Olvasási idő: 
14 perc

(Majdnem) mindent a szaktanácsadásról

Előző lapszámunkban a pedagógusoknak nyújtandó szakmai támogatásokkal kezdtünk foglalkozni, azon belül is a továbbképzésekkel. Ezt kívánjuk most folytatni a szaktanácsadás rendszerének, típusainak és tapasztalatainak megismertetésével.

Nagyobb látószöggel kezdve bemutattuk a minőségi pedagógiai munka feltételrendszerét: hogyan néz ki a pedagógus-előmeneteli rendszer (fokozatok, átlépési feltételek), kiket érint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), és milyenfajta szakmai támogatást kaphatnak a pedagógusok, az intézmények és az intézményvezetők. Minden szakmai támogatásról írtunk röviden, majd a továbbképzésekkel kapcsolatos újdonságokat ismertettük bővebben.

A megújuló szaktanácsadás viszont olyan szolgáltatási elemeket tartalmaz, és ezáltal olyan hathatós segítséget jelenthet mind a pedagógus, mind a nevelési-oktatási intézmény számára a mindennapokban, hogy szeretnénk részletesen bemutatni olvasóinknak. Szeretnénk, ha megismernék a működését, olvasnának az eddig tapasztalatokról, és Önök is élnének a felkínált lehetőséggel.


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A szakpolitika és az ágazati irányítás számára kiemelt feladat a pedagógusok minőségi munkájának és mesterségbeli tudásának folyamatos és változatos támogatása. Ezt bizonyítja többek között, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás és a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítését és működtetését az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai közé sorolja, míg a pedagógiai-szakmai szolgáltatások, azon belül a szaktanácsadás szabályozásával a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet foglalkozik. A jogszabály határozza meg a szaktanácsadás típusait, amelyeket a TÁMOP-3.1.5 projekt fejlesztői két nagy csoportra bontottak: az egyes pedagógust támogató tantárgygondozásra, illetve azokra a tematikus területekre, amelyek megvalósítása szervezeti szintű beavatkozást igényel.


A SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETEI

Tantárgygondozás

A tantárgygondozó szaktanácsadás az egyes pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének támogatásával járul hozzá a pedagógiai munka minőségének javításához. Alapja ugyanaz a nyolc pedagóguskompetencia, amely mentén a pedagógusok minősítése és szakmai ellenőrzése is megvalósul. A szaktanácsadói látogatás azonban nem mind a nyolc, csak a pedagógus számára legfontosabb két-három kompetenciával foglalkozik, és segít a pedagógusnak megtalálni a fejlődési lehetőségeket.

A tantárgygondozó szaktanácsadás legnagyobb újdonsága a személyközpontú tanácsadói szemlélet, amelynek során a szaktanácsadó feltétel nélküli elfogadást, figyelmet és pozitív visszajelzést ad a pedagógusnak, aki így biztonságban érezheti magát, fejlődik önismerete, és erősödik együttműködési készsége.

Az új típusú tantárgygondozó szaktanácsadás legfontosabb jellemzői:

  • a folyamatosság (a szaktanácsadó éveken keresztül van kapcsolatban egy pedagógussal)
  • a személyre szabottság (alkalmazkodás a pedagógus igényeihez)
  • az egyenrangúság (a szaktanácsadó a szakmáját gyakorló pedagógus).

A látogatás eredménye az a pedagógus szakmai fejlődési terv (PSZFT), amely a hosszú távú egyéni szakmai fejlesztési célok mellett az egy (esetleg néhány) évre szóló rövid távú szakmai célkitűzéseket, illetve a megvalósításukhoz rendelt tevékenységeket tartalmazza. A fejlődési terv elsősorban a pedagógus szakmai fejlődését segíti, erősíti munkájának tudatosságát, így az általa oktatott/nevelt gyermekek/tanulók és az intézmény fejlődéséhez is hozzájárul.

Szervezeti szaktanácsadás

A jogszabály (48/2012. EMMI rendelet) a tantárgygondozás mellett hat szaktanácsadói területet különböztet meg:

  • nemzetiségi nevelés
  • pedagógiai mérés-értékelés
  • kiemelt figyelmet igénylő gyermek/tanuló támogatása
  • konfliktuskezelés
  • intézményfejlesztés
  • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének/oktatásának támogatása.

E szaktanácsadói tevékenységek közös sajátossága, hogy nem az egyes pedagógus, hanem a szervezet működésének támogatásával járulnak hozzá a pedagógiai minőség javításához. E területeken a szaktanácsadói támogatást az intézmény szintjén érdemes megtervezni, és az adott fejlesztés összes érintettjével összehangoltan elindítani és működtetni. Az intézményi kontextus figyelembevétele a fejlesztés eredményességének feltétele, hiszen az egyes pedagógus munkája szervesen beágyazódik az intézményi folyamatokba, a szervezeti szintű szaktanácsadás területei pedig az intézményfejlesztés folyamatába.


