Olvasási idő: 
55 perc

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola története és végzőseinek karriervizsgálata

A tanulmány ismerteti a kárpátaljai főiskola tíz évének történetét, működésének fontosabb mozzanatait, amelyek támpontot adhatnak az intézmény belső életének és szakmai fejlődésének megértéséhez. A főiskola létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy tanárokat képezzen Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiba a tanárhiány problémájának megoldására. Az itt végzett hallgatók közel 71%-a a szakmájának megfelelően helyezkedett el, legtöbbjük (91%) ugyanabban az évben, amikor befejezte a tanulmányait. A végzettek kb. 80%-a nem is próbálkozott külföldi álláskereséssel, hozzájárulva a kárpátaljai magyar oktatás megmaradásához és fejlődéséhez. A főiskola segíti a magyar fiatalok képzettségi szintjének növelését, javítja felsőoktatásba kerülésük esélyét.

Bevezetés

Ukrajnában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola az egyetlen államilag is elismert, magyar tannyelvű, kisebbségi felsőoktatási intézmény.

A főiskola a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola (a továbbiakban BGYTF) kihelyezett speciális tagozataként kezdte meg működését 1994-ben, 1996-ban lett önálló, ekkor kapta meg a működési engedélyét Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven. Első végzősei 2001-ben szereztek oklevelet. Fennállása óta az intézmény új szakokkal, tanfolyamokkal és egyéb képzési formákkal folyamatosan bővíti profilját, rövid idő alatt a kárpátaljai magyarság tudományos műhelyévé nőtte ki magát.

Megérett az idő arra, hogy röviden összegezzük és ismertessük az intézmény kialakulásának és fejlődésének történetét. Annak ellenére, hogy történeti távlatban tíz év kevésnek tűnhet egy ilyen fiatal intézmény életében, ez az eseménydús időszak igen sok érdekességgel szolgál. Tanulmányom célja az volt, hogy a fellelhető szakirodalom és forrásanyag (mindenekelőtt a Kárpátalja című lap tudósításainak) felhasználásával rövid történeti kronológiát állítsak össze, amelyben ismertetem a főiskola működésének fontosabb mozzanatait. Mindezeket olyan információkkal szeretném kiegészíteni, amelyek támpontot adhatnak az intézmény belső életének és szakmai fejlődésének megértéséhez.

A főiskola tízéves történetének kronológiája

A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola létrehozásáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség együttes elnökségi ülésén, a beregszászi járás elnöki megbízottjának jelenlétében döntöttek 1993 őszén. A főiskola alapítására az adott okot, hogy

  • nem volt magyar nyelvű pedagógusképzés Kárpátalján (kivéve a magyar szakon, illetve a középfokú tanítóképzőben, Munkácson, bár ott sem minden tárgyban);
  • a magyar nyelvű alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben jelentősen növekedett a gyermeklétszám (az első osztályba beiskolázott magyar tanulók aránya az 1987/88-as tanévben 7,2%, az 1993/94-es tanévben 10,9 %);
  • a magyar pedagógusok 30%-a pályaelhagyó a rossz gazdasági körülmények miatt;
  • a magyar óvodákban nincs felsőfokú képzettségű magyar óvodapedagógus (Jelentés a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Értékeléséről, 1997).

A kezdeményezők felkérésére a Kárpátaljai Református Egyház, a Római Katolikus Egyház és a Beregszászi Városi Tanács is csatlakozott a javaslathoz, támogatásáról biztosította az alapítókat, így 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA), amelynek célja volt az önálló magyar nyelvű tanárképző főiskola létrehozása Kárpátalján. A KMFA 1994-ben szerződést kötött a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériummal és a nyíregyházai Bessenyei György Tanárképző Főiskolával, 1994-ben Kárpátalján megkezdődhetett a teljesen magyar nyelvű tanárképzés Beregszászon. Anyagi fedezetét a KMFA, a képzés személyi költségeit az MKM, a szellemi feltételeket pedig a nyíregyházi főiskola teremtette meg. Az első tanév 41 hallgatóval indult. A képzés a nyíregyházi magyar pedagógusképző főiskola tanfolyamaként (kihelyezett tagozataként) indult, mivel a tanévkezdésre nem érkezett meg az Ukrán Oktatási Minisztérium engedélye az önálló főiskola alapítására. A tanítás a Beregszászi Magyar Gimnázium épületében kezdődött meg. Az 1. táblázat azt mutatja be, hány hallgatói férőhellyel és milyen szakok indultak a főiskolán.

1. táblázat • A hallgatói férohelyek megoszlása az 1994-ben indított szakokon (fo)
Oktatott szakok Hallgatói férőhely
Forrás: Jelentés a Kárpátaljai Magyar Tanárképzo Foiskola Értékelésérol, 1997, 4.
Óvodapedagógus 15
Tanító 15
Angol–földrajz 20
Angol–történelem 20

Az önálló Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola működési engedélyének megszerzéséig, azaz 1996-ig a Beregszászi Speciális Tanárképzés „fedőnév” alatt folyt a tanárképzés; a beregszászi speciális képzés a BGYTF kihelyezett tagozataként funkcionált (www.kmf.uz.ua).

