Olvasási idő: 
13 perc

Iskolai közösségi szolgálat

Ellenőrzés, újdonságok, tapasztalatok

A service-learning és community service programok mintájára és az elemeik ötvözeteként bevezetett, minden érettségiző diákra érvényes magyar közösségi szolgálat program egyedülálló Európában. Az USA-ban és Kanadában elterjedt oktatási-nevelési módszer a pedagógia újfajta, élménypedagógiai alapú, a projektmódszer és a tapasztalati tanulás elemeit használó eszköze. Különös értéke, hogy a tevékenységeken keresztül tanórán kívüli keretek között erősíti a tanulók szociális érzékenységét, állampolgári aktivitását, lehetőséget adva nekik önismeretük fejlesztésére és a pályaorientációra is.

Szöveg:  Bodó Márton, az EKE Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa

 

Szakmai ellenőrzés az iskolákban

2017. január 2. és március 31. között zajlik a közösségi szolgálatok iskolai ellenőrzése. Ennek részleteiről kérdeztük Dr. Kovácsné Bodó Gabriellát, az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Ellenőrzési Osztályának vezetőjét.

– Az Oktatási Hivatal (OH) végzi – a 2016/2017. tanév rendjéről szóló EMMI rendelet értelmében – a közösségi szolgálatok iskolai ellenőrzését. Miért van erre szükség?

– Az emberi erőforrások minisztere minden évben közzéteszi az aktuális szakmai ellenőrzés tárgykörét. Ez az idei tanévben a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott közösségi szolgálat. Ennek értelmében az OH szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja az intézményekben a közösségi szolgálat teljesítését és dokumentálását. Célunk a jogszabályokban foglaltak megvalósulásának feltérképezése, a gyakorlatban előforduló problémák feltárása, jó gyakorlatok felkutatása és bemutatása.

Mint ismeretes, a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése. Ez alól kivételt képeznek a felnőttoktatásban részt vevő és a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól mentesített sajátos nevelési igényű tanulók.

– Hány iskolát érint az ellenőrzés, és melyik időszakot vizsgálja?

– Az ellenőrzés az OH által véletlenszerűen kiválasztott középiskolák egy vagy több feladatellátási helyére vonatkozik, és a 2015/2016. tanév végén érettségizett tanulók esetében vizsgálja a közösségi szolgálat teljesítését és annak teljes dokumentálását a 2012/2013. tanévig visszamenőleg, tehát a középiskola teljes négy évfolyamán.

– Milyen lépésekben és milyen ütemezéssel zajlik az ellenőrzés?

– A közösségi szolgálat szakmai ellenőrzése két részből tevődik össze. Egy online felületen történő adatszolgáltatásból, melyet a kiválasztott intézmények (120 feladatellátási helyről beszélünk) az OH Köznevelés Információs Rendszerén (KIR) keresztül töltenek ki. Ezt követően az online adatszolgáltatással érintett intézmények közül 50-ben helyszíni ellenőrzésre is sor kerül, melynek során az Országos szakértői névjegyzékről kiválasztott köznevelési szakértők a helyszínen végeznek ellenőrzést.

120 feladatellátási hely

Online adatszolgáltatás

                                                                    

50 feladatellátási hely

Helyszíni ellenőrzés

A rendeletnek megfelelően az érintett intézményeket és a fenntartót a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal kell értesítenünk. (A fenntartó jelen lehet az ellenőrzés lefolytatásánál.) Az ellenőrzésben részt vevő intézmények 2017. január elején kapnak értesítést az OH-tól. Az online adatszolgáltatás várhatóan január 16. és február 1. között végezhető el. A helyszíni ellenőrzésekre március 1–31. között kerül sor.

– Milyen dokumentumokat vizsgálnak majd?

– Egyrészt a közösségi szolgálattal kapcsolatosan vezetendő kötelező dokumentumokat, úgymint: közösségi szolgálati jelentkezési lap, osztálynapló, törzslap, tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolás, együttműködési megállapodás. Másrészt az iratkezelési szabályzatot és a közösségi szolgálat alól mentesített sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos dokumentumokat fogja a helyszínen ellenőrizni a szakértő.

