Olvasási idő: 
7 perc
Author
Photographer

MSMS a Bayertől

Új „pirula” négy betűben a tudományok megkedveléséhez és megértéséhez

Idén novembertől a Bayer cég jól ismert brandjei mellé egy harmadik név is pozicionálja magát a hazai köztudatban: MSMS, azaz Making Science Make Sense. Ezt a világszerte népszerű oktatási programot most Magyarországon is elindítja a Bayer Hungária Kft., aminek támogató partnere az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), védnöke a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK), helyszíne a Csodák Palotája (CSOPA) lett, további közreműködői pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumának önkéntes hallgatói. Mivel hivatalosan nincs magyar fordítása a programnak, ezért a Bayer cég hazai vezetőinél: Dr. Gerhard Waltl ügyvezető igazgatónál és Alföldi Mária kommunikációs vezetőnél jártunk, hogy megértsük ennek a négy betűnek az üzenetét.

– Most örülnék igazán, ha újra iskolapadban ülhetnék, és lenne egy agilis kémiatanárom, aki megszeretteti velem a tárgyat.

Alföldi Mária: – Ha igazán agilis, akkor már ismeri a honlapunkat kívül-belül (www.msms.hu), sőt idejében jelentkezett a programunkra. Ha pedig igazán gyors volt, az osztálya már időpontot is kapott az egyik MSMS TUDÁSPONT interaktív tanórájára, mely programsorozat 2014 novemberében startolt. De itt jóval többről van szó, mint csak a kémiáról.

– A honlapjuk rendkívül jól felépített, és ennek köszönhetően áttekinthető. Az első üzenet, ami megjelenik: MSMS TUDÁSPONT. Az MSMS fogalmát most tárgyaljuk, de mi a TUDÁSPONT?

Alföldi Mária: – A Tudáspont a programunknak fizikai helyszíne, amelyet a Csodák Palotájában alakítottunk ki. Itt egyrészt az Öveges-teremben rendezzük meg azt a 15 alkalmas programsorozatot (workshop-sorozatot), melynek keretében a BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumának önkéntes hallgatói tartanak előadásokat a programra jelentkező 10-16 éves diákoknak. Másrészt a Csodák Palotájában helyeztünk el egy folyamatosan működő érintőképernyős oktatófalat videoinstallációval, melyet minden látogató használhat. Terveink szerint egy év alatt mintegy 200 ezer gyermek tekintheti meg, próbálhatja ki az interaktív installációkat, és mintegy 500-an vehetnek részt a workshopokon.

– Tehát ugyanabból a generációból érkezik a hallgatóság és az előadók?

Alföldi Mária: – Majdnem. S mivel az előadók 20 év körüliek, ezért hiteles példaképül is szolgálhatnak arra, hogy érdemes természettudományokkal foglalkozni.

– A természettudomány tág fogalom. Szűkítsük le, mire is fókuszál az MSMS program!

Gerhard Waltl: – Az első évben a workshopok témája az emberi szervezet működésének megértése lesz a kémiai, biológiai, fizikai folyamatok megismerésével.

A workshopokkal azonban nem ér véget a program. A részt vevő diákok kezét nem engedjük el. Az interaktív foglalkozásokon való részvétel után pályázatírásra inspiráljuk őket az MTA TTK nyári kutatótáborába, hogy még élményszerűbb módon kerüljenek kapcsolatba a természettudományokkal, és akár válasszák továbbtanulásuk témájává is a megismert tárgyak bármelyikét.

Alföldi Mária: – Az MTA Természettudományi Kutatóközpontja évek óta szervez kutatótáborokat középiskolás diákok részére, akik folyamatban lévő kutatási projektekben vehetnek részt a központ munkatársainak irányításával, így közvetlen közelről tapasztalhatják meg a valódi kutatómunka nehézségeit és örömeit. A Bayer Hungária Kft. által felajánlott ösztöndíjjal 2015 nyarán további diákok vehetnek majd részt ennek a nyári kutatótábornak a programjában.

– Stratégiailag utánpótlás-nevelésben gondolkodnak a kutatás-fejlesztéseiről méltán híres anyacég, a BAYER számára?

Gerhard Waltl: – Így is fel lehet fogni, de nem erről van szó. Nekünk az a hivatásunk, hogy a természettudományokat egy jobb élet szolgálatába állítsuk. Tudásközpontú és kutatásalapú vállalatként küldetéstudatot érzünk a tudományok oktatásának fejlesztésében. MSMS programunk csupán egy a Bayer által globálisan támogatott 300 társadalmi felelősségvállalás projekt közül.

Alföldi Mária: – A természettudományos tantárgyak nagyon fontos ismereteket nyújtanak a felnőtt élethez, ezért is kulcsfontosságú a diákok érdeklődésének felkeltése. A most Magyarországon is elinduló program elsődleges célja a természettudományok megszerettetése olyan fiatalokkal, akik pályaválasztás előtt állnak. Ne feledjük, hogy milyen alacsony volt a jelentkezés az elmúlt években, például fizika szakra. Az MSMS Tudásközpont a pedagógusok munkáját is segíti azzal, hogy helyszínt és eszközöket biztosít az interaktív oktatásra.

– Nagyon lényegretörőek a bemutatott kísérletek. Milyen módszerrel állították össze a tematikát?

Alföldi Mária: – Az MSMS program előkészítő szakaszában természettudományos tantárgyakat oktató pedagógusok véleményét kértük ki kvalitatív kutatás keretében. Arra kerestük a választ, hogy melyek azok a módszerek, amelyek segítségével felkelthető és hosszabb távon is fenntartható a diákok érdeklődése a természettudományok iránt. A megkérdezésekből a következő szempontok lettek az irányadók: a tananyag legyen tanulható mennyiségűre szabva, szolgálja a gondolkodást, erősítse a kapcsolatot a tantárgyak között, jöjjenek el vendégelőadók, legyenek kiscsoportos foglalkozások, és nem utolsósorban – amire élő példa az MSMS –, hogy projektórák keretében a diákok végre ingergazdag környezetben legyenek.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a meghirdetett workshopokra rengeteg regisztráció érkezett, éppen ezért úgy döntöttünk, hogy lehetőségeinkhez mérten ‒ a nagy érdeklődésre való tekintettel ‒ 2015-ben újabb időpontokat hirdetünk majd meg az érdeklődő pedagógusok és osztályaik számára.

Ezen cikk megjelenésekor a 15 alkalmas programból öt már ebben az évben lezajlott. Tehát vannak diákok, akik már az MTA TTK nyári táborára készítik ezekben a pillanatokban a pályázataikat. És lehet, hogy egy sikeres tábor, és néhány egyetemi év után mindennapos feladatuk lesz a fizika, biológia, kémia tudományok gyakorlása egy jobb életért, ahogy a Bayer szlogenje is szól. Science For a Better Life.

A kutatásba bevont pedagógusok szerint:
• A biológia, a kémia és a természetismeret tantárgy oktatása egészen addig „hálás” feladat, amíg a téma és a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik a látványos szemléltetőeszközök alkalmazását, illetve a kísérletek elvégzését. Attól kezdve, hogy a tanulóknak elvont fogalmakat megfelelő szemléltetés nélkül kell megtanulniuk, lelkesedésük lanyhul.
• Kihívások a mindennapi munka során: a felhasználható limitált időkeret; a korlátozott anyagi és tárgyi lehetőségek; a gyermekek érdeklődésének aktív fenntartása.
• Reformjavaslatok: szemléltető oktatás; kiscsoportos gyakorlati órák; az iskola falain túlmutató érdekes projektfeladatok; vendégelőadók bevonása.