1996-ban hivatalosan is megtarthatta első tanévnyitóját a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, ahol óvodapedagógus, tanítói, angol–földrajz és angol–történelem szakon, magyar nyelven folytathatták tanulmányaikat a hallgatók.

A helyi magyar érdekképviselet intenzív munkát folytatott annak érdekében, hogy a KMTF megkapja működési engedélyét. Ennek egyik megnyilvánulása volt az, amikor 1996 májusában aláírásgyűjtés kezdődött a főiskola működési engedélyének kiadása érdekében. A szervezők célja az volt, hogy az összegyűlt 20 000 aláírást átnyújtsák Leonyid Kucsma ukrán államelnöknek Kijevben (Jelentés a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Értékeléséről, 1997).

1999-ben a Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari Karának kihelyezett tagozatán is elkezdődött a képzés a KMTF bázisán, 2000-ben pedig a Nyíregyházi Főiskola Mezőgazdasági Karának kihelyezett tagozatán indult el az oktatás, gazdálkodási és közgazdász szakon. Az intézményben 1999 végétől számítástechnikai képzés is folyik, amely a nemzetközi ECDL-képesítés megszerzésével zárul. A főiskola vezetésének tervei között további szakok indítása is szerepel.

Ukrajna akkreditációs bizottsága 2001. május 18-i ülésén akkreditálta a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tanítói szakát (Kárpátalja, 2001, I. évf. 19. sz.), 2002 októberében az angol–történelem, az angol–földrajz és a történelem–földrajz, 2003-ban pedig az óvodapedagógia szakot. Ezzel ez az intézmény államilag elismert, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által jegyzett oklevelet adhat ki végzős hallgatói számára. Mindez azt jelenti, hogy a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola az ukrán állam által hivatalosan akkreditált felsőoktatási intézmény, 2004-ig példa nélkül állt a Magyarország határain túli régiókban.

A KMTF végzősei által megszerzett „Diplom specialist” oklevél egyetemi szintű minősítésű.

A 2003/2004. tanévben az ukrán állami akkreditációs bizottság megadta a képzésre feljogosító engedélyt a matematika–informatika, a biológia–földrajz, a magyar–angol, angol–magyar és ukrán–magyar szakpárok, valamint az agronómia szak beindításához is. Ezeken a szakokon a 2004/2005. tanévben kezdődhetett el a képzés (www.kmf.uz.ua).

Egy évig tartó felújítási munkálatok után 2001. június 15-én felavatták a KMTF vendégházát. Az elképzelés megvalósításának legfőbb támogatója az Apáczai Közalapítvány volt. A vendégház azért fontos, mert lehetőséget nyújt a főiskolára messziről érkező vendégtanárok elszállásolására, s ezzel nagyban hozzájárul a főiskola sikeres működéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia a határon túli magyar köztestületi tagság intézményének bevezetése után 2001-ben az MTA határon túli magyar kutatóállomásainak létrehozásáról határozott. Így jöhetett létre az egyes műhelyek budapesti találkozóján hivatalosan is az MTA szlovákiai, ukrajnai, romániai és jugoszláviai kutatóállomása. Fő kutatási irányuk a nyelvészet, a magyar nyelv helyzetének felmérése. Az ukrajnai kutatóállomás Beregszászban, a KMTF bázisán kezdte el működését.

A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a KMTF 2002. január 10-én támogatási szerződést írt alá, amely szerint márciusig biztosítják az intézmény működését. Ezzel egyidejűleg az oktatási tárca a főiskola rendelkezésére bocsátotta azt a központilag, nemzetközi licenc alapján megvásárolt elektronikus információs forrást (EISZ-rendszer), amely a világ mintegy tízezer jelentősebb tudományos szakmai folyóiratának teljes adatbázisát elérhetővé teszi. 2002 februárjában a KMTF diákjai birtokukba vették a nemrég elkészült, minden kényelmi berendezéssel ellátott kollégiumot, amely 85 lakó elhelyezésére alkalmas. Később számítógéptermet, előadótermet is sikerült kialakítani.

2002. február 15-én Mádl Ferenc Magyarország köztársasági elnöke és Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök jelenlétében a kollégium avatóünnepségén Beregszász polgármestere, Zsupán József átadta az egykori Bereg vármegye törvényszéki épületének jelképes kulcsát a KMTF vezetésének. Így a városi képviselőtestület döntése értelmében a magyar oktatási intézmény tulajdonába került a város legnagyobb, 5140 m2alapterületű épülete azzal a feltétellel, hogy a főiskola vállalja az épület felújítási költségeit, és a későbbiekben ukrán–filológia és kertészeti–borászati tanszék kialakítására is sor kerül (Kárpátalja, 2002, II. évf. 7. sz.).