Az ellenőrzéssel összefüggésben interjúra is sor kerül –az intézményvezetővel, az iskolai közösségi szolgálatot koordináló pedagógussal, valamint az érintett diákkal.

– Hogyan történik a felmérés kiértékelése? Mi lesz ennek a produktuma?

– Az online és a helyszíni adatok feldolgozása és kiértékelése a TEO munkatársak, valamint szakértők segítségével történik. Az ellenőrzésről jelentés készül, melyet az OH az oktatásért felelős miniszter részére küld meg június 30-ig.

– Milyen következményei lehetnek a szakmai ellenőrzésnek?

– Az esetleges szabálytalanságok előfordulása esetén az intézményekre és a tanulókra nézve nincs semmiféle negatív jogkövetkezmény. Az tehát nem fordulhat elő, hogy egy diákot az OH az érettségi vizsgák újbóli letételére kötelezzen, a közösségi szolgálat során előfordult esetleges szabálytalanságok miatt.

– Milyen hatással számolnak az ellenőrzés kapcsán a közösségi szolgálat programra vonatkozóan? Elképzelhető, hogy az ellenőrzés során feltártak alapján finomodnak majd a szabályozás egyes elemei?

– Mivel jogalkalmazó szervként az is a feladataink közé tartozik, hogy az egyes köznevelést szabályozó jogszabályokat figyelemmel kísérjük, valamint az esetleges módosításokra javaslatot tegyünk a jogalkotó minisztériumnak, így tehát lehetséges ilyen hatása is az ellenőrzésnek.

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ EMMI 20/2012. (VIII. 31.) RENDELETÉBEN
„A gimnázium, a szakgimnázium a 9–12. évfolyamos, a szakközépiskola a 9–13. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötvenórás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.”
 
Ez azt jelenti, hogy a szakközépiskoláknak is meg kell szervezniük, időkeretet kell biztosítaniuk a közösségi szolgálat végzésére már 9. osztálytól azon diákok számára, akik érettségit szeretnének a képzést követően szerezni. A most nyári vizsgaidőszakban érettségiző szakközépiskolás diákoknak viszont kevesebb idő áll a rendelkezésére, ha csak a mostani tanévben kezdték el a közösségi szolgálat teljesítését.
 
„A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy-, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy-, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.”
 
Ez nagyobb mozgásteret jelent minden tanítás nélküli időszakban, pl. szünidőben, hétvégén a diákoknak, illetve a rendezvényeken, táboroztatásban segíti a valós teljesített tevékenységek elszámolását.
 
„Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.”
 
Átláthatóvá és egyértelművé válik ez által a kiegészítés által az iskola és diákok számára, hogy milyen tevékenységekben vehetnek részt a diákok a fogadó szervezetnél.
 
47. záradék: „A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot” (Tl.).
 
Összhangba került a végrehajtási rendelet a CXC. köznevelésről szóló törvénnyel.

Monitori tapasztalatok

Mivel az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) fejlesztése és bevezetése párhuzamosan zajlott az elmúlt 3 évben, minden mérési eredmény, összegyűjtött tapasztalat nagyban hozzájárulhat a program további tökéletesítéséhez.

A helyzetfelmérő-tanácsadó-támogató célú monitori program során az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szakértői az elmúlt két tanévben összesen 82 középiskolát látogattak meg országszerte, interjút készítve az intézményvezetőkkel, iskolai koordinátorokkal, érintett diákokkal, megvizsgálva a szükséges hivatalos iskolai dokumentumokat.

A látogatások egyik célja az volt, hogy a szakemberek segítséget nyújtsanak az iskoláknak ötletekkel, a jogszabályok gyakorlatias értelmezésével, a másik cél pedig, hogy a tapasztalatok alapján és az iskoláknak írt javaslatokat összegezve ajánlásokat tegyenek a program szabályozásának finomítására. A 2015. évi tapasztalatok alapján a Köznevelésért Felelős Államtitkárság változtatott is a szabályozáson: a tanításon kívüli napokon 5 órára emelte a tevékenység lehetséges időkeretét.



