Olvasási idő: 
32 perc

A 2004-es próbaérettségi tapasztalatai – földrajz, informatika

A próbaérettségi eredményeit ismertető sorozatunkban a földrajz és az informatika tantárgy vizsgáinak tapasztalatait mutatják be az OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központjának munkatársai: a földrajzét Ütőné Visi Judit, az informatikáét Fazekas Ildikó, Szalayné Tahy Zsuzsa és Tompa Klára. A földrajz érettségi iránt azért mutatkozott különös érdeklődés, mert elsőször vizsgázhattak a jelentkezők ebből a tárgyból. Az informatikavizsga érdekessége az iskolák jelentős részében eddig ismeretlen csoportos vizsga. A vizsga számos gyakorlati feladat megoldását igényelte, amely képet adott arról, hogy mit jelent a kompetenciákat előtérbe helyező érettségi. Mindkét tárgy esetében viszonylag gyengébbek az eredmények, ami – csakúgy, mint a többi tárgy esetében – elsősorban a vizsga tétnélküliségével magyarázható.

Földrajz

A kétszintű érettségi bevezetése jelentős változást hoz a tantárgyi vizsga szervezésében. Ezért a próbaérettségi tapasztalatai különösen fontosak a földrajz vizsgatárgy megújulása szempontjából. Földrajzból ugyanis eddig nem volt írásbeli vizsga, a jelölt csupán szóban adott számot felkészültségéről.

A próbaérettségi empirikus képet nyújtott az új vizsga szerkezetéről, tartalmi arányairól, az ismeret- és képességelemeknek megfelelő feladatsorokról, az ezek vizsgálatára szánt írásbeli mérőeszközök viselkedéséről.

A földrajz tantárgy az eddigi érettségi vizsgán a szívesen választott vizsgatárgyak közé tartozott. A tantárgy iránt érdeklődő, szakirányban tovább tanulni kívánó – a szűkös lehetőségek miatt egyébként csekély számú – jelölteken kívül nagyobb számban a jobb híján más tárgyat választani nem tudó, a könnyebben teljesíthető vizsgában reménykedő diákok választották a földrajzot. Különösen népszerű vizsgatárgy a földrajz az esti és levelező képzésben.

A különböző képzésformákban a tanulók eltérő óraszámú és mélységű földrajzoktatásban részesülnek, ami megnehezítette a mérőeszköz összeállítását. A szervezett keretek között történő földrajzoktatás az intézmények többségében a 10. évfolyam végén befejeződik, ezért a 11. évfolyamosok körében végzett mérés elvileg nem vetett fel tartalmi problémákat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a földrajzoktatás tantervi építkezése miatt feltétlenül szükség van az általános iskolában megtanult regionális földrajzi ismeretek átismétlésére, rendszerezésére. Erre azonban – feltehetőleg – még nem mindenhol kerülhetett sor a 11. évfolyam végéig, hiszen sok intézményben a vizsgára történő felkészítést a 12. évfolyamon szervezik meg. Így a feladatsor összeállításakor – a regionális témákhoz kapcsolódó feladatok beemelésekor – ezt figyelembe kellett vennünk. Ezzel együtt mind a közép-, mind az emelt szintű feladatsor megfelelt a vizsgaleírásnak. (A feladatok megtalálhatók az OM honlapján [http://www.om.hu].) Arra törekedtünk, hogy a tartalmi arányok meghatározása és az ismeret- és képességmérésre alkalmas feladattípusok kiválasztása az érettségi követelményekben rögzített elvárásokat kövesse.

A földrajz kötelezően választható vizsgatárgy, ezért a többi természettudományi tantárgyhoz hasonlóan a próbaérettségin való részvétel önkéntes volt. A vizsgára jelentkezett intézmények egy megadott időkereten belül maguk határozhatták meg a vizsga idejét, de lebonyolítását a vizsgaleírásnak megfelelően kellett megszervezniük. A vizsgadolgozatokat a központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanárok értékelték mindkét szinten. A dolgozatok visszajuttatása az OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központjába önkéntes volt.