A főiskola tulajdonába került épület igencsak romos állapotban volt, s a főiskola anyagi helyzete nem tudta garantálni annak zökkenőmentes felújítását. Ezért az intézmény vezetése levélben megkereste Magyarország minden polgármesterét, és arra kérte őket, hogy a lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá annak felújításához. Sorra érkeztek felajánlások, Esztergom városa például vállalta a legszebb, legnagyobb helyiség, a díszterem felújításának támogatását, Győr állta a díszterem melletti nagy előadóterem rendbehozatalának költségeit. A tervek szerint a helyrehozott épületben nem számozták meg a termeket, hanem arról a településről nevezték el, amely hozzájárult annak belső megújulásához (Kárpátalja, 2003, III. évf. 34. sz.).

2003. december 11-én Beregszászban nagyszabású ünnepség keretében vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Ettől kezdve az intézmény neve hivatalosan is II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

2004-ben két akadémiai küldöttséget is vendégül látott a főiskola, majd az Ungvári Nemzeti Egyetem mellett a beregszászi főiskolát is meghívták az MTA debreceni kihelyezett ülésére, továbbá felajánlották, hogy a jövőben delegálja egy-egy reprezentánsát a Debreceni Területi Akadémia elnökségébe. Ezt követően az MTA pécsi Regionális Kutatások Tudományos Központjának delegációja járt a főiskolán, és a tudományos együttműködés szorosabbra fűzéséről tanácskozott a főiskola vezetőivel (Kárpátalja, 2004, IV. évf. 25. sz.).

A budapesti székhelyű Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma díjat ítélt a II. RFKMF-nek a magyarság érdekében végzett felsőoktatási, nevelési, kulturális tevékenységéért (Kárpátalja, 2004, IV. évf. 41. sz.).

2005 májusában a főiskola szerződést kötött az Euro Nyelvvizsgaközponttal egy beregszászi vizsgahely létrehozásáról a főiskola bázisán. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai fiatalok helyben tehessenek nyelvvizsgát, amelyet Magyarországon és az Európai Unió számos országában elismernek. Ha az Euro Nyelvvizsgaközpont munkatársai a képzett oktatók és vizsgáztatók mellett a megfelelő infrastrukturális háttér meglétéről is megbizonyosodnak, a beregszászi főiskolán kezdetét veheti a nyelvvizsgára való célirányos felkészítés, majd a vizsgáztatás (Kárpátalja, 2005, V. évf. 18. sz.).

Ugyanebben az évben a főiskola kutatási és oktatási megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem Földtudományi Tanszékcsoportjával. A megállapodás lehetőséget teremt az oktatók kutatási együttműködésére, a hallgatók cseréjére, az intézmények közötti áthallgatásra egy-egy szemeszter időtartamáig, illetve a debreceni földrajz szakos hallgatók kárpátaljai, a beregszásziak magyarországi terepgyakorlatokon vehetnek részt. Az ELTE és a II. RFKMF képviselői kutatási és alkotási együttműködésről szóló szerződést írtak alá.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) révén eMagyar pontot alapítottak Beregszászban a Kölcsey Ferenc Szakkollégiumban. Ez az IHM 2004-ben meghirdetett Szülőföldön az információs társadalomban 1. címet viselő programja keretében jött létre (Kárpátalja, 2005, V. évf. 33. sz.).

A főiskola Puskás Tivadarról elnevezett informatikai központját 2005. november 23-án adták át. Az oktatási intézmény új könyvtárral is rendelkezik, amely Apáczai Csere János nevét viseli, folyóirat-olvasó, médiatár, kölcsönzőrészleg, különgyűjtemény és központi olvasóterem áll a hallgatók rendelkezésére. Megközelítőleg 34 ezer dokumentum az állománya, s egyszerre 103 diáknak tud ülő-, valamint tanulóhelyet biztosítani (Kárpátalja, 2005, V. évf. 40. sz.).

Pallay Ferencet, a II. RFKMF Informatikai Központjának vezetőjét kimagasló színvonalú szakmai tevékenységéért még ebben az évben a Magyar Informatikáért Szakmai Éremmel tüntette ki a Magyar Köztársaság informatikai minisztere. Pallay Ferenc munkájának köszönhetően a régi és az új épületet, illetve a kollégiumot magas szintű számítógépes hálózat köti össze. Minden diák és dolgozó kap saját e-mail címet és tárhelyet a szerveren. Két modern, multimédiás szaktantermet és egy információs hallgatói központot sikerült kialakítani (Kárpátalja, 2005, V. évf. 43. sz.).

2006 januárjában a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriuma a magyar kultúra napja alkalmából Kemény Zsigmond-díjat adományozott a kárpátaljai magyar főiskola rektorának áldozatos munkájáért, a helyi és a magyarországi kultúra kapcsolatának építéséért (Kárpátalja, 2006, VI. évf. 3. sz.). Ugyanebben az évben Győr város önkormányzata a nemzeti kulturális értékek őrzése és közkinccsé tétele érdekében kifejtett munkásságának elismeréséül ezüst emlékéremmel és díszoklevéllel tüntette ki Soós Kálmán rektort. A kitüntetés mellett a város önkormányzata arról is döntött, hogy továbbra is támogatja a beregszászi magyar főiskolát.

