Author
Photographer

Intézményesült tehetséggondozás

Az Arany János Tehetséggondozó Program intézményi együttműködéséről Veres Pállal, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatójával, az AJTP Intézményeinek Egyesülete elnökével beszélgettünk.

− Hány intézmény vesz részt jelenleg a programban, és van-e bővülési lehetőség?

− Az AJTP intézményeinek köre az elmúlt 15 évben nem változott, a program meghívásos pályázatként indult 2000-ben, ahol arra törekedtek, hogy minden megyéből egy elit középiskolát és a vele együttműködő kollégiumot válasszanak ki. Az indulásnál egyedül a mi megyénk jelentett kivételt, ahol a legmagasabb a kistelepülések száma; itt két iskola kapott felkérést. A keretet már az indulásnál kifejlesztettük, az első évek azzal teltek, hogy a képzési rendszer egészét definiáltuk és tökéletesítettük. Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a 23 intézménypáron kívül mások is részei lehessenek a programnak.

Miért ennyire zárt a program?

− Ennek egyik oka az, hogy korlátozottak az anyagi források, a másik pedig, hogy hiányoznak a személyi feltételek – az AJTP szerint képzett tanárok és szakemberek –, de leginkább a megfelelő területi lefedettség. A legfontosabb kérdés azonban, hogy van-e annyi hátrányos helyzetű gyerek a térségben, aki vállalja, hogy részt vesz a tehetséggondozó programban. Vannak olyan intézmények, ahol az indulástól kezdve csak fél osztályt tudtak indítani. Az ötéves kollégiumi élet ráadásul nagy kötöttség, sokan éppen ezért nem vállalják a programot. A megjelenő igényt a jelenlegi hálózat is ki tudja elégíteni, ezért nem bővülünk.

Ahol a tehetséges tanulók miatt indokolt volna a programban való részvétel, ott milyen nehézségek merültek fel?

− Volt egy időszak, amikor a tehetséggondozás helyett a hátránykompenzációt helyezte előtérbe a köznevelés irányítása. Motivációs problémák merültek fel, éppen ezért nagy hozzáadott értékre volt szükség ahhoz, hogy megvalósítsuk a kitűzött célokat. Országos szinten felmerülő probléma volt az is, hogy az érettségivel elengedtük a gyerekek kezét, nem volt utánkövetés. Sokan azért nem merték elkezdeni az egyetemi tanulmányokat, mert nem tudták, miből finanszírozzák az első fél évet. Megemlítem, hogy az egri Eszterházy Főiskola az AJTP-ból érkező gyerekeknek már az első félévtől ösztöndíjat ad.

Az iskolák számára milyen anyagi ráfordítást igényel  a programban való részvétel?

− A normatív finanszírozás idején lényegében a tanulónként meghatározott állami normatívát folyósították kiegészítő támogatásként az intézményeknek. Az összeg nagysága nem változott, ez biztosítja a feltételeket a program céljainak megvalósításához. Ezeknek a gyerekeknek sokszor annyi pénzük sincs, hogy hazautazzanak, így gyakran ebben is segítségre szorulnak. De problémát jelenthet egy osztálykirándulás, egy nyelvtanfolyam vagy a jogosítvány megszerzésének finanszírozása is. Emellett lehetőség van kiscsoportos vagy egyéni oktatásra, valamint speciális fejlesztésekre is, hogy a tehetséggondozás még hatékonyabb lehessen.

− Mennyiben sikerült az intézményeknek teljesítni az elmúlt 15 évben a program kívánalmait?

− A cél annak a szociális, szociokulturális hátránynak a kompenzálása, amivel ezek a tehetséges gyerekek indulnak. Egy időben 3000 fiatalt támogat a program, kb. 600 fő alkot egy évfolyamot, 2005-ben érettségizett az első évfolyam. A mutatók alapján az intézmények teljesítették azokat az elvárásokat, melyeket a program kíván.

− Milyen változást hozott az intézmények életében a program szemléletmódok, módszertani eszköztár, intézményi kapcsolatrendszer tekintetében?

− Az országban elsőként bevezettük az előkészítő évet, melynek célja, hogy azonos szintre hozzuk a diákok általános iskolában megszerzett tudását. Ekkor kezdjük el a magas óraszámú nyelvoktatást és az informatikai képzést. A szaktárgyak mellett tanulásmódszertani, személyiség- és önismereti fejlesztést is folytatunk, amelyet az iskola a kollégiummal közösen végez. Az intézményekben a gyerekek beilleszkedésének támogatása is elengedhetetlen, a pedagógusoknak pedig az AJTP elvei és módszertana alapján kell dolgozniuk, képzéseken kell részt venniük. Ilyen például a drámapedagógia, az önismeret, a kommunikáció- és személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás. Tanáraink az AJTP-ben szerzett tapasztalatokat más osztályokban is kamatoztatják.