A 2016. évi látogatások megerősítették, hogy a legnagyobb problémát ma az iskolák számára a koordinátor túlterheltsége jelenti. A jelenlegi teljes óraszám (26) feletti idősávban szerveződő IKSZ-programok esetén – és a legtöbb intézményben ez a helyezet – a pedagógiai felkészítés és a feldolgozás egyelőre nem vagy csak részben valósul meg. Ebből a leterheltségből fakad az is, hogy a koordinátor fáradtsága, motiválatlansága befolyásolja a diákok motivációját is, ahogy ezt az OFI kutatásokkal is alátámasztotta.

Jól látható az az összefüggés, miszerint ahol a pedagógust nem támogatja az iskolavezetés (pl. órakedvezménnyel), és nem tudja munkarendjébe hatékonyan beilleszteni és megfelelő módon megszervezni a felkészítést és a feldolgozást, ott sokszor csak a fogadó intézményeken múlik, hogy a pedagógiai tartalom mennyire kap szerepet. Ezen iskolákban nagy a veszélye, hogy a közösségi szolgálat kapcsán az adminisztráción lesz a hangsúly, és nem a diákok pedagógiai felkészítésére és élményeik feldolgozására fókuszálnak.

A látogatások alapján úgy tűnik, szükség lenne a programnak a szervezést érintő megerősítésére, hiszen ma a pedagógusok – a fenntartó döntése miatt vagy más okból – nem tudnak élni a lehetséges kedvezményekkel, ami lehetővé tenné számukra a felkészítő és feldolgozó óráknak a tantárgyfelosztás keretében való végzését, pedig erre lehetőségük lenne a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. § (2) bekezdés i) pontja alapján;
illetve lehetővé kellene tenni, hogy a szervezési feladatok munkaidőben (a 22–26. óra közti idősávban) valósulhassanak meg.

További kihívás az iskola és a fogadó szervezetek által szervezett tevékenységek kiválasztása, ami sok esetben munkavégzésbe vagy értelmetlen jelenlétbe csúszik, nem produkálja a diákok számára a hasznosság és a tanulás-szolgálat kettősségének érzését. Nem mindig világos, hogy milyen igényre adott válasz a diákok tevékenysége. A fogadó szervezet felkészületlensége esetén a diák sok esetben csak teher, amit ő rögtön megérez. Egyszerre kell tehát az iskoláknak és fogadó intézményeknek felkészültnek lenniük ahhoz, hogy a közösségi szolgálat céljai maradéktalanul teljesüljenek.

Ugyanakkor a monitori látogatások arra is alkalmasak, hogy jó gyakorlatok kerüljenek a felszínre, mert van, ahol a koordinátor pedagógus rátermettsége, elkötelezettsége és az iskolavezetés támogatása találkozik, és a diákokat lelkesítve, nagyon hatékonyan szerveződik a közösségi szolgálati program a helyi közösség nem kis örömére. Idén a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium kapta az NPK által alapított Kiváló Iskolai Közösségi Szolgálatot Teljesítő Iskola díjat a meglátogatott 42 iskola közül.


Hírek

  • Az EKE OFI adminisztrációs felületet fejleszt az IKSZ-koordinátorok és a fogadó intézmények adminisztratív terheinek csökkentésére. Reméljük, hogy a második félévben már használni is tudják az iskolák. A felület a kozossegi.ofi.hu oldalról érhető el.
     
  • A „Segítő diákok 2016” pályázat nyerteseinek
     
  • jó gyakorlatai februártól elérhetővé válnak
     
  • a kozossegi.ofi.hu oldalon.
     
  • Az EKE OFI-nak idén is lesz online kérdőíve a diákok számára, amely segítheti a 9. évfolyamos diákok felkészítését, a 12. évfolyamos diákok reflexióját. A linkek februártól lesznek elérhetőek, amit az IKSZ februári hírlevele fog tartalmazni.
     
  • Az IKSZ hírlevelére a kozossegi.szolgalat@ofi.hu  e-mail-címen lehet feliratkozni.