Photographer

Igazodva a változó tanulási szokásokhoz

Tankönyvírás kapcsán a legfontosabb szempont az, hogy felkeltsük a diákok érdeklődését, és ne valamiféle bemagolandó dologként tekintsenek a tantárgyra – vallja Borhegyi Péter vezető szerkesztő, az OFI középiskolás történelemkönyveinek egyik szerzője. A gyakorló pedagógus szerint rendkívüli lehetőségek rejlenek a digitális tananyagok fejlesztésében.

– Mikor és miért kezdett hozzá a tankönyvíráshoz?

– Az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium tanáraként a tankönyvírással kapcsolatos legelső tapasztalatként felvételi előkészítő kiadványok készítését említeném. Később az Apáczai Kiadóhoz kerültem, ahol 9. és 10. osztályos, még a régi kerettantervekhez kapcsolódó könyveim jelentek meg. Inspiráltak a diákok visszajelzései, ráadásul a történelem tantárgynál számos olyan kiaknázható érdekesség, lehetőség van, amit a gyerekek könyvekből, filmekből, az internetről jól ismernek, de a tankönyvekben kevésbé jelenik meg.

– Miben más az OFI-ban folyó munka?

– Tankönyvek írásánál mindig fontos szempont az érdeklődés felkeltése, a kompetenciafejlesztés, az ismeretek bővítése, a gondolkodtatás fejlesztése. Ezek üres frázisoknak tűnnek, noha ezekre valóban nagy hangsúlyt helyezünk itt, az OFI-ban. Ráadásul különleges lehetőség rejlik a digitális tananyagfejlesztésben, hiszen lelkes szakemberek segítik megvalósítani az elképzeléseket. Akár a mohácsi csatát vagy a nándorfehérvári diadalt nézzük, a digitális tartalmak látványosságukkal nagyban megkönnyítik a tanár munkáját, és felkeltik a fiatalok érdeklődését.

– Mely könyvek készültek már el, és melyeken dolgoznak jelenleg?

– A középiskolai 9. és 10. évfolyamos tankönyvek mellett az általános iskolai 5. és 6. évfolyam számára készültek el eddig a könyvek és munkafüzetek. A kilencedikesben Németh György írta az ókorról szóló részt, én a középkort, míg a tizedikes könyv teljes egészében a saját munkám. Jelenleg a hetedikes és a tizenegyedikes könyvek fejlesztése zajlik. A középiskolai könyvben az 1918-ig tartó időszak kidolgozása szintén az én feladatom, az ezt követő részt Paksa Rudolf írja. Számos elismert történész segít bennünket, így az MTA Történettudományi Intézete is közreműködik a munkában.

– A tananyag szerkezetét tekintve hogyan épülnek fel a könyvek?

– Mivel magam is gyakorló tanár vagyok, tudom, hogy csak 35 perccel gazdálkodhatunk, ha feleltetünk az adott órán. A tanmenetek nem is minden leckénél írják le, hogy az anyagot egy óra alatt le lehet-e tanítani. A középiskolás könyvek fejezetei ráhangoló kérdésekkel kezdődnek. A főszövegek mellett forráselemzést tartalmaznak – ezek képi, térképi, valamint ábraelemzések lehetnek. A tananyagot ráadás egészíti ki, ami a digitális tananyagra utal. Sokszor ugyan csak egyetlen ráadást tüntetünk föl, de minden leckéhez négy-hat digitális anyag készül, s ezek folyamatosan bővülnek. A leckék végén olvasható a kitekintő, ahol történelmi érdekességek kaptak helyet. Szerepelnek itt ókori mítoszok, életmódtörténeti különlegességek, uralkodók magánéletének bemutatása, vagy éppen annak a Báthory Erzsébetnek a története, akiről film is készült nemrég. Tizenegyedikben pedig már markánsan az adott történelmi problémákról szóló vitaindítókkal (például a kiegyezés értékelésével, Horthy szerepének megítélésével) szeretnénk elősegíteni, hogy a diákok másképp tekintsenek a történelem tantárgyra, ne úgy, mint valami egysíkú, bemagolandó dologra. A fejezetek legvégén található az összegzés, a történelmi gondolkodás fejlesztését szolgáló kérdésekkel.

– Feltűnő, hogy akár a néhány évvel korábbi könyvekhez képest is igen rövidek a főszövegek.

– Be kell látni, hogy ez a korosztály idegenkedik a hosszú szövegektől, miközben a vizualitásnak óriási lett a szerepe. A harmincéves háború például lehet, hogy egy tíz évvel ezelőtti tankönyvben egy teljes oldalnyi szöveget tett ki, de most, a digitális tananyagban kiegészítve egy változó, kattingtatós folyamatábraként szerepel, és csupán pár sorban rögzítjük az eseményeket. Ezáltal megmarad a lényeg, de a technika segítségével tesszük érdekessé és változatossá a tananyagot. Hiszen a mai diákok tanulási szokásai megváltoztak, az ismeretszerzési lehetőségeket ki kell egészíteni a digitális tananyaggal, ami így jobban segítheti a tartós ismeretek kialakulását.