Sötét folt a főiskola történetében

Sötét foltként telepedik rá a II. RFKMF történetére a központi épület tulajdonjogával kapcsolatban kibontakozott botrány. E tanulmány kereteit meghaladja, hogy ezt behatóbban tárgyaljuk, a főiskola történetével kapcsolatban azonban mindenképpen említést érdemel a téma.

Az egykori Bereg megye törvényszéki épületének kulcsát a város képviselő-testületének 2002. január 23-i határozata értelmében Beregszász polgármestere ünnepélyesen nyújtotta át a főiskola vezetőinek. Ezzel a főiskola tulajdonába került az épület, az aktust Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenléte is legitimálta.

A beregszászi járás megbízott főügyésze 2004 tavaszán óvást nyújtott be a város polgármesteréhez a Beregszászi Városi Tanács azon határozata ellen, amely a főiskola örökös tulajdonába adta át az épületet. A városi tanács 2004. május 21-i ülésén tűzte napirendre a kérdést és a főiskola képviselőinek bevonása nélkül előkészített határozatot hagyott jóvá. Ezzel megkérdőjelezték a KMTF tulajdonjogát az épületre (Kárpátalja, 2004, IV. évf. 22. sz.).

A városi képviselő-testületből 15 tagú szakértői bizottságot alakítottak a tulajdonjog kérdésének kivizsgálására. Ebben a bizottságban csupán hárman képviselték a főiskolát: Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, Brenzovics László, a főiskolát működtető alapítvány elnöke és a főiskola ügyvédje. 2004 júniusában maga Mádl Ferenc személyesen és levélben is arra kérte Leonyid Kucsma ukrán államfőt, hogy járjon közben a főiskola számára pozitív megoldás érdekében (Kárpátalja, 2004, IV. évf. 23. sz.). Ennek ellenére a helyzet rosszabbodott.

A Beregszászi Járási Bíróság július 14-én tárgyalta az ügyészi beadványt. A főiskola képviselői nem lehettek jelen. Az ügyészi beadványról még egy nappal a tárgyalás előtt sem tudott a bíróság, ennek ellenére a bíróság helyt adott a beadványnak, és megsemmisítette a városi tanács határozatát az épület főiskola részére történt átadásáról. Ezzel a főiskola elvesztette tulajdonjogát az épületre, a továbbiakban csak bérlőként használhatta azt (Kárpátalja, 2004, IV. 30. és 38. sz.). A főiskola vezetése augusztus 4-én fellebbezést nyújtott be a Beregszászi Járási Bírósághoz a bírói döntés visszavonására.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2004. szeptember 8-án nagygyűlést szervezett Beregszász főterén, hogy ily módon is támogassa a főiskola küzdelmét jogos tulajdonáért, fennmaradásáért. Ugyanekkor az amerikai kongresszus emberjogi frakciója és a magyar ügyek képviseletére alakult frakció az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja (CHACR) nevű washingtoni lobbiszervezet kezdeményezésére levelet intézett Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz a beregszászi főiskolától elvett ingatlan tulajdonjogának visszaállítása érdekében (MTI közlemény. Kárpátalja, 2004, IV. évf. 40. sz.).

A tulajdonjog körüli botrány egészen az ukrajnai elnökválasztás és a „narancsos forradalom” lezárásáig elhúzódott. 2005. január 19-én a Kárpátaljai Megyei Feljebbviteli Bíróság helyt adott a főiskola fellebbezésének a Beregszászi Járási Bíróság azon döntésével kapcsolatban, amely megsemmisítette a felsőoktatási intézmény tulajdonjogát. Így végre visszakerült Beregszász legnagyobb és legpatinásabb épülete jogos tulajdonosához a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolához (Kárpátalja, 2005, V. évf. 4. sz.).

A hallgatói létszám alakulása (1996–2006)

A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzéseként működő tanárképző főiskola első végzősei, összesen hetvenen az 1997/1998-as tanévben kapták kézhez a Nyíregyházi Főiskola oklevelét angol–történelem, angol–földrajz, tanítói és óvodapedagógia szakon. Az önállósodott Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolára 1996-ban felvételt nyert hallgatók első féléve érvénytelen lett, mivel őket még a Nyíregyházi Főiskola hallgatóiként vették fel, a második félévtől kezdték újra tanulmányaikat angol–történelem, angol–földrajz és tanítói szakon. Egy évvel később, 1997-ben az említettek mellett földrajz–történelem szak is indult, és fokozatosan növekedett a hallgatói létszám is. Az 1996-ban felvételt nyert diákok 2001 folyamán vehették át az immár az ukrán állam által elismert főiskolai diplomájukat. A végzősöknek magyar és ukrán nyelven állították ki az oklevelet. A 2000/2001-es tanévet zárva 24 nappali tagozatos diák vehette át okleveleit a diplomaosztó ünnepségen. A rendezvényen jelen volt a magyar oktatási miniszter is, aki történelmi tettnek nevezte, hogy a kárpátaljai magyarság nem csupán létrehozta nem állami felsőoktatási intézményét, hanem olyan szakmai színvonalat is teremtett, amelyet a határon túli magyar felsőoktatási intézmények között első ízben ismert el a hivatalos akkreditációs bizottság, és teljesítménye kivívta az ukrán állami hatóság elismerését is (Kárpátalja, 2001, I évf. 24. sz.).

