Olvasási idő: 
15 perc

Játékgyűjtemény 2. rész - személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző programhoz óvodáskorú gyerekek számára

Készült az Egészséged testben, lélekben című kiadványhoz

Szöveg: Ferenczné Gulyás Ilona és a Budapest III. kerületi Hétpettyes Óvoda munkatársai

 

II. Önismeret

Az óvodai nevelés egyik legfontosabb célja a személyiség, az önismeret, az önbecsülés, az önértékelés fejlesztése. Érdeklődő, önállóan gondolkodó és cselekvő, nyitott, érzékeny gyerekeket szeretnénk nevelni. Célunk az önismeret fejlesztése, az énkép korrekciója, annak tudatosítása a gyerekekben, hogy valamennyien különlegesek és egyediek. Az alábbi játékok segítik őket saját maguk és mások jobb megismerésében, elfogadásában.

Személyiségfejlesztő, énképkorrekciós, önismereti játékaink során a gyerekek:

  • tudatosítják pozitív tulajdonságaikat, miközben a negatív tulajdonságok is szóba kerülnek mint változtatható tényezők
  • önmaguk mellett társaikat is jobban megismerik, megtapasztalják az együttlét, az együttműködés örömét
  • az ismert közösségben, a bizalmas légkörben jobban kibontakozhatnak, visszajelzést kapnak magukról a társaiktól
  • sok sikerélményhez jutnak, ezáltal növekszik az önbizalmuk
  • megtanulják a másokra figyelést, ezáltal kialakul bennük az értő figyelem technikája
  • képesek lesznek azonosítani az érzéseiket és a másokra tett hatásukat, fejlődik az empatikus képességük és a kapcsolati kultúrájuk
  • fejlődik a tanulási és logikus gondolkodási képességük, a figyelmük, a memóriájuk és az önfegyelmük.

Önismereti játékainkat korcsoportonként szedtük csokorba. A három–öt éves gyerekek is szeretik magukat megfigyelni, örömmel fedezik fel külső tulajdonságaikat, ezért nekik is ajánlunk játékokat.

A játékok játszhatók kisebb csoportokban, illetve frontálisan, ezért ezt az egyes leírásokban külön nem jelöljük. A frontális foglalkoztatásnál javasoljuk, hogy a gyerekek körben üljenek, az óvodapedagógus pedig a zárt kör egyenrangú tagja legyen.


II/A  Játékok kis- és középső csoportos gyermekek számára

1. Tükör előtt
(kapcsolatteremtő, memóriafejlesztő játék)

Feladat: a másoktól megkülönböztető egyedi jegyek felfedezése, megfogalmazása
Eszköz: egész alakos fali tükör

A játék menete:
Szabad játékidőben nézegetik magukat, társukat, az óvodapedagógus irányításával beszélgetnek arról, mit fedeznek fel magukon: rövid a hajam, kék a szemem, rövid a szoknyám, fiú vagyok, lány vagyok, stb.


2. Bemutatkozás
(kommunikációfejlesztő, kapcsolatteremtő játék)

Feladat: ismerkedés, annak megfogalmazása, amit szeretnének tudatni magukról
Eszköz: egy labda, maci vagy más játék

A játék menete:
A gyerekek körbeadják a labdát (vagy más játékot), és akinél van, az bemutatkozik, és elmondja, hogy mit tud magáról: kék a szemem, rövid a hajam, stb.


3. Csip-csip
(játék a testséma gyakorlására)

Feladat: a testrészek nevének gyakorlása
Eszköz: kiscsibebáb

A játék menete:
Az óvodapedagógus kiválaszt egy kisgyereket, majd a kezén lévő bábbal megérinti valamelyik testrészét: „Csip, csip, melyik részedet simogattam meg?” A gyerek pedig annak megfelelően válaszol: „A térdem, bokám, könyököm stb.


4. Mit hozott a kishajó?
(megfigyelő játék)

Feladat: az egyedi jegyek alapján történő azonosítás gyakorlása
Eszköz: –

A játék menete:
A gyerekek megkérdezik: „Lics-locs, lics-locs, mit hozott a kis hajó?” Az óvodapedagógus válaszol, például: „Hozott egy kislányt, aki barna szemű, szép hosszú barna haja van, kék a szoknyája.” A gyerekek megpróbálják kitalálni, kire gondolt: „Kati az!”


