Photographer

Szakmák és nyelvek

A nyelvtanulásba fektetett munkát nem lehet megspórolni

Egyes területeken nagyon nehéz jó munkaerőt találni, de ez nem feltétlenül a hiányzó nyelvtudáson múlik, hanem azon, hogy kevés a jó szakember – mondja Elek Csaba, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója. A szakember szerint ma már mindenhol alapelvárás, hogy legalább pár mondatot meg tudjon fogalmazni angolul az állásra jelentkező, de sok helyen akár több nyelv alapos ismeretét kérik.

– Mennyire elvárás ma a munkaerőpiacon a nyelvtudás?

– Az angolt ma már szinte minden munkakörben elvárják. Ám a gazdálkodó szervezeteket nem az érdekli, hogy valakinek van-e nyelvvizsgája, vagy hogy az adott nyelvvizsgát melyik vizsgaközpont adta ki. Az számít, hogy a munkavállaló valóban beszélje az adott nyelvet, vagy legalább néhány gondolatot meg tudjon fogalmazni angolul, legyen egy alapszókincse. Tipikus probléma, hogy valakinek van ugyan papírja öt-tíz évvel korábbról, de mivel időközben nem használta a nyelvet, teljesen elkopott a tudása. Ezzel sokan csak egy-egy állásinterjún szembesülnek.

– Kibukik az állásinterjún, ha valakinek rossz a nyelvtudása?

– Manapság szinte minden pozícióért több körben interjúztatnak. Ha a jelentkező önéletrajzában nem szerepel nyelvvizsga, sokszor már be sem hívják a következő fordulóra. Nem érdemes blöffölni, mert ha az interjún esetleg nem is, a próbaidő alatt úgyis kiderül, ha az illetőnek nincs megfelelő nyelvtudása.

– Mely nyelveket kérik jellemzően az angol mellett?

– Mivel a német és osztrák befektetőknek nagyon hangsúlyos a jelenlétük hazánkban, a német nyelv számos vállalatnál jut kitüntetett szerephez. Tárgyalni kell tudni a befektetőkkel, a cégvezetőkkel, meg kell érteni egy-egy műszaki berendezés leírását. Egyre nagyobb igény mutatkozik a szláv nyelvek iránt is, hiszen az orosz piac nagy, és bizonyos régiós projektek miatt előtérbe kerültek a kisebb szláv nyelvek is.

– Kétkezi munkáknál, szakmunkásoktól is elvárják a nyelvismeretet?

– Amikor egy vállalkozás beszerez egy műszaki terméket, egy új berendezést, nem biztos, hogy van hozzá magyar nyelvű leírás, viszont jól meg kell érteni az angol, német, esetleg francia nyelvű ismertetőt is. A hazánkban működő nagy autógyáraknak vagy más kereskedelmi multiknak széles a beszállítói körük. Ismerni kell a – más nyelven megfogalmazott – minőségi szabványokat, amelyeket az adott multinacionális vállalat előír. Nemcsak a beszállító cég vezetőjének, hanem a munkásainak is.

– Mely szakmákban, munkakörökben van szükség nagyon jó nyelvtudásra?

– A turizmus tipikusan ilyen terület. Rengeteg olyan idegenforgalmi szakemberre és vendéglátósra van szükség, akik megbízható nyelvtudással rendelkeznek. Nem engedhető meg, hogy egy recepciós nyekegjen, neki még az adott idegen nyelv tájszólását is meg kell értenie. Sőt belvárosi környezetben még a bolti eladótól is elvárás, hogy a külföldi vevővel tudjon pár mondatot váltani. Az utóbbi évtizedben nagy számban települtek Magyarországra külföldi vállalatok szolgáltató központjai, ügyfélszolgálatai. A napi munka nyelve ezeken a helyeken sokszor nem a magyar, a telefonok intézéséhez elengedhetetlen a tökéletes nyelvtudás. Az álláshirdetések között számtalan ilyet találni, amelyekhez két-három nyelv kitűnő ismeretét várják el.

– Milyen a magyarok nyelvtudása?

– Az elmúlt két évtizedben nagy fejlődés volt tapasztalható e téren. Elindultak a két tannyelvű és más nyelvi tagozatos iskolák. A diplomát nyelvvizsgához, sőt nyelvvizsgákhoz kötik. A műszaki cikkek és az internet elterjedése miatt a mai fiatalok már egészen kicsi koruktól rengeteg helyen találkoznak az angol nyelvvel. A nyelvtanulásnál viszont egy dolog változatlan: a befektetett munkát nem lehet megspórolni. Ma egyes területeken nehéz jó munkaerőt találni, de ez nem feltétlenül a hiányzó nyelvtudáson múlik, hanem azon, hogy kevés a jó szakember. Mondok egy példát: ha egy spanyol cég gépi forgácsolót keres, nem azért nem talál, mert a gépi forgácsolók nem beszélnek jól spanyolul, hanem azért, mert hiány van jó gépi forgácsolókból.