Olvasási idő: 
9 perc

Nevelési-oktatási programok egész napos iskolák számára

Az egész napos iskola nem a félnapos iskola meghosszabbítása, ahol a tanulók egy részének biztosítanak különféle programokat, hanem egy újfajta nevelési intézmény, amelynek a szolgáltatásai nemcsak kibővülnek, hanem a nap teljes időtartamában komplex és integrált formákban állnak a tanulók rendelkezésére. Alapvetően tehát nem az intézményes nevelés mennyiségi kiterjesztése történik meg, hanem a nevelés újszerű minőségként jelenik meg. Az újszerűséget nem az intézményben, az ott dolgozó pedagógusok és egyéb szakemberek felügyelete alatt eltöltött hosszabb idő, hanem az általuk alkalmazott új módszerek és szervezeti keretek biztosítják.

Szöveg: Kovács Erika, Kőpatakiné Mészáros Mária, Lippai Edit, Mayer József, Néder Katalin, Pallag Andrea, Réti Mónika, Varga Attila, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

 

Az egész napos iskola kialakítása – vagy másképpen egy új munkarend bevezetése – nem automatikusan történik. Az intézmények „átállása” a hagyományos napközis vagy iskolaotthonos működésről nemcsak a szervezeti/szerkezeti keretek megváltoztatását igényli, hanem szemléletváltást is. A lehetőségek keresésénél fontos cél, hogy ne okozzon többletterhet sem a pedagógusnak, sem a szülőnek, sem a tanulónak. A program erre is ad alternatívákat, bemutatva a fő megoldási lehetőségeket.

Az egész napos iskolát kialakítani és működetni kívánó intézmények alapvetően két forgatókönyv közül választhatnak:

  • a többnyire délelőtt zajló tanítási órák rendjét szinte érintetlenül hagyva, a tanítási órákon kívüli időintervallumban tervezik meg azokat a programokat, amelyekre az egész napos iskola pedagógiai koncepciója lehetőséget biztosít
  • a nap egészére (8.00–16.00 óra) kiterjesztik a tanítási órákat, és az egyéb programokat a tanítási órák közötti idősávokban helyezik el.

A TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz 3. alprojekt a köznevelés területén komplex nevelési-oktatási programok kidolgozására, valamint jó gyakorlatok átvételével történő fejlesztésre vállalkozott elsősorban az egész napos iskolaszervezési formát választó iskolák számára. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az alábbi  nevelési-oktatási programokat fejlesztette ki az egész napos iskola bevezetésének támogatására.


Keretprogram az alsó és felső tagozat számára
Az alsó és felső tagozatra egy keretprogram készült, amely szakmai iránymutatást, mintákat ad az egész napos iskolák működéséhez, a tanórán kívüli tevékenységek megtervezéséhez és megvalósításához. Az egész napos iskola egyik célja az, hogy támogassa az alsó és felső tagozat közötti átmenetben a tanulók harmonikus beilleszkedését, és elősegítse az általános iskola felső tagozatán tanulók számára a felkészülést a középfokú továbbtanulásra. Ezen a területen kiemelt cél egyrészt a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, mivel az egész napos iskola működtetése alkalmas eszköz lehet a korai iskolaelhagyás megelőzésére, így a társadalmi felzárkóztatás segítésére, másrészt a tehetségfejlesztés, amelynek jelentős szerepe van az egyéni sikeresség/versenyképesség növelésében és az osztály, illetve iskolai közösség megerősítésében.
A felső tagozatban a tanórán kívüli időszakban tovább folytatódnak és új elemekkel bővülnek az alsó tagozatban megkezdett programok. Ez a vertikális megoldás alkalmas arra, hogy erősítse az alsó és felső tagozatban dolgozó pedagógusok együttműködését, az iskola és a szülők közötti kommunikáció fejlesztését, valamint azoknak a nem pedagógiai végzettségű szakembereknek (pl. védőnők, szociális munkások stb.) a szervezeti integrációját, akik azokon a területeken tevékenykednek, amelyek túlmutatnak a pedagóguskompetenciák hatókörén.


Természettudományos nevelés

A program keretében készülő moduláris tanulási egységek három tanítási óra időkeretet töltenek ki, és elsősorban tanítási órán kívüli tevékenységekhez tervezettek, de a hagyományos tanítási órákon is használhatók. Az általános iskola nyolc évfolyama számára nyolcvanhat modul készült el, amelyek közül nyolcvan a kerettantervvel összhangban két évfolyamonként kínál programokat, hat modul pedig vegyes csoport vagy egész intézmény számára készült. A program a tanulók bevonását, tapasztalatszerzését segítő aktív tanulási formákra épül, ahol kiemelt szerep jut a felfedeztető tanulás módszerének, mely a tanulók hétköznapjaiban jelen lévő problémák vizsgálatából indul ki. Ez a tanulási-tanítási forma a hazai természettudományos nevelés eddig kiaknázatlan kincsesbányája, mivel nemcsak a tehetséges tanulók természettudományos gondolkodásának és műveltségének megalapozására alkalmas, hanem az esélyteremtésben is hatékony lehet: sikerélményt és így motivációt ad azoknak a hátrányos helyzetű gyerekeknek is, akiket a passzív ismeretátadásra épülő módszerek nem képesek megszólítani.

