Olvasási idő: 
23 perc
Author

A digitális pedagógia fejlesztése a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazásával

A tanulmány a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazásának keretrendszerét ismerteti. A szerző bemutatja, hogy milyen jellegű tananyagrészek esetében alkalmazható hatékonyan az SDT eszközrendszere, és utal arra, hogy az elektronikus tanulás másfajta tananyag- és tanóratervezést igényel, mint a hagyományos tanulás. A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy az SDT alkalmazásában nélkülözhetetlen a jó gyakorlatok terjesztése és az SDT-t használó tanárok folyamatos információcseréje.

Bevezetés

A felgyorsult technológiai fejlődés következtében és más környezeti tényezők hatására folyamatosan változik a nevelés és oktatás célja. A tantervekben kitűzött célok megvalósítása érdekében a pedagógusok egyre korszerűbb taneszközöket alkalmazhatnak. Ezek használatához új pedagógiai szemléletre, a hagyományos módszertani eszköztár megújítására, bővítésére, értékálló elemek ki- és átdolgozására van szükség. A digitális pedagógia térhódításával olyan készségek, képességek fejlesztésének igénye jelent meg, amelyek felkészíthetik az egyént a gazdasági és szociális környezethez való alkalmazkodásra, a munkakörnyezetben adódó problémák megoldására és az egyedi élethelyzetek hatékony kezelésére (Horváth–Könczöl 2005). A fejlesztendő gyakorlati készségek, képességek és az ezek kialakításához nélkülözhetetlen elméleti ismeretek felismerése, azonosítása és mennyiségének meghatározása új feladatot jelent az oktatás résztvevői számára.

A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) tananyagait és a tartalom kezelésére alkalmas keretrendszert a közoktatás igényeinek és tartalmi szabályozóinak figyelembevételével 2001 óta fejlesztik. Az sdt.sulinet.hu oldalon publikált tananyagok fejlesztésének célja, hogy az oktatás módszertani megújulásának egyik korszerű eszközeként segítséget nyújtson a pedagógusoknak és a tanulóknak a tanulási-tanítási folyamatban. Az SDT a magyar digitális pedagógia fejlesztésének egyik meghatározó eszközévé válhat. A tananyagok használatbavétele előtt azonban lehetőséget kell biztosítani a pedagógusoknak a keretrendszer által nyújtott funkciók alapos megismerésére. A tananyagok hatékony használatához szükség van a rendszer nyújtotta lehetőségek elméleti alapjainak, valamint gyakorlati alkalmazásának elsajátítására. Jelen tanulmány célja, hogy az ismerkedés első fázisában tájékoztatást nyújtson az SDT keretrendszer funkcióiról és ezek tanórai használatáról.

Az SDT jellemzői

Az SDT keretrendszerének legújabb verziója 2006 januárjában jelent meg. A felhasználási feltételeket tartalmazó lapon olvasható, hogy az e-learning keretrendszer, illetve a tananyag-adatbázis szerzői jogi védelem alatt áll, „kizárólag az oktatás, az ismeretterjesztés, illetve a tudományos kutatás céljaira használható, szigorúan nonprofit jelleggel. A felhasználók térítésmentesen jogosultak az SDT rendeltetésszerű használatára” (http://sdt.sulinet.hu/Pages/copyright.aspx).

Az SDT használatához szükséges szoftverek listája az sdt.sulinet.hu címen elérhető weblap nyitóoldalán, a jobb alsó sarokban tekinthető meg, a szoftverek innen azonnal installálhatók is. A tudásbázis megtekintéséhez természetesen szükséges valamilyen böngészőprogram, pl. Internet Explorer, Firefox, Mozilla vagy Netscape, az animációk lejátszásához Flash Player, a képletek megjelenítéséhez MathPlayer, a vektorgrafikus képek, gráfok megtekintéséhez Adobe SVG lejátszó telepítése.

Az SDT fejlesztésekor kiemelt cél, hogy az elkészített tananyagok újra felhasználhatók és értékállók legyenek, vagyis a digitális tananyagokat minél több anyagban és minél tovább lehessen használni. Az újrafelhasználhatóság teljesítése érdekében a tananyagokat a lehető legkisebb önálló értelemmel rendelkező elemekre, ún. tananyagelemekre (Learning Object, LO) bontják, amelyek egymástól függetlenek, azaz nem hivatkozhatnak egymásra. A technikai értékállóságot az biztosítja, hogy a tananyag szerkezetét függetlenítik a megjelenítésre használt eszközöktől, ezért az SDT az anyagokat eszközfüggetlen tárolóban tárolja, amelyből különböző csatornákon keresztül publikálhatók.

