Olvasási idő: 
10 perc

Hat nyelv – hat szemlélet

Nyelvtanulás a tanárok szemszögéből

Mely nyelveket érdemes tanulni az iskolában? Kihagyható-e az angol? Lehet-e újra a német az első idegen nyelv? Felértékelődött-e a hagyományosan a diplomácia nyelvének tartott francia európai uniós taggá válásunkkal? Miért tanulnak egyre többen spanyolul és oroszul? Miért választja egy magyar gyerek a kínai nyelvet? Összeállításunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ nyelvtanárok segítségével.

ANGOL

Tokár Gábor, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A motiválással egy angoltanárnak általában nincs problémája, mert legkésőbb a középiskolában a diákok többsége belátja, hogy egy idegen nyelvet, de különösen az angolt mindenképpen beszélni kell.

Ma a gyerekek sok helyen találkoznak az angollal. Elég, ha csak a számítógépes játékokra gondolunk, amelyek révén számtalan szakszót és -kifejezést tanulnak meg. Mindennek azonban hátulütője is van, hiszen az internetes fórumok többsége hemzseg a hibáktól. A nem angol anyanyelvűek közti angol párbeszéddel később sok hibás alak, kifejezés rögzülhet a diákok fejében.

Az angol tanításánál az egyik legnagyobb kérdés ma az, hogy az irodalmi nyelv használatára vagy az életre készítsük-e fel a diákokat. Az angol anyanyelvűek között is elenyésző ugyanis azoknak a száma, akik a klasszikus angolt beszélik. Az elmúlt húsz-harminc évben a magyarban is rengeteg változás történt, az angolra pedig ez fokozottan igaz. Egyre többet hallani arról, hogy Nagy-Britannia más ajánlásokat fog tenni a külföldi nyelvvizsgaközpontoknak, hogy azok úgymond nyitottabbak legyenek, vagyis ne értékeljenek hibaként olyan kifejezéseket, olyan nyelvhasználatot, ami a klasszikus angol szerint ugyan valóban helytelen, ám ma már jóformán minden anyanyelvi beszélő a „hibás” alakban használja. Mivel a diákok közül egyre többen jutnak ki rövidebb-hosszabb időszakra nyelvterületre, testközelből is megtapasztalhatják, hogy maguk az angolok sem az irodalmi nyelvet beszélik.


NÉMET

Giay Edit, Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium

A kötelező orosz időszaka után jó ideig a német is népszerű volt az angol mellett, többnyire e kettő közül választottak első idegen nyelvet a gyerekek és a szülők. A német nyelv tanításának nagy hagyományai vannak Magyarországon, a német mellett szól hazánk földrajzi elhelyezkedése, a családok is fontosnak tartják, mert munkalehetőséget látnak az itteni német és osztrák vállalatokban. Az angol előretörésével azonban a német korábbi kitüntetett szerepe mára egyértelműen megszűnt: az angol után jellemzően második idegen nyelvként választják a gyerekek, majd ezt követi a többi nyelv. Ez alól kivételt talán a nyugati országrész egyes iskolái, valamint néhány elitgimnázium jelent, ahol ma is megmaradt a német elsődlegessége.

Szólnának persze érvek a mellett a néhány éve felmerült elképzelés mellett is, miszerint a német legyen az első idegen nyelv, hiszen sokszor szembesülünk azzal, hogy az első idegen nyelvként angolt tanuló gyerekek a németet elkezdve elrémülnek annak nehézségét tapasztalva, míg fordítva talán egészen más lehetne a helyzet. Ilyesmit azonban nem lehet és nem is szabad erőltetni, az persze más kérdés, ha pedagógusként meg tudom győzni a szülőt, hogy gyerekének érdemes a németet választania első nyelvként.

Az sem jó szerintem, ha szembeállítják az angol és a német nyelvet – jól tudjuk, hogy minden uniós polgárnak két idegen nyelvet kellene beszélnie az anyanyelvén kívül, tehát mindkettőt jól meg kellene tanulni. A kérdés ideális esetben inkább az lenne, mit tanuljanak a gyerekek harmadik idegen nyelvként.


FRANCIA

Géczy Judit, Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi   Szakközépiskolája

Korábban sokan mondták, hogy az Európai Unió egyik meghatározó, vezető hivatalos nyelveként a francia fel fog értékelődni. Ehhez képest ennek ma jóformán a nyomát se látjuk, az angol ugyanis időközben „mindent vitt”. Aki mégis a franciát választja, azt alapvetően a későbbi elhelyezkedés motiválja, esetleg ki szeretne menni Franciaországba tanulni, dolgozni.

Problémát jelent, hogy az általános iskolákban csak elvétve tanítják, így a középiskola néhány éve szolgál csupán arra, hogy a gyerekek jól elsajátítsanak egy olyan nyelvet, amely az angol után tanulva bizony sokaknak okoz nehézséget. A középfokú oktatásban az előbb elmondottak miatt kevés franciás csoport indul, és azok is kis létszámúak. De sajnos az is előfordul, hogy megfelelő számú jelentkező hiányában az adott évfolyamon – bár az iskolában választható nyelv – nem tanulnak franciául. Nem véletlen, hogy a Magyarországon működő francia vállalatoktól egyre többet hallani, hogy nagyon nehezen találnak franciául jól beszélő munkatársakat.


KÍNAI

Deng Qianyu, Egri Dobó István Gimnázium

Ahogy Kína fejlődik, és egyre befolyásosabb országgá válik, világszerte egyre többen kezdenek kínaiul tanulni. Az a tapasztalatom, hogy a magyar gyerekek nagyon kíváncsiak erre a különleges nyelvre. Általában nem szülői nyomásra, hanem maguk választják a kínait, mert érdekli őket ez az ősi kultúra és a történelem.

