Olvasási idő: 
9 perc

Fogas kérdés 2.

A kieső fogtól a rágózásig

Szöveg: Dr. Schatz Balázs orvosigazgató, Dentálkópé


Milyen a jó fogkefe, és mik a kezelésének a higiéniás szabályai?

Ha manuális fogkefe mellett döntünk, akkor mindenképpen „soft”-ot, azaz puha sörtéjűt, de legalábbis „medium”-ot – közepes erősségűt – válasszunk, hiszen az védi a fogakat és az ínyt. Ám ahogy a legtöbb fogorvos, úgy én is inkább az elektromos fogkefét ajánlom, azon belül is az ultrahangos készüléket. Hiszen a fogmosás technikája fontosabb, mint maga a fogkefe, az elengedhetetlen, tökéletes körkörös mozdulatokat pedig az elektromos fogkefénél jobban semmi nem tudja produkálni.

Méretét tekintve fontos, hogy minél kisebb fejű legyen, akár manuális, akár elektromos készülékről beszélünk, hiszen azzal a hátsó fogak hátsó felszínét is könnyedén elérjük. Talán az a legegyszerűbb, ha otthon elektromos, az óvodában-iskolában pedig manuális fogkefét használ a gyermek. A higiéniás szabályok betartása viszont minden esetben nagyon fontos: fogkefét soha sem szabad kölcsönadni (nemcsak az iskolában, de még családtagoknak sem), mivel a rajta lévő baktériumokkal és vírusokkal megfertőzhetjük a másik gyereket, családtagot.



Mennyire lényeges, hogy milyen fogkrémet választunk?

Kisgyermekkorban a genetikán, a megfelelő fogkefén és a helyes fogmosási technikán kívül még a fogkrémnek is nagy szerepe van. Mindig az életkornak megfelelő fogkrémet válasszunk. Ameddig a gyermek még nem tudja maradéktalanul kiöblíteni a száját, addig a fluoridmentes fogkrém használata javasolt. 6 éves kortól egy alacsonyabb, 12 éves kor felett pedig már magasabb fluoridtartalmú, felnőttfogkrémet szükséges használni. Tapasztalataink szerint nagyobb korban a fluoridmentes krém használata előbb vezethet fogromláshoz.

Elegendő-e a jó szájhigiéniához a fogkefe és a fogkrém?

A fogmosást kiegészítő termékeket akár már a tejfogaknál is használhatják a gyerekek, de igazán a vegyes, illetve maradó fogazatnál fontosak, tehát kb. 10 éves kortól ajánlott az egyéb eszközökkel ismerkedni, hogy felnőttkorra készségszerű legyen az alkalmazásuk. Fogmosáskor a fogak külső, belső és rágófelszínét tisztítjuk meg, a fogak közötti területeket azonban egyikkel sem érjük el igazán. Erre alkalmas a fogselyem, amit gyógyszertárban vagy drogériákban kaphatunk. Lehetőség szerint viasszal bevontat vegyünk, mert az könnyebben és sérülésmentesen csúsztatható a fogközökbe. Kb. alkarnyi hosszúságú selymet tépjünk, majd tekerjük fel mindkét kezünk középső ujjára, míg 8-10 cm nem marad. Ezzel a résszel két ujjunk között fogról fogra haladunk, egészen a fognyakig betolva az íny alá, majd ugyanott kihúzva. Az esti fogmosás kiegészítéseként alkalmazzuk mindennap, de legalább hetente háromszor. A szintén gyógyszertárban és drogériákban kapható fogköztisztító kefe is kiegészítője lehet az esti fogmosásnak, amely leginkább egy mini üvegmosó kefére hasonlít. A kefe különböző méretekben vásárolható attól függően, hogy mekkora rések vannak a fogak között. A megfelelő méretű kefével – amit legkönnyebben egy fogorvos vagy szájhigiénikus tud meghatározni – az orcától befelé vagy a nyelv felőli oldalról kifelé megtisztítjuk a fogközöket a lepedéktől és az ételmaradéktól. Használata sokaknak sokkal könnyebb, mint a fogselyemé, mert a hátsó, nehezen elérhető területekre is jól odafér. Egy kefét csak addig szabad használni, míg meg nem gyengül, és szét nem esik. De jó tudni, hogy leginkább felnőttkorban javasolt, mert az íny visszahúzódása miatt a fogközök megnyílhatnak.

Javasolt-e gyermekkorban a szájvíz használata?

Míg az előző két eszközt mindennapos használatra javasoljuk, addig a szájvizet csak időszakosan, néhány hétig alkalmazzuk folyamatosan – leginkább terápiás céllal. Okot adhat a használatára pl. az ínygyulladás, ínyvérzés, szájüregi műtéti beavatkozás utókezelése, nyálkahártyán lévő seb, afta stb. Kisebb gyerekeknek válasszunk alkoholmentes változatot. Azonban hosszú távon a szájvíz megváltoztathatja a száj természetes baktériumflóráját, elszínezheti a fogakat, és átmenetileg csökkentheti az ízérzékenységet. Ha nincs a szájüregben, nyálkahártyán probléma, akkor fölösleges a használata.