A tananyagelemeket metaadataikkal együtt egy központi adatbázisban tárolják, amelyeknek a felhasználásával a tananyagszerkesztő szoftver használatával a szerzők új szerkezetű tananyagokat hozhatnak létre. A tananyagfejlesztések során a meglevő tananyagelemek rendeltetésszerűen szerkeszthetők, módosíthatók, a meglévő tananyagelemekből a tananyagszerkesztő szoftver alkalmazásával új szerkezetű foglalkozások, tevékenységek, feladatok vagy a tudásszint ellenőrzésére alkalmas tesztek állíthatók össze. A létrehozott tananyag tanórai vagy tanórán kívüli tanulási-tanítási tevékenységre alkalmazható, a kész tananyag menthető és nyomtatható.

Az SDT tartalommenedzsment (LCMS, Learning Content Management System) típusú keretrendszer eszközöket kínál a tananyag létrehozásához, tárolásához, feldolgozásához. Az LCMS típusú rendszerek legfontosabb funkciói a tartalom tárolásán kívül az oktatási elemek definiálása, összekapcsolása, stíluslapok készítése, valamint a navigációs interfész létrehozása (Geist–Kaszai–Nagy 2005).

Az LCMS típusú rendszerek használatakor nem cél a tanulási folyamat követése, a tanulók eredményeinek dokumentálása, azaz az SDT jelenlegi rendszere nem alkalmas mérési, értékelési funkciók ellátására. Az értékelési funkciót azonban támogatja egyes tananyagelemek, például a tesztfeladatok és az animációk használata, de a visszajelzés azonnali, nem tárolható, és csupán a számítógép felhasználójának szól, azaz nem csoportosítható. A tanulási utak, egyéni teljesítmények követése a tanulásmenedzsment (LMS, Learning Management System) típusú keretrendszerekkel valósítható meg, így a további fejlesztések szempontjából megfontolandó lehet ezek alkalmazása is.

A keretrendszer funkciói

A keretrendszer legfontosabb funkciói:

  • a tananyagok megjelenítése,
  • az elemek lejátszása,
  • a tananyagokon belüli navigáció.

A tananyagok megjelenítése és lejátszása érdekében telepíteni kell a lejátszó eszközöket, a navigálást a tananyagok fastruktúrája teszi egyértelművé.

A lap felső részén látható fejlécen jelenik meg az SDT logója néhány képpel kiegészítve. A fejléc nem tüntethető el a képernyőről, pedig kikapcsolásával nagyobb méretű lehetne a tananyagok megjelenítésére alkalmazható felület.

A lap bal felső sarkában kiválaszthatjuk, hogy diákként vagy tanárként kívánjuk megtekinteni a lapot. A szerep kiválasztása azért fontos, mert a tartalom egy része a kiválasztott szerepnek megfelelően jelenik meg.

A honlap tetején megjelenő ikonok egy része navigációs szerepet szolgál, például a digitális tananyag bármelyik részénél tartunk, egy ikon segítségével azonnal visszatérhetünk a kezdőlapra, megnyithatjuk a Windows Intéző mappaszerkezetéhez hasonló módon működő tallózót, átléphetünk az összetett keresés oldalára, regisztrálhatunk tanárként, diákként vagy szülőként, illetve módosíthatjuk a regisztrációkor megadott adatainkat.

Az összetett keresés oldalán kulcsszavak alapján kereshetünk, kereséskor megadhatunk egyéb paramétereket is, például a műveltségi területet, a korosztályt, illetve azt is, hogy milyen típusú tananyagelemet vagy tananyagegységet keresünk. Az eredményt a beállításnak megfelelően rendezhetjük sorba.

 

Regisztráció

Megadhatjuk, hogy tanárként, diákként vagy szülőként kívánunk regisztrálni. Kötelező jelleggel meg kell adnunk a nevünket, jelszavunkat, e-mail címünket és a kívánt nyelvet, de opcionálisan néhány egyéb adatot is közölhetünk.

A regisztrációkor választott felhasználói név és jelszó birtokában a kezdőlapon léphetünk be a rendszerbe. Bár az SDT alapfunkciói regisztráció nélkül is bárki számára elérhetők, néhány szolgáltatás csak a belépést követően alkalmazható, ezért javasolt és érdemes a regisztráció lépéseit elvégezni.

