Photographer

Nevelés iskolakapun kívül

Az önkormányzatok szerepe a közösségi szolgálat megszervezésében

Az iskolák állami fenntartásba vétele után az önkormányzatok keresik a lehetőségeket, hogy miként tudnak kapcsolatban maradni korábbi oktatási intézményeikkel. Az iskolák mellett a lakosság támogatása is cél. Pölöskei Gábornét, a Fővárosi Önkormányzat Köznevelési és Ifjúsági Feladatokat Koordináló Főosztály vezetőjét arról kérdezzük, hogy milyen szerepet tölthetnek be az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében az önkormányzatok.

Budapesten jó pár iskola van, amelyek közül 68-at továbbra is a Fővárosi Önkormányzat működtet. A budapesti középiskolákba járó fiatalok száma jelentős. A Főváros saját cégein kívül számos civil szervezettel is kapcsolatban áll. Mi ezt a két pólust, tehát az iskolákat és a cégeket igyekszünk összekötni. Szerepünk sokrétű. Támogatjuk a tanárokat, hogy ne plusz feladatként éljék meg a közösségi szolgálatot. A diákoknak is igyekszünk segíteni a tevékenységek kiválasztásában. Emellett a Fővárosi Önkormányzat az új szerepkörben is szeretné támogatni az iskolákat, oly módon, hogy egyben a lakosságot is szolgálja. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a diákok iskolán kívüli tevékenységéhez járulunk hozzá, hiszen a nevelés nem csak az iskolakapun belül zajlik.

Milyen lehetőségek állnak a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére?

A Fővárosi Önkormányzatnak számos lehetősége van, hiszen vannak múzeumaink, színházaink, mozijaink, sportpályáink, és még sorolhatnám. Ennek a három ágazatnak, vagyis az oktatásnak, a kultúrának és a sportnak az összekötésével jött létre májusban az Iskolakapun kívüli programunk. Később ennek keretén belül is lehet majd közösségi szolgálatot végezni. Vagyis nemcsak közvetítők vagyunk, hanem magunkat is ajánljuk tevékenységi helyszínül. Folyamatos tárgyalásban vagyunk a különböző egységeinkkel. Kikérjük a véleményüket, hogy a diákok mely tevékenységükben tudnak segíteni. Egy idősek otthonából azt a visszajelzést kaptuk, hogy már az is nagyon jó, ha a fiatalok beszélgetnek a gondozottjaikkal.

Az Önkormányzat miként tud segíteni a közösségi szolgálat megszervezésében?

Nehézséget jelent, hogy sokak számára még mindig nem egyértelmű, hogy mit jelent a közösségi szolgálat. Az iskolák kicsit aggódnak, hogy mi az, amit elfogadnak majd annak, és mi az, amit nem. A problémára válaszul fejlesztettünk ki egy szoftvert, ami a tesztelés után október elején fog működésbe lépni. Célja, hogy segítse a közösségi szolgálatot vállaló diák és a fogadó intézet kapcsolatát.

Hogyan működik ez az informatikai fejlesztés?

Terveink szerint együttműködési megállapodásokat, szerződéseket fogunk kötni a befogadó cégekkel. Azt kérjük tőlük, hogy nevezzenek meg egy mentort, aki folyamatosan tartja majd a kapcsolatot a diákokkal, hogy minden tevékenységet biztonságban végezhessenek. A pontos megnevezés mellett azt is kérjük a befogadó szervezettől, hogy jelezze: van-e valamilyen speciális szükséglete a tevékenységnek. Ilyen lehet pl. a nyelvtudás. A legfontosabb, hogy rögzítve legyenek a különböző feltételek. Ha egy gyerek elmegy egy intézményhez, céghez, pontosan tudja, hogy mire jelentkezett. A szoftverben rögzíttetnénk egyrészt a cégeket, másrészt a tevékenységeket. A tevékenységlistát szeretnénk hitelesíttetni a minisztériummal. A diákok a honlapon minden információt megkapnának az adott tevékenységről, és akár rögtön ki is nyomtathatnák a jelentkezési lapot. Az iskolai mentor pedig egy kód segítségével veheti fel a kapcsolatot a fogadó intézettel, amivel elindul a párbeszéd a cég és az iskola között.

Mire lehet még használni a fejlesztést?

Ez az informatikai fejlesztés a közösségi szolgálat adminisztrálásában is segít, hiszen alkalmas arra, hogy folyamatosan rögzítse a teljesített órákat. Így könnyen követhető, hogy az előírt 50 óra a három év alatt hogyan alakult, illetve hogyan tervezhető a tanuló ideje az érettségiig hátralévő időszakban. Kinyomtatható, naplózható az egész tevékenység. Érdekessége, hogy tartalmaz egy értékelő lapot is. Ezen a fogadó intézmények értékelhetik egyebek mellett a gyerekek kommunikációs készségét. Ezt sehol nem kell majd felhasználni, de jó visszajelzés lehet a diákoknak.

Mi a tapasztalatuk: a diákok milyen tevékenységeket kedvelnek, milyen feladatot tudnak teljesíteni a fogadó szervezeteknél?

Ez nagyon vegyes. Az iskolák egy részének van már valamilyen kapcsolata szociális intézményekkel. Ami gyakrabban előfordul, és az iskolák is támogatták, az a diákönkormányzathoz kötődő tevékenység. Korrepetálás eddig nem volt jellemző, de ez is szóba jöhet. Bár most azon folyik a dilemma, hogy saját iskolában is lehet-e közösségi szolgálatot végezni.

Az Önkormányzat miben látja a közösségi szolgálat jelentőségét?

Fontos hangsúlyozni, hogy bár az önkormányzatoknak a jelenlegi helyzetben nincs olyan szoros kapcsolatuk az iskolákkal és a diákokkal, a fiatalok ott vannak a településen. De az önkormányzatok a közösségi szolgálaton keresztül kapcsolatban tudnak lenni velük, aminek köszönhetően a fiatalok talán később sem szakadnak el a településtől. Ez az önkormányzatok működésének egy lényeges momentuma.