Az előzetes adatok alapján középszintű vizsgára 2609 fő, emelt szintűre 360 fő jelentkezett. A feladatsorok megismerése után néhány intézmény jelezte, hogy technikai akadályok miatt visszalép a vizsgák megszervezésétől. Az emelt szintű vizsgadolgozatokból 103 dolgozat, a középszintűekből pedig 1260 tanuló munkája érkezett vissza a megadott határidőig az ország egész területéről. Az emelt szintű dolgozatok mindegyikének eredményét feldolgoztuk. A középszintűek közül véletlen kiválasztással 460 jelölt dolgozatát vettük figyelembe.

Eredmények

A középszintű vizsga átlagos teljesítettsége 42,5%, az emelt szintű feladatsoré 48,5%, amely lényegesen jobb, mint a középszintűé (1. ábra).

1. ábra • Földrajzdolgozatok teljesítményátlagai – közép- és emelt szint

Középszint

A középszintű teljesítmények eloszlását a 2. ábra mutatja. A teljesítménycsoportok megfelelnek a százalékos megoldottság jegyekre történő átváltási kategóriáinak, bár ennek a csoportosításnak csak elvi jelentősége van, hiszen a jegyeket az írásbeli és a szóbeli teljesítmény együttesére kapják a vizsgázók. A 2. ábra adatai szerint egyetlen tanulói teljesítmény sem volt 10% alatt, azaz valamennyi jelölt részt vehetett volna a szóbeli vizsgán. A 20%-ot el nem érő teljesítmények aránya is kicsi. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a tanulók kevesebb mint 1%-a teljesítette az írásbelit 80% felett, azaz nagyon kevés az igazán jó teljesítmény.

2. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása középszinten

A gyenge közepesnek mondható átlagteljesítményt az írásbeli vizsga újszerűségén kívül bizonyos fokig a tanulók motiválatlansága is magyarázhatja. Valószínűleg befolyásolta az eredményeket az is, hogy a próbamérés idején a jelöltek a legjobb esetben is még csak a vizsgára történő felkészülés félidejénél tartottak. Ezért a hasonló nehézségű „éles” érettségi megoldottsága várhatóan jobb lesz.

Még árnyaltabb képet kapunk, ha külön-külön is megvizsgáljuk az I. és a II. feladatrész megoldottságát (3. és 4. ábra).

3. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása középszinten, I. feladatrész

4. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása középszinten, II. feladatrész

A két feladatrész teljesítettsége eltérő. A topográfiai ismereteket és a térbeli tájékozódás képességét vizsgáló feladatsor nehezebbnek bizonyult. Ezt támasztja alá a 10% alatti teljesítmények nagyobb aránya és az eredmények eltolódása a gyengébb teljesítménycsoportok irányába, ugyanakkor érdekes a 80% felett teljesítők magasabb aránya (3,48%). Sokkal jobb az általános földrajzi műveltség meglétét és az ismeretek alkalmazásának képességét mérő II. feladatrész megoldottsága: itt a teljesítmények erősen a középértékek körül tömörülnek. Az is megfigyelhető, hogy az eltérő jellegű földrajzi ismereteket és képességeket vizsgáló feladatlapok megoldásában elért eredmények jól kompenzálják egymást. A topográfiai feladatokban nyújtott gyengébb teljesítmény sok esetben a II. feladatlap jobb megoldásával párosult. Ezt támasztja alá a két feladatlap közötti viszonylag alacsony 0,6-es korreláció és az összteljesítményben a 10% alatti és a 80% feletti eredmények alacsony száma is.

Az átlagteljesítmény mögött az egyes feladatok igencsak eltérő teljesítettsége húzódik meg. Általában gyengébben sikerült a klasszikusnak számító kontúrtérképes topográfiai feladatok (1., 2.) megoldása. Nehezen ment a sorba rendezéses (6.), a rajzos (8.) és a térképhasználatot igénylő gyakorlati feladat (9.) megoldása. Sajnos most is problémát okozott – a tanárok körében még mindig vitatott – a modern társadalom-földrajzi tartalmú kérdések megválaszolása (13.). Jól sikerült viszont az időszámításhoz kapcsolódó logikai feladat megoldása (5.), és jól teljesítettek a diákok a hagyományosabb társadalom-földrajzi témákhoz kapcsolódó feladatokban is (11., 14.). Az egyes feladattípusok megoldását az 5. ábraszemlélteti.

