Olvasási idő: 
9 perc

Iránytű

2015. november-december

Biztonságos internetezésre oktatták a diákokat

2015. október 8-án a Telenor kétszáz munkatársa négy magyarországi iskolában tartott interaktív tanórákat, amelyeken a gyerekek a biztonságos internetezést sajátíthatták el. A vállalat a projekthez csatlakozó iskolák mintegy 350 diákja számára tett elérhetővé modern táblagépeket. A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolában a táblagépeket magyar nyelv és irodalom, matematika és természetismeret oktatására használják fel a tanórákon. Mivel a digitális eszközök felhasználása a tanárok részéről is újfajta megközelítést igényel, a cég a programhoz csatlakozó tanároknak is átfogó képzést szervezett.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) mellett a Microsoft Magyarország kísérleti digitális tananyagokkal, illetve tantermi vezérlőszoftverek rendelkezésre bocsátásával segítette a 2016 nyaráig tartó oktatási projektet. A Hipersuli program első hatásvizsgálati eredményei szerint a diákok 38%-a izgalmasabbnak tartja a táblagépes tanórákat, többségük örömmel használná a készülékeket még többet a tanórán (58%). Csaknem háromnegyedük (71%) azt szeretné, hogy bővüljön a táblagépes tantárgyak köre. A budapesti Hipersuliba járó gyerekek szüleinek döntő többsége (75%) elégedett a digitális eszközök iskolai használatának gyakorlatával, és csaknem minden második szülő úgy tapasztalta, hogy gyermeke szívesebben tanul a táblagép bevezetése óta. (telenor.hu)

 

Vidéken is nyílnak „Bűvösvölgy” médiaértés-oktató központok

Vidéken is nyit a budapesti Bűvösvölgyhöz hasonló, médiatudatosságra, médiaértésre nevelő központokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az elsőt Debrecenben. A debreceni után várhatóan Pécsen nyílik a következő ilyen intézmény, és a tervek szerint három megyénként létesül majd egy-egy központ.

A vidéki intézmények tematikája hasonló lesz a budapestiéhez, újdonságként hírközlési ismeretekkel is találkozhatnak majd a diákok. A Budapesten másfél éve megnyílt Bűvösvölgy rendkívül népszerű mind a diákok, mind a pedagógusok körében. Másfél év alatt 8200 gyerek járt itt, közülük 2000 hátrányos helyzetű, és az ország 100 településéről fogadták a diákokat. Az intézmény népszerűségét mutatja, hogy a legutóbbi előjegyzés során másfél óra alatt elfogytak a lefoglalható időpontok. (MTI)

 

Jövőre 4,5 milliárd forint jut a gyermekek tanszüneti étkeztetésére

Az eddigi 3 milliárd forint helyett jövőre 4,5 milliárd forintot fordít a kormány a hátrányos helyzetű gyerekek tavaszi, nyári, őszi és téli tanszünetekben történő étkeztetésére. Ebből az összegből a központi költségvetés terhére száz százalékban finanszírozható lesz a helyhatóságok ezzel kapcsolatos összes kiadása. Az elmúlt években erre a célra a nyári gyermekétkeztetési program állt rendelkezésre, amelyből egy meghatározott keretet használhattak fel az önkormányzatok.

A pályázati úton elérhető forrást az a helyhatóság kaphatta meg, amely vállalta a hátrányos helyzetű gyermekek étkeztetését, sok függött azonban attól, hogy az adott helyhatóság egyáltalán tudomást szerzett-e a kiírásról, és hajlandó volt-e pályázni. A jogszabály elfogadása esetén jövőre az önkormányzatok a nyári időszak mellett a tavaszi, az őszi és a téli tanszünetekben is kötelesek biztosítani az étkeztetést. Ahol lehetséges, ott az óvodák és az iskolák kinyitják a konyháikat és az étkezdéiket, ahol ezt nem lehet megoldani, ott pedig kiszállítással juttatják el a gyerekekhez az ételt. (MTI)

 

Hírek az intézményi önértékelésről

Az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete és az Oktatási Hivatal egyeztetéseket folytatott az intézményi önértékelés rendszerének bevezetéséről, melynek eredményeként számos fontos kérdésben megállapodásra jutottak. A résztvevők teljes mértékben egyetértettek abban, hogy a köznevelési rendszer színvonalának további javítása érdekében szükség van a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes és nyilvánosan ismert szempontok szerinti külső és belső értékelésére.

Megállapodtak abban, hogy az önértékelési rendszer bevezetésének tapasztalatai alapján szükséges a rendszer finomhangolása annak érdekében, hogy az önértékelés ne járjon túlságosan sok adminisztrációval, ne jelentsen jelentős többletmunkát a pedagógusok számára, ugyanakkor az egységes önértékelési rendszer szakmai színvonala semmiképpen se sérüljön.