 

Egyszerű keresés

Az egyszerű keresést a kezdőlapon található ablakon keresztül indíthatjuk el. A megfelelő keresési kulcsszó, például a cím vagy a keresendő tartalom begépelését követően az összetett keresés oldalán jelenik meg a találatok száma és az első találatok címe.

A tananyag adatbázisa

Kutatások szerint a számítógéppel segített frontális tanítás azoknál a tananyagrészeknél bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyek képek, mozgóképek, animációk, illetve hangzó illusztrációk bemutatását igénylik. Egyéni tanulás esetén akkor hatékony egy tananyag, ha sok önállóan végezhető feladatot és a sikeres továbbhaladás érdekében azonnali visszajelzést tartalmaz, ugyanakkor nem igényli a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, de strukturált formában állandóan elérhetők a szükséges előzetes ismeretek, illetve a tanárnak nem kell személyesen biztosítania a folyamatos motivációt (Beattie, idézi Kárpáti 1999).

Egy elektronikus tanulást támogató rendszer tervezése és alkotása a pedagógia és a technika magas szintű ötvözését igényli. A rendszernek biztosítania kell a tanulási folyamat eredményességét, ennek érdekében alkalmasnak kell lennie motiválásra, a figyelem felkeltésére és ébren tartására, az előzetes ismeretek figyelembevételére, a tanulási célok meghatározására, a már meglévő, illetve a tananyag által közvetített és elsajátított új ismeretek összekapcsolására, a tanult ismeretek megszilárdítására, ellenőrzésére, értékelésére, valamint további tanulási lehetőségek bemutatására (Gagne–Briggs–Wager 1992).

Az e-learning tananyagok alkalmazása során a tananyagok értékállóságát az alábbi kritériumok együttesen biztosíthatják (Fogarasi–Nagy–Papp 2005):

  • együttműködési képesség (ezt leginkább az LMS típusú rendszerek teszik lehetővé),
  • újrahasznosíthatóság (a tartalom egységei külön kezelhetők, ezért más kombinációként is megjelenhetnek),
  • kezelhetőség (a tartalom használatának nyomon követése),
  • elérhetőség (a felhasználók tömege érheti el a tananyagokat),
  • tartósság (az egymást követő keretrendszerekben ugyanaz a tartalom jelenhet meg újrakódolás nélkül),
  • megengedhetőség (másképpen gazdaságosság, azaz a hatékonyság növelése a költségek csökkentésével).

A Sulinet Digitális Tudásbázis foglalkozásait 5–40 perces tanítási időre tervezték a fejlesztők. Az egyes foglalkozások szerves részét képezhetik az elektronikus tananyagokkal támogatott ún. IKT-s tanóráknak. A foglalkozásoknak akár egy-egy része is alkalmazható a tanórákon, ezért az IKT-eszközökkel támogatott tanóra sikerességében még fontosabb szerepe lesz a tervezési folyamatnak, az alkalmazott tananyag kiválasztását segítő szempontok ismeretének és hatékony alkalmazásának, azaz a tudatosan tervezett óravezetésnek.

A tananyagok között jelenleg közismereti és szakképzési anyagok találhatók, a közismereti anyagok között tíz műveltségi területhez találhatunk elektronikus segédanyagokat.

A tananyagelemek megtekintésére használt ablak mérete nagyítható, ha a tallózó ablakát a jobb felső sarokban található, balra mutató nyíllal minimális méretre kicsinyítjük le.

 

A tananyagok kiválasztása

A tananyag tanórai felhasználása a tananyagelemek kiválasztásával kezdődik, majd a tananyag tanórai környezetbe illesztéséhez megfelelő módszer társításával folytatódik. A kiválasztás egyben az adott tananyagelem pedagógiai értékét is jelzi, ezért fontos lehet annak mérése, hogy milyen típusú tananyagelemekkel dolgoznak szívesen a tanárok, illetve a diákok. A tananyag kiválasztását segíti, hogy a tananyagelemek típusait egységes szimbólumok szemléltetik az SDT-ben, így gyorsan kiválaszthatók a vizuálisan könnyen feldolgozható elemek, a képek, az animációk, a hangok vagy a mozgóképek.

