Köszöntés

Az adventi időszak, a karácsonyra való készülődés a befelé fordulásról, a reményteli várakozásról, a meghittségről szól. Ebben az elmélkedéssel töltött csendes hónapban azonban nemcsak az év legszebb ünnepét várjuk, de végiggondoljuk azt is, mit hozott számunkra ez az esztendő. Szülőként én magam is különösen fontosnak tartom, hogy ezt az időszakot lehetőségeinkhez mérten a legszebbé varázsoljuk gyermekeink számára, és a rohanó mindennapokban legalább vasárnaponként megálljunk, megpihenjünk egy kicsit. Végiggondoljuk, mennyit haladtunk előre az utunkon, helytálltunk-e a feladatainkban, éltünk-e a lehetőségeinkkel, és a tőlünk telhető legjobbat hoztuk-e ki magunkból.

Ha röviden összegeznem kellene az idei évet, akkor azt mondanám, hogy feladatokban bővelkedő, tanulságos, ugyanakkor nyugodt és sikeres év áll mögöttünk. Számtalan lépéssel előbbre jutottunk közös céljaink felé, amelyeket együtt fogalmaztunk meg oktatásunk jövőjével kapcsolatban.

2017-re megújítottuk és újjászerveztük a köznevelés teljes rendszerét, s nem csupán e változtatás, hanem a világban és az oktatási rendszerekben zajló változások is újragondolásra és megújulásra késztettek bennünket. A decentralizáció és a tankerületi központok átalakítása révén, a szükséges források biztosításával, a fenntartás és a működtetés egy kézbe vonásával, ezzel együtt az intézményvezetői jogkörök kibővítésével és megerősítésével egyértelművé váltak a tervezési és döntési viszonyok, a felelősségi és irányítói szerepek. Az ősszel induló iskolafejlesztések, a pedagógusbér-emelés következő lépcsője, az átalakított tanárképzés és az oktatást segítő szakemberek funkciójának erősítése hozzájárulnak ahhoz, hogy modernebb környezetben, modernebb tudással, versenyképesebb bérrendszerrel teljesítsük a tanév kihívásait.

Igaz, hogy feladatainkkal még nem végeztünk, de azt kell hogy mondjam, soha nem is fogunk. Hiszen az oktatási rendszer nem statikus, és nekünk, kik e rendszerben fenntartóként, pedagógusként vagy diákként részt veszünk, sem szabad annak lennünk. Ami nincs mozgásban, ami nem „áramlik”, ami mindig változatlan, és nem reagál a világra, az sosem tud a világelsők közé kerülni. Igaz ez az iskolákra, a köznevelésben tanuló diákokra, igaz ez az itt tanító pedagógusokra és intézményvezetőkre, és igaz ez az iskolák fenntartóira is. Folyamatosan fejlődnünk és változnunk kell, hogy a kínálkozó lehetőségek megragadására és befogadására készek legyünk.

A karácsony közeledtével azt kívánom minden pedagógus kollégának és a köznevelési rendszer minden szereplőjének, hogy az egymásra figyelés és az összetartás az adventi időszak után is hassa át munkánkat. Az összefogás, az együtt gondolkodás mindennél fontosabb egy olyan rendszerben, amely a gyermekeinkről, a gyermekeink jövőjéről szól. Az összetartás és az egymás iránti tisztelet mutat példát és biztosít nyugalmat gyermekeinknek otthon és az iskolában is.

Budapest, 2017. december

Dr. Palkovics László
oktatásért felelős államtitkár