A kínainál az első lépés néhány szó és a kiejtésük megtanulása. Nagyon jó, ha ilyenkor hagyjuk a gyerekeket, hogy a tanárt követve próbálják meg már rögtön az elején kimondani az adott szavakat. A fiatalok így a szemüket, a fülüket és a szájukat egyszerre használják, ami hat az érzékeikre, és a figyelmüket is felkelti.

A kínai nyelv tanításában általában a „szó–nyelvtan–szöveg–gyakorlás” sorrendet követjük. Ezt a négy elemet azonban nem feltétlenül kell elkülöníteni, én például új szavak tanulásánál a hozzájuk kapcsolódó nyelvtani tudnivalókat is megtanítom. Hasonlóképpen, amikor egy szöveget veszünk elő, amelyben fontos nyelvtani szabály kerül elő, akkor azzal kapcsolatban gyakorló feladatokat adok a tanulóknak.

A kínai kiejtése egyébként a magyaroknak nem olyan nehéz, mint sokan gondolnák, mivel nagyon sok, a magyaréhoz hasonló hang van a kínaiban is. Igaz, több eltérő, a magyar gyerekeknek idegenül csengő hang is, amelyek kiejtése viszont gondot okozhat. Az lenne az ideális, ha kínaiul már hétéves korban elkezdenének tanulni a gyerekek, ekkor lehetne szinte hibátlanul megtanulni a kiejtést.

Természetesen az írás megy a legnehezebben: rendkívül nagy és időigényes feladat az egyes kínai írásjegyek különböző vonásainak megfelelő elsajátítása. A diákok a feladatok során nagyon sokszor adnak hozzá fölösleges vonásokat az írásjegyekhez, vagy éppen hagynak ki belőlük olyanokat, amelyek amúgy szükségesek lennének.


OROSZ

Becsák Viktória, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Az üzleti életben nagy előnnyel jár, ha valaki tud oroszul, jó néhány munkahelyen várják el ugyanis az orosz nyelvtudást. Nagy meglepetésemre gyakran nem a szülő dönt az orosz mellett, hanem maga a diák választja a szép hangzása vagy az orosz irodalom iránt érzett szeretete miatt. A fiatalok nagyon egzotikus nyelvnek tartják az angol és a német után. Szerintem elsősorban az tetszik nekik benne, hogy nagyon könnyen elsajátítható a logikája, amely bizonyos értelemben közel áll a magyarhoz. Az orosz ugyanis nagyon letisztult, könnyen megragadható és érthető nyelvtani rendszerrel bír, márpedig ha valaki tisztában van egy nyelv logikai rendszerével – és persze nem utolsósorban rendelkezik az alapszókinccsel –, onnantól kezdve már meg mer szólalni az adott nyelven, és örömét leli abban, hogy továbbfejlesztheti a tudását. Nagyon gyakran hallom a diákoktól, hogy az orosz sokkal könnyebb, mint az angol. Ebben van igazság, bár én inkább úgy mondanám: az angol az elején könnyű, magas szinten viszont nehezebben befogadható nyelv egy magyar számára, az orosz azonban inkább az elején nehéz az új betűk és az idegen hangzású kiejtés miatt, de aztán a tanulása egyre gördülékenyebb lesz. Az orosz nyelvhez való hozzáállás természetesen alapjaiban változott a régi kötelező rendszerhez képest. A ma oroszul tanuló gyerekek kifejezetten büszkék arra, hogy egy ilyen rendkívüli nyelvet beszélnek.


SPANYOL

Cselik Ágnes, Kispesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Szerencsés helyzetben van a spanyol nyelv, egyre nagyobb az érdeklődés iránta. Ez annak köszönhető, hogy nemcsak egy ország, hanem majdnem egy egész kontinens nyelve. Kevesen tudják talán, de a kínai után a spanyolt beszélik a legtöbben a világon, csaknem 500 millió ember anyanyelve, 27 államban hivatalos nyelv.

A spanyol egyre kedveltebb második nyelvként a magyar diákok körében is, és ezt az igényt felismerve egyre több magyar iskolában tanítják. A mi gimnáziumunkon kívül hat középiskola nyújt két tannyelvű spanyol oktatást. Ezek mindegyikébe óriási a túljelentkezés.

Természetesen a későbbi munkavállalás a fő motiváció abban, hogy valaki spanyolul kezdjen tanulni, de sokan azért akarnak foglalkozni ezzel a szép nyelvvel, mert szeretik a spanyol kultúrát, a latinos életstílust. Az angol–spanyol párosítással nagyon sok helyen találhatja meg a számítását valaki, és ha ezek mellett esetleg egy harmadik nyelvet is beszél, nyugodtan kijelenthetjük, hogy – ami az idegen nyelveket illeti – nem lesznek gondjai az életben.

Újlatin nyelvként a spanyol már az elején nehézséget okozhat, hiszen sokféle ragozást kell elsajátítani, ráadásul nagyon sok a rendhagyó alak. Más idegen nyelvekhez hasonlóan a jó spanyol nyelvtudást sem adják ingyen, de egy nagy előnye feltétlenül van: ha valaki jól beszéli a spanyolt, akkor ennek birtokában sokkal könnyebben meg tud tanulni olaszul, franciául vagy éppen portugálul. Brazília erősödésével ez utóbbi nyelv is egyre keresettebb, iskolánkban mi is második nyelvként kínáljuk, és egyre több diákunk választja.