Önkéntességre nevelünk

Az Ökumenikus Segélyszervezet tíz éve foglalkozik a fiatalok szociális érzékenyítésével. Rácsok Balázs szerint fontos, hogy mind a diákok, mind a fogadó intézmények megtalálják az iskolai közösségi szolgálat értelmét.

Fontos lenne, ha a szociális intézmények küldetéstudatból nevelnék a fiatalokat adakozásra, másokon való segítésre. E szellemiség nélkül az iskolai közösségi szolgálat nem éri el a célját. Lényeges, hogy az intézmények megértsék, hogy a diák miért náluk szeretné teljesítetni az iskolai közösségi szolgálatot. A fogadó szervezeteknek is hatalmas energiát kell befektetniük, hogy ez egy jól működő rendszer legyen. Az iskolai közösségi szolgálatnak akkor van értelme, ha az intézmények a maguk számára is megtalálják, hogy mi a jó ebben, de közben hasznos időtöltést tudnak nyújtani a diákoknak.

Milyen feladatokat adjanak a fogadó intézmények a diákoknak? Mire kell itt figyelni?

Az önkéntes tevékenységnél mindenki a személyiségével segít, így a diákoknak is olyan feladatokat kell adni, ami kedvükre való. Például, ha egy 16 éves még szeret bohóckodni, akkor játsszon a gyerekekkel. De az intézményeknek a fiatalok hárításain, félelmein is dolgozniuk kell. A diákoknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy ha nem érzik jól magukat egy szituációban, akkor abból nyugodtan kiléphetnek. Mindent alaposan meg- és át kell beszélni velük, életkoruknak megfelelően.

Ki határozza meg az elvégzendő feladatokat? A diákok beleszólhatnak ebbe?

Én először mindig meghívom a diákokat a Miskolci Családok Átmeneti Otthonába. Megkérdezem, hogy ők mit gondolnak egy ilyen intézményről, miben tudnának itt segíteni. Ezzel szép lassan elkezdjük megtalálni a kapcsolódási pontokat. Sokan attól tartanak, hogy egy ilyen intézményben nem tudnak mit csinálni. Meg is lepődnek azon, ha azt mondom: a gyerekekkel való játék is segítség. Lényeges szempont, hogy csak akkor érdemes megkezdeni az iskolai közösségi szolgálatot, ha a diák megtalálta az egyéni célját a tevékenységben. Ez az érzékenyítési folyamat egyik feladata.

A fogadó szervezeteknek milyen céljaik lehetnek az iskolai közösségi szolgálattal?

Ez változó. Van, hogy azt mondják: csak tudjuk le. Cél lehet a tényleges kapacitáshiány enyhítése is. De ami a legfontosabb, hogy értékteremtés történjen. A diákok fogadásával ez valósul meg – ezt tudatosítani kell az intézményekben. A fogadó szervezetnek kettős szerepe van. Egyrészt a diákok nyilván segítenek a munkájukban. Másrészt az iskolai közösségi szolgálat küldetése, hogy azokat a diákokat is érzékennyé tegyék a rászorulókkal szemben, akik még soha nem találkoztak közelebbről szegényekkel, fogyatékosokkal, elesettekkel. Nekünk, szakembereknek fontos célunk, hogy a fiatalok később adományozókká, önkéntesekké váljanak.

Az említett értékteremtés miben valósulhat meg? Meg lehet fogalmazni a diákok közösségi szolgálatban való részvételének végcélját?

Igen. Tapasztalom, hogy rohanó, anyagias világunkban a diákok tévesen látják, hogy kik a társadalom vesztesei. Ha az árokban fekvő ember láttán nem mondanak rögtön ítéletet, hogy alkoholista, ő tehet a bajáról, eredményt értünk el a közösségi szolgálattal. Ezt úgy szemléltetném, hogy megy a kamasz egy egyenes úton, szilárd elképzelésekkel, amiket otthon, a médiában, a politikából hall. Aztán ez az út elkezd szétválni, választani kell az irányok közül. Ez az iskolai közösségi szolgálat egyik célja, hogy a diák elkezdjen gondolkodni. És azt is vegye észre, hogy vannak mellette gyengébbek, akiken segíteni kell.

A Segélyszervezet mit tapasztal: milyen kézzelfogható hatása lehet a közösségi szolgálatnak a fiatalok fejlődésére?

A legnagyobb siker, ha valaki a közösségi szolgálat elvégzése után jelentkezik, hogy jönne önkéntes munkára, segíteni. Itt már elindult valami. Aztán a nagy kérdés az, hogy felnőttként is szakít-e időt erre, vagy hogy a környezetére is hatással tud-e lenni. Azt is tapasztaljuk, hogy a család szerepe meghatározó. Ahol van minta az adakozásra, például mert karácsony előtt mindig csomagot készítettek a rászorulóknak, ott teljesen magától értetődően veszik az önkéntességet.

A közösségi szolgálat kapcsán milyen tapasztalataik vannak a fiatalokról? Több felmérés azt mutatja, hogy társadalmilag passzívak.

Elkerülhetetlennek érzem, hogy beszéljünk nekik az önkéntesség történelmi hátteréről. Ugyanis nem értik, hogy miért most vezetik be az iskolákba a közösségi szolgálatot. Fontos lenne az önkéntességi mozgalmakról beszélni, és arról is, hogy volt egy rendszerváltás. Mert ezzel sokan nincsenek tisztában. Éppen ezért azt sem tudják, hogy a rendszerváltásnak vannak vesztes rétegei, és a társadalom segítsége nélkül nem fognak fel­emelkedni.

Milyen jövője lehet az iskolai önkéntes szolgálatnak?

Ez a rendszer még nagyon fiatal, fejleszteni kell, de minden nehézségével együtt ez egy jó kezdeményezés. Fájlalom, hogy olyan sokan illetik kritikával, és még az esélyét sem adják meg, hogy kiforrja magát. Előlegezzük meg a bizalmat, hogy ez egy társadalmilag hasznos tevékenység.