A SZAKTANÁCSADÁS MEGÚJÍTÁSA MINT A PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

Pedagógusképzés és szaktanácsadás

Az Oktatási Hivatal (OH) vezetésével, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésében megvalósuló TÁMOP-3.1.5/12-2012-001 kiemelt projekt a pedagógusok előmeneteli rendszerének kiépítésével, a szaktanácsadás és a pedagógus-továbbképzési rendszer megújításával foglalkozik. A „Pedagógusképzés támogatása” elnevezésű projekt a pályán lévő, gyakorló pedagógusokat támogatja, akik a pedagógusképzés új értelmezése szerint a szakmatanulás harmadik szakaszában vannak. Eszerint a pedagógussá válás folyamata a közoktatásban eltöltött évek alatt megtapasztalt szerepmintákkal kezdődik. Erre épül a felsőoktatásban elvégzett tanulmányok során megszerzett szakmai tudás, amelyet többéves gyakorlat és az ahhoz kötődő folyamatos tapasztalati tanulás tesz teljessé.

A pedagógussá válás folyamatában jelentős állomás az első munkahely. A pályakezdő pedagógus (gyakornok) itt tanulja meg a napi gyakorlatban alkalmazni a pedagógusképző intézményben tanultakat. Hogy a tanári magyarázat mellett milyen fontos szerepe van a tanórák szervezésének, az IKT-eszközök alkalmazásának, hogy milyen módon kell beszélni a szülőkkel a fogadóórán vagy a szülői értekezleten, és hogy milyen fontos az adminisztráció. A pályakezdő pedagógusnak az intézménybe való beilleszkedését segíti az intézmény szakmai közössége (a kollégák, a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető) és a gyakornokot támogató mentor. Az egész pályáján át tartó folyamatos szakmai fejlődéséért minden pedagógus maga felel, de a megvalósítást bizonyos kötelezettségek (pl. előmeneteli rendszer, tanfelügyelet) és támogatások (például a szaktanácsadás és a pedagógus-továbbképzés) segítik.

A szaktanácsadás rendszere

Az OFI-ban a szaktanácsadással foglalkozó fejlesztés egyik eredménye a szaktanácsadás rendszerszintű modellje (1. ábra), amely szerint a szaktanácsadás legfontosabb feladata a pedagógiai munka egyre magasabb minőségéhez történő hozzájárulás. Mivel a pedagógiai munka minősége jelentős mértékben a pedagógusokon múlik, a rendszer központi eleme a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása (tantárgygondozó szaktanácsadás). A pedagógiai folyamatok azonban minden esetben intézményi kontextusban valósulnak meg, ezért mind a tantárgygondozás, mind a többi szaktanácsadási terület megvalósításában fontos az intézmény. A „többi” szaktanácsadási területet ezért nevezzük szervezeti szaktanácsadásnak.



1. ábra: A szaktanácsadás rendszere


A tantárgygondozó szaktanácsadás hangsúlyos eleme a tanóra-, illetve foglalkozáslátogatás és a szakmai fejlődés egyénre szabott tervezésének, illetve a pedagógus szakmai céljai megvalósításának a támogatása. Személyességét a szaktanácsadó és a pedagógus közvetlen, tanóra-, illetve foglalkozáslátogatásra épülő együttműködése keretében több elem is biztosítja. A pedagógus megválaszthatja azt az egy-két szakmai kompetenciaterületet, amellyel a szaktanácsadói látogatás során foglalkozni kíván. A jogszabályban rögzített nyolc pedagóguskompetencia (2. ábra) szakmai tartalmai megismerhetőek egyrészt a tanfelügyelet és a minősítő eljárás során alkalmazott standardokból, másrészt a projekt keretében az életpálya különböző szintjeire és több munkakörre kidolgozott pedagógiai szintleírásokból (www.ofi.hu/tamop315/kozremukodo-ok/pedagogiai-szintleirasok/altalanos-be...).
A látogatás fókuszába kerülő szakmai kompetencia kiválasztását egy önértékelő kérdőív segíti. A pedagógus a szaktanácsadóval közösen határozza meg az óramegfigyelés szempontjait, majd a látogatás végére közösen készítik el a pedagógus szakmai fejlődési tervét (PSZFT). Így a szaktanácsadás nemcsak a pedagógus szakmai kompetenciáinak fejlődéséhez járul hozzá, de segíti a minősítésre, illetve a tanfelügyeleti látogatásra történő felkészülést és a pedagógus-életpályán való előmenetelt is.



2. ábra: A pedagógusok szakmai kompetenciái


Mivel a pedagógus munkája erősen beágyazódik abba a szervezetbe, ahol dolgozik, a tantárgygondozó szaktanácsadóknak a pedagógusok személyes fejlődését az intézményi környezethez illeszkedve, az intézmény jellegzetességeivel összhangban kell megvalósítaniuk. Ezért a szaktanácsadó nemcsak a pedagógussal, hanem az intézményvezetővel is találkozik, és a látogatást megelőzően megismeri az intézményt és a tanulócsoportokat, akikkel a pedagógus dolgozik.