Tényleg minden étkezés után fogat kellene mosni?

Persze a legjobb, ha minden étkezés után fogat mosunk, de erre, ahogy nekünk, felnőtteknek, úgy a gyerekeknek sincs mindig alkalmuk. Mindenképpen jót teszünk azzal, ha ebéd után is megmosatjuk a gyerekekkel a fogukat, de a rövid szünetekben erre nincs idő, és a legtöbb iskolában a fogmosó eszközök tárolása sem megoldott. Egy szekrényben lenne a legideálisabb, ügyelve arra, hogy a fogkefe legyen mindig alaposan kiöblítve, fejjel felfelé elhelyezve, és mindenki tudja, hogy melyik az övé. Felső tagozattól az is megoldás lehet, ha mindenki magával hordja a táskájában a saját fogmosó szettjét – este otthon pedig kiszellőztetve hagyja megszáradni. Ha így sem oldható meg, akkor reggel és este otthon mossanak fogat a gyerekek, a kettő közül is az esti az, ami semmiképpen ne maradjon el.

A manapság divatos színes tömés miatt tényleg együttműködőbbek a gyerekek a fogorvosnál?

Ha már elkerülhetetlen a baj, és tömésre kerül a sor, a kisebb gyerekek választhatnak a már régen bevált és népszerű színes tejfogtömések közül. Lehet az bármilyen a szivárvány minden színe közül, akár csillámos is. Egy rózsaszín vagy kék tömésnél – a tapasztalatok szerint – együttműködőbbek a gyerekek, ami nagy öröm a szülő számára.

Milyen ajánlások vonatkoznak a fogszabályozós gyerekekre?

A fogszabályozót viselő gyermekeknek fokozottan kell ügyelniük a foguk tisztán tartására, mivel a fogszabályozó készülékre könnyebben rátapad az étel. Emiatt fokozottan hajlamosak a fogszuvasodásra. Nekik kimondottan ajánlatos az iskolában is minden étkezés után fogat mosni az arra kialakított speciális fogkefével. Időszűkében mindenkinek átmeneti megoldást nyújthat a rágógumizás, hiszen serkenti a nyáltermelést, ami pedig tisztítja a fogakat. (Rágógumizásnál azonban vegyük figyelembe, hogy mivel beindítja az emésztést, ám a várt táplálék elmarad, az így a gyomorban keletkező gyomorsav hosszabb távon károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját. – A szerk.)

Mi a teendő, ha a gyermeknek az iskolában esik ki a foga?

Amennyiben egy mozgó tejfog esik ki, akkor egy zsebkendőbe csomagolva küldje haza a pedagógus a gyermekkel. Ha baleset történik, és a maradó fog esik/törik ki, akkor azt egy zárható üveg tejbe vagy vízbe kell tenni úgy, hogy nem szabad előtte megdörzsölni, csak folyó vízben lemosni. Ezután minél előbb fogorvoshoz kell küldeni/vinni a gyermeket, aki – ha esélyét látja a fog megmentésének – megpróbálja visszahelyezni a kitört fogat a fogágyba, és valamilyen módszerrel rögzíteni.

Nem ártalmas tinédzserkorban a fogfehérítés?

Kamaszkorban – akár fogszabályozás után – gyakran felm erül a szépülni vágyó fiatalokban a fogfehérítés gondolata. Ennek módja lehet az otthon alkalmazható és a rendelői fogfehérítés is, ám 18 éves kor alatt egyiket sem ajánljuk. Ilyenkor ugyanis egy olyan hatékonyságú anyagot (peroxidot) juttatunk a fog felületére, amely oxidáció útján bontja a fogak elszíneződéséért felelős festékanyagokat (pigmenteket). Tehát elsősorban az étkezési szokásaink (színezékkel teli ételek, italok – tea, kávé, cékla, vörösbor, curry, paprikás és paradicsomos szószok) és a dohányzás színezik el idővel a fogainkat, amin a fogfehérítés a fent említett módon segíthet. Kamaszoknál ideális esetben még nem áll fenn annyira az erős elszíneződés. Fontos megemlíteni, hogy a fehérítés csupán esztétikai kérdés és eljárás, nincs összefüggés a fog színe és egészsége között. A veleszületett sárgás, szürkés fogakat sokkal kevésbé lehet fehérítéssel világosítani, mint az életmód okozta fogszínt. A fehérítés nem roncsolja a fogak szerkezetét, de legfeljebb évente egyszer ajánlatos elvégezni. Ebből is látható, hogy a kezelés nem örök életre szól, idővel újra elszíneződnek a fogak. Az, hogy az eredeti szín kinek milyen gyorsan áll vissza, egyénileg eltérő lehet. Sokszor nem is sejti a páciens, de elegendő egy fogkő-eltávolítás is az egy árnyalatnyival fehérebb szín eléréséhez.