5. ábra • Az egyes feladatok teljesítettsége (átlagpont a maximális pontszám százalékában) középszinten

Emelt szint

Az emelt szintű feladatsor teljesítettsége 48,5%, ez lényegesen jobb, mint a középszintű feladatsoré. A tanulói teljesítmények több mint a fele jobb, mint 47%, és a tanulók közel egynegyede teljesített 60% felett. 10% alatti teljesítmény egyáltalán nem volt, és mindössze a tanulók 2,9%-a teljesített 20% alatt. A jobb átlagteljesítményben vélhetően közrejátszott az is, hogy az emelt szintű vizsgát kisebb számú, de a tantárgy iránt jobban érdeklődő tanulói csoport választotta. Ugyanakkor az elemzett minta alacsony elemszáma (103 vizsgadolgozat) miatt óvatosan kell bánnunk az adatok szélesebb körű általánosításával.

6. ábrán az emelt szintű osztályzatok százalékos határai szerint rendeztük az eredményeket. Ugyanakkor itt is megjegyezzük, hogy az osztályzatok az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes teljesítményei alapján születnek.

6. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása emelt szinten

Az egyes feladatok megoldottságában itt is jelentős különbségeket figyelhetünk meg. Kiemelkedően jól oldották meg a tanulók a hagyományosnak tekinthető topográfiai tartalmú párba rendezős feladatot (5.). Átlag fölötti a teljesítettsége az ismeretek sokféle alkalmazását elváró, tartalmában az övezetességhez kapcsolódó feladatnak is (8.). 60% feletti a 6., a 10. és a 17. feladatok teljesítettsége. Ebből az első két feladat hagyományos feleletválasztós, természetföldrajzi tartalmú kérdéseket tartalmazott, bár a 6. feladat egyes elemei a földrajzi logikai gondolkodás képességét is mérték. A tanári aggodalmakat megcáfolva jól sikerült a tartalmában és típusában is újszerű, szöveg- és adatelemzést elváró 17. feladat megoldása. Nagyon rosszul oldották meg a diákok a 11. feladatot, amely egy természetföldrajzi jelenség változásának törvényszerűségeit kívánta feltárni rövid, szöveges válaszokat igénylő kérdéssor segítségével. A feladatsorban utolsó helyre került számítási-logikai feladat (18.) túl bonyolultnak és nehéznek bizonyult a diákok többsége számára. Az egyes feladatok megoldottságának eltéréseit a 7. ábra szemlélteti.

7. ábra • Az egyes feladatok teljesítettsége (átlagpont a maximális pontszám százalékában)

Tanulságok, következtetések

A próbaérettségi több szempontból is fontos információkkal szolgált. Felhívta a figyelmet azokra a tartalmiés képességelemekre, amelyek elmélyítése, illetve fejlesztése kiemelten fontos a vizsga sikere szempontjából. Ilyenek többek között:

  • a földrajzi tartalmú adat- és szövegelemzési technikák elmélyítése;
  • a szöveges feladatok értő olvasása, a feladatmegoldási algoritmusok kialakítása;
  • a térbeli tájékozódás képességének fejlesztése, a topográfiai feladatok megoldásának gyakorlása;
  • a térképen és a térkép segítségével történő feladatmegoldás;
  • a térkép információforrásként történő felhasználása.

Az eredmények rávilágítottak a feladatkészítési technikák hiányosságaira is:

  • a topográfiai feladatokban a megfelelő kivágatú és bontású kontúrtérképek kiválasztása, ami nagymértékben javíthatja a topográfiai feladatok megoldhatóságát;
  • az elemzésre szánt ábrák, képek minősége, mérete;
  • a különböző hosszúságú és nehézségű feladatok körültekintőbb elhelyezése a feladatsorban;
  • a vizsgázó számára fontos technikai jellegű információk még alaposabb, pontosabb megfogalmazása.

A dolgozatok javításának tapasztalataiból kiderült, hogy:

  • több kollégánál előfordult a rutinból történő javítás, ezért a pontozási útmutatóban leírtaktól eltérő pontszámokat is adtak az egyes feladatokra; tipikus hiba volt a sorba rendezéses feladat útmutatótól eltérő javítása középszinten;
  • több dolgozatban is előfordult a pontszámok hibás összeadása.