 


Gyakorlati életre nevelés
A gyakorlati életre nevelés (practical studies) nevelési-oktatási programja világszinten is úttörő módon használja a kerettörténet (storyline) módszerét, és mind az alsó, mind a felső tagozat számára kínál a módszert használó modulokat. A kerettörténet módszere a projektmódszerhez hasonlít, de a drámapedagógiából is ismert szerepjátékos meseelemek és a játékosítás (gamification) szemlélete miatt közel áll az online játékok közegében szocializálódott generációhoz. A program a kerettörténetekbe ágyazott modulokon keresztül lehetőséget kínál a tárgyi tudás kihívást jelentő élethelyzetekben való alkalmazásának megtanulására. A programok által kínált modulok időkerete alsó tagozatban minimum 90, maximum 120 perc, felső tagozatban minimum 120, maximum 180 perc (beépítve egy étkezés, pl. uzsonna).

 

Komplex művészeti nevelés

A program sajátos feladata, hogy a komplexitást eszközként alkalmazva, a művészetek különböző területeihez kapcsolódó kreatív tevékenységek gyakorlásával segítse a világ megismerésére és megélésére alkalmas, nyitott, magával és másokkal harmóniára képes személyiség fejlesztését. A foglalkozások idejének és tartalmának tervezése, illetve szervezése modulrendszeren alapszik. A modulrendszer flexibilis, azaz minden komplex művészeti modul egy 3×45 perces önálló egység, azonban az adott iskola komplex művészeti foglalkozásainak heti óraszáma a helyi lehetőségek szerint alakítható, és tetszőleges bontásban módosítható. A program tantárgyi keretektől függetlenül a művészeti nevelés sajátos lehetőségein keresztül legfőképpen a művészetek önkifejezést, önismeretet, társas kultúrát, kreativitást, kommunikációt fejlesztő szerepét erősíti, amelyet sokrétű, játékos tevékenységek gyakorlásával ér el. Kiemelt célja a szociális kompetencia fejlesztése, amelyet tehát a megfelelő személyes és társas képességcsoportok fejlesztése támogat, továbbá a szükséges kognitív fejlesztés kísér.


Ökoiskolai nevelés
Az ökoiskolai nevelési-oktatási program célja a fenntarthatóság pedagógiájának elterjesztése. A program bevezetésére minden olyan köznevelési intézmény alkalmas, amely nyitott a környezeti nevelés, a fenntarhatóság pedagógiája iránt. Az Ökoiskola címmel rendelkező intézmények iskolafejlesztési céljai már eleve a fenntarthatóságra nevelés útján haladnak, így ezek az iskolák hamarabb vihetik sikerre a program bevezetését. A program során kidolgozott közel száz modul mind a délelőtti tanítási órákra, mind a délutáni foglalkozásokra ad tanítási, módszertani ötleteket az azt kipróbáló pedagógusok számára. A modulok témáit a fenntarthatóságra nevelés jól ismert témakörei alkotják, az egyes témák komplex megközelítése lehetőséget ad új tanítási-tanulási módszerek elsajátítására is. A modulokban az ökoiskolákban jól ismert témahetekhez, témanapokhoz, erdei iskolai programokhoz, zöld jeles napokhoz kapcsolt témákat is feldolgozták, így e modulokat olyan intézmények is hasznosíthatják, amelyek még csak az első, kezdeti lépéseket teszik meg a fenntarthatóság felé.
 


A pedagógiai jó gyakorlatok rendszerének szerepe az egész napos iskolai fejlesztésekben

A nevelési-oktatási programokban felhalmozódó jó gyakorlatok terjesztése érdekében folyik az iskolai munka pedagógiai jó gyakorlatok átvételével történő korszerűsítésének támogatása. Az alprojektben megvalósuló kutatás nemzetközi és hazai vizsgálatok eredményeire alapozva meghatározta a jó gyakorlatok szempontrendszerét, ajánlásokat fogalmazott meg a fejlesztésükre, működtetésükre, adaptációjukra vonatkozóan. Mindezzel párhuzamosan gyűjti, leírja és elemzi az eredményesen működő jó gyakorlatokat (struktúrákat, folyamatokat, módszereket, eszközöket.)

A nevelési oktatási programok és az alprojekt keretében gyűjtött pedagógiai jó gyakorlatok folyamatosan elérhetők a www.ofi.hu/nevelesi-oktatasi-programok címen.