Olvasási idő: 
17 perc

Iránytű

2017. december

Összeállította: Balatoni Kinga Cecília, Iványi-Szabó Rita


Digitális gyermekvédelem

„A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében”

Tájékoztató a köznevelési intézmények részére a magyar gyermekvédelmi rendszer működéséről

A Kormány az 1488/2016. (IX. 2.) Korm. határozattal elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját. A stratégia egyik célja, hogy a köznevelési intézmények honlapján naprakész információk legyenek elérhetők az online gyermekvédelem területén alkalmazható jogszabályokról, védelmi lehetőségekről és a médiaműveltség növelését célzó programokról.

 

Erasmus+ – megjelent a magyar nyelvű pályázati útmutató

Az Erasmus+ a 2014–2020 közötti időszak uniós oktatási, képzési, ifjúságügyi és sportprogramja. A magyar nyelvű Erasmus+ Pályázati útmutató hasznos segítség lehet mindazon intézmények, illetve magánszemélyek számára, akik 2018 tavaszán szeretnének pályázni az Európai Unió Erasmus+ programjára. Pályázhatnak intézmények stratégiai partnerség kialakítása céljából, illetve külföldi mobilitások megvalósítására is van lehetőség az intézmények résztvevői számára.

 

XIX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia

2017. november 7–9., Hajdúszoboszló

1999 óta minden év őszén találkoznak az ágazat irányítói, a köznevelési szakértők, szaktanácsadók, intézményfenntartók, felsőoktatási szakemberek, intézményvezetők, pedagógusok Hajdúszoboszlón, egy országos szakmai konferencia keretében. Az idei, háromnapos esemény központi témája a digitális világ kihívásaira adható lehetséges válaszok körvonalazása volt; kiemelt témaként szerepelt továbbá az új NAT koncepciója és kidolgozásának aktuális állapota, valamint a digitális fejlesztések (Digitális Oktatási Stratégia) megvalósítása és az EFOP-, GINOP-projektek bemutatása. A konferencia egyik szekciója a határon túli magyar oktatás helyzetével foglalkozott: hét régió nyolc pedagógusszervezetének oktatáspolitikusai számoltak be a magyar nyelvű oktatás aktuális helyzetéről a szomszédos országok magyarlakta területein. A konferencián – a plenáris előadásokon és a 14 szekció keretében – összesen közel 50 előadást hallgathattak meg a résztvevők, ezek közül hármat alább is ismertetünk.

Prof. dr. Csépe Valéria, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos a „Tartalmi és módszertani kihívások a tudástársadalomban – Miért kell alaptantervet fejleszteni?” címmel tartott előadásában végigvette a kihívásokat (mint az értékválság, a változásgyorsulás, a változó műveltségkép, a készségszakadék, az ismerethegemónia, a méltányossági deficit és a módszertani késés), majd megoldási javaslatokat adott az egyes területekre. Rámutatott a klasszikus műveltség és a hasznos műveltség (a tudástársadalom műveltsége) különbségére, és kiemelte az elvárt tudás definiálásának fontosságát. Elmondta, hogy rendet kell tenni a kompetenciák rendszerében és az ismerethegemóniában, amire a tudástartalmak integrációja adhat megoldást. A kihívások mustrája után tíz tételt mutatott be a lehetséges alaptantervről, amelyek lefektetik az elméleti alapokat, és amelyek mentén érdemes és kell is dolgozni az új NAT-on. Beszámolt arról is, hogy a munka során elvégezték az elemzéseket, kidolgozták az alapelveket, meghatározták a szerkezetet és a fő tanulási területeket, illetve ezek kapcsolódási pontjait és problémáit is. Meghatározták a kompetenciák rendszerét és az egyéni értékelés tartalmát. Elkészült egy alapdokumentum és egy honlap, mely az információcsere digitális fóruma lesz.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese beszámolt a központ tavalyi átalakulásnak előnyeiről. A Klebelsberg Központ középirányító lett, így az 59 tankerületi központhoz került az operatív irányítás és a gazdálkodás. Ennek a modellnek az egyik legfőbb erénye, hogy kiterjedt partnerségi hálózatot foghat össze. Kiemelte annak fontosságát, hogy a költségvetési tervezésbe bevonják az intézményvezetőket. Az EFOP-projekteknél a KRÉTA rendszer (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) megvalósítása, tanév eleji adatszolgáltatása áll kiemelt prioritásként. Fontos, hogy ennek keretében az e-napló és az elektronikus ellenőrző teljes biztonságban használható legyen. A pedagógusok a KRÉTA rendszer használatát 30 órás e-learning továbbképzésen sajátíthatják el, ez jelentősen megkönnyíti a tanárok alkalmazkodását az új fejlesztéshez. A „Digitális kompetencia fejlesztése” projekt során a pedagógusok IKT továbbképzésen vehetnek részt, IKT eszközökhöz juthatnak, illetve 24 ezer táblagépet a diákok részére is kiosztanak.

Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos tájékoztatott: megszületett a döntés, mely szerint a 2019-es tanév elejére az ország összes iskolájában rendelkezésre fog állni a digitális átálláshoz szükséges szélessávú internet és wifi, illetve a pedagógusok szemléletét is fejlesztik a szakirányú továbbképzésekkel.

(Forrás: ofi.hu, suliszerviz.com)



17. Országos Neveléstudományi Konferencia

2017. november 9–11., Nyíregyháza

2017. november 9–11. között rendezték meg a 17. Országos Neveléstudományi Konferenciát a Nyíregyházi Egyetemen. Az eseményre – amelyet az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága megbízásából tartottak – 106 intézményből 550 résztvevő érkezett, a legtöbben az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képviseletében. A konferencia azért kitüntetett jelentőségű, mert itt a gyakorlati és elméleti pedagógia teljes perspektívája találkozik.

(Forrás: nyiregyhaza.hu, onk2017.hu)

 


Diákok az Akadémián

2017. november 10. és 17., Budapest

A Magyar Tudomány Ünnepe a Magyar Tudományos Akadémia által 14 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban. A 2017. évi rendezvénysorozat mottója az „Emberközpontú tudomány” volt. Az ünnepségsorozat két napján a diákokat is várta az Akadémia.

2017. november 10-én Arany János 200 éves jubileumához kapcsolódva „Arany János sokszínű öröksége” programcím alatt két előadással is készült az intézet. Babus Antal, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője többek között az Akadémia alapításáról mesélt a diákságnak, majd arról a rendkívüli eseményről, hogy 1858-ban Arany Jánost egy nap alatt választották meg először levelező, majd fél órával később rendes tagnak, amire se előtte, se utána nem volt példa az MTA történetében. Dávidházi Péter irodalomtörténész Arany János költői nyelvhasználatának bibliai gyökereire hívta fel a diákok figyelmét. Három kevésbé ismert Arany-versen (Álom-való, Ráchel siralma, Leányomhoz) példáján keresztül szemléltette, hogy a bibliai szóképek hogyan kerülnek bele a szövegekbe, és ott hogyan változik meg a jelentésük, valamint hogyan változtatják meg a mű jelentésvilágát is.

A 2017. november 17-i program első felében a diákok kaptak szót: a tavaly megrendezett SCIndikátor országos tudománykommunikációs verseny első három helyezettje mutathatta be eredményeit rövid előadásban. Ezt követően Pálné Kovács Ilona politológus, regionális kutató tartott előadást „Okos városok, a jövő városai” címmel, amelyben amellett érvelt, hogy az okos város nem pusztán a technika fejlődésének függvénye, hanem az okosan irányított városfejlesztésé is, amelyik képes mozgósítani az erőforrásokat, bevonni az embereket és tiszteletben tartani a jövőbeni fenntarthatóságot.

(Forrás: mta.hu, tantrend.hu)

 


World Robot Olympiad

2017. november 10–12., Costa Rica

2017. november 10–12. között rendezték meg Costa Rica fővárosában, San Joséban a XIV. World Robot Olympiad robotprogramozási világdöntőt. A hivatalos nemzeti szervező, az Edutus Főiskola által a nyár elején megrendezett nemzeti döntőben hat csapat kvalifikálta magát a világdöntőre, három kategóriában és négy korosztályban. A világdöntőn az Advanced Robotics Challenge kategóriában (amelyben 17–25 év közötti fiatalok mérik össze tudásukat) a második helyezést szerezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóiból álló InnoRobot-X nevű magyar csapat (csapatvezető: Lengyel Richárd, tagok: Emmert Gergő, Knébel Miklós, Ludvig András László). A csapatokat az EMMI támogatta.