Az alkalmazás kezdeti fázisa tehát egy döntési mechanizmussal indul, amelynek során kiválasztjuk, hogy melyik tananyagot kívánjuk feldolgozni a tanórán. A kiválasztás elsődleges szempontja annak a mérlegelése, hogy az adott tananyag illeszkedik-e a tanmenetben szereplő tananyaghoz. A felhasználandó elektronikus tananyaggal szemben alapvető elvárás, hogy a tanterv alapelveinek megfelelő tananyagot tegye szemléletessé, érthetővé, feldolgozhatóvá.

A tananyagokat böngészés vagy keresés útján választhatjuk ki. A böngészéssel történő kiválasztáskor elvileg kétféle módszert alkalmazhatunk. Választhatunk az adott tananyagnak megfelelő típusú és tartalmú elemeket, vagy az alkalmazni kívánt tananyagelemhez igazíthatjuk a tanítási tartalmat, azaz az SDT hasznosnak vélt elemeit építhetjük be a tanórán feldolgozandó tananyagba. A tananyag típusa alapján történő kiválasztást megkönnyíti, hogy a tananyag a tallózó nézetben egy fastruktúrában tekinthető meg. A kereséssel történő kiválasztáskor megfelelő kulcsszavakat kell megadni, a találatnak azonban előfeltétele, hogy a fejlesztés során is ugyanezekkel a kulcsszavakkal társítsák a tananyagelemet.

 

A tananyagegységek és a tananyagelemek

A tananyag témákra, illetve altémákra bontva jelenik meg, ezek alatt helyezkednek el a foglalkozások, amelyek általában egy tanórán feldolgozható tananyagegységeket tartalmaznak. A foglalkozások lapokon jelenítik meg az egyes tananyagelemeket, azaz az elemi, újrafelhasználható tartalmakat, amelyek függetlenségük miatt bármely tananyagba beépíthetők.

A tananyagegységek olyan szerkezetek, amelyek elemeket, egységeket szerveznek össze, de önmagukban nem hordoznak tartalmat. A legfontosabb tananyagegység a téma, a foglalkozás és a lap. A tananyagegység egyfajta tanulási-tanítási útvonalnak is tekinthető, amely több egység vagy elem egymás utáni bejárásával alkot egységet. A tananyagegységek feldolgozását pedagógiai-módszertani információk segítik.

A tananyagelemek (LO, Learning Object) a legkisebb önálló jelentéssel rendelkező, egyértelműen azonosítható egységek, amelyek mérete viszonylag tág határok között változik. Az SDT-ben található tananyagelemek olyan kategóriákba sorolhatók, amelyek között nincs átfedés. A diszjunkt halmazokat szövegek, fogalmak, képek, animációk, mozgóképek, hangok, hivatkozások és tesztfeladatok alkotják. Az elemek legfontosabb jellemzője, hogy újrafelhasználhatók, azaz ugyanazok az elemek több tantárgy vagy műveltségi terület tananyagának szerkesztésekor is alkalmazhatók, valamint egymástól függetlenek, azaz nem hivatkozhatnak más tananyagelemekre, objektumokra.

Szolgáltatások

Az SDT-ben lehetőség van egyéb szolgáltatások igénybevételére is, ezt megelőzően azonban regisztrálni kell magunkat a rendszerben.

A Szolgáltatások ablak alapértelmezésben nem látható, a bal felső sarokban levő nyíl segítségével a keretrendszer bal oldalán jelenik meg. Az ablak használata lehetővé teszi a metaadatok megjelenítését, a könyvjelzők használatát, illetve segítségével megjeleníthetők az egyes foglalkozások lapjaihoz tartozó tanári, tanulói információk, az ún. TIP-TAP-ok. A lektorok ugyanebben az ablakban véleményezhetik az egyes elemek minőségét, jelezhetik a hibákat.

 

Metaadatok

A metaadatokat (Learning Object Metadata, LOM), azaz az elemek tulajdonságait egy gyűjteményben, strukturált formában tárolják. A metaadatok függetlenítik a tananyag megjelenését a működtető rendszerektől, valamint rendszerezett tárolást és hatékony keresést tesznek lehetővé. A metaadatok szintaktikai és szemantikai jellemzői révén teljeskörűen leírhatók a tanulási egységek.