A projekt egyik fontos eredménye annak felismerése, hogy a vezetői megbízatással dolgozó pedagógusoknak elsősorban nem a pedagógusi, hanem a vezetői szakmaprofil megvalósításával kapcsolatban vannak feladataik. Ezért jelenik meg a projektben az intézményvezetőt támogató szaktanácsadás mint hiányterület. A javaslat szerint a vezetői megbízatás ideje alatt a személyes szakmai támogatás alapja nem a nyolc pedagógus-, hanem az öt vezetői kompetenciaterület.

Ahogy a 3. ábrán látható, a tantárgygondozó szaktanácsadó elsősorban az egyes pedagógusokkal foglalkozik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, a konfliktuskezelési, a pedagógiai mérés-értékelési szakterületeken működő szaktanácsadók jellegzetes beavatkozási szintje a pedagógusok valamely csoportja és az intézmény. Az intézményfejlesztési szaktanácsadás pedig – mintegy keretbe foglalva a többi szaktanácsadást – elsődlegesen intézményi szinten nyújt segítséget a szervezeti tanuláshoz, az eredményesebb működéséhez. A projekt keretében a szervezeti szintű szaktanácsadók szakterület-független képzésen vehettek részt, amely a szervezeti szintű megközelítésre és az együttműködésre irányult. A pilotlátogatások során gyakori volt, hogy egy intézménybe több szervezeti szaktanácsadó együtt látogatott el, hiszen az intézmények által jelzett problémák általában komplex megközelítést igényelnek.

Minden típusú szaktanácsadónak feladata az intézmények közötti kapcsolatok, a hálózati tanulás támogatása, valamint a szakmai irányítás, illetve a szakpolitika és a pedagógiai folyamatok megvalósítói közötti információáramlás biztosítása.

3. ábra: A szaktanácsadás az oktatás rendszerében
(Megjegyzés: A HHH szaktanácsadással a Türr István Képző és Kutató Intézet foglalkozik)

A szaktanácsadói rendszer országos működtetése

A szaktanácsadók olyan mesterpedagógusok, akik munkaidejük egy részében – jogszabályban meghatározott módon és keretek között – szaktanácsadói feladatokat látnak el. A szaktanácsadás működtetése és irányítása kétszintű hierarchikus rendszerben történik. A hierarchia csúcsán a szakmai irányítást gyakorló miniszter áll, hozzá kapcsolódik az OH pedagógiai-szakmai szolgáltatások Koordinációs Főosztálya és a tizenöt pedagógiai oktatási központ, illetve a nem állami fenntartású pedagógiai intézetek, amelyek a szaktanácsadókat foglalkoztatják.

A TÁMOP-3.1.5 kiemelt projektben a szaktanácsadás szakmai irányítását – 2015. március 31-ig az OFI Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központjával együttműködve – országos vezető szaktanácsadók alkalmazásával valósult meg. Rajtuk keresztül juthatott a nemzetközi és hazai tapasztalatokon, kutatási, fejlesztési eredményeken alapuló tudás a rendszerbe. Az országos vezető szaktanácsadók az adott szakterület elismert, idegen nyelveket is beszélő képviselői, akiknek nemzetközi kitekintésük, tapasztalatuk, kutatói és fejlesztői múltjuk van. Saját szakterületük alapos ismeretén túl rendszerszintű ismeretekkel rendelkeznek. Ismerik a hazai közoktatás főbb problémáit, kihívásait és a hasonló helyzetekre adott nemzetközi válaszokat, más országok közoktatási rendszerének különféle gyakorlatait. Feladatuk a szaktanácsadók szakmai munkájának irányítása, ami magába foglalja kiválasztásuk szempontrendszerének meghatározását, képzésüket, minősítésüket és a szaktanácsadók által közvetítendő szakmai tartalom meghatározását.

A szakmai szolgáltatás koordinálásában – 2015. március 31-ig a pedagógiai intézetekben, később a pedagógiai oktatási központok egy részében alkalmazott – területi vezető szaktanácsadók vettek részt. Feladatuk volt a kapcsolattartás a terület köznevelési intézményeivel, a területükhöz tartozó szaktanácsadói munkacsoport munkájának szervezése, tervezése, kapcsolattartás a terület országos vezető szaktanácsadójával.

A vezető szaktanácsadók fontos feladata annak megvalósítása, hogy a szaktanácsadói rendszer működtetésének hierarchikus felépítéséből adódó irányítási struktúra kiegészüljön egy széles, horizontális szakmai kapcsolati hálóval. Ennek működését az oktatásirányítás szereplői úgy tudják elősegíteni, hogy 1. támogatják az érintettek közötti szakmai kapcsolatok kialakulásához szükséges infrastrukturális és szakmai csatornák kiépítését; 2. aktív személyes részvétellel segítik a hálózati tanulást.


A SZAKTANÁCSADÁS KÍNÁLATA

Tantárgygondozó szaktanácsadás

3584 felkészített tantárgygondozó szaktanácsadó a köznevelési rendszer teljes vertikumában, minden szakterületen készen áll a pedagógusok személyes támogatására. Ezen túl bizonyos kiemelt oktatáspolitikai témákban is felkészültek a pedagógusok támogatására, illetve a tankönyvhasználat támogatására.


Szervezeti szaktanácsadás

A projekt keretében 341 tematikus szaktanácsadó kapott felkészítést a következő feladatok ellátására.