Olvasási idő: 
7 perc

A debreceni Bolyai ökoiskola

Az Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában című oktatási program 5. futamideje

 

A Bolyai mint ökoiskola, pedagógiai programjában deklarálja a környezeti nevelés és az egészségnevelés koherenciáját és fontosságát. Sokszínű ökoiskolai programjait a szemlélet- és magatartásalakítás céljából szakmapedagógiai szempontból tudatosan egymásra építi, tervszerűen összehangolja. Pedagógiai hitvallása többek között arra irányul, hogy a környezet kihívásaira megfelelő módon reagálni tudó, környezet- és egészségtudatos gyermekeket neveljenek, akik képesek életvitelükre vonatkozó – egészséges, szeretetteljes – döntések meghozatalára.

Ennek érdekében az iskola a 2008/2009-es tanévtől, kísérleti jelleggel évi 18 tanórában a tantervébe építette az egészségtan tantárgyat, mind a nyolc évfolyam egy-egy osztályában. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a program hatékonysági vizsgálata kiterjed a tanulók tudásállapot-változásának a mérésére is. Az elmúlt négy tanévet összesítő elő- és utómérések: alsó tagozatban 20%-os, felső tagozatban 25%-os tudásbeli különbséget, azaz fejlődést mutatnak.

A Bolyai iskola környezeti- és egészségnevelési tevékenységét négy tanéven át kiegészítette az E-ON Hungária Kft-vel való együttműködés. Az egészségtanóra keretében külső szakemberek, E-ON önkéntesek tartottak egy-egy interaktív energiafoglalkozást, mely az EnergiaKaland oktatási program aktuális részeinek adaptálására vonatkozott.

A tematika középpontjában az energiatudatosság növelése céljából a következő témakörök álltak:

  • az energia útja: az energiaforrásoktól a felhasználásig,
  • energiapazarlás,
  • megújuló energiaforrások,
  • az energiatakarékosság globális elvei,
  • energiagazdálkodási fortélyok,
  • energiabiztonsági szabályok.

Műhelymunka kiterjesztése céljából a Bolyai partnerszerű együttműködést alakított ki a város három oktatási intézményével, folyamatosan zajlik a vidéki munkakapcsolatok kiépítése is. A referenciaintézmény módszertani továbbképzésekkel, bemutató­órákkal, egészségtan-oktatócsomaggal segítik a csatlakozó iskolák környezeti- és egészségnevelési munkáját. A fenti kezdeményezés mintájára szeretnének szakmailag megalapozott országos egészségfejlesztési modellkísérletet létrehozni.

Életvitelprogramjuk megfelel az új Nemzeti alaptanterv előírásainak, nevelési céljainak, fejlesztési követelményeinek, szoros kapcsolatban áll a környezeti neveléssel, a környezettudatos-, egészségtudatos magatartásforma alakításával és a fenntartható fejlődés pedagógiájával.

 

Egészségtani monitorvizsgálatok a 2012/2013-as tanévben

A Bolyai iskola által folytatott életvitelprogram szakmai beszámolójából érdemes kiemelni a tanulók tudásállapotának változására irányuló monitorvizsgálatot.

Az objektív mérés-értékelés és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az ötödik futamidőben is az Egészségtan tankönyvcsalád Tudáspróbáit (I., II., III.) használtuk. Kontrollcsoportok már csak az 5–8. évfolyamban működnek, hiszen alsó tagozatban a felmenő rendszerben történő bevezetés miatt már minden osztály tanul egészségtant. A tanulók egészség-ismeretére irányuló teljesítménymérések minden egyes témakör előtt és után megtörténtek, azonos feladatokkal (hídfeladat).