2001–2002. tanévben 169 elsős diák kezdte meg tanulmányait a KMTF különböző szakjain. Közvetlenül a KMTF által meghirdetett szakokon 73 diák tanulhat (földrajz 20, történelem–földrajz 5, angol–történelem 13, óvodapedagógia 21, tanítói 14 fő); 50-en a Budapesti Szent István Egyetem Kertészmérnöki Karának beregszászi kihelyezett tagozatán; 40 hallgató pedig a Nyíregyházi Főiskola Társadalomtudományi és Mezőgazdasági Karának ugyancsak a főiskola égisze alatt működő gazdálkodási szakán. A Tanárképző Főiskola által meghirdetett szakokra ebben az évben mintegy kétszeres volt a túljelentkezés. Összesen 520 diák és mintegy 100 előadó tanár kezdte el a főiskolán a tanévet. Újdonság volt, hogy a munkácsi tanítóképző hat diákja is itt folytatta tovább tanulmányait. Ebben a tanévben mintegy 41 végzős hallgató szerzett tanár, illetve tanítói szakos diplomát (Kárpátalja, 2002, II. évf. 37. sz.).

2002–2003. tanévet összesen 185 elsős hallgató kezdte meg. Összesen 85 tanuló felelt meg a tanítói és tanár szakok felvételi követelményének: óvodapedagógiára 22, földrajz szakra 15, angol–történelemre 15, tanítói szakra 12, történelem–földrajzra 10 fő nyert felvételt. Először hirdették meg a tanítói–óvodapedagógia és a tanítói–angol szakpárokat, de kevés volt a felvételizők száma, így a felvételi vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem indítják ezeket a szakokat. Egyébként a földrajz és az angol–történelem szak volt a legnépszerűbb, amelyre 41, illetve 43 hallgató jelentkezett. További 50-50 fő kezdhette meg tanulmányait közgazdálkodási és kertészmérnöki szakon. A tanévet 720 hallgató zárta, és 138 végzős kapott diplomát. Az 1996-ban bejegyzett magyar főiskola először adott ki diplomát óvodapedagógia szakon (13 fő), másodszor történelem–földrajz (10), harmadszor angol-földrajz (8) és angol–történelem (10), negyedszer tanítói szakon (20). Ugyancsak először vehették át okleveleiket azok a hallgatók, akik a főiskola bázisán 1999-től a kertészmérnöki, 2000-től a gazdálkodási speciális képzési formában vettek részt. A kertészmérnökök és közgazdászok Beregszászban szerzett tudását a magyarországi Szent István Egyetem (SZIE), illetve a Nyíregyházi Főiskola főiskolai szintű oklevéllel ismerte el. Beszámítva azokat is, akik az alapfokú számítástechnikai, ECDL-tanfolyamokon, valamint angol alap- és középfokú nyelvtanfolyamokon végeztek, összesen 216 hallgató kapott különböző szintű okleveleket (Kárpátalja, 2002, II. évf. 32. sz. és 2003, III. évf. 30. sz.).

2003–2004. tanévben a meghirdetett hét szakra összesen 212 diák adta be jelentkezési kérelmét. Így a tanítói szakra 24-en, az óvodapedagógiára 32-en, míg az először egy évvel korábban meghirdetett tanítói–angol szakra 18-an, tanítói–óvodapedagógiai szakra 10-en jelentkeztek. A tanári szakok közül ismét a földrajz volt a legnépszerűbb, ahová 66-an nyújtották be a jelentkezésüket, ezután következett az angol–történelem (36 fő) és a történelem–földrajz (26 fő).

A felvételizők közül tanítói szakra 16, földrajzra 26, földrajz–történelemre 15, angol–történelemre 22, óvodapedagógia szakra 17 diákot vettek fel. Ebben a tanévben 15 diákkal tanítói–angol szakpár is elindult a KMTF-en, és a szórványvidékről származó három diák is megkezdhette főiskolai tanulmányait: ketten tanítói szakra, egy diák óvodapedagógiára nyert felvételt a főiskola által szervezett előkészítő tanfolyam elvégzése után. A tanítói–óvodapedagógia szakpárra jelentkezők közül viszont csak négyen feleltek meg a követelményeknek, ezért a felvételi bizottság úgy döntött, hogy nem indít csoportot ezen a szakon. A vizsgaeredményük alapján megfelelt felvételizők tanítói szakon kezdhették meg tanulmányaikat. További 66 fiatal felvételizett a KMTF-en a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának kihelyezett képzéseként immáron negyedszer meghirdetett közgazdász szakra. A felvételi vizsgán 39-en értek el a meghatározott minimumnál magasabb pontszámot, így ők kezdhették meg szeptembertől a magyar állam által finanszírozott tandíjmentes képzést (Kárpátalja, 2003, III. évf. 34. sz.).