II/B Játékok nagycsoportos gyermekek számára

5. Szeretem – nem szeretem
(játék az önismeret, a többiek ismeretének fejlesztésére)

Feladat: önmagunk és egymás jobb megismerése
Eszköz: –

A játék menete:
Az óvodapedagógus elmondja, hogy kevés dolgot tudunk egymásról, ezért mutatkozzunk be. Három olyan fontos dolgot lehet mondani magunkról, amit szeretünk, vagy nem szeretünk: „X néni vagyok, a három legfontosabb dolog, amit mondanék magamról: szeretek olvasni, szeretek varrni, szeretem a cicákat.”

Vagy:

Az óvodapedagógus különböző témakörökben beszélgetést kezdeményez a kedvelt / nem kedvelt dolgokról, pl. tevékenységekről, hétvégi programokról, állatokról, ételekről stb.


6. Varázsdoboz
(kommunikáció-, memória-, önismeret-fejlesztő játék)

Feladat: annak felfedezése, hogy mindenki megismételhetetlenül egyedi, „maga a csoda” (a dobozban meglátott arcképük)
Eszköz: egy kis nyílással ellátott doboz, a dobozban tükör van, amiről a gyerekek nem tudnak

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, egymás kezébe adják a varázsdobozt. Az óvodapedagógus elmondja, hogy a varázsdoboz egy nagy „csodát”, „kincset” rejt. Nézzenek bele figyelmesen, de tartsák titokban, amit ott láttak! Miután mindenki belenézett a dobozba, közösen megbeszélik a látottakat. Lehetséges kérdések:
– Mit láttatok, amikor belenéztetek a dobozba?
– Meglepődtél azon, amit láttál?
-Milyennek látod magad? (külső, belső, pozitív, negatív tulajdonságok)
– Elégedett vagy önmagaddal?
– Szeretnél változni valamiben?
– Mit tehetsz azért, hogy megváltozz?


7. Ilyen vagyok
(ön- és társismeret-fejlesztő, kapcsolaterősítő játék)

Feladat: a gyerekek körberajzolása, egymás felismerése
Eszközök: nagyméretű csomagolópapír, vastag színes ceruzák, ollók

A játék menete:
Csoportképet készítünk úgy, hogy nagyméretű csomagolópapíron egyenként körberajzoljuk a gyerekeket (felnőtt is, gyerek is rajzolhat, egymást segítve).
A gyerekekkel megneveztetjük a testrészeiket, a fejet, a törzset (mellet, hasat), kezeket, lábakat! Kérjük, hogy rajzolják meg a szemüket, szájukat, fülüket, orrukat, hajukat, körmüket! Közben rákérdezünk a könyök, csukló, térd, boka, váll helyére. A rajzot kifesthetik, kiszínezhetik, végül kivágjuk a képeket. A kivágott rajzokat a folyosó egy részére vagy a csoportszoba falára erősítjük (amikor nincsenek ott a gyerekek). Másnap megkérjük őket, hogy próbálják felismerni önmagukat, társaikat. Jó mulatság lesz, ha kalapot, fülbevalót, nyakkendőt, nyakláncot rajzolnak vagy ragasztanak a képekre kiegészítésképpen.


8. Ha jellemző rád, tedd, amit mondok!
(figyelem-összpontosítást, mozgáskoordinációt fejlesztő játék)

Feladat: a jellemző tulajdonságok hallatán az óvodapedagógus utasításainak teljesítése
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek körben állnak, az óvodapedagógus pedig különböző utasításokat ad, pl.: „Aki szorgalmas, guggoljon le!”; „Aki kék szemű, perdüljön meg!”; „Aki szépen rajzol, álljon egy lábra!” A gyerekeknek, ha magukra ismernek, teljesíteniük kell a feladatot.


9. Érzések kifejezése
(mozgáskoordinációt fejlesztő, közérzetjavító mozgásjáték)

Feladat: a CD-n hallható tevékenységek, mozgások megelevenítése
Eszköz: Mikola Péter zenei CD-je: Rajzoltam egy szép világot

A játék menete:
A dalszöveg (Ákos – álmos, Évi – nem várt öröm éri, Endre – semmihez sincs kedve, Viki – megijed, Ádám – szerelmét látván, Tündi – fel akar tűnni , Feri – könyökét beveri, Réka – szégyenlős néha) alapján gyakorolhatjuk az érzések, érzelmek kifejezését.


10. Érzések doboza
(testbeszédet fejlesztő játék)

Feladat: a cédulán szereplő kép eljátszása hang nélkül, a többiek számára az elmutogatott érzés kitalálása
Eszköz: egy doboz, melyben érzéseket kifejező képek vannak cédulákon

A játék menete:
Önként vállalkozó gyerek kihúz egy kártyát a dobozból, az azon látható arckifejezést eljátssza a gyerekeknek, akik megpróbálják kitalálni, milyen érzést fejez ki társuk arca, és miért érezheti azt.