Döntés született arról, hogy a teljes körű intézményi önértékelésre nem két-, hanem ötéves időszakonként kerül majd sor mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők, mind az intézmények tekintetében. Egyezségre jutottak abban is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. A felek elvi megállapodást kötöttek továbbá arról, hogy szükséges az önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése, amelyről a felek tárgyalásokat folytatnak.

 

CIDREE-konferencia Budapesten

2015. november 5-én az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szervezésében rendezték meg a CIDREE (Európai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetek Hálózata) éves konferenciáját. Témája az anyanyelvi műveltség volt, mellyel már korábban is foglalkoztunk az ELINET-konferencia kapcsán (folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/az-anyanyelvi-muveltseg-fejlesztese-europaban). Ez az ernyőfogalom a hagyományos „írástudás” elemein túl magába foglalja a digitális világban szükséges készségeket, a vitakultúrát, az információk megtalálásának és kritikus szűrésének képességét, a kreativitást, a saját kultúra ismeretét és a más kultúrák iránti tiszteletet. Az anyanyelvi műveltség nemcsak a szöveg, hanem más kifejezési módok (zene-, képző-, mozgásművészet) megértésének képessége is, továbbá a szöveges, képi, mozgásos vagy éppen digitális önkifejezést, illetve az internet adta lehetőségek felelős, értő használatát is jelenti. Napjainkban talán ezzel ragadhatjuk meg leginkább, mit várunk az oktatástól, az onnan kikerülő fiataloktól.

A CIDREE-tagok által az évkönyvbe írt cikkekből úgy tűnik, Európában mára alapvetéssé vált, hogy a szövegértés, az anyanyelvi műveltség fejlesztése a tanárok közös felelőssége (minden tantárgy keretében, középiskolában is). Ehhez hozzátartozik az a felismerés, hogy az iskolában használt nyelvet külön meg kell tanítani a gyerekeknek, akik mindennapjaikban nem ezt a regisztert használják. Egyre hangsúlyosabb a projektoktatás, melynek során a tantárgyi bontás helyett inkább a világ egy-egy komplex jelenségének interdiszciplináris tanulmányozása történik. Fontos a tanuló aktív, tudatos szerepvállalása a tanulási folyamatban, illetve a tanár önreflexiója. A rugalmas hozzáállás, a visszajelzések alapján történő újratervezés szintén visszatérő eleme volt a kötetben bemutatott továbbképzéseknek, tanóráknak, de akár a magyar cikkben felvázolt tankönyvfejlesztési folyamatnak is. Alan Armstrong CIDREE-elnök hangsúlyozta, hogy az osztálytermi gyakorlat megváltozása sosem szakpolitikai döntéseken, hanem mindig a tanárokon múlik (vele készült korábbi interjúnkat itt olvashatják: folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/magyarorszag-a-cidree-ben). Aczél Petra, a BCE docense hozzátette, mérsékelni kellene a pedagógusokat érő rengeteg stresszhatást, és hangsúlyozni kellene, hogy az osztályteremben szabad kudarcot is vallani. Christine Garbe, az ELINET szakmai koordinátora szerint a tanároknak nem kell magányos szuperhősöknek lenniük, hiszen ők egy testület tagjai, és sokszor lehet szükségük más szakmák képviselőinek (pszichológus, szociális munkás) a segítségére. Halász Gábor, az OFI tudományos tanácsadója pedig az intézményvezetők szerepére tért ki a közös felelősségvállalásban és a kudarcok utáni útkeresésben.

PÁLYÁZAT

A Tempus Közalapítvány 2016-ban is keresi azon intézmények nyelvoktatási, nyelvtanulási programjait, amelyek innovatív kezdeményezéseikkel képesek megújítóan hatni és példát mutatni a hazai nyelvoktatás gyakorlatában. A pályázatokat az oktatás és képzés bármely szintjén működő intézményektől várják.

Jó eséllyel pályázhat az olyan nyelvi programot működtető intézmény, amely

  • kiterjed a tanítási-tanulási folyamat mind több szereplőjére, a tananyagra és a módszerekre egyaránt
  • épít az egyes célcsoportok lehetőségeire, szükségleteire és igényeire
  • hozzájárul az idegen nyelvek oktatásának és tanulásának mennyiségi és/vagy minőségi fejlődéséhez intézményében és tágabb környezetében is
  • biztosítja a tanulók és tanárok tartós motivációját
  • új, korábban még nem alkalmazott megközelítési módokat képvisel.

A pályázati dokumentumok letölthetők a Tempus Közalapítvány honlapjáról:
http://www.tka.hu/palyazatok/599/palyazati-dokumentumok.