A kertészmérnöki képzés 45 diákkal indult. A közel négyszáz jelentkezőből összesen 195 hallgató kezdhette meg az új tanévet. Ezzel a speciális és egyéb képzési formákat is beleértve 794 hallgatója lett a főiskolának.

Az ötödik diplomaosztó ünnepségen, 2004-ben összesen 41 tanár szakos diplomát adtak ki (történelem–földrajz: 10, angol–történelem: 11, angol–földrajz: 6, tanítói: 6, óvodapedagógia: 8). A kertészmérnöki képzésben részt vevők közül 22 végzős hallgató és 25 közgazdász kapott diplomát. További 150 oklevelet osztottak ki a különböző tanfolyamokon (számítástechnikai képzés, angol és ukrán nyelvtanfolyam) végzetteknek (Kárpátalja, 2004, IV. évf. 30. sz.).

2004–2005-ös tanévben több mint 300-an kezdhették meg tanulmányaikat a főiskolán. 17 főiskolai szakra 531-en jelentkeztek, 268-an nyertek felvételt (matematika–informatika: 25, biológia–földrajz: 25, angol–történelem: 24, történelem–földrajz: 29, angol–magyar: 23, óvodapedagógia: 23, agrármérnöki: 23, tanítói: 16, földrajz–biológia: 14, tanítói–óvodapedagógia: 12, magyar–angol: 12, tanítói–angol: 11, földrajz–történelem: 11, ukrán–magyar és magyar–ukrán összesen 11, történelem–magyar és magyar–történelem összesen 9 fő). Összesen 329 elsős kezdte meg a tanévet, így a hallgatói létszám több mint ezer főre emelkedett.

A 2004–2005-ös tanév végén a kilencedik alkalommal sorra kerülő tanévzáró és a hatodik diplomaosztó ünnepségen a különböző képzési formákban 101 diák jutott oklevélhez. Nappali képzésen 63, 38-38 diák kertészmérnöki, illetve közgazdasági szakon.

2005–2006-os tanévben 264 elsős hallgató kezdhette meg tanulmányait az intézményben összesen 22 induló szakon. A nappali képzésre 482 jelentkezőből 193-an iratkoztak be. Kertészmérnöki és közgazdászképzésen összesen 71-en kezdték meg tanulmányaikat (Kárpátalja, 2005, V. évf. 38. sz.). A főiskola hallgatói létszámának alakulását 2001 és 2006 között az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra • A hallgatói létszám alakulása 2001-2006 között (fő)

Forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Évkönyve (1996–2006), 78.

 

2. táblázat • A foiskola különbözo képzési formáiban végzett hallgatók száma szakok, képzési formák és évfolyamok szerint (2001–2005, fo)
Képzési forma, szak 2001 2002 2003 2004 2005 Összesen
Forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Foiskola Évkönyve (1996–2006), 79.
Tanítói 36 6 20 13 12 87
Óvodape-dagógia 0 0 13 8 17 38
Angol–történelem 0 9 10 11 10 40
Angol–földrajz 0 20 8 6 1 35
Földrajz 0 0 0 0 15 15
Történelem–földrajz 0 6 10 10 8 34
Pedagógus-képzés összesen 36 41 61 48 63 249
Kertészeti 0 0 20 22 11 53
Gazdálko-dási 0 0 6 26 29 61
Kihelyezett képzések együtt 0 0 51 47 38 114
Alapfokú számítás-technikai kurzus 52 41 18 15 126
ECDL-tanfolyam 46 30 46 53 11 186
Angol nyelvtanfo-lyam 0 0 34 23 37 94
Ukrán nyelvtanfolyam 0 0 0 40 43 83
Magyar tanfolyam 0 0 0 0 4 4
Felvételi előkészítő 0 0 0 0 81 81
Kurzusok együtt 98 71 98 138 176 574

A főiskola vezetősége a későbbiekben tovább szeretné bővíteni profilját, és újabb szakok indítását tervezi.

A főiskola finanszírozása

Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola

A főiskola anyagi bázisa 1997-ben a Humán Expanzió által elvégzett átvilágítás szerint kizárólag Magyarországról származott. Az oktatás közvetlen költségeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezte, infrastrukturális feltételeit pedig az Illyés Alapítvány biztosította. A minisztérium a támogatást a Bessenyei György Tanárképző Főiskolának nyújtotta, ezzel fedezte a Beregszászon tanító oktatók óradíját. Az Illyés Alapítvány évente egyszer osztotta el a rendelkezésére álló keretet az alkuratórium javaslata alapján.

Az Alapítvány minden évben regionális prioritásokat határoz meg: központi kuratóriuma szerint ekkor a főiskola működtetése volt a legfontosabb támogatandó cél. Az Alapítvány másik prioritása volt a técsői középiskola támogatása. Az alkuratóriumban állandó vitát okozott, hogy a középiskolát vagy a főiskolát támogassák-e nagyobb mértékben. Az 1996-os támogatás szétosztásakor az alkuratórium nem tudott döntésre jutni.

