Olvasási idő: 
13 perc
Author

Élménypedagógia – Környező világunk anyagai

3. rész | A fa

Sorozatunkban néhány hónappal ezelőtt a növényekkel foglalkoztunk, aminek apropóján szó esett a fákról is, de akkor csak a természetes környezetükben előforduló fákra összpontosítottunk. Most viszont a fával mint az ember által használt anyaggal kerülünk szorosabb kapcsolatba. És habár a fa ettől a ponttól elszakad gyökerétől, illatának köszönhetően továbbra is élő anyagként van jelen a mindennapjainkban.

Nem csak meleget ad

Mire beköszönt a tél, a fahasábok szépen glédában állnak a vidéki házak portáin, várva, hogy a kandallókban, kályhákban meleget adjanak majd az otthonoknak… Ez most így romantikusan hangzik, de a mai Európa jelentős területei vesztették el teljes erdőállományukat azért, mert a középkorban fűteni és építkezni kellett. Mégpedig fával.

Kora ősszel szállítják a tűzifahasábokat egy köbméteres keretekben a házakhoz. Vajon melyik lehet a legjobb tűzifa? Melyik fajta a legnehezebb, vagyis a legnagyobb fajsúlyú? Vajon minden fa képes úszni a vízen? Már egy sima fahasáb láttán rengeteg kérdést fogalmazhatunk meg…

Képzeljük el, hogy a képen látható egy köbméternyi fahasábot nem otthonaink direkt fűtésére rakjuk be a kertekbe vagy a pincékbe, hanem még kint a természetben 15-20 köbméteres dombokká, azaz boksákká formázzuk, és szakértő kezek segítségével egy, a „nyers fánál” jobb tüzelőanyagot gyártunk belőle.

A faszénégetés egy, a Kárpát-medencében igen elterjedt foglalkozás volt. Még napjainkban is találkozhatunk szénégetőkkel, de egyre inkább ritkaságszámba megy ez a szakma. Mielőtt végleg feledésbe merülne a szénégetők munkássága, van még hely, ahol biztosan láthatjuk a szakma relikviáit, például a Szalajka-völgyi Szabadtéri Erdei Múzeumban: www.szilvasvarad.hu/index.php?page=latnivalok_muzeum.

Elszigeteltség, természetközeliség jellemezte a faszénégető emberfeletti erőnlétet igénylő munkáját a vadonban. Erdélyben, a Börzsönyben, a Vértesben, a Bükkben akár még ma is találkozhatunk igazi szénégetőkkel

FELADAT DIÁKOKNAK

Hogyan készül a faszén? Miben más fűtőanyag a faszén, mint a sima fahasáb? Mit fűtünk faszénnel, és mit sima fahasábbal? Keressetek hazánk térképén olyan földrajzi helyeket, amelyek erre a mesterségre utalnak (pl. a Bakonyban a Hamuházi-séd)!

Az előzőekben azt mutattuk meg, amikor az ember egyik alapvető szükségletének kielégítésére használjuk a fát, vagyis az otthonaink fűtésére. Tehát energiává alakítottuk a fát. De most kanyarodjunk vissza az egyszerű fahasábokhoz, és készítsünk belőlük tárgyakat!

Mielőtt nagyobb fába vágnánk a fejszénket, kezdjük a legapróbb fatárggyal! Hihetetlen, de még a gyufagyártás is rengeteg fát követelt, hiszen amikor elterjedt, szinte ez volt az egyetlen eszköz, amivel a világ bármely háztartásában gyorsan, és biztonságosan tüzet tudtak csiholni az emberek. És érdekességképpen: jelenleg a legolcsóbb tárgy, amit pénzért megvásárolhatunk, de az eszmei értéke – ha csak Andersen kis gyufaárus lányára gondolunk – felbecsülhetetlen. 

 

FELADAT DIÁKOKNAK

Fejtsünk meg gyufás logikai fejtörőket a matematikaórák elején, hogy egy kicsit más irányból is megmozgassuk a gondolkodásunkat!
A www.logikaifeladatok.hu oldalon jó pár rejtvényt találunk.

Egy érdekes feladvány a www.logikaifeladatok.hu oldalról: Helyezz át két szál gyufát úgy, hogy a felírt szám 2006-tal egyezzen meg!
 

FELADAT DIÁKOKNAK

Készítsetek infografikus térképet Európáról a következő tartalommal: Jelöljétek a térképen, hogy az országokat jelenleg hány százalékban borítják erdők, illetve hogy az országok jellemzően milyen célból ritkították erdőállományukat az elmúlt évszázadok során! Vagyis egyes országoknak mik voltak és mik ma a tipikus fából készült tárgyai.