A kipróbálás segített a középszintű írásbeli vizsga lebonyolításának pontosításában, az I. és II. feladatrész végleges szerkezetének és megjelenési formájának kialakításában, valamint a megíratáskor alkalmazandó eljárások meghatározásában. Ugyancsak a próbaérettségi tapasztalatai alapján véglegesítettük a középszintű I. és II. feladatlap megírására fordítható időkeretet.

Informatika

Az informatikaérettségi tartalmát és formáját a korábbi években – kevés kivételtől eltekintve – iskolai szinten határozták meg. Ebből adódóan többféle tartalmú, formájú és időtartamú érettségi vizsgával találkozhattak a tanulók. Előfordult például 15 perces szóbeli vizsga és többórás gyakorlati vizsga is. A formai változatosságon túl tartalmilag is jelentős eltérések mutatkoztak. Számos iskolában a technika tantárgy részeként, másutt a számítástechnika tantárgy keretében kapták meg az alkalmazói, a programozói ismereteket a diákok. Sok helyen a rendszerismereteket tanították nagyobb időkeretben, a tanár személyétől függően, s természetesen így a vizsgakérdések is nagyon különbözőek voltak.

Az informatikaérettségi új követelményeinek megjelenése és bevezetése az iskolák számára több szempontból is jelentős változást hoz. Több iskolában új helyzet a csoportos gyakorlati vizsga, amelyen nem lehet jelen az informatikatanár. Az eszközök felkészítése és a vizsga felügyelete a vizsga sikerességének alapvető feltétele. Ezért az informatika próbaérettségi nemcsak a tartalmi felkészültséget és a feladatok megfelelő színvonalát, hanem a technikai háttér meglétét is tesztelte iskolánként, és ez utóbbi biztosíthatóságáról is visszajelzést nyújtott.

A vizsgakövetelmények megfogalmazása független a választott szoftverektől. A próbaérettségi előtt felmértük, hogy az iskolák milyen szoftvereket használnak, majd igyekeztünk meghatározni azokat a feladattípusokat, amelyek az iskolákban előforduló és a követelmények teljesítésére alkalmas különböző szoftverekkel egyenlő eséllyel – azonos megoldási nehézséget jelentő módon – oldhatók meg. A próbaérettségi a vizsgafejlesztő csoport számára ezért ebből a szempontból is tanulságos volt. Nem érkezett negatív visszajelzés a feladatok különböző szoftverkörnyezetben való megoldhatóságát illetően. Ugyanakkor nem volt szerencsés, hogy a beérkezett dolgozatok mindegyike egyetlen fejlesztő cég (Microsoft) termékeinek használatával készült, így nem jelentek meg azok az egyéb szoftverrel készült megoldások (pl. LINUX), amelyekben a programból adódó eltérések problémát okozhattak volna.

A feladatsor kitűzésekor tisztában voltunk azzal, hogy a vizsgafeltételek a megoldások eredményességét is befolyásolják. Az iskolák tipikusan úgy bonyolították le a próbaérettségit, hogy a jelentkező diákok tanóra helyett vizsgáztak. Arra is számítottunk, hogy a tanórák gépigénye miatt a próbaérettségit – legalábbis részben – a tanítás után szervezik meg, így a részt vevő diákok 3–7 tanóra után ülnek le megírni a vizsgadolgozatot. Így – felkészültségük mellett – fáradtságuk és esetleges további programjaik is jelentősen befolyásolhatják a megoldás teljességét.

A felkészültséget tekintve tisztában voltunk azzal, hogy:

  • 11. osztályban a diákok még nem készültek fel teljesen az érettségire;
  • az iskolák többségében nincs a 12. osztályban informatikaóra, sőt sok helyen a 10. osztályban már befejezik a diákok az órarend szerinti tanulmányaikat.

Bár a próbaérettségiző diákok felkészültsége vélhetően jelentősen elmarad az érettségin elvárhatótól, a kitűzött feladatsorok nehézségi szintje megegyezett a valódi érettségi vizsga nehézségi szintjével. Ezzel lehetőséget adtunk a diákoknak és tanároknak egyaránt, hogy felmérjék, mennyire képesek az érettségi követelményeinek teljesítésére, milyen területeken kell alaposabban felkészülniük, illetve nekünk felkészíteni őket.