A World Robot Olympiad egy nemzetközi oktatási program, amely azzal a céllal jött létre, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a természettudományos tárgyakat, és mérnöki vagy informatikai szakmák felé terelje őket. A WRO-versenyek ötvözik egy sportesemény izgalmát a LEGO Mindstorms robotok tervezésének, építésének és programozásának kihívásával. A versenyeken részt vevő diákok 85%-a műszaki, természettudományos vagy informatikai területen tanul tovább, illetve helyezkedik el. A LEGO Robotok programozási nyelve a PLC programozáshoz hasonló, alapul szolgálhat a későbbi PLC ismeretek könnyebb elsajátításához, alkalmazásához.

Az idei évben a WRO LEGO Robot verseny Magyarországon bekerült az oktatásért felelős miniszter által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek közé [az emberi erőforrások minisztere 14/2017. (VI. 14.) EMMI rendelete a 2017/2018. tanév rendjéről 3. számú melléklete], mely óriási előrelépés a célok eléréséhez és a meglévő szakképzett munkaerőhiány csökkentéséhez. A robotprogramozási versenyeken a jövő mérnökei, informatikai szakemberei mérhetik össze tudásukat. A versenyek tematikusak, a feladatok világszerte azonosak, évente változnak, és olyan témákat ölelnek fel, amelyek a vállalkozások, illetve a társadalom számára nagy jelentőségűek (például környezetvédelem, oktatási innováció stb.). A verseny célja, hogy a robotok tervezése, programozása és a folyamatos tesztelések során a diákok megtanuljanak csapatként együtt dolgozni, a szórakoztató együttműködésben pedig a tanulás váljon természetes igényükké és folyamattá.

A legközelebbi WRO-versenyt 2018. május végén, június elején rendezi meg az Edutus Főiskola Tatabányán, ahol az összes kategória minden korosztályába lehet majd nevezni.

(Forrás: edutus.hu, tantrend.hu, wro.hu)

 


Ökoiskola – Ünnepélyes oklevélátadó ünnepség

2017. november 17., Budapest

2017. november 17-én vehették át oklevelüket az idei év Ökoiskola cím pályázatának nyertes intézményei. A 2017-es tavaszi és őszi fordulóban összesen 45 iskola nyújtott be sikeres pályázatot. Közülük 29 iskola első pályázó volt, a többiek a cím megújítására vagy az Örökös Ökoiskola cím elnyerésére pályáztak. Így 2017 szeptemberétől már közel 1000 intézmény (többségükben általános iskolák, néhány művészetoktatási intézmény és kollégium, negyedrészben középiskolák és szakiskolák) viseli az Ökoiskola vagy az Örökös Ökoiskola címet. A diákoknak immár egynegyede tanul ezekben az iskolákban. Az ünnepséghez környezeti nevelési programok is társultak.

Az ökoiskolák kiemelt jelentőséggel bírnak a fenntarthatósági célok elérésében, amelyeket nemcsak Magyarország Alaptörvénye rögzít, hanem a NAT kiemelt fejlesztési területe is. A fenntarthatóságra nevelés a környezeti nevelés jó gyakorlatai alapján kialakult, nemzetközi és hazai szinten is folyamatosan fejlődő, a kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodó pedagógiai terület. A 2004-ben létrehozott Ökoiskola Program célja, hogy az iskolák „egész intézményes” megközelítésben foglalkozzanak a fenntarthatóságra neveléssel.

Az EMMI és a Földművelésügyi Minisztérium a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának, valamint a környezettudatosságnak az iskolákban és kollégiumokban történő minél hatékonyabb megjelenése érdekében 2004-ben létrehozta az Ökoiskola címet, melyet 2005 óta minden évben pályázat útján nyerhetnek el az intézmények. Az Ökoiskola cím azon intézmények elismerése, amelyek átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatossággal, a fenntarthatóságra neveléssel, a környezeti és egészségneveléssel, valamint a globális felelősségvállalásra neveléssel is. Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ökoiskola-szakértői folyamatos segítséget nyújtanak az Ökoiskola Hálózat intézményeinek, pedagógusainak.