11. Valaki szomorú, hogyan segíthetnénk rajta?
(kreativitást, fantáziát, kommunikációt, önbecsülést fejlesztő játék)

Feladat: a cédulákon szereplő jelenetek eljátszása
Eszközök: a gyerekek által kiválasztott játékok a csoportszoba eszközei közül; cédulák, amelyeken különböző szituációk leírása szerepel

A játék menete:
A gyerekeknek el kell játszani a cédulán szereplő jelenetet, kiegészítve azzal, hogyan segítenének, pl.:
Egy gyerek sír a játszótéren.
Rollerozik egy gyerek, és elesik.
Két nagyobb gyerek elveszi egy kisebb labdáját.


12. Zenehallgatás
(kommunikáció fejlesztésére, érzések kifejezésére szolgáló játék)

Feladat: zenehallgatás lehetőleg csukott szemmel, hogy minden zavaró ingert kiküszöböljünk; a zene kiváltotta érzések megnevezése
Eszközök: zenei CD-k, CD-lejátszó

A játék menete:
Különböző komolyzenei műveket hallgatunk. A zene meghallgatása után mindenki elmondja, mit érzett a zene hallgatása közben.
A zenei élményt rajzos formában is megörökíthetik. Tíz perc rajzolás után a gyerekek megpróbálják érzéseiket mozgással is kifejezni, közvetíteni. Ezután mindenki megmutatja a rajzát, és elmesélik:
milyen színű az, amit hallottak
milyen hangulatot ébresztett bennük a zene
hogyan kapcsolódik korábbi élményeikhez.


13. Félelmeim, érzéseim, örömeim
(kommunikációfejlesztő, kapcsolaterősítő, önbizalom-fejlesztő, ön- és társismereti játék)

Feladat: érzések azonosítása, hatásuk megfogalmazása
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek félkörben ülnek, beszélgetünk félelmeinkről, örömeinkről. Az óvodapedagógus elkezdi a mondatokat, a gyerekeknek pedig be kell fejezniük őket. Az elsőt segítségképpen ő fejezi be. Pl.:
Attól félek, hogy…
Nem szeretném, ha…
Nem szeretek arra gondolni, hogy…
Mérges leszek, ha…
Szomorú leszek, ha…
Rosszkedvű leszek, ha…
Amikor félek, vagy szomorú vagyok, akkor… (tevékenység megnevezése)
Örülök, ha…
Boldog vagyok, ha…
Nevetek, ha…
Amikor örülök, akkor… (tevékenység megnevezése).


14. „Három kívánság”
(kommunikációfejlesztő, kapcsolaterősítő játék)

Feladat: vágyak, kívánságok megfogalmazása
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek. Az óvodapedagógus megkérdezi, mit kívánnának, ha megjelenne egy tündér, aki teljesíti a kívánságaikat.

A gyerekek mondják el, miért ezek a kívánságok fontosak nekik, és melyik kívánság a legsürgősebb. Az  óvodapedagógus is elmondhatja a kívánságait, szorosabbra fűzve ezzel kapcsolatát a gyerekekkel.


15. „Értékek hajója”
(az értékrendet, kommunikációt fejlesztő játék)

Feladat: a gyerekek számára legfontosabb értékek megfogalmazása
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek körben ülve elmondják, kinek milyen érték a legfontosabb (pl. játék, könyv, család, segítőkészség, szeretet stb.), mi mindent vinnének magukkal egy hajókirándulásra. Az „értékek hajója” elindul, majd hamarosan süllyedni kezd. A süllyedő hajót csak akkor tudjuk megmenteni, ha sorra kidobjuk a csomagjainkat. Mindenki egyet hagyhat magánál; mi lenne az, és miért?


16. Gondoltam valakire, ki lehet ő?
(beszédkészséget, megfigyelést fejlesztő játék)

Feladat: egyvalaki felismerése az óvodapedagógus elbeszélése alapján
Eszköz:

A játék menete:
Az óvodapedagógus név nélkül jellemezni kezdi az egyik gyereket: „Gondoltam egy kislányra, aki nagyon aranyos, iskolás testvére is van, gyönyörűen rajzol, szerettek vele játszani, ma rosszkedvűen jött az óvodába…” Aki felismeri magát, jelentkezik. A csoport egy tagja is jellemezheti így egy társát.


