Olvasási idő: 
7 perc

SNI-tartalmak és akadálymentesítés az okostankönyvekben

Az EKE OFI digitális szerkesztősége 2019. február végéig 6 db enyhe, 2021. február végi határidővel pedig további 76 db enyhe vagy középsúlyos sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak szóló okostankönyv elkészítésének feladatát kapta meg. Elsőként az Angol nyelv 7. és 8. évfolyamos okostankönyvei készültek el, ezeket követték az Informatika digitális tananyagai az 5–8. évfolyamok számára. Utóbbiak csak digitális verzióban jelennek meg, és ezek lesznek az első okostankönyvek, amelyek májusban OH-akkreditáción vesznek részt. (Egy-egy SNI-okostankönyv elkészülése nem jelenti egyben a publikálását is, ezért nem láthatók még a https://okostankonyv.nkp.hu oldalon.)

A tartalomfejlesztéssel megbízott szerkesztők és a digitális szerkesztőség tagjai SNI-szakértők (gyakorló gyógypedagógusok) bevonásával, folyamatos szakmai kontroll mellett végezték munkájukat. Jelenleg is zajlanak azok az érzékenyítő kurzusok és egyéb események, amelyek során nemcsak a tananyagokat jegyző szerzők, hanem az SNI-okostankönyvi formátum koncepciójának tervezői, a programozók és a digitális transzformációt végző munkatársak is közelebb kerülhetnek az érintett gyermekek világához.

Az SNI-okostankönyvek fejlesztésének alapelvei – a gyógypedagógiai alapfogalmak megismerését követően – a tanulásban akadályozottak pedagógiáján nyugszanak. A diszlexiás tanulók számára alkalmas tananyagok előkészítése a leginkább kutatott és a legtöbb hasznosítható gyakorlati tapasztalatot felhalmozó terület a témakörön belül, ennek feltérképezését szintén elvégeztük. A középsúlyos SNI okostankönyvi koncepciója még kidolgozás alatt áll, a továbbiakban az enyhe SNI okostankönyveinek működését mutatjuk be.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja alapján az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd.

 

A Központi Statisztikai Hivatal 2017/18-as tanévre vonatkozó adatai szerint „az általános iskolai osztályokban integráltan oktatott SNI tanulók száma jelenleg 38,9 ezer fő, ami az előző tanévinél 1,7 százalékkal (640 fővel) magasabb. Az SNI tanulók közül az integráltan oktatottak aránya 70,4 százalékra nőtt. A külön osztályban oktatott SNI tanulók száma közel 200 fővel 16,3 ezerre csökkent. A régiók tekintetében a két szélső értéket jelentő Nyugat-Dunántúlon csupán minden ötödik, Budapesten majdnem minden második SNI tanuló nevelése külön osztályban történik.

A középfokú oktatásban tanuló SNI tanulók aránya – folytatva az előző évek tendenciáját – 0,2 százalékponttal 5,3 százalékra nőtt a 2016/2017-es tanévhez képest. A szakiskolák és készségfejlesztő iskolák kivételével – ahol kizárólag a sajátos nevelési igényük miatt a többi tanulóval együtt haladni nem tudókat oktatják – a többi iskolatípusban szinte minden SNI tanuló integrált oktatásban részesül.”

Az enyhe SNI okostankönyveinek nézete

Az okostankönyvek SNI gyerekekre szabott speciális nézete leginkább a prezentációs nézetükre hasonlít. Figyelembe vettük, hogy a nagy mennyiségű, folyamatosan megjelenített szöveg nehezítené számukra a szöveg megértését, ezért ilyen megoldást nem alkalmaztunk. A szerkesztők eleve rövid szövegeket hoztak létre, és ezeket a digitális átalakítás során igyekeztünk blokkosítva, nagyjából a ppt-k megjelenítésére hasonlító módon kezelni, logikus egységekre tördelni. Egy képernyőn mindig csak annyit látunk, amennyi az adott tananyag megértését támogatja, vagy amennyi egy konkrét feladat megoldásához valóban szükséges. Az SNI-okostankönyvekben tehát nincs görgetési lehetőség, a lapozást jól látható és kezelhető nyilak segítségével lehet végrehajtani. A menü is egyszerűbb, mint egyébként az okostankönyvekben (egyszintű, nincs fejezetekre és leckékre alábontott szerkezete). A felesleges vizuális ingerek számának minimalizálása jegyében az NKP-n való navigálást segítő fejléc csak akkor jelenik meg, ha szándékosan előhívja a felhasználó.

A feladatok típusai és működési logikája

Az okostankönyvek gyakorló jellegű digitális feladatainak megtervezésekor két fontos szempontot tartottunk szem előtt. Az egyik a rossz megoldások, a másik pedig a visszajelzések kérdése, melyek szorosan összefüggnek egymással. A feladatokban nem lehet rossz megoldásokat létrehozni, tehát mondjuk, egy „húzd és ejtsd” típusú, rövid párbeszédet modellező feladat esetében egy adott szövegrészletet csak akkor lehet egy adott szövegbuborékba behúzni, ha az a helyes megoldás. A rossz megoldást egyszerűen nem engedi létrehozni a rendszer, rossz buborékba húzva a szövegkártya hangjelzés kíséretében visszahullik a kiinduló helyzetbe. A helyes megoldást hangulatos animációkkal jutalmazza az okostankönyv. A feladatok indítása és ismétlése egy rendkívül egyszerű, intuitív kezelőfelület használatával zajlik.  

 

Akadálymentesítés

Az okostankönyvek minden bizonnyal az első olyan digitális tananyagok közé sorolhatók, amelyek felépítése során készítői szem előtt tartották az akadálymentesítés szempontjait. Ez nem csupán az enyhe SNI okostankönyveire igaz, hanem valamennyire. A munka során a WCAG szabvány útmutatásaira támaszkodtunk. „A Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) széles körű ajánlásokat foglal magába a webtartalom minél könnyebb eléréséhez. Az irányelvek követésével a tartalom széles körben lesz elérhető az olyan fogyatékkal élők számára, mint a vak és gyengénlátó, a siket és hallássérült, a tanulási nehézségekkel küzdő, az értelmileg visszamaradott, a mozgássérült, a beszédhibával rendelkező, a fényre érzékeny és a mindezek kombinációjával küzdő emberek. Az irányelvek követésével a webtartalom használhatóbbá válik a mindennapi felhasználó számára is” (http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/). Az okostankönyveket az NVDA képernyőolvasó program segítségével gyengénlátók is használni tudják. Ugyancsak az akadálymentesítés jegyében dolgozott a felhasználói élmény tervezője, és készítette el a szerkesztőség a feladatok megoldásához vagy a tananyag elsajátításához szükséges képek, ábrák ún. alt szövegeit. Ezek a kép címénél vagy egy képaláírásnál részletesebb szöveges leírást adnak az adott képen szereplő vizuális információkról. Ezt a munkafázist is szakértő segítségével ellenőriztük, de végül az egyes szövegek használhatóságát majd a kipróbálás és a majdani használat során maguk a felhasználók fogják elbírálni.