A főiskola vagyona a kárpátaljai bejegyzett alapítvány tulajdonában van. 1994-ben főként a főiskola alapfelszerelésének kialakítása volt a támogatandó cél (bútorok, fénymásoló, telefon, térképek, magnó, televíziók, videó stb.). 1995-ben a főiskola oktatástechnikai eszközeinek beszerzésére fordították a támogatás nagy részét. 1996-ban a főiskola megkapta az épületet, annak felújítására kaptak nagyobb támogatást. A támogatás egy részét minden évben a főiskola működési költségeire, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatóinak szállítására és szállására fordítják. A főiskolának juttatott támogatások összegét a 3. és a 4. táblázat mutatja be. Ebben az időszakban a rendelkezésre álló adatok szerint egyéb forrása nem volt a főiskolának.

3. táblázat • Az MKM Határon Túli Magyarok Foosztályának támogatása
Tanév Forint
Forrás: Jelentés a Kárpátaljai Magyar Tanárképzo Foiskola Értékelésérol, 1997
1994/95 6 696 000
1995/96 9 974 000
1996/97 10 500 000

 

4. táblázat • Az Illyés Közalapítvány támogatása
Tanév Forint
Forrás: Jelentés a Kárpátaljai Magyar Tanárképzo Foiskola Értékelésérol, 1997
1994 9 150 000
1995 5 467 000
1996 6 400 000

Az Illyés Alapítvány által kiutalt összegek nem jelentek meg közvetlenül a KMFA beregszászi számláján, de az elszámolást ez az alapítvány küldte el az Illyés Alapítványhoz. A támogatás egy részét Magyarországon költötték el, másik részét Kárpátalján. Az Illyés Alapítványnak minden év végén számlákkal kellett elszámolni.

Sajnos nincs adatunk arról, hogy a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 1997 óta milyen összegű támogatásokban részesült. Viszont az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának köszönhetően részletes, feltérképezett információkkal rendelkezünk arról, hogy milyen összegekkel rendelkezett fennállása óta a bázisán működő gazdálkodási és kertészmérnöki kihelyezett képzés.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar beregszászi, székhelyen kívüli képzése (Kárpátalja)

Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának (OM HTMF) a kérésére a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda (HTOF) 2005-ben elvégezte a határon túli régiókban működő, magyarországi székhelyen kívüli képzéseknek monitoring vizsgálatát, ennek keretében kitért a beregszászi főiskolán működő kihelyezett kertészmérnöki képzésére is.

A beregszászi főiskolán belül a szaknak nincs önálló költségvetése. Az intézmény egységesen kezeli a főiskola szakjainak költségvetését, ezáltal nincsenek a levelező képzésre vonatkozó pontos adatok. Valószínűsíthető, hogy a főiskola összköltségvetéséből a szakra jutó bevételek és kiadások szűkösebbek, mint amennyi az adatokból kitűnik (5. táblázat).

5. táblázat • Egy hallgatóra eso költségek
Kertész-
mérnöki szak
Hallgatók
száma
Összbevétel Képzési költségek Egy hallgatóra
jutó képzési
költség
Forrás: Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest, 2005
2001/2002 121 53 738 000 11 365 558 93 930
2002/2003 174 152 408 170 17 328 727 99 590
2003/2004 176 102 183 321 19 049 525 108 236
2004/2005 161 122 707 875 12 939 228 80 368

Megállapítható, hogy az egy hallgatóra jutó képzési költség évről évre nőtt, kivétel a 2004/2005-ös tanév, amikor 26%-kal csökkent az előző tanévhez képest.

A főiskolának nincs önálló anyagi forrása, bevételeit Magyarországról kapja. Alapítványi intézményként nem számíthat az ukrán állam támogatására. A hallgatók nem fizetnek tandíjat (6. táblázat).

6. táblázat • Bevételek (Ft)
Kertészmérnöki szak 2001 2002 2003 2004
Forrás: Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest, 2005
Apáczai Közalapítvány 1 036 942 4 035 593 3 333 911 431 064
Illyés Közalapítvány 2 090 767 17 058 824 0 0
Magyarország Oktatási Minisztériuma 9 473 643 18 371 041 19 057 325 13 404 255
Tandíj 0 0 0 0
Egyéb 0 533 067 518 655 3 950 960
Összes 12 601 352 39 998 525 22 909 891 17 786 279

A szaknak 2002-ben volt a legtöbb bevétele, amikor a hallgatói létszáma is magas volt (174 fő). Ebben az évben az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően megközelítően 40 millió forint állt rendelkezésre. Eszközbeszerzésre és felújításra tudtak fordítani 22,6 millió forintot (7. táblázat).