Beszéljétek meg a következőket:

  • Mennyi idő kell egy erdő újjászületéséhez?
  • Milyen fakitermelési stílusok léteznek, mi pl. a tarvágás, a szálalóvágás? Melyiknek mi az előnye és a hátránya?
  • Melyek az iparilag legfontosabb fatípusok?
  • Milyen fából milyen tárgyak készülnek jellemzően?

Harmóniában a természettel – fával teremtett egyensúly

Kirándulások elmaradhatatlan mozzanata a faölelés. Ahogy az élő fa megérintése nyugtató hatású, ugyanúgy kellemes érzés a mezítláb járás a már mesterséges fafelületeken. Tervezzünk olyan egyszerű megoldásokat, amelyek segítségével tavasztól őszig a tanórák között egyszerűen fel lehet frissülni egy mezítlábas séta során. A legegyszerűbb példa a fenyőháncs, azaz mulcs leszórása egy elkerített felületre. A következő felületet befedhetjük fakockákkal, végül pedig telepíthetünk rájuk egyensúlyt fejlesztő eszközöket. Sétáljunk rajtuk sorban végig mezítláb! Az eredmény diáknak, tanárnak egyaránt javára válik, hiszen mindenki felfrissül, és utána jobban koncentrál.

A fák királya

Az élő fák közül nehéz lenne választani, hiszen minden élőlényt megillet az egyenlőség joga, de vajon kivágása után melyik fafajta képes úgy ellenállni a természet kihívásainak, mintha élő lenne? Ilyen csak egy van, mégpedig a vörösfenyő. Egyszerűen csak be kell fedni kezeletlen vörösfenyővel egy épületet, és már védi is, díszíti is hosszú ideig fagyban, napsütésben egyaránt. 

Keresztformájú kilátótorony az Alpokban teljes egészében kezeletlen vörösfenyőből. A legértékesebb fa építőanyag. 

FELADAT DIÁKOKNAK

Keressetek Magyarország területén vörösfenyőerdőt, illetve vörösfenyőből épített vagy azzal díszített hazai épületet! Mióta használja az ember a történelem során a vörösfenyőt építkezésre, és mit építettek jellemzően ebből a fából?

Egy féreg, ami kagyló. Szerencsére van, amit megkímélt…

Talán nem véletlen, hogy kevés középkori, fából készült hajót tudtak a régészek megmenteni az utókornak. Ennek prózai oka van: a tengerekben az elsüllyedt fát az idő múlásával egyszerűen felfalja a hajóféreg (a Teredinidaek családjába tartozó élőlény). Kivéve, ha a hajóroncs valamelyik északi, elzárt, édesvízzel felhígított beltengerben lapul az iszapban. Így járt a világ legnagyobb, egy darabban kiemelt hajója, a Vasa is. Kereken 333 évet töltött 1628 és 1961 között hullámsírjában ez a csodálatos, de már vízre bocsátása előtt gyanúsan instabil hajó. És ahogy már sejteni lehet, épségben maradásának a titka az, hogy az édesvízzel felhígult, majdnem elzárt Balti-tengerben nem él meg a hajóféreg, így nem volt, ami elpusztítsa. 

A Vasa hajó. Fenséges, elegáns, gyönyörű. A világ legnagyobb régészeti lelete annak köszönheti épségét, hogy a vízben, ahol elsüllyedt, nem él hajóféreg.

FELADAT DIÁKOKNAK

Derítsétek ki történelmi nyomozással, hogy miért süllyedt el valójában a Vasa hajó. Tudjuk, hogy instabil volt, de szándékosan építették így, vagy valami más hiba, hibák sorozata vezetett a hajó katasztrófájához? A hajókon kívül milyen fából készült tárgyakat pusztíthat még Európa partjai mentén nap mint nap a hajóféreg? Gyűjtsetek példákat!

Fából faragott szórakoztatóipar karácsonyra hangolva

A bányabezárások már a késő középkor munkavállalóit is érintették, és ha már a hegy belsejének kincseivel nem tudtak tovább foglalkozni, újabb megélhetést kerestek maguknak a hegyek más tartalékaiból, mint például a környező erdőkből. Ilyen spontán folyamatokból alakult ki az Érchegységben a világhírű játékgyártó kultúra, ami szinte egyidős az előbb bemutatott Vasa hajóval. Az új keletű manufakturális ipar jót tett a harmincéves háborúból kilábaló német területeknek, és munkát adott az ellenreformáció során a cseh területekről elűzött protestánsoknak is. Olyan széles palettán gyártották hamarosan a játékokat, hogy ilyen választékkal talán csak a mostani játékboltok vetekednek. 