A feladatsorok megfogalmazásakor – a követelmények szabta keretek között – igyekeztünk olyan feladatokat kitűzni, amelyek felhívják a figyelmet egyes feladattípusokra. A követelményekben egyértelműen megjelenő, de az oktatás során gyakran háttérbe szoruló feladattípusokat jelzésnek szántuk, hogy útmutatóul szolgáljanak az éles érettségire való felkészítéshez.

A feladatsorok kitűzése során igyekeztünk a vizsgázás technikájának kialakításához is útmutatást adni. Külön felhívtuk a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a megoldás során jelentkező problémák esetén segítik a vizsgázót a további részfeladatok sikeres elvégzésében.

A beérkezett dolgozatok értékelésekor jól látható, hogy a diákok többsége nem törekedett a legjobb teljesítmény elérésére. Számos feladathoz hozzá sem kezdtek, a legkönnyebb részét sem oldották meg. A szaktanári visszajelzések is arról tanúskodnak, hogy a részvétel nem az „önmagunk kipróbálását”, sokkal inkább a feladatokkal való ismerkedés célját szolgálta.

Azt gondoljuk, hogy a próbaérettségi annak a diáknak is hasznos volt, aki csak egy fél órát szánt rá. Kipróbálhatta, hogyan kezdi el a vizsgát, és képet kapott arról, hogy milyen formában, milyen feladatokra számíthat. Ennyi elegendő lehet ahhoz, hogy segítse a felkészülését, illetve vizsgaválasztását.

Eredmények

Mintegy 150 iskolából érkeztek be dolgozatok, de több olyan iskoláról is tudunk, ahol a tanulók részt vettek ugyan a próbaérettségin, de (a fentebb már említett „érdeklődés”-jelleg miatt) munkájukat nem küldték be. A beküldött dolgozatok között körülbelül 1900 középszintű és 400 emelt szintű dolgozat volt. Az elemzés a beküldött munkák 70%-a alapján készült.

A dolgozatoknak mindkét szinten, mintegy 5%-a nullapontos volt. Ez valószínűleg abból adódott, hogy egyes vizsgázók, ha megoldottak is valamit a feladatok közül, azt nem adták be. A beadott dolgozatokra is jellemző volt, hogy egy-egy feladattal nem foglalkoztak a vizsgázók, ezért elemzésünkben külön kitérünk a nem nullapontos dolgozatokra, hiszen ezeknél feltételezhető a mérhető érdemleges munka.

Az 1. táblázat a legfontosabb összesített adatokat tartalmazza. Egymás mellé rendeztük az azonos tartalmakat lefedő közép- és emelt szintű feladatokat.

1. táblázat • Az egyes feladatok megoldottságát jellemző adatok (%)
Összes feladat (Középszint) Összes feladat (Emelt szint) Szövegszerkesztés (Középszint) Prezentáció és grafika (Középszint) Weblapkészítés (Középszint) Dokumentumkészítés (Emelt szint) Táblázatkezelés (Középszint) Táblázatkezelés (Emelt szint) Adatbázis-kezelés (Középszint) Adatbázis-kezelés (Emelt szint) Programozás (Emelt szint)
A feladattal nem foglalkozók aránya
7 5 18 21 72 23 52 13 83 44 65
A pontot elérők között maximális pontszámot elérők aránya
0 0 0,5 18 7 7 0,6 5 0 0 5
A pontot elérők között legalább 75%-os teljesítményűek aránya
1 2 20 47 23 42 6 14 2 5 23
Az átlagpontszám összpontszámhoz viszonyított aránya
29 27 47 59 15 52 15 37 4 15 15
A pontot elérők között az átlagpontszám összpontszámhoz viszonyított aránya
31 28 57 75 55 67 31 43 23 26 42
 

középszintű szövegszerkesztési feladatban két dologra hívtuk fel a figyelmet. A betűformázás általában könnyű feladatnak számít, azonban egy-egy speciális hatás felismerése gondot okozhat. A feladatban a „kiskapitális” betűtípus alkalmazása ilyen volt. A körlevél készítése a részletes követelményekben szerepel, de sok iskolában kimarad az oktatásból. Ezért erre is fel kívántuk hívni az érettségizni szándékozók és tanáraik figyelmét. A részpontszámok szerint is valóban ez a részfeladat okozta a legtöbb gondot a szövegszerkesztési feladatban. Miután a körlevél készítésére felszólító rész a feladat elején szerepelt, sokan (az összességében pontot elérők 12%-a) valószínűleg nem olvasták végig a feladatot, ami vizsgatechnikai hiba. A szövegszerkesztési feladat 57%-os megoldása és az ehhez társuló 29%-os szórás jól mutatja, hogy egy könnyű témából kapott nehéz feladatról volt szó.