Az SDT elemeinek a metaadatai a bal oldali sávban megjelenő Szolgáltatások ablakban találhatók meg. A rövid leírásban megtekinthetjük az adott elem linkjét, címét, tárgyát, azonosítóját. Ha átváltunk a metaadatok teljes leírására, akkor a tananyagelem típusától függően ennél bővebb leírásokat is megtekinthetünk, például az adott elem kulcsszavait, a fájl méretét, típusát, egyéb adatait. A kulcsszavak megadása a fejlesztéskor különösen fontos, hiszen kiválasztásukkal a fejlesztők meghatározzák az elem találati listákban való szereplését, azaz későbbi elérhetőségét is. A fejlesztés során olyan kulcsszavakat kell megadni, amelyek alapján a felhasználók várhatóan majd keresni fogják az elemet. A metaadatok között szerepel a tananyagelem közvetlen eléréséhez szükséges link, amelynek másolásával és címsorba illesztésével az adott tananyagelem közvetlenül is elérhető a böngészőben. A tananyagelem közvetlen elérése gyorsítja a használatot, így ennek az eljárásnak az ismerete és rutinszerű használata előnyt jelent a felhasználók számára.

 

Könyvjelzők

A könyvjelző olyan szolgáltatás, amelyet csak regisztrált tagok érhetnek el. Aregisztrációt követően a bal oldali szolgáltatások ablakban hozhatunk létre könyvjelzőket az aktuális foglalkozásokhoz vagy elemekhez, ezek alkalmazásával az adott elem gyorsabban, egyértelműen elérhető. A könyvjelzővel ellátott tananyagelemeket egy listában jeleníthetjük meg. Ha túl sok elemet látunk el könyvjelzővel, akkor az áttekinthetőség érdekében ezek mappákba rendezhetők. A könyvjelzővel jelzett részek az eszköztár könyvet ábrázoló ikonjával érhetők el, ha erre az ikonra kattintunk, akkor megtekinthetjük a lista elemeinek a típusát, elolvashatjuk a rövid vagy teljes tulajdonságlistát, átnevezhetjük vagy törölhetjük a listában található elemeket.

 

Véleményezés

Azonosító és jelszó birtokában bizonyos felhasználók olyan szolgáltatást is elérhetnek, amelynek során véleményezhetik az adott foglalkozások tananyagelemeit. Ezt megelőzően elolvashatjuk az addigi hozzászólásokat, és ha szükségesnek tartjuk, véleményt nyilváníthatunk a tananyagok minőségéről, hibáiról. Ez a funkció leginkább a fejlesztők számára hasznos, mert a jelzések alapján javíthatók a fejlesztés során elkövetett apróbb hibák, elírások.

A véleményezés lehetőségével eddig is sokan éltek már, a beérkezett javaslatok alapján folyamatosan végezhető az elektronikus tananyag javítása, így növelhető az értéke, javítható a minősége.

Összefoglalás

A Sulinet Digitális Tudásbázis felhasználóbarát keretrendszere, valamint a közoktatás, illetve a szakképzés részére fejlesztett, formailag szabványosított tananyagainak alkalmazása lehetővé és elkerülhetetlenné teszi a tanítási módszerek korszerűsítését. Az információs és kommunikációs technológiákon alapuló eszközök tanórai és tanórán kívüli alkalmazásának segítése érdekében a rendszer használatát támogató információkat, a tanórai alkalmazáshoz tanítási tapasztalatokon alapuló tanácsokat, ötleteket, módszertani útmutatókat kell a tanárok és tanulók számára elérhetővé tenni (Hunya–Dancsó–Tartsayné 2005).

Az egyes foglalkozásokhoz és lapokhoz tartozó tanítási és tanulási útmutatók felhasználásával az egyes foglalkozások feldolgozása közben a tanárok korszerű tanítási módszereket, a tanulók pedig új típusú tanulási módszereket próbálhatnak ki. A rendszer alkalmas az aktív tanulás módszereinek megalapozására, terjesztésére is. Az útmutatók általában figyelembe veszik azt az alapelvet, hogy a korszerű eszközök használata következtében a tanári feladatok is megváltoznak, a tanórákon a pár- és csoportmunka mellett előtérbe kerül a kooperatív munka. „A kooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelő megszervezése, a hatékony diák-tanár munka feltételeinek biztosítása.” (Könczöl 2004.) A keretrendszer fejlesztésének eredményeként 2006 végén jelent meg a fórum létrehozásának lehetősége, amely a pedagógiai munkában a kooperatív tevékenység egyik helyszíneként alkalmazható. A fórum kezelése egyszerű, az eddigi tapasztalatok szerint jól használható közös tanulásra, információszerzésre.

