Olvasási idő: 
7 perc

Látnivalók Arany János városaiban

Járjuk be Arany János városait! Ezúttal csak a legfontosabbakat. Rövid tematikus túránkon az erdélyi Nagyszalontát, a cívisvárost, Debrecent és a homokháti Nagykőröst érintjük. Néhány Arany-emlékhely mellett érdekes és hasznos, ugyanakkor kellően izgalmas látnivalót is ajánlunk magukon a településeken vagy közvetlen környezetükben. Jó utat kívánunk a tanároknak és a diákoknak egyaránt!

Nagyszalonta

Az erdélyi (pontosabban partiumi), magyar többségű Nagyszalonta (ma Salonta, Románia) méltán a híres emberek városa. Arany mellett itt született a legendává nemesedett Toldi Miklós, az író Zilahy Lajos s a jeles csillagász, Kulin György.

A város fő látképi eleme a 17. századi Csonkatorony, valamint a család eredeti lakóházainak helyén álló Arany-porta mellett érdemes felkeresni az impozáns Arany Palotát, melyet 1912-ben azért emeltetett az Arany János Emlékegyesület, hogy az itt kialakított bérlakások bevételéből fedezze a múzeum fenntartási költségeit. Napjainkban megújult szépsége mellett a benne működő könyvtár és kulturális tér (műhelygaléria, kiállítóterem) érdemel figyelmet.

A református templom melletti Szoborpark Arany egész alakos (ülő) szobrát rejti. Kiss István szobrászművész alkotása még a nyolcvanas évek elején készült, de mivel akkoriban nem volt mód nagyszalontai felállítására, Berettyóújfalu fogadta be. Jelenlegi helyére 1992-ben került, mint a Szoborpark első alkotása. Nyugalmát többek között Bocskai és Kossuth vigyázza…

Az Erzsébet parkban két, a millennium idején ültetett tölgyfa tövében emelték a város 400 esztendős évfordulójára a Hajdú-emlékművet. Ha belefér osztálykirándulások mindig véges, gyakorta szűkös időkeretébe, keressük fel ezt is.

A környéken érdemes folytatni a barangolást, s elsőként a közeli Cséffát felkeresni. A kistelepülésen közel 10 esztendeje alapították a Természeti Parkot, mely 5000 hektáron terül el, és megfelelő életteret biztosít több madárkolóniának, számos Európában vagy a világon védettnek nyilvánított madárfajnak.

Folytatva utunkat, Tenke fő látványossága a Természettudományi Múzeum. Az 1950-es években létesült tárlat Csák Kálmán magángyűjteményét emelte múzeumi rangra. A kiállítási anyag a Fekete-Körös vidékéről származik, mely hajdanán tengerfenék volt, s ma is igen gazdag lelőhelyet biztosít geológusoknak, biológusoknak egyaránt. A tárlat bemutatja a völgy élőhelyeit, kitömött állatait saját környezetükben elhelyezve. Számos, még ma is élő vagy már kihalt madárfaj látható itt, fészkével és tojásaival, ezenkívül ritka ásványok, kövületek, tengeri csigák, hiéna- és orrszarvúcsontok, egy barlangimedve-koponya, továbbá egy rekordméretű harcsa.

Vasmariska, Nagyszalonta első köztéri szobra (forrás: arany200.eu)

Arany János egész alakos szobra a Szoborparkban (forrás: arany200.eu)

Debrecen

Arany 1833-tól, majd rövid kitérő után, 1835-től tanult Debrecenben. Tehetségére tanárai is felfigyeltek, iskolái mellett pedig maga is tanítóskodott. Mindezek ellenére elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, tanulmányait nem fejezte be, s (akkoriban lenézett) vándorszínésznek állt. Az Arany-emlékhelyeken túl a kelet-magyarországi nagyvárosban, valamint környékén több turisztikai cél is ajánlható az ott kiránduló osztályoknak.

A Botanikus Kert szervezetileg a Debreceni Egyetem része. Története több mint 200 esztendőre nyúlik vissza. Célja azóta is többé-kevésbé változatlan: oktatás, kutatás és ismeretterjesztés. Napjaink kiránduló osztályai ennek eredményeképp több mint 5000 különféle fajt láthatnak benne. Népszerűsítő szerepe mellett a kert romantikus hangulatát szép kialakítása, „erdeje” és tavacskája adja.

A város állatkertje ugyancsak a Nagyerdőben található. 1958 óta várja látogatóit, alapítási dátumával ez volt Budapest után az első ilyen típusú vidéki intézmény az országban. Napjainkban 17 hektáron mutatja be 5 földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Tudományos ismeretterjesztő funkciója mellett fontos szerepe van a fajmegtartásban, az élővilág megőrzésében. Zoopedagógiai foglalkozásaival az osztálykirándulások alkalmával is élhetünk!

Autóbusszal érkezve hamar megközelíthető az Erdőspuszták a várostól keleti irányban elterülő vidéke. Négy települést – Bánk, Haláp, Nyírmártonfalva és Nyíracsád – is érintve (vagy választva közülük) egy (nem is) rövid szakaszon bekapcsolódhatunk az Országos Kéktúra útvonalába. Bánkon megtekinthetjük az erdőspusztai bemutatóházat, a változatos fajtaválasztékban pompázó arborétumot és tanösvényt. A Fancsikai-tavaknál játszótér és rönkvár várja a gyerekeket, a kilátóra felkapaszkodva pedig a táj teljessége tárul elénk. A debreceni Zsuzsi erdei vasút végállomása Hármashegyalja, ahol szintén kilátó és pihenőközpont várja a látogatókat. A Vekeri-tó az Erdőspuszták legnépszerűbb kirándulócélpontja, a friss levegőn tett séták mellett csónakázási lehetőséggel.

A debreceni Csokonai Színház (forrás: indafoto.hu/glanthor)

A Zsuzsi Erdei Vasút szerelvénye a debreceni végállomáson

Nagykőrös

Arany közel egy évtizeden át volt polgára az alföldi mezővárosnak. A forradalom utáni feszült helyzet kényszerítette egyfajta belső száműzetésre, s ennek eredményeképp tanított 1851-től 1860-ig Nagykőrös református gimnáziumában. A városban számos emlékhely idézi meg a jeles költő szellemiségét.

Ezek bejárása után a Cifrakert, Nagykőrös zöld városrésze kínál kellemes sétát az ideérkező diákcsoportok számára. Az elmúlt időszak fejlesztései révén a város egyik kiemelt turisztikai helyszíne lett a Csónakázó-tó. A nyugati oldalán levő szigetre híd vezet. Az infrastrukturális beruházások mellett jelentős számban telepítettek fákat, növényeket, díszcserjéket, melyek üdítően hatnak a látogatókra.

Nagykőrösön járva keressük fel a környezet és természetismereti órák kiváló „segédanyagát”, az úgynevezett pusztai tölgyeseket. Ez a természetmegőrzési terület földrajzilag a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pálfája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal és egy különleges faépülettel. A nagykőrösi református templom