Olvasási idő: 
11 perc
Photographer

Közösségi szolgálat a társadalmi aktivitásért

A magyarországi környezetben sok minden mutat arra, hogy a fiatalok társadalmi aktivitása és érzékenysége alacsony. Ezen változtatna az iskolai közösségi szolgálat. Bodó Mártonnal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk.

Az iskola mindenféle ismeretet átad a diákoknak, de azokkal a valós problémákkal, amikkel otthon vagy tágabb környezetükben szembesülhetnek, nem igazán tud foglalkozni. A közösségi szolgálat célja, hogy olyan generáció nőjön föl, amelynek konkrét tapasztalata van az idős emberekkel, gyerekekkel, fogyatékosokkal, hajléktalanokkal, rászorulókkal való együttlétről. Hogy ezeken a találkozásokon keresztül formálódjon a személyiségük, fejlődjön az önismeretük, életstratégiájuk. Kimutatható, hogy ahol ilyen típusú program működik, ott csökken az agresszió, javul a diákok tanuláshoz való viszonya. Az iskolai közösségi szolgálatban egyszerre valósul meg a pedagógiai és a szolgálati cél.

Ha kötelező a közösségi szolgálat, hol marad az önkéntesség szellemisége, élménye?

Az már most is látszik, hogy a diákok abban a pillanatban motiválhatók egy ilyen feladatra, ha többféle tevékenység közül választhatnak. Az iskolai közösségi szolgálatnál pedig hét különböző tevékenységi körből lehet válogatni. Több nemzetközi kutatás is alátámasztja, hogy a programok hatékonyságát nem befolyásolja a kötelező voltuk, ha a diák választhatja ki a tevékenységet. De természetesen ezzel az 50 órával is az önkéntességre szeretnénk nevelni a fiatalokat.

Fontos, hogy a diákok mellett a fogadó szervezetek is megtalálják a közösségi szolgálat értelmét. Nekik miért lehet ez jó?

A közösségi szolgálat akkor működik jól, ha mind a küldő-, mind a fogadóintézmény beépíti az arculatába. A tapasztalattal rendelkező fogadóintézmények örülnek, mert látnak benne fantáziát, hisz bővíthetik saját palettájukat. Ahol nincs még ilyen tapasztalat, ott plusz feladatként élhetik meg, sőt egy csomó ellenérzést is kiválthat. Egyelőre ismerethiány van a fogadószervezetek oldalán. Azokat a paramétereket, amiket érdemes és szükséges betartani, nem ismerik jól. Ami a szépsége, de a nehézsége is az élménypedagógia ezen eszközének, hogy pedagógiailag megfogható célokat kell találni, ami mind a diák, mind a fogadó szervezet számára értékes.
 

Főbb elvek a közösségi szolgálathoz

  • Szabad választás elve: A diákok választják ki az általuk végzendő tevékenységeket a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján, az iskola által megszervezett vagy maguk által javasolt, és az iskola által elfogadott tevékenységek közül. Ugyanakkor csak a kijelölt területek közül választhat a diák tevékenységet.
  • Együttműködés elve: A fogadó szervezetnél, illetve az iskolában a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony szükséges, nem lehet alá-fölé rendeltség sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott-diák viszonyában.
  • Kölcsönösség elve: Nyitott és elfogadó a diák azzal a személlyel szemben, akivel kapcsolatba lép, egyenrangúként kezeli, és nem leereszkedően – erre a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat. Az adok és kapok kölcsönössége így tud megvalósulni.
  • Közvetlenség elve: Nem a fogadó szervezetet kell segíteni, hanem a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. Hangsúlyosan a személyek közti kapcsolat alkalmas a személyiség formálására, önismeret fejlesztésére.
  • Változatosság elve: lehetőség szerint több (minimum 3) tevékenységből tevődjön össze az 50 óra, ugyanakkor rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épüljön az 50 óra nagyobb része.
  • Kettős cél elve: Egyszerre kell megvalósulnia a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia alapú tanulásnak. Pl. a szemétszedés önmagában csak önkéntességként, azaz szolgálatként értelmezhető. A közösségi szolgálatjelleghez szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is, pl. a szelektív hulladékgyűjtés tanulmányozása, kapcsolatfelvétel a szemetet elszállító szervezetekkel, stratégia kidolgozása a környezetvédelmileg fenntartható megoldásokra. 

Eddig milyen tapasztalatokról lehet beszámolni?

Visszajelzéseket a tájékoztató napokon kaptunk, illetve az általunk fenntartott közösségi szolgálat portálon (www.kozossegi.ofi.hu) keresztül kerestek meg bennünket, de van facebook- oldalunk is. A tapasztalatok gyűjtése és az információnyújtás folyamatos. Ezek alapján látjuk, hogy tudatosítanunk kell a diákokban, hogy egy-egy tevékenységre való jelentkezéssel felelősséget vállaltak, és ha nem tudnak megjelenni a megbeszélt időpontban, jelezniük kell, nem szabad visszaélniük a feléjük áradó bizalommal. Ez kiemelten fontos a szociális intézményeknél a kapcsolatok személyes volta miatt. Az is érdekes tapasztalat, hogy az ötven órát nem kell feltétlenül egy helyen, egy tevékenységgel töltenie a diáknak. Arra számítani kell, hogy néhány év szükséges ahhoz, hogy kiderüljön: miként lehet a különböző területeken leghasznosabban bevezetni a közösségi szolgálatot.

A közösségi szolgálat szervezésében milyen szerepe van az OFI-nak?

Elsősorban, felhasználva a tapasztalatokat, módszertani segítséget tudunk nyújtani a pedagógusoknak, fel tudjuk őket készíteni a feladatra. Nemsokára elindulhat a 60 órás közösségi szolgálat ingyenes képzésünk. Ez a képzés azt célozza, hogy a tanárok megfelelőképpen tudják majd érzékenyíteni a diákokat a közösségi szolgálatra. De feladatunk a tájékoztatás is, hogy a diákok, tanárok, szülők minél több, pontos információt szerezhessenek a közösségi szolgálatról.

Milyen törvényi feltételei vannak az iskolai közösségi szolgálatnak?

Bármily furcsa is, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény nem vonatkozik rá. Ez egy tanórán kívüli tevékenység, amit a nemzeti köznevelési törvény és annak végrehajtási rendelete szabályoz. Illetve a részletekről, hogy mit, hogyan érdemes megszervezni, a honlapunk gyakran ismétlődő kérdéseiben (GYIK) igyekszünk útmutatást nyújtani.

Ami a keret: 50 órát kell teljesíteni 9–11. évfolyamon, lehetőség szerint elosztottan. De egy-egy iskola dönthet úgy, hogy egy évre sűríti ezt. Maga a tevékenység valójában 40 óra, mert 5 óra a felkészítés, 5 óra pedig a zárás, reflexió. Ha kevesebb idő elegendő a felkészítésre, akkor nő a tevékenység ideje. Egy órán 60 perc értendő. A diákok semmiféle szakfeladatot nem láthatnak el, csak kifejezetten segítő tevékenységet.

Az iskolarendszer életét miként befolyásolhatja az iskolai közösségi szolgálat?

Bízunk abban, hogy a szociális érzékenyítést célzó közösségi szolgálat, mint új elem, reformokat is hozhat majd az iskolarendszer számára. Célunk, hogy azok a projektmódszerek, amelyek interaktív, demokratikus, partneri viszonyt feltételeznek tanár-diák között, meggyökerezzenek az iskolarendszerben. Tapasztalat, hogy új tartalommal ezek könnyebben vezethetők be, mint régi ismeretekhez társítva.


GYIK
  • Milyen szervezetek lehetnek fogadó intézmények?
    A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területein tevékenykedő nonprofit szervezetek: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.
  • Pedagógusnak kell-e lennie a programot lebonyolítónak, mennyire kell részt venni a szervezőnek a programokban?
    A közösségi szolgálat megszervezésére az iskola igazgatója jelölhet ki koordináló a pedagógust, aki a felelőse lesz a program lebonyolításáért a felkészítéstől a zárásig. Munkáját segítik az osztályfőnökök, és szükség szerint bevonható további pedagógus is. A felkészítés és zárás megszervezése nem lehetséges pedagógus jelenléte nélkül, a tevékenységek során más is vállalhatja a felügyeletet. Jó, ha a felelős pedagógus már az első alkalmakon személyesen jelen tud lenni, majd időről időre megkérdezi a diákot, hogy milyen tapasztalatai, nehézségei voltak. A koordináló pedagógusnak rendszeres kapcsolatra kell törekednie a fogadó intézményekkel. Tudjon a felmerülő nehézségekről, szükség esetén be tudjon lépni segítőleg a folyamatba. Számon kell tartania, hogy éppen melyik diák, hol, milyen tevékenységet végez.
  • Az iskolai közösségi szolgálat az iskola időn kívüli, így szombat és vasárnap vagy a tavaszi szünetben is teljesíthető?
    Igen, a tanórán kívüli foglalkozások keretében teljesíthető a közösségi szolgálat, ami jelenthet iskola után idősávot és szünidőt is, azonban ajánlott úgy szervezni, hogy az a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakkal összhangban legyen.
  • Hogyan értelmezendő a „...diákok pedagógus vezetésével egyénileg vagy csoportosan...” kitétel?
    Nem célszerű az egyes tevékenységek teljesen egyedüli végzése. Törekedni kell párok kialakítására. A két fő segíthet az élmények feldolgozásában egymásnak, a nehéz helyzetek kezelésében biztonságot jelentenek egymás számára.
  • Egy iskola egyidejűleg egy szervezettel együttműködve többféle tevékenységet is végezhet és ennek okán több civil szervezettel is lehet partner?
    Egy nevelési-oktatási intézmény egy program keretében több tevékenységet is megszervezhet, sőt az a jó, ha minél gazdagabb kínálatot tud nyújtani diákjainak.
  • A diáknak is kell dokumentálnia a tevékenységeit?
    Igen. A tanuló  köteles „közösségi szolgálai napló”-t vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, amit a felügyelettel megbízott személy aláír.
  • Jár-e valamilyen kedvezmény vagy juttatás az iskolai közösségi szolgálatot megszervező pedagógusnak?
    A megbízott pedagógus munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása. Ugyanakkor célszerű az iskola vezetőjének a feladat hatékony elvégzése érdekében minden más feladattól mentesítenie a pedagógust az óratartási vagy egyéb alapfeladatához számító kötelezettségeket nem számítva. Ez jelenthet órakedvezményt, a délutáni feladatoktól való mentességet. Amennyiben sikerül az intézménynek szponzorokat szerezni a közösségi szolgálat végzéséhez, jelenthet közvetlen többletkifizetést is, de erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az iskolát.
  • A közösségi szolgálat tevékenységi körébe tartozhat-e adománygyűjtés?
    Minden tekintetben tiltott pénzadományok diákok által történő gyűjtése közösségi szolgálat címén. Természetbeni adomány csak akkor gyűjthető, ha a rászorulónak adja át az adományt a diák közvetlenül.