Az innovatívabb magyar iskolák rövid időn belül képesek beépíteni oktatási tevékenységükbe az SDT tananyagbázisának és keretrendszerének használatát, így segítséget kapnak a diákok technikai és kognitív képességeinek komplex fejlesztéséhez, a jó gyakorlatok kialakításához és bemutatásához, az információs és kommunikációs technológián alapuló kultúra terjesztéséhez. A digitális pedagógia fejlesztése azt kívánja, hogy az SDT témakörében tervezett pedagógus-továbbképzések elméleti ismeretei és gyakorlati alkalmazásai relevánsan illeszkedjenek egymáshoz és a tanórai alkalmazásokhoz is. Az akkreditáció során elfogadott tematikának, az alkalmazott módszertannak elsősorban a tanórai használat szakszerűségét kell támogatnia. A továbbképzések egyik legfontosabb feladata, hogy az alkalmazott módszertani kultúra közvetlenül segítse a későbbiekben alkalmazni kívánt pedagógiai gyakorlatot (Hunya 2005).

Az e-learning alapon működő rendszerek alkalmazása közben az elmúlt években jó gyakorlatok alakultak ki, amelyek között elsősorban fejlesztésének nagyságrendje miatt igen jelentős az SDT. Az SDT egyedülálló fejlesztés Európában, a digitális tananyag használata és a használat közben összegyűjtött tapasztalatok, módszertani tanulságok közkinccsé tétele még hatékonyabbá teheti a további fejlesztéseket, illetve bővítheti a felhasználók körét.

A közeljövő egyik feladata olyan kutatások tervezése, szervezése és megvalósítása, amelyek objektív eredményei választ adhatnak arra, hogy milyen az SDT fogadtatása az iskolákban, milyen hatással vannak a tananyagok a tanítási-tanulási folyamatokra, főleg azok eredményességére, hogyan változtatják meg a tanítási módszereket, milyen tanári és tanulói kompetencia kialakítása szükséges a használatukhoz, milyen hatása van az SDT-nek a tanulási attitűdre, milyen mértékben járul hozzá a digitális pedagógia a hazai oktatás fejlesztéséhez.

Irodalom

Az LCMS keretrendszer működésének ismertetése. A Sulinet Expressz Programiroda tartalomfejlesztési programja. Sulinet Expressz Programiroda, 2003.
Dancsó Tünde (2005). Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. 36–48.
Fogarasi Isván – Nagy Attila – Papp Gyula (2005): Szabványosítás. In Hutter Ottó – Magyar Gábor – Mlinarics József (szerk.): E-learning, 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 73–108.
Gagne, R. – Briggs, L. – Wager, W. (1992): Principles of Instructional Design (4th Ed.). Fort Worth, TX: HBJ College Publishers.
Geist Éva – Kaszai Pál – Nagy Zoltán (2005): Az e-learning. In Hutter Ottó – Magyar Gábor – Mlinarics József (szerk.): E-learning, 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 13–35.
Horváth Ádám – Könczöl Tamás (2005): Közoktatás. In Hutter Ottó – Magyar Gábor – Mlinarics József (szerk.): E-learning, 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 109–118.
Hunya Márta – Dancsó Tünde – Galbácsné Szabó Gabriella – Tartsayné Németh Nóra (Szerk.: Hunya Márta, 2006): Informatikai eszközök használata a tanítási órákon.(ftp://ftp.oki.hu/download/IKT_kozepfokon/IKT_kozepfokon-tanulmany.pdf)
Hunya Márta – Dancsó Tünde – Tartsayné Németh Nóra (2006): Informatikai eszközök használata a tanítási órákon 2005-ben. Új Pedagógiai Szemle, 7–8. sz. 163–177.
Hunya Márta (2005): Virtuális tanítási környezetek. Iskolakultúra, 10. sz. 53–69.
Kárpáti Andrea (1999): Digitális pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 76–89.
Komenczi Bertalan (2005): Tananyagfejlesztési módszertan. In Hutter Ottó – Magyar Gábor – Mlinarics József (szerk.): E-learning, 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 37–72.
Könczöl Tamás (2004): A Sulinet Digitális Tudásbázis program. Iskolakultúra, 12. sz. 90–96.
Tananyagelemek, tananyagegységek – általános összefoglaló. A Sulinet Expressz Programiroda tartalomfejlesztési programja. Sulinet Expressz Programiroda, 2003.