A visszacsatolás során azt vizsgáltuk, hogy e tárgykörben, a tanulási-tanítási folyamat során hogyan változott a tanulók tudása, szemlélete, döntési képessége stb. Teszt-pont mátrix elkészítésével lehetőségünk nyílt a kapott eredmények további elemzésére is: történetesen a tanulók, feladatok rangsorára. Az így szerzett tapasztalatokat, pedagógiai reflexiókat felhasználjuk a következő futamidő stratégiai elképzeléseinek a kidolgozásához, az esetleges módosításokhoz. Mindez szavatolja a program pedagógiai minőségét és fenntarthatóságát.

Tanulói teljesítmények mérése

Az elmúlt négy esztendő vizsgálati eredményei kedvező tapasztalatot mutattak, ugyanis alsó tagozatban 20%-os, felső tagozatban 25%-os pozitív irányú elmozdulást, azaz tudásnövekedést jeleztek.[1]

Jelen tanév eredményeit összevetve az előző évek intézményi összesített átlageredményével megállapítható a kompatibilitás. A 2012/2013-as tanévben az évfolyamok szintjén 15-45%-os tudásnövekedést tapasztaltunk (1. ábra).

 

A fenti grafikonon a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának megítélésében látható, hogy a legnagyobb mértékű tudásnövekedés a felső tagozatban történt. Az osztályonkénti, tanulónkénti részletes elemzésekből kiderült, hogy a teljesítményben megjelenő hiányosságok első­sorban a személyes- és szociális kompetencia fejlesztésének hiányaiból származtathatók.

A tanulói teljesítményvizsgálatok alapján kapott eredményeket ebben a tanévben is tovább elemeztük. Vizsgálatunk tárgyát képezte a témakörökre (Egészségem megőrzése; A családomról; Önmagam felfedezése) bontott összehasonlító elemzés. Az ötödik futamidő témakörönkénti elemzésének összesített intézményi eredményeit a 2. ábrán mutatjuk be.

Az elemzés tükrében megállapítható, hogy a 2012/2013-as tanévben mind a három témakörben 30-32%-os tudásgyarapodás volt tapasztalható.

A tanulói teljesítményvizsgálatok ötéves tapasztalatai:

  • A tanulók érdeklődők, az előzetes gyűjtő- és kutatómunkában szívesen részt vesznek, még a családtagjaikat is bevonják. Így a családok szemlélete, egészségmagatartása közvetett módon, a tanulókon keresztül befolyásolható.
  • A pedagógusok-diákok kooperatív együttműködése örömteli tanítási-tanulási folyamatot jelent, mely továbbgondolkodásra, együttes munkára késztet a tanórán kívüli tevékenységekben is.
  • A következtetések levonása egyre összetettebb, hiszen a teljesítményváltozásokat az előzetes ismereteken kívül több tényező befolyásolja.
A teljesítményméréseket befolyásoló tényezők:
- az osztályok szociokulturális helyzete: családi egészség-szokások, viselkedés- és magatartáskultúra,
- a tananyag mennyiségének növekedése,
- a tanulók különböző képességei, tanulmányi eredményei,
- íráskészség-szövegértés színvonala. 
  • Az évfolyamokat tekintve a teljesítmények évről-évre, folyamatosan 15-45%-os tudásnövekedést mutatnak.
  • Témakörönként lebontva (egészségmegőrzés, családi életre nevelés, önismeret) 15-30%-os tudásnövekedés tapasztalható.

 

A hatékonysági vizsgálatok tanulságai alapján megállapítható, hogy az életvitelprogram keretében történő egészségtani ismeretek átadásával továbbra is hozzájárulunk a tanulók egészségkultúrájának emeléséhez. Az egészséges életmód, gondolkodás és szemlélet alakítása révén javulnak a diákok esélyei egy jó minőségű életvitel kialakítására. Az életben is hasznosítható (praktikus) tudás átadásával, ezen ismeretek begyakorlásával pedig várhatóan javul az adott korosztály egészségi, mentális állapota (népegészségügyi mutatói). 

Lábjegyzet

  1. ^ Az éves beszámolók az ÚPSZ 2009/11, 2010/10-12, 2011/1-5 és 2012/11-12 számaiban jelentek meg.