17. Vakvezetés
(bizalomérzetet kialakító, kapcsolaterősítő játék)

Feladat: a társ irányítása a teremben hátulról előre tolva
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek párokat alkotnak. Egyikőjük zenére hátul vállfogással vezeti a társát, akadályok között, majd szerepcserével folytatódik a játék. A játék befejezése után megbeszélik az érzéseiket.


19. Szabad asszociáció
(szókincsfejlesztő, figyelem-összpontosító játék)

Feladat: az asszociáció szó fogalmának megismertetése a szó megismerése nélkül
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek az óvodapedagógus körül, aki így kezdi a játékot: „Mondok valamit, te is mondj rá valamit, ami a leghamarabb eszedbe jut róla!” Például: „Nekem a zöldről a fű jut eszembe.” „Nekem a fűről a rét jut eszembe.” „A rétről nekem a labdázás jut eszembe.” Itt nincs „jó” meg „rossz” válasz, ezért kedvelik a gyerekek. Úgy is lehet játszani, hogy nem sorban mennek, hanem az folytatja a játékot, akire az óvodapedagógus rámutat.


20. Állatutánzó
(az utánzóképességet, a térérzékelést, az ön- és társismeretet fejlesztő játék)

Feladat: kedvenc állat utánzása
Eszköz:

A játék menete:
Az óvodapedagógus a körülötte lévő gyerekektől megkérdezi, hogy melyik állat bőrébe szeretnének bújni. A gyerekek elmondják, milyen állatok lennének szívesen. Ezután, állatkertet játszva, utánozniuk kell a kiválasztott állatot, lehetőleg minél több mozgással. Játszhatnak állatos jeleneteket, két vagy több szereplővel. A többiek feladata az, hogy találják ki, milyen állatok szerepelnek a jelenetben, és mi történik. Következtetéseket vonhatunk le abból, hogy ki milyen állat szeretne lenni, milyen érzéseket takar a választása.


21. Élmények elmondása játékkal a kézben
(ön- és társismereti játék)

Feladat: élmények elmondása a kíváncsi társ kérésére
Eszköz: labda, maci vagy más játék

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, az óvodapedagógus kezébe vesz egy labdát (vagy más játékot), és ismerteti a feladatot: „Ezt labdát (vagy más játékot) Peti kezébe adom. Peti add tovább annak a gyereknek, akire a leginkább kíváncsi vagy! Aki megkapja, mesélje el nekünk legkedvesebb élményét!” A gyerekek a labdával (más játékkal) a kezükben elmondhatják legkedvesebb élményeiket, legszomorúbb pillanataikat a társ kérdésének megfelelően.


22. Üzenetváltás tekintettel
(kapcsolaterősítő, közérzetjavító játék)

Feladat: az üzenet (mosoly) továbbítása
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, az óvodapedagógus ránéz valakire, mosolyog. A gyerek, akire rámosolygott, mihelyt észreveszi, felemeli a kezét, visszamosolyog, majd továbbküldi a mosolyt. A játék addig tart, míg mindenkire sor nem kerül.


23. Helycsere
(térérzékelő, fantáziát fejlesztő játék)

Feladat: a rájuk jellemző dolgok hallatán új hely keresése
Eszközök: eggyel kevesebb szék, mint ahány gyerek játszik

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek. Középen áll a kiválasztott gyerek, és felkiált: „Cseréljenek helyet azok, akik…” (itt egy külső vagy belső jellemzőt kell kitalálnia, pl.: „szeretik a mákos tésztát”). A felszólításra azok, akikre jellemző az elhangzott dolog, felállnak, és igyekeznek helyet cserélni. Akinek nem jutott szék, az megy a kör közepére, és találja ki a következő jellemzőt. Olyasmit célszerű mondani, ami sokakra jellemző, mert akkor biztosabb, hogy többen felállnak, és könnyebb lesz helyet cserélni.


24. „Ha hozzád indulok…”
(kapcsolaterősítő, kommunikáció-, memóriafejlesztő játék)

Feladat: a megkezdett mondat folytatása az előzmények ismertetésével
Eszköz:

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, egy kiválasztott gyerek elkezdi a játékot, pl.: „Ha hozzád indulok, viszek magammal egy csontot a kutyádnak…” A második, majd minden soron következő játékos hozzáad az elhangzott mondat(ok)hoz egy új mondatot: „Ha hozzád indulok, viszek magammal egy csontot a kutyádnak és neked egy csokor virágot. A következő: „Ha hozzád indulok, viszek magammal egy csontot a kutyádnak, neked egy csokor virágot, az anyukádnak egy tábla csokoládét.”
Négy-öt gyerekkel érdemes játszani, mert így képesek a mondatokhoz újakat fűzni, és nem akadozik a játék.