Mire figyeljünk a szóbeli felvételin?

A középiskolákban most zajlanak a szóbeli felvételi vizsgák. Ezekre azonban nem csak a tanulók, de a tanárok is alaposan készülnek, hiszen rendkívül sok múlik az ő szerepükön: nem kevesebb, mint a megfelelő diákok kiválasztása. Porogi Andrástól, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatójától azt kérdeztük, hogyan zajlik náluk a szóbeli felvételi.

– Hogyan egészíti ki egymást az írásbeli és a szóbeli vizsga?

– Ahogy a legtöbb középiskola, úgy a Toldy is figyelembe veszi a felvételinél az általános iskolai eredményeket. Két különböző általános iskola által adott „jeles” között ugyan nagy tudásbeli különbség lehet, az azonban mégis kiderül, hogy a tanuló hogyan felelt meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Egy jó bizonyítványból látszik, hogy a gyerek az adott iskolában a lehető legjobban teljesített.

Az írásbeli vizsga bizonyos készségeket, kompetenciákat vizsgál: a magyaron keresztül a szövegértést, szövegalkotást, szókincset, a matematikán keresztül a logikus gondolkodás képességét mérhetjük fel. Az alkalmasság következő szegmense, hogy a tanulónak milyen tudást sikerült elsajátítania – erre ad választ a szóbeli meghallgatás. Nálunk igen nagy, 6-7-szeres a túljelentkezés, ezért nem tudunk mindenkit meghallgatni, az írásbelizőknek csak mintegy harmada jut el a személyes beszélgetésig.

A szóbelin a diákok négy terület közül választhatnak tudásuknak, érdeklődésüknek megfelelően. Ezek a matematika, a magyar, a történelem és a természettudományok. A tájékoztatóban meghatározzuk a szóbelin előforduló témaköröket, így a diákok azokra fel tudnak készülni. Erre azért van szükség, mert közel 70 általános iskolából jelentkeznek hozzánk a tanulók, s mivel szinte minden iskolában máshol tartanak a tananyagban, így arra sajnos nem lehetünk tekintettel, hogy ki mit tanult már vagy mit nem tanult még. Tehát a megadott témakörökre, például az Árpád-korra, a tanulónak bizony fel kell készülnie még akkor is, ha az ő iskolájában esetleg még nem tanultak róla.

– Hogyan zajlik a szóbeli felvételi vizsga a Toldy Gimnáziumban?

– A gyerekek egy bizottság előtt adnak számot a tudásukról. A kollégák igyekeznek pontozással, objektív mérőszámokkal megállapítani a diák tudásszintjét. Az értékelésnél figyelembe veszik, hogy a diák a témáról beszél-e, logikus-e a kifejtése, milyen a nyelvhelyessége, rendelkezik-e a megfelelő ismeretekkel, hogyan adja elő az adott témát. Minden diáknak 15 perc felkészülési idő áll a rendelkezésére. A szigorú értelemben vett vizsga mellett elbeszélgetünk vele, ennek során többek között arra vagyunk kíváncsiak, mennyire motivált, mik a kedvelt szabadidős tevékenységei, mi az érdeklődési köre, hogyan viszonyul általában az iskolai munkához, közösséghez, miért a mi gimnáziumunkat választotta.

– Vannak-e speciális szempontok, amelyekre oda kell figyelniük a felvételiztető tanároknak?

– Tizenkét éves gyerekeknél például nagy különbségek mutatkozhatnak az érettségben, mentális és fizikai értelemben egyaránt. Nagyon fontos, hogy erre odafigyeljünk, és ennek megfelelően beszélgessünk velük és hozzuk meg a végső döntést a felvételről. A kollégák arra is ügyelnek, hogy a felvételi ne legyen szorongással, stresszel teli, ezért oldott légkörben, kedvesen, mosolyogva beszélgetnek a gyerekekkel. Többször kaptunk már olyan visszajelzést elutasított gyermekek szüleitől, hogy a tanárok kedvességét a sikeres felvételi ígéretének vélték. Szomorú, ha az iskolákban a rossz teljesítményt minden esetben negatívan, szigorúan kommunikálják a gyerekekkel.

– A szóbelit sokan támadják azért, hogy túl nagy megpróbáltatás elé állítja a diákokat. Egyetért ezzel?

– Minden gyerek más: van, aki szóban, van, aki írásban teljesít jobban. Ezen az alapon az írásbeli létjogosultságát is meg lehetne kérdőjelezni. Ráadásul sok szülő éppen arról számol be, hogy a gyereke szóban sokkal jobban ki tudja fejezni magát, mint írásban. Sokat segíthet az is, hogy a tanulók általában több helyre felvételiznek, ezért hozzá is szoknak időközben a vizsgaszituációhoz. Fontosnak tartom mindazonáltal, hogy a szülők ne tegyenek túl nagy terhet a gyerek vállára, hiszen nem az élete múlik a felvételin. Ezt a tájékoztatón is rendre kiemelem. Magam is sajnálom a felvételin izguló gyerekeket, ám jelenleg nincs más módunk a felvételizők kiválasztására. Egy rendszeres és objektív általános iskolai tudásmérés nyilván felválthatná a jelenlegi rendszert és kiküszöbölhetné a felvételit kísérő stresszt. A mi tapasztalataink szerint azonban a felvételi eljárás eredményeként sikerül jó döntéseket hoznunk, a felvett tanulók a későbbiekben valóban helytállnak és jól teljesítenek.