középszintű prezentáció és grafika témakör feladatában a grafika számonkérésének módszere jelent újdonságot, ezért a feladatban erre külön hangsúlyt helyeztünk. Az oktatás során a szabadkézi rajz, a művészi alkotás értékelése nem okoz gondot, azonban az érettségin nem mérhető az ilyen irányú kreativitás és a kézügyesség. Ezért a grafikafeladat konkrét, általában valamilyen szimmetriát mutató, technikailag egyértelműen meghatározott feladat. A próbaérettségin az uniós zászló szerepelt a körben, szimmetrikusan elrendezett csillagjaival. A feladatot általában sikeresen oldották meg a vizsgázók. Jól látható, ha foglalkoztak a témakörrel, akkor a feladat megoldása sikeres volt. Ezt mutatja, hogy míg a tanulók 21%-a meg sem próbálkozott a feladat megoldásával, addig azoknak a „vizsgázóknak” a 18%-a, akik próbálkoztak a feladattal, maximális pontszámot ért el.

középszintű weblapkészítés már a létével is figyelemfelhívó, csak egy technikai érdekesség volt benne: a színeket – a különböző programokra tekintettel – több formában is megadtuk. Tudomásunk szerint több iskolában eddig nem volt tananyag a weblapkészítés. A vizsgázók 72%-a nem foglalkozott e feladattal. A feladat és az elsajátítandó ismeret nem szokott problémát okozni, ezért e feladattípusnál jelentősen jobb eredményeket várunk.

Az emelt szintű dokumentumkészítés magában foglalja az eddig tárgyalt középszintű témákat. A kitűzött feladattal elsősorban arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy nem csak szövegszerkesztés lehet dokumentum. Másrészt emelt szinten e feladattípusok együttes alkalmazása is követelmény. Ezért a prezentáció és grafika témakörből a grafika és weblapkészítés szerepelt a feladatban. Emelt szinten a dokumentumkészítés témakörei közül a weblapkészítés az egyetlen, ahol az emelt szintű követelmények eltérnek a középszintű követelményektől (a HTML ismerete is követelmény), ezért szerepelt a feladatban a „megjegyzés tag” beírása, amely a képernyőn nem látszik. Itt is jellemző, hogy a vizsgázók 23%-a nem foglalkozott a feladattal, míg a pontot elérők 7%-a maximális pontot ért el. Ebből adódik a megoldás sikerességének óriási szórása. A teljesítmény a megfelelő felkészülés után jelentősen javulni fog.

táblázatkezelés a középszintű vizsga legnehezebb témaköre. Ezt mutatja, hogy annak ellenére, hogy minden iskolában tanítják, a diákok 52%-a nem foglalkozott a feladattal, és a pontot elérők között is csak 0,6%-os a maximális pontszámot elérők aránya. Emelt szinten 13% volt azok aránya, akik nem foglalkoztak a feladattal, és csekélynek tekinthető a 5%-os hibátlan megoldás is. A kitűzött feladatok jellemzője, hogy a kevés egyszerű számítást néhány nehezebb – de tipikus – függvény használata követte, majd egy problémamegoldó feladat, végül ismét a könnyűnek számító formázás következett. A megoldásokból jól látszik, hogy a nehezebb feladatokat kisebb sikerrel oldották meg a vizsgázók, de a problémamegoldás mindkét szinten jelentős pontveszteséget okozott. A szövegértés, a probléma lefordítása a program nyelvére – még akkor is, ha mindössze egy osztást kell megadni – nagyon nehéz feladatnak bizonyult. Gyakorlatlanságra utal, hogy a nehéz feladatok között, illetve után meghúzódó könnyebb feladatokat sem végezték el a vizsgázók. A feladat sikertelensége olyan képesség (szövegértés, problémamegoldás) hiányára utal, amelynek a meglétét fontosnak tartjuk. Tudnunk kell, hogy ez a feladattípus középszinten a jobb teljesítményű tanulókat differenciálja.