Az ún. „pipázó figurákkal” (Räuchermänner) érte el az érchegységi játékkészítő kultúra a csúcspontját. A kínálatban szinte az összes létező foglalkozásba bújtatott karakter megtalálható. A képen látható figurához hasonlót először 1830 tájékán készítettek.

FELADAT DIÁKOKNAK

A közelgő karácsonyra gondolva, keressetek tipikus karácsonyi fajátékokat, dísztárgyakat, amelyek mind az érchegységi játékkészítő kultúra termékei! Mi lehet pl. a „Schwibbogen”?

Egy csettintésnyi játék a finommotorikáért

Egy hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem találomra egy hazai és egy osztrák játékboltot, mely fajátékok a legkelendőbbek idén. A hazai játékboltban inkább a szezonális érdeklődést emelték ki a puzzle-tól a készségfejlesztő játékokon át a társasjátékokig. Az osztrák játékboltokban mostanában viszont minden generáció a fapörgettyűket keresi, amelyek állítólag nyugtató hatásúak, kikapcsolnak, és fejlesztik a finommotorikánkat. Éppen ezért se szeri, se száma a fapörgettyűknek az ausztriai játékboltokban. Mindjárt rá is kerestem, hogy vajon lehet-e ilyen játékot házilag készíteni, és ezt találtam: www.youtube.com/watch?v=6dzbNjDQdEg. Igaz, itt csak részben tartalmaz fát a házilag készítendő pörgettyűnk, mégis biztonságosan, veszélyes szerszámok nélkül elkészíthető megoldás.

A fapörgettyű az egyik legegyszerűbb fajáték, mely újra reneszánszát éli. Ma is szinte minden generáció kedveli és veszi. Áldásos hatása van a finommotorikára. 

Egy csipetnyi Németország Magyarországon

A Grimm-mesék világából szinte mindenkinek ismerős a favázas házak hangulata. Németül: „Fachwerkhaus”. Habár nem jön velünk szembe ilyen épület nap mint nap Magyarországon, mégis össze lehetne gyűjteni akár egy filmkulisszára való utcányi ilyen stílusú házat innen-onnan hazánkból. A stílust még a 18. század derekán a Duna mentéről betelepülő, szintén fából készült hajóikon, az ún. „Ulmer Schachtel”-eken („ulmi skatulyák”) érkező svábok hozták magukkal. Ők voltak azok a német nyelvű betelepülők, akik a török idők után új kulturális színfoltot hoztak Magyarországra. Érdekesség, hogy az egykor törökök által lakott Tolna–Baranyai-dombvidékre a török után nagyon hamar betelepülő németek úgy is nevezték el ezt a vidéket, hogy „Schwäbische Türkei”, azaz „Sváb Törökország”.

A fogaskerekű svábhegyi állomása mintha valahol a Fekete-erdőben lenne. Mind a neve, mind a környezete ebbe az irányba tereli a képzeletünket, pedig Budapesten járunk.

FELADAT DIÁKOKNAK

Gyűjtsetek össze magyarországi favázas épületeket, és próbáljátok meg lerajzolni a jellemző épületek favázszerkezetét!

Vízen ringó „összebarkácsolt” kunyhóváros

Magyarország az utóbbi években egyik legtöbbet fotózott építménye nem valami híres kőépület, palota vagy templom, hanem sok száz fakunyhó egy mesterséges tó partján. Az ipari környezet és a faházak sokasága valami egészen egyedi látványt nyújt mind a szemnek, mind a léleknek. Az első híres fotók a tó felett úszó sejtelmes köddel, a párában szinte lebegő fahidakkal végükön egy-egy egyedi stílusú fakunyhóval szinte ikonikussá váltak. A helyszín, az Oroszlány melletti kis település, Bokod egy szempillantás alatt világhírű lett a látszólag komolyabb tervezés nélkül, szinte spontán épített, vízen ringó favárosnak köszönhetően. A témát ezerféle módon meg lehet örökíteni, anélkül hogy ugyanazok a motívumok akár csak kétszer is visszaköszönnének.

A Bokodi-tó nem lenne világhírű fotótéma, ha nem lenne a partján sok száz keszekusza, mégis harmóniát sugárzó fahíd és kunyhó.

Fa-epilógus

Végezetül pedig tanárt és diákot meghívunk egy klasszikus osztálykirándulás-útvonalra, a Visegrádi-hegységben magasodó Prédikálószékre, amely idén októberben a hozzá méltó, a tetejére már régóta megálmodott kilátótoronnyal gazdagodott. Természetesen egy faépületről van szó, mi másról is lehetne szó az erdő közepén egy olyan ponton, amely a hazai kilátóhelyek közül talán a legmesszebb található bármilyen civilizációtól?  

Kellemes barangolást kívánunk hát a fa mikro- és makrovilágába minden évszakban!