7. táblázat • Kiadások (Ft)
Kertészmérnöki szak 2001 2002 2003 2004
Forrás: Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest, 2005
Személyi 7 055 435 12 685 343 11 294 779 5 613 559
Járulék 1 676 484 2 252 115 3 093 813 3 884 763
Dologi 2 633 639 2 391 269 4 660 933 3 440 906
Hallgatók pénzbeli juttatása
Összes 11 365 558 17 328 727 19 049 525 12 939 228
Eszközbeszerzés 884 050 5 479 752 392 020 460 944
Felújítás, beruházás 351 744 17 190 045 3 468 347 4 130 788
Összes 1 235 794 22 669 797 3 860 367 4 591 732
Mindösszesen 12 601 352 39 998 524 22 909 892 17 530 960

Nyíregyházi Főiskola, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar beregszászi székhelyen kívüli képzése (Kárpátalja)

A főiskolán működő kihelyezett gazdálkodási képzésről is az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának (OM HTMF) a kérésére a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda (HTOF) végzett auditálást 2005-ben. Az audit elvégzése után a programiroda megállapította, hogy a II. Rákóczi Ferenc Főiskola a Nyíregyházi Főiskola által biztosított szolgáltatásokért nem fizet költségtérítést. A képzés finanszírozása az állami levelező tagozatos normatívának megfelelően történik, amely beépül a Nyíregyházi Főiskola költségvetésébe, ugyanúgy, mint a második éve folyósított (8 millió Ft) programfinanszírozási támogatás.

A beregszászi főiskolán belül a szaknak nincs önálló költségvetése, ugyanúgy, ahogy a kihelyezett kertészmérnöki képzésnek sincs. Az intézmény egységesen kezeli a főiskola szakjainak költségvetését, emiatt nincsenek a képzésre vonatkozó pontos adatok. Valószínűsíthető, hogy a főiskola összköltségvetéséből a szakra jutó bevételek és kiadások szűkösebbek, mint amennyi az adatokból kitűnik.

A hallgatókra eső képzési költségek összege évről évre nőtt, míg a 2004/2005-ös tanévben 27%-kal csökkent az előző tanévhez képest (8. táblázat).

8. táblázat • Egy hallgatóra eso költségek
Gazdálkodási szak Hallgatók száma Összbevétel Képzési költségek Egy hallgatóra jutó képzési költség
Forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Foiskola, Beregszász, 2005
2001/2002 85 53 738 000 7 984 070 93 930
2002/2003 127 152 408 170 12 647 979 99 590
2003/2004 113 102 183 321 12 230 661 108 236
2004/2005 121 122 707 875 9 690 933 80 090

A főiskolának önálló bevétele nincs. Bevételeit Magyarországról kapja. Alapítványi intézményként nem számíthat az ukrán állam támogatására (9. táblázat).

9. táblázat • Bevételek (Ft)
Gazdálkodási szak 2001 2002 2003 2004
Forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Foiskola, Beregszász, 2005
Apáczai Közalapítvány 728 430 2 945 519 2 140 522 98 501
Illyés Közalapítvány 1 468 721 12 450 980    
Magyarország Oktatási Minisztériuma 6 655 039 13 408 748 12 235 669 10 074 006
Tandíj 0 0 0 0
Egyéb   389 078 333 000 2 969 355
Összes 8 852 190 29 194 325 14 709 191 13 141 862

A szaknak 2002-ben volt a legtöbb bevétele, megközelítőleg 29 millió forint állt rendelkezésére az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően. Eszközbeszerzésre és felújításra tudtak fordítani 16,5 millió forintot (10. táblázat).

10. táblázat • Kiadások (Ft)
Gazdálkodási szak 2001 2002 2003 2004
Forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Foiskola, Beregszász, 2005
Személyi 4 956 297 9 258 842 7 251 761 4 218 886
Járulék 1 177 695 1 643 785 1 986 369 2 919 604
Dologi 1 850 077 1 745 351 2 992 531 2 552 443
A hallgatók pénzbeli juttatása        
Összes 7 984 070 12 647 979 12 230 661 9 690 933
Eszközbeszerzés 621 027 3 999 589 251 694 346 424
Felújítás, beruházás 247 093 12 546 757 2 226 836 3 104 506
Összes 868 120 16 546 346 2 478 531 3 450 929
Mindösszesen 8 852 190 29 194 325 14 709 191 13 141 862

A bevételekhez mérten a kiadások is a 2002-es évben voltak a legmagasabbak, ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet a főiskola infrastruktúrája.

Annak ellenére, hogy a főiskola egyre kevesebb támogatást kap a magyar államtól, folyamatosan bővíti profilját és infrastruktúráját, s ma már a kezdeti négy szak helyett huszonkét szakra jelentkezhetnek a kárpátaljai magyar fiatalok.

A főiskola végzőseinek karriervizsgálata (1997–2005)

Egy térség fejlődésében nagy szerepet játszik a szakképzettek és diplomások aránya. Ma már nem csupán az oktatással foglalkozó szakmai és tudományos körök számára nyilvánvaló, hogy a középfokú oktatás óriási hatással van a későbbi munkaerő összetételére és minőségére, így a gazdaság lehetséges fejlődési útjaira is. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elsősorban tanárokat képez a helyi magyar középiskolák számára, ami azért is nagyon fontos, mert a rendszerváltás óta nagymértékű pedagógushiány bontakozott ki a térségben. A kutatás célja az volt, hogy felderítse, hol kerestek munkát a végzős hallgatók, a szülőföldjükön vagy az anyaországban, a szakmájukban helyezkedtek-e el, milyen körülmények között tanítanak, milyen tárgyakat oktatnak, részt vