Olvasási idő: 
14 perc
Photographer

Válságos pénzügyeink– merre a kiút?

A (pénzügyi) tudás hatalom

Túl egy világgazdasági válságon, befulladt hiteleken, gyorssegélyeken, a világ mintha fölébredt volna felelőtlen álmából a pénzügyek és gazdaság terén. Több országban kezdeményeztek gazdasági ismeretterjesztést, és különböző modelleket kutatnak napjainkban a pénzügyi ismeretek hatékony oktatására. Itthon idén ötödik alkalommal készült felmérés a középiskolások pénzügyi kultúrájáról. Az Econventio összegzése szerint a mai 14–18 éves fiatalok meglehetősen hiányos tudással rendelkeznek e téren, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy nem tanulnak pénzügyi, gazdasági ismereteket. Arról, hogy a hiányok miként orvosolhatók, Sápi Ákossal, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnökével és Dr. Kovács Péter tanszékvezető egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettesével beszélgettünk.

Az említett felmérés során az derült ki, hogy a diákok ugyan rendelkeznek elméleti ismeretekkel, de a gyakorlatban ezeket nem, vagy nem jól alkalmazzák. Mint szakértőinktől megtudtuk, a jelenség nem egyedi. Ugyan az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) nemzetközi vizsgálata szerint a magyar lakosság pénzügyi ismeretei átlagosak, szintén megfigyelhető egy nagy szakadék az elméleti tudás és annak gyakorlati alkalmazása, illetve a nem alkalmazása között.

– Érdekes a kérdésfelvetés, hogy mit lehet elvárni a fiatalabb korosztálytól – mondja Dr. Kovács Péter –, hiszen, amint elvégzik a középiskolát, boldogulniuk kell a munkaerőpiacon, illetve továbbtanulás esetén az az egyik első teendőjük, hogy bankszámlát nyissanak, ahova majd az ösztöndíjuk érkezik. Addigra fel kell őket készíteni, felhívni a figyelmüket arra, hogy amikor ajánlatokat kapnak − gondoljunk itt különböző pénzintézetekre −, mérlegeljenek, hasonlítsák össze azokat más lehetőségekkel.

Dr. Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese

Nem pusztán tudást kell átadni a diákoknak, hanem az érdeklődésüket kell felébreszteni, ami nagyban segíti őket abban, hogy önállóan is gyarapítsák ismereteiket.

A középiskolások nagy részének van zsebpénze, előfordul az is, hogy megtakarítással, bankszámlával rendelkeznek, emellett a mindennapok során vásárolnak is, tehát pénzügyi döntéseket hoznak. A kérdés az, hogy mennyire tudatosak mindebben. Meglátásom szerint az volna ideális, ha a saját (zseb)pénzügyeiket már tudatosan intéznék, ehhez ismernék a család főbb kiadásait – melyek és milyen nagyságrendűek a fő bevételek és kiadások –, hogy mérlegelni tudják, mennyit és mire költhetnek.

A fiatalok pénzügyi ismereteinek felmérése nem öncélú, nem pusztán az aktuális helyzetet kívánja feltérképezni. A kutatók elsősorban a gyakorlati tudásukra kíváncsiak, hogy a felmérés során felfedezett hiányosságok nyomán fejlesztő programot dolgozzanak ki, amellyel − reményeik szerint − a hiányosságok orvosolhatók lesznek. Éppen ezért a megkérdezett hat nagy témakörben – általános banki szolgáltatások, megtakarítások, befektetések, a munka világa, általános gazdasági ismeretek, nyugdíj – nem definíciókat kérnek számon, hanem konkrét, gyakorlati feladatokat kapnak a diákok: például 20 ezer forintért hány eurót tud beváltani a megadott napi árfolyam szerint sítáborra, vagy kihez fordulna lakáshitelért.

Lényegében azt vizsgáljuk, hogy honnan szerzik az információikat, hogyan rendszerezik azokat, és miként hoznak döntést pénzügyi kérdésekben. Évek távlatában elmondható, hogy nagyon kevesen érnek el 70% fölötti eredményt a teszten, az arányuk jóval 10% alatt van. Az összes vizsgált intézményt tekintve a szakiskolák teljesítménye a leggyengébb, a gazdasági szakközépiskoláké pedig a legjobb, de a gyakorlati tudás szintjén ők sem kimagaslóak. Fontos megjegyezni, hogy a pénzügyek iránt érdeklődő tanulóknak jobbak az eredményeik (40-45%), mint azoknak, akik egyáltalán nem tartják fontosnak ezt a területet (ők mindössze 28%! körül teljesítenek). Ezek az eredmények azt is megmutatják, hogy nem pusztán tudást kell átadni a diákoknak, hanem az érdeklődésüket kell felébreszteni, ami nagyban segíti őket abban, hogy önállóan is gyarapítsák ismereteiket – teszi hozzá.

A fiatalok 40%-a az otthon látottakra épít, illetve éppen az otthoni pénzügyi ismeretek hiányával vág neki a nagybetűs életnek. Az említett OECD-felmérés rámutat, hogy a magyarországi felnőtt lakosság pénzügyi kultúrája sem kiemelkedő, tehát a fiatalok általánosságban nem hoznak pozitív mintákat a családokból. Inkább azok érnek el jobb eredményt az Ecoventio teszten, akik az iskolában és az internetről megszerzett tudásukra vagy a saját, személyes tapasztalataikra támaszkodnak. Előfordul ugyan olyan diák, aki a szüleivel együtt tőzsdézik, és vannak befektetései, de ez elenyésző kisebbség.

– Az internetről való jó tájékozódást illetően – folytatja Dr. Kovács Péter –, gondolok itt például fejlesztő weboldalakra, alapvetően az a nagy kérdés − úgy a hazai, mint nemzetközi viszonylatban −, hogy miként ösztönözhetnénk a diákokat arra, hogy ezek segítségével gyarapítsák ismereteiket, amire egyelőre még nem születtek igazán jó megoldások. De mind a felmérésnek, mind a kutatásnak az a célja, hogy a hiányterületekre fény derüljön, és az orvoslásukra megoldások szülessenek. Gyakorlatilag egy folyamatban vagyunk benne. Hiszünk abban, hogy a gyerekeken keresztül a családokra is hatni lehet valamilyen mértékben. Hasonlít ez a mobilkommunikációs eszközök használatára, ahol szintén a fiatal tanítja az időseket. Arra is választ keresünk, milyen formában lehetne az oktatás részévé tenni a pénzügyi ismeretek hatékony tanítását, amire a megkérdezettek csaknem fele abszolút nyitott. Külön érdekesség, hogy a diákok negyede ehhez külső fejlesztő szakembereket is szívesen látna az iskolában. 

– Annyiban különleges és egyedülálló a koncepciónk – kapcsolódik be a beszélgetésbe Sápi Ákos –, hogy nemcsak az volt a célunk, hogy méréseket végezzünk, és ezek alapján célzottan fejleszteni lehessen a pénzügyi ismereteket, számolási készséget, hanem a pénzügyi szemléletet, attitűdöt is fejleszteni kívánjuk. Ezért a gyakorlati kérdések mellett arra is rákérdezünk, mit gondolnak a diákok az adócsalásról vagy egy sikeres emberről, például egy gazdag amerikai milliomosról. A válaszaik révén olyan attitűdbeli visszajelzéseket kapunk, amelyek alapvetően határozzák meg, hogy az adott nemnél, korosztálynál milyen módon kell az ismereteket átadni, a pénzügyi kulturáltságot fejleszteni. Hogy milyen eszközökkel szeretnénk fejleszteni? Nem tankönyvekkel, hanem egy olyan moduláris rendszerrel, amely idén szeptemberre átfogó szemléletfejlesztő programként megjelenhet az iskolai oktatásban is; ezzel a kezdeményezéssel úttörők lehetünk Európában. 