A beérkezett dolgozatokból nem derült ki, de a feladatot nulla pontra teljesítőknél gondot jelenthetett a szokatlan formában megadott forrásadat. A többféle szoftverre való alkalmasság miatt van szükség a speciális megadási módra, a vizsgán ugyanilyen formátumban tesszük közzé a forrásadatokat.

Az adatbázis-kezelés mindkét szinten a legkritikusabb témakör, mivel a korábbi években sok iskolában nem tanították. Több helyen a 12. évfolyamon nem tanítanak informatikát, ezért lehetnek olyan középszintű érettségizők, akik úgy jelentkeztek a vizsgára, hogy ezt a témakört nem tanulták, bár a hiány elvileg pótolható az érettségiig. A kitűzött feladatok a témakör típusfeladatainak számítanak, és megmutatják az ismeretek elvárt mélységét. Az egyes feladattípusok súlya eltér az érettségin várhatótól, mert több speciális irányba is kitekint. Így a feladat nem könnyű, de nem tartalmaz kreativitást igénylő részfeladatot. Az érettségin nem lesz jelentős szintbeli eltérés, de nagyobb súllyal fog szerepelni a „választó lekérdezés”. A témakör ismeretlenségét jelzi, hogy a középszintű vizsgázók 83%-a nem kezdett hozzá a feladathoz, senki sem ért el maximális pontszámot, és 75% felett is csak 2% teljesített. Emelt szinten nehezebb a feladat, de valamivel jobb a teljesítmény. Itt a vizsgázók 44%-a nem foglalkozott a feladattal, nincs maximális pontszámot elérő dolgozat, és a 75% felettiek aránya 5%, ami több ugyan, de szintén elég gyenge. Az utolsó évben a felkészülő diákok várhatóan erre fogják a legtöbb időt szánni.

programozás témakör csak emelt szinten szerepel. A téma érettségin történő számonkérése a korábban ismert, versenyeken használt módszerhez képest jelentős változáson ment át. A megoldások részletes, lebontott értékelése érdekében a feladat bonyolultsága mélységében (egymásba ágyazott algoritmusok) csökkent. Helyette egy-egy algoritmus ismeretére rákérdező több – általában nem egymásra épülő – részfeladatból áll a feladat. Ezzel lehetővé vált az egyes részek külön értékelése, súlyozása és a részfeladatokon belül a pontszámok bontása. A vizsgázók 66%-a nullapontos megoldást adott be, ennek egyik oka az lehet, hogy ez volt az utolsó feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy emelt szinten 60 perccel hosszabb idő áll a vizsgázók rendelkezésére. A vizsgakörülményeket tekintve jelentősre becsüljük azok számát, akik korábban hagyták abba a vizsgát. A pontot elérők között 23% oldotta meg a feladatot 75%-nál jobban, és ebből 5% hibátlan megoldást adott be. A pontot elérők átlagosan 42%-os megoldást adtak. Miután a feladatok nehézsége között nem volt jelentős különbség, az eredményt valószínűleg jelentősen befolyásolta a diákok fáradtsága és a vizsga időtartama.

A feladatok teljesítettsége mellett jelentős információkat nyújtanak a szórásadatok is (2. táblázat).

2. táblázat • A pontszámok szórása (%)
Középszint Emelt szint
Feladatok Szórás Feladatok Szórás
Összesen 17 Összesen 20
1. Szövegszerkesztés (Tanfolyam) 29 1. Dokumentumkészítés (Muszaka) 38
2. Prezentáció (EU jelképei) 37
3. Weblapkészítés (Himnusz) 29
4. Táblázatkezelés (Európa számokban) 23 2. Táblázatkezelés (EU-számok) 30
5. Adatbázis-kezelés (EU gazdaságföldrajz) 12 3. Adatbázis-kezelés (EU gazdaságföldrajz) 23
    4. Programozás (Személyazonosító jel) 28

A teljes feladatsort tekintve, összességében kisebb a pontszámok szórása, mint az egyes feladatoknál. Ez azt jelenti, hogy a diákok többsége egy-egy feladattal érte el összpontszámának nagy részét.

A feladatok feldolgozását jelentősen befolyásolta, hogy több dolgozat javítás nélkül érkezett be, főleg emelt szinten. Elvétve akadt olyan feladat, amelyre a javító tanár a maximálisnál több pontot adott. Miután a pontozási (javítási) útmutató egyértelműen tartalmazta, hogy egy-egy feladatra hány pont adható, ez valószínűleg figyelmetlenség következménye.

