Olvasási idő: 
10 perc
Author

Matematikai tehetséggondozás: egy műhelyben a legjobbak

Akkreditált kiváló tehetségpont címet kapott nemrégiben az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola, amelyet a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara működtet. Piglerné dr. Lakner Rozália dékán nyilatkozott lapunknak a tehetséggondozó program elmúlt tizenkét évéről. Többek közt arról, hogy az iskola első diákjai közül ketten már a kar oktatói.

Miért fontos, hogy az egyetem ilyen formában is kinyújtsa karját a középiskolások felé?

Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolát 2001-ben azért alapították, hogy a matematikában tehetséges középiskolás diákok tehetségének kibontakoztatását elősegítse, hiszen nagyon fontos a műszaki és a természettudományos pályákon az utánpótlás biztosítása. A tehetséggondozó programba bekerülő fiatalok a saját iskoláikban általában már kiemelkedő eredményeket értek el matematikából. A versenyszellemet azzal fokozzuk, hogy egy közösségben találkozhatnak és dolgozhatnak a legjobbak. Így még jobb eredményeket tudnak kihozni magukból.

Érdeklődnek az Erdős Pál iskola iránt a matematikából jó középiskolások? Honnan érkezik sok jelentkező?

Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés. Tavaly több mint kétszáznyolcvan diák vett részt a foglalkozásokon. Ez egy országos hatáskörű program, sőt, még a határon túlról is jelentkeznek diákok, például Kassáról, Érsekújvárról, Beregszászról, Zentáról. Az egyre bővülő létszám miatt 2006 óta már két központtal működik az iskola, Veszprémben és Szolnokon. Az ország minden területéről nagy az érdeklődés. A tehetséggondozó iskolába jelentkezés feltétele, hogy kiemelkedő matematikai versenyeredményei legyenek a tanulónak és az iskolája javasolja őt a tehetséggondozó programra.

A motiváltság mellett határozott elképzeléssel is rendelkeznek a jelentkezők arról, milyen pályát akarnak választani?

Sokan, mivel a matematika területén szép eredményeket érnek el, ez inspirálja őket, hogy még jobbak legyenek. A hazai és nemzetközi matematika versenyek helyezettjeinek nagy része ebből a közösségből kerül ki.

Az oktatókat e feladathoz hogyan választják?

A tehetséggondozó iskola oktatói nagy tapasztalattal rendelkező kiváló középiskolai tanárok, akik kiemelkedő eredményeket értek el a tehetséggondozás területén, számos szakmai díjjal rendelkeznek. Az évek alatt kialakult egy csaknem állandó csapat.

Az oktatógárda nagyjából állandó. A tananyag változik?

A tananyag tartalmát minden évben felülvizsgálják, megújítják, érdeklődésre számot tartó feladatokat keresnek. A diákok speciális matematikafoglalkozásokon vesznek részt a tehetséggondozó iskola öt hétvégéjén péntek délutántól vasárnap délig, emellett különböző érdekes tudományos előadásokon is hasznos ismereteket szereznek. Nagynevű tudósokat hívunk meg ezek megtartására, így a diákok betekintést nyernek a matematika és a kapcsolódó tudományterületek elméletébe és gyakorlati alkalmazásába is.

Nyomon követik a tehetséggondozásba került fiatalok pályáját?

Igen, hiszen szinte valamennyi fiatal a felsőoktatásban tanul tovább, ahol tanulmányaik mellett tudományos diákköri konferenciákon, szakmai versenyeken vesznek részt. Például az első évfolyamból a karunkra jelentkezők közül többen PhD képzésen is részt vettek, s ketten már egyetemünk oktatói. Természetesen nem csak azokat a diákokat figyeljük, akik karunkra jelentkeznek. Például két volt Erdős iskolás diák tavaly negyedik helyezést ért el az Egyesült Államokban egy nemzetközi tudományos és innovációs versenyen. Büszkék vagyunk rájuk is. Érdekes hír, hogy nemrég két, még jelenleg is a tehetséggondozó programunkban részt vevő diák – akik a foglalkozásainkon találkoztak, egyikük hódmezővásárhelyi, másikuk kisvárdai –, olyan közös szakmai munkát készített, amely az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen második díjat érdemelt.

A magyar matematikusoknak régóta jó híre van. Elegen érdeklődnek e tantárgy iránt manapság?

A felsőoktatásban a műszaki és a természettudományos képzések iránt nincs akkora érdeklődés, amekkora igényt támaszt az ipar és a gazdaság. A mérnökutánpótlást biztosító képzéseket kevesebben választják, talán a nehézségük miatt, pedig fontos lenne a jövő nemzedéke szempontjából. Emiatt is működtetjük ezt a tehetséggondozó iskolát, hogy a fiatalok figyelmét felhívjuk e pályák fontosságára, érdekességére.

A matematikai gondolkodás hasznát a manapság egyre inkább digitalizálódó világban kell még hangsúlyozni?

A matematika alaptudomány, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sok szakterület megértéséhez és műveléséhez elengedhetetlen, főleg a műszaki és a természettudományokban. Matematika nélkül nincs mérnöki gondolkodásmód, és szinte nincs olyan terület, ahol ne használnánk. Gyakran hangsúlyozzák a zene és a matematika kapcsolatát is.

Mindennek a magját már kiskorban el kellene vetni? Például a sakk szerepét is egyre többször megemlítik a tehetséggondozásban, s ön is korosztályos sakkbajnok volt.

Ezt a nézetet, a sakk fontosságát feltétlenül támogatom, hiszen tudom, nekem mennyi pluszt adott. Logikus gondolkodásmódot, rendszerszintű szemléletet, amelyet a matematikában és a gyakorlati életben is jól lehet használni.

 

100 éve született Erdős Pál professzor
Erdős Pál 1913. március 26-án született Budapesten. Négyéves korában négyjegyű számokat szorzott, és felfedezte a negatív számokat. A Pázmány Péter Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között ingázva folytatta tanulmányait. Még nem volt tizennyolc, amikor megoldott egy gráfelméleti problémát. Doktorálásának témája a számelmélet, a prímszámok számtani sorokban való eloszlása volt. 1934-ben Manchesterbe ment, 1938-tól nem volt állandó lakhelye. „Az utazgató Erdős az Internet kapcsolatépítő szerepét játszotta a matematika világában annak feltalálása előtt.” – írta róla Bruce Schechter. Négy kontinens nyolc akadémiájának tagja, tizenöt egyetemének díszdoktora volt. A nemzetközi matematikai élet nagyjai voltak társszerzői. Számelmélet, geometria, interpolációelmélet, polinomok, kombinatorika, sorelmélet, gráfelmélet, valószínűség-számítás, csoportelmélet – olyan fejezetei a matematikának, amelyekben dolgozatai azóta is inspirálják a matematikusokat.
Erdőst Mozarthoz hasonlították és budapesti varázslóként, a problémamegoldók hercegeként is emlegették. Problémák és eredmények ezreit fogalmazta meg vagy közvetítette leveleiben, átjárva ezzel országok és kontinensek közötti földrajzi és politikai határokat, együtt-matematizálásra késztetve barátait, kollégáit. Ő volt az első magyar matematikus, aki megkapta a matematikai Nobel-díjnak tekinthető Wolf-díjat. Rendkívül színes, közvetlen, jó szándékú és jó humorú egyéniség volt, akinek mondásai, szokásai anekdotákat szültek. Maga is díjakat alapított matematikusoknak, külön összegeket ajánlott fel egy-egy probléma megoldásáért. 1996. szeptember 20-án szívrohamban hunyt el. Matematikusok szívesen büszkélkednek Erdőshöz fűződő kapcsolatukkal, amikor „Erdős-számukat” említik. Annak 1 az Erdős-száma, akinek van közös közleménye Erdőssel. Erdős-száma annak 2, akinek olyannal van közös publikációja, akinek Erdőssel van közös. Napjainkban mintegy négyezer-ötszáz matematikusnak 2 az Erdős-száma.
Erdős Pál születésének századik évfordulója alkalmából ötvenhárom országból érkező, csaknem hétszáz résztvevővel nemzetközi matematikai konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvény a Fields-érmes, Wolf- és Abel-díjas matematikusok, jeles tudósok körében állított méltó emléket a matematika számos ágát gazdagító világhírű tudósnak. Az Erdős Centeniál megmozgatta a nemzetközi matematikusközösséget. A meghívott előadók között világhírességek szerepeltek. A konferencia fő témái azok a területek voltak, amelyekhez a legjelentősebb Erdős Pál hozzájárulása: a kombinatorika, a számelmélet, a számításelmélet, az analízis és a valószínűség-számítás.

Sokszínű matematikai programok. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara Veszprémben nyáron tehetséggondozó tábort szervezett. A résztvevők közül hatan kezdték meg szeptemberben tanulmányaikat a karon, nyolcan a kar által működtetett matematikai tehetséggondozó iskola diákjai. A táborban szakmai előadásokat hallgathattak és érdekes feladatokat oldhattak meg a 3D grafika és a játékfejlesztés területéről, megismerkedhettek az algoritmus-elmélettel és a Turing-gépekkel, a szenzorok lokalizációjával és a GPS működésével. Bepillantást nyerhettek a zene és az informatika kapcsolatába is. A szakmai programot csapatverseny színesítette.

A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara rendezte meg nemrégiben a Közép-európai Matematika Olimpiát. Az Erdős iskola több mint egy évtizedes sikeres működtetése miatt nyerte el a házigazda szerepét, így először került hazánkba, Veszprémbe a rendezési jog. A tíz ország versenyén hatvan középiskolás vett részt. Idén az egyéni versenyben három aranyérmet adtak ki, azt mind magyar diák kapta. A tizenhárom ezüstérem közül kettő lett magyaré egyéniben, csapatversenyben a hazaiak másodikak lettek. Ebben az évben a kar rendezte a Hajós György Matematika Versenyt is az egyetemi hallgatók számára.

Kiváló tanárok a tehetségekért. Augusztusban a Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen adta át a Bonis Bona kitüntetéseket Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár 437 pedagógusnak. A díjat olyan tanárok kapták, akik legalább öt éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak és jelentős sikereket értek el a tehetséggondozásban, tanítványaik versenyfelkészítésében. Rangos elismerésben részesültek a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara által működtetett Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola tanárai közül heten. „Kiváló versenyfelkészítő” kategóriában dr. Pintér Ferenc, az Erdős Pál iskola igazgatója, aki tizenkét éve áll a tehetséggondozó program élén. Ábrahám Gábor József, Bíró Bálint, Katz Sándor, Róka Sándor „kiváló versenyfelkészítő”, Erdős Gábor, Kiss Sándor „kiváló tehetségsegítő” kategóriában kapott díjat. Elhivatottságuk példaként állítható tanártársaik elé. Bonis bona discere, vagyis jótól jót tanulni – a latin közmondásról kapta nevét a díj, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma alapított.