A teljes kutatást és fejlesztést az Econventio Pénzügyi Kultúra Központ koordinálja, amely 2015 májusától kezdi meg hivatalos működését Budapesten, a gyönyörűen felújított és nemrégiben átadott Eiffel Palace épületében. A kutatási eredményeket naprakészen átvezetik abba a moduláris rendszerbe, amelyet kifejezetten iskolai oktatás számára dolgoztak ki. Ez a rendszer olyan rugalmas struktúrával rendelkezik, hogy az aktuális gazdasági jelenségek azonnal megjelenhetnek benne a felhasználók, azaz a diákok szintjén, legyen az bármilyen pozitív vagy negatív jelenség a gazdasági szférában.

− Ezek a moduláris rendszerek alkalmasak lesznek akár tanórai, akár egy hosszabb foglalkozás anyagaként való felhasználásra – egészíti ki Dr. Kovács Péter. – Ha az iskola kéri, a teszt alapján az adott intézményre vonatkozó visszajelzést is tudunk adni, amelyből kérdéstípusokra lebontva kiderül, hogy a diákok hogyan teljesítettek. Ha például a banki szolgáltatások esetében hiányosabbak az ismereteik, kifejezetten ennek a fejlesztésére tudunk képzési modult biztosítani a számukra.

Arra a kérdésre, hogy a pedagógusokat milyen módon tudják majd bevonni az együttműködésbe, Sápi Ákos elmondja, hogy kidolgoztak egy képzési programot, amelyet 2014 őszén akkreditáltak. Partneriskoláik számára felajánlották a díjmentes részvételt a 30 órás képzésen, amely 180 iskolát érint, de bárki számára elérhető, aki a 120 órás továbbképzésébe be tudja illeszteni, és a későbbiekben szívesen oktatna pénzügyi ismereteket. És aki emellett vállalja, hogy részt vesz a két éves mentori programban, amely folyamatosan segíti őt a gyakorlati munkában. Éppen most zajlik az első pilot program.

Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke

A pénzügyi kulturáltságot egy olyan moduláris rendszerrel szeretnénk fejleszteni, amely idén szeptemberre átfogó szemléletfejlesztő programként megjelenhet az iskolai oktatásban is; ezzel a kezdeményezéssel úttörők lehetünk Európában.

– Közgazdász-tréner kollégáink segítségével olyan programrendszert alakítunk ki, amely két év alatt bevezethető lesz az iskolai képzésbe – tudjuk meg Sápi Ákostól. – A lehetőség nyitott, bármely magyar középiskola díjmentesen csatlakozhat hozzá. A program fő gerince a pedagógusképzés és az iskolákban való megjelenés. Terveink szerint hat kiemelt partneriskolában a mi aktivitásunk is magasabb lesz, ők pedig támogatást kapnak a program megvalósítására.  Ősztől pedig azoknak az interaktív játékoknak és mobil alkalmazásoknak a fejlesztése zajlik majd, amelyeket a diákok is tudnak használni, kipróbálhatják és játszhatnak velük az iskolákban kihelyezett érintőképernyős display pultokon. Oktatási modul és tréning kapcsolódik még mindehhez, amely például egy családi költségvetést modellez, és megmutatja, végigjátszatja, milyen következményei lehetnek a jó vagy rossz döntéseknek. Természetesen nem „mini közgazdászokat” szeretnénk képezni. A cél az, hogy információözön helyett viszonylag kevés információt kapjanak a diákok, de azt kiválóan tudják használni. Értsék az alapvető definíciókat, fogalmakat, a tréningek, játékok segítségével pedig fejlődjön a gyakorlati készségük. Ily módon az adott élethelyzetüknek megfelelő információk birtokába jutnak – egy 14, 18 éves, vagy éppen egyetemista szintjén –, és helyes pénzügyi döntések meghozatalára képes középiskolásokként lépnek át a felnőttkorba.

Az Econventio megalapítása óta kialakultak olyan szakmai együttműködések, amelyek nyomán a szervezet 2013-ban kiemelt gazdasági érdek fejlesztésére együttműködési nyilatkozatot írt alá az Állami Számvevőszékkel (Ász), a Nemzeti Adó és Vámhivatallal (NAV), a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE), illetve a Köznevelésért Felelős Államtitkársággal (EMMI). Ezzel Magyarországon − és Európában − egyedülálló módon létrejön egy átfogó, kutatásra épülő fejlesztés és a hozzá kapcsolódó pénzügyi nevelést segítő program. Tevékenységük egy másik szelete, hogy – a Nemzeti Művelődési Intézettel idén kötött együttműködésük nyomán – a felnőtt lakosság körére is kiterjesztik a kutatást.

– A modell itt is ugyanaz, mint a fiatalok esetében: először mérünk, majd megtesszük a javaslatainkat, hogy hogyan kellene ezen a területen is fejleszteni – mondja Sápi Ákos. – Nyilván más-más módon kell megszólítani az Y-generációs egyetemistát, a családalapítás előtt álló, valamint a középkorú résztvevőket. Eszerint alakítjuk majd ki azokat a képzési modulokat, amelyek a felnőttek számára elérhetőek lesznek. A program kutatás-fejlesztési része idén elkészül. A jövő év feladata, hogy megtaláljuk a forrásokat a bevezetéséhez. Ezt követően  kezdődhetnek el a témához kapcsolódó tréningek és előadások országszerte, a kistelepülésektől a nagyvárosokig. Említettük, hogy az iskolai képzéstől várunk olyan hatást, amely impulzust ad a felnőtt családtagok felé. Viszont, amikor a felnőttnek is megvan a lehetőségük arra, hogy szervezett programon vegyenek részt, akkor elértük azt, hogy a családi pénzügyek kezelése sokkal tudatosabban, átgondoltabban történjék, pozitívan segítve a pénzügyi döntésmechanizmust.

Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesületet 2010-ben 15 pénzügyi szakember azzal a céllal hozta létre, hogy tudásalapú pénzügyi kultúrát fejlesszenek, s ehhez olyan értékrendet társítsanak, amely hozzásegíti az egyént a megszerzett pénzügyi-gazdasági ismeretek megfelelő és sikeres alkalmazásához a mindennapi életben, valamint a közösség szolgálatában, ilyen módon gyarapítva és pozitívan hozzájárulva annak kulturális értékrendjéhez.
A kutatások azt mutatják, hogy azok tudnak hosszú távon sikeresek lenni, akiknek az is fontos, hogy olyan értéket adjanak, amellyel a másiknak is több java jön létre, szemben azokkal, akik a rövid távú sikerre koncentrálnak. Az Ecoventio célkitűzése, hogy a hosszú távú gondolkodás a pénzügyi kulturáltság részévé váljon, és alapvető magatartásforma legyen a másikra figyelés, a takarékoskodás, az öngondoskodás, a becsületes üzleti magatartás.
Együttműködő partnerként a Szegedi Tudományegyetem biztosítja a háttérkutatásokat, és annak a pénzügyi modellnek a megalkotásában is részt vesz, amelynek segítségével a pénzügyi ismeretek oktatása megvalósítható lesz az iskolai képzés keretein belül. Közösen létrehozták az Econventio indexet és tesztet. Első évben 65 középiskolát kerestek meg, hogy felmérjék a diákok gazdasági ismereteit, ez a szám évről-évre nő. Az öt legaktívabb iskola diákjait nyári tanulmányi táborba hívják, az idén 5 éves Econventio pedig a legaktívabb pedagógusoknak olaszországi tanulmányutat szervez. Iskolai tréningjeiken 100-150 diákkal foglalkoznak egyszerre.
További információ: www.econventio.hu
Kapcsolat: info@econventio.hu