(Forrás: ofi.hu)

 


Digitális Konferencia 2017 – „Digitális tér”

2017. november 18., Budapest

„2017 őszén új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját. 2012-ben azt a feladatot vállaltuk, hogy minél jobban megismerjük a felnövekvő »digitális« nemzedéket, tudatosítjuk a pedagógusszerep szükséges változásait és nyilvánosságot adunk azoknak a módszertani törekvéseknek, amelyek képesek voltak az új technológiában rejlő óriási lehetőségeket hasznosítani. A konferenciák most kezdődő szakaszában abból indulunk ki, hogy valamennyien egy digitális térben élünk: értékvilágunk alakulására, kapcsolatrendszerünkre, tevékenységünkre ez a tér meghatározó befolyással van. Központi témaköreink ennek megfelelően a digitális kompetencia és a digitális műveltség” – vallják a konferencia szervezői.

A 2017. november 18-án megrendezett Digitális Konferenciának az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara adott otthont. Az idei év szekció-előadásai többek között a következő témák köré csoportosultak: tanárok digitális eszközökkel támogatott kollaboratív tanulása; mobil eszközök, applikációk, szimulációk, digitális és videojátékok alkalmazása a tanórán; internetbiztonság és médiatudatosság; jó gyakorlatok a humán, valamint a természettudományos tantárgyak területén; digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban; a gamifikáció és a fejlesztő értékelés szerepe az oktatásban. A délutáni szekciófoglalkozáson a Digitális Pedagógus Díj nyertesei is bemutatkozhattak.

(Forrás: digitalispedagogus.hu)

 

Pénzügyi Tudatosság Fórum

2017. november 22.

2017. november 22-én tartották a Pénzügyi Tudatosság Fórumot. A privatbankar.net rendezésében megvalósuló konferencia fő célkitűzése a lakosság és a diákok pénzügyi tudatosságának elősegítése volt. Az előadások közül hármat ismertetünk:

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a már elfogadott, hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenő, a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő nemzeti stratégiáról beszélt. Mint elmondta, a pénzügyi tudatosság három részből áll: ismeretekből, magatartásból és hozzáállásból. Az államtitkár rámutatott, hogy a stratégia egyelőre 7 évre szól, ezen belül kétéves operatív tervekben gondolkodnak. Felhívta a figyelmet a fintech (pénzügyi technológia) fontosságára, mivel ezzel sokkal gyorsabbak, egyszerűbbek, kényelmesebbek lesznek a pénzügyi szolgáltatások, de ezzel együtt veszélyesebbek is, ha nem kellő pénzügyi tudatossággal kezeljük a megváltozott helyzetet. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a pénzügyi ismeretek a lakosság minden szegmensébe elérjenek.

Sipos Imre pedagógusképzésért és továbbképzésért felelős miniszteri biztos „A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerében” című előadásában kifejtette, slágertéma ma az oktatásban a digitalizáció, jelenleg is a „Gutenberg-galaxis” leváltását éljük a „Neumann-galaxis” javára. Elmondta, hogy az ország iskoláinak IKT állománya nagyon heterogén, és a pedagógusok nagyobb része nem érzi úgy, hogy biztonsággal kezelné az IKT eszközöket. Sorra vette a Köznevelés-fejlesztési Stratégia megállapításait, majd a Digitális Oktatási Stratégiáról (DOS) beszélt, kiemelve a digitális kompetenciának, a digitális tananyagoknak és környezetnek, valamint az infrastruktúrának a fejlesztését.

Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank vezető szakértője, a Pénziránytű Alapítvány tanácsadója előadásában elmondta: céljuk, hogy segítsék az egyének és a családok felelős anyagi döntéseit annak érdekében, hogy javuljon a lakosság pénzügyi tudatossága. A tananyagfejlesztés, a tanár-továbbképzések, az iskolahálózat fejlesztése és a BankVelem-Pénziránytű iskolák jelentik munkájuk alappilléreit. Elmondta, hogy egyre többen csatlakoznak a Pénz7 rendezvénysorozathoz, és hogy a nemzetközi MoneyWeek szervezői globálisan a legjobb 19 megvalósítás közé választották a Magyarországi 2017-es Pénz7-et.

 (Forrás: tantrend.hu)

Program:
https://goo.gl/r61iGm​​​​​​​