A további egyéves felkészülést figyelembe véve a próbaérettségit tett diákok nagy része sokkal jobb teljesítményt érhet el a vizsgán, de számításba kell vennünk azt is, hogy középszinten sokan lesznek olyanok, akik pusztán az érettségi bizonyítvány megszerzéséért választják ezt a vizsgatárgyat, és így csekély eredménnyel is megelégszenek. Ezért várható, hogy középszinten a próbaérettséginél átlagosan jobb teljesítmény születik, de nagyobb lesz a szórás.

A következő ábrák az elemzett adatokról nyújtanak szemléletes képet. A 8. és 9. ábrán az egyes feladatoknak az elérhető maximális pontszámhoz való viszonyuk, azaz a teljesítményszázalékok láthatók. A10. és 11. ábra az egyes feladatok teljesítésének szórását mutatja be, a szórás középvonalát az átlagértékre helyezve.

8. ábra • Informatikai feladatokat nem nulla pontra teljesítők eredménye – középszint (N=1142)

9. ábra • Informatikai feladatokat nem nulla pontra teljesítők eredménye – emelt szint (N=280)

10. ábra • A középszintű feladatok teljesítésének szórása (az átlag körül)

11. ábra • Az emelt szintű feladatok teljesítésének szórása (az átlag körül)

Tanulságok, következtetések

tanárok felkészítése a vizsgáztatásra elkezdődött, de nagyon hasznos lenne, ha a középszinten javító tanárok is nagy számban vennének részt a tanfolyamokon, mert az informatika középszintű értékelése mindenki számára új.

feladatsorok szerkezete, az egyes témakörök súlyozása kialakult, ezzel kapcsolatos észrevétel nem érkezett a próbaérettségivel kapcsolatos elektronikus fórumra. Néhányan hiányolták az internetes feladatok gyakorlati számonkérését. Ez azonban a követelményeknek és a vizsga tisztaságának biztosítása miatt csak a szóbelin kérhető számon.

A feladatsor készítésekor különös gondossággal kell ellenőrizni a feladat szövege, forrása, pontozási és javítási útmutatója és a mintamegoldás közti koherenciát. A legkisebb módosulás is elronthatja a feladatot. Az odafigyelésre a feladat elkészítése során végig szükség van, még a nyomdából kikerült anyagok is ellenőrzést igényelnek, mert a feladatsorokban megjelenő minták nyomdai vagy nyomtatási hibája jelentősen módosíthatja a feladat tartalmát.

Az informatikavizsga minden vizsgánál nagyobb eszközigényű, melynek előkészítése nagy gondosságot igényel. Komoly energiát kíván minden részt vevő féltől, hogy a tanuló azt a szoftvert használhassa a vizsgán, amelyikkel felkészült a vizsgára. Ehhez a jelentkezéskor meg kell adnia a szoftvert, a vizsgahelynek biztosítania kell a választott szoftvereket, emelt szinten ezt is figyelembe kell venni a csoportok szervezésekor. A vizsgán használt számítógépeket nagy körültekintéssel kell felkészíteni. Figyelni kell arra, hogy a vizsgázó ne tudjon mással kommunikálni, de arra is, hogy a szükséges eszközök, források a rendelkezésére álljanak. A gépek beállításakor figyelni kell a megfelelő (magyar) szabványok alkalmazására, mert ellenkező esetben a vizsga nem egyenlő feltételek között zajlik. A számítógépes háttér megfelelő biztosításához, elsősorban a rendszergazdák számára jegyzetet készítettünk, melyet időben eljuttattunk az iskolákba.

Meg kell határozni, az idegen nyelven megszervezett informatikavizsgán szükséges teendőket. A feladat szövegén túlmenően a források szövege, illetve a gépek beállítása is az adott nyelvhez igazodik. Bármilyen a döntés, az összes vizsgadokumentumot ennek megfelelően kell módosítani (feladatszöveg, forrásfájl, megoldás, pontozási és javítási útmutató).

Az esetleges problémák gyors kezelésére a vizsga előtti héttől (az eszközök felkészítésének ideje) a vizsgadolgozatok javításának befejezéséig telefonvonalas és internetes segélyvonal szükséges.