszor a körvonalakon is túlszaladó színezéssel. Így kifejezetten előnyös azoknak, akik nem tartják magukat nagy rajztehetségnek, de szeretnek alkotni. A stílus sikerének titka abban rejlik, hogy a rajzolási hibák nem rontják az összhatást, és viszonylag rövid idő alatt átütő alkotásokat lehet vele létrehozni. Az urban sketchingben elfogadott, hogy egy felületre több egymástól különálló ábrát rajzoljunk, így a Botond esetében a bal felső sarokban egy apró rajzos problémafelvetéssel kezdtem, ahogy egy autó fennakad egy sziklán (3. kép)… no de ne legyünk ennyire szájbarágósak!

3. kép: A Botond teherautó – „urban sketching”

FELADAT A DIÁKOKNAK

A fenti rajz alapján próbáljátok megfogalmazni az „urban sketching” (’városi vázlat’) fogalmát! Járjatok utána, mióta létezik ez a műfaj, és miben más, mint egy klasszikus grafika vagy festmény! Az egyik rajzórán készítsetek ti is urban sketchinget! A tanár határozza meg a rajzolásra fordítható időt, amivel gazdálkodhattok. Az időt be kell tartanotok, ezért jól meg kell tudnotok tervezni, hogy milyen tartalmat rajzoltok a papírra. Az urban sketching műfaja előszeretettel használ vékony tűfilcet, tusceruzát és akvarellceruzát, amivel először úgy rajzolunk, mint egy sima ceruzával, majd vékony, bevizezett ecsettel elkenjük a vonalakat. Készítsetek urban sketchinget a településetekről, és hozzatok létre egy rajongói oldalt, amit a saját munkáitokkal töltötök fel! Jelenleg még nemigen van magyar nyelvű urban sketching oldal, legyetek ti az elsők, akik létrehoznak ilyet!

Guruljunk még tovább kerekeken, és emlékezzünk rá vissza, hogy mennyit lehetett például Budapesten tavasszal hallani az idén százéves autóbusz-közlekedésről. Érdemes rákeresni arra a fotóra, amely az Andrássy út – Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében készült (ez utóbbi akkor még a Vilmos császár út névre hallgatott), és egy elektromos meghajtású (!), kétemeletes Austro Daimler látható rajta teli utasokkal, az akkor még bal oldali közlekedésnek megfelelően. A járatnak akkoriban még nem voltak megállói, hanem mint a taxit, le kellett inteni az Andrássy út menti vonalon.

FELADAT A DIÁKOKNAK

A korábbi, vonatos témájú cikk hajtogatós feladatának mintájára szerezzetek be vagy hajtogassatok egy településetekre jellemző autóbuszmakettet, fotózzátok le, majd a fotó, grafikai és tipográfiai elemek segítségével készítsetek a településeteket népszerűsítő plakátot! Érdemes létrehozni erre egy külön Facebook-oldalt, hogy minél több iskola megoszthassa egymással az alkotásait. Két werkfotót mellékelünk (4. kép), amelyeken látható, hogyan igyekeztünk megoldani, hogy a jármű illeszkedjen a környezetbe, de ez még csak a munka első része, hiszen a feladat az, hogy komplex megjelenítéssel népszerűsítsük a településünket.

4. kép: Autóbuszmakett fotózása (felül); az elkészült fotó (alul)
 

Levegőben: légiposta

Szinte vadnyugati kalandregénybe illik a magyarországi légiposta története, illetve az, ahogyan a kezdeti időkben eljuttatták a célterületre a küldeményeket. Bécs és Budapest között a világon elsőként indult be a légiposta-szolgáltatás, majd ezt követően a 20-as évektől Magyarországon belül is jellemzővé vált a küldemények légi úton való szállítása egészen a 20. század közepéig. A belföldi légiposta-szolgáltatásra jellemző volt, hogy a gép nem szállt le minden fontosabb helyen, hanem kötegelve a csomagokat, ejtőernyővel dobták ki őket, majd a földi kollégák igyekeztek autóval minél gyorsabban a helyszínre érni, hogy a csomagok ne kerüljenek rablók kezébe.

FELADAT A DIÁKOKNAK

Egy Magyarország-vaktérképen tervezzétek meg a légiposta repülési útvonalát! A célállomásokat vagy ejtőernyős ledobási pontokat bélyegek jelzik. A bélyegeket (ezek lehetnek kinagyított nyomatok is) egy vaktérképen kell pontosan a település helyének megfelelően elhelyezni, majd egy ideális vonallal összekötni, hogy a repülőnek minél kevesebbet kelljen a levegőben tartózkodnia. Hogy látványosabb legyen a feladat, digitális táblán vagy hagyományos táblán kinagyított bélyegekkel is el lehet végezni (5. kép). Kiegészítésképp feltehetjük a kérdést: A képen látható bélyegtémák közül melyik az, amelyik ma már nem létezik? (Megoldás: a Parlament előtti Kossuth-híd.)

5. kép: Magyarország vaktérképe régi, településeket ábrázoló bélyegekkel

6. kép: Papírmozi vázlatos rajza

* * *

Végezetül, ha mindenkinek sikerült kiválasztania kedvenc járművét, akkor ne csak statikus ábra, fotó, rajz formájában jelenítsük meg, hanem hozzuk is mozgásba a hajót, autóbuszt, repülőt! Záró feladatként készítsünk „flip book”-ot, magyarul kicsit körülményesen talán úgy nevezhetnénk, „hüvelykujjal pörgethető papírmozit” (németül ötletesen „Daumenkino” – ’hüvelykujjmozi’ – a neve). A – nevezzük egyszerűen így –„papírmozi” lapjait a diákok is kivághatják és összetűzhetik, ez a leginkább költségkímélő megoldás. Majd ezt követően minden lapra rajzolják meg a kedvenc járművüket (a fix motívumot át is lehet másolni pl. napfény felé fordított ablakon vagy csak simán az egymásra helyezett lapokon, mert átsejlik az alatta lévő lap tartalma). A lapok pörgetésekor a jármű relatív mozgását fogjuk érzékelni, hiszen a háttér fog mozogni, és ez okozza a jármű mozgásának illúzióját (6. kép).

FELADAT A DIÁKOKNAK

Készítsetek papírmozit legfeljebb húsz lapból! Próbáljatok meg a jármű köré minél viccesebb vagy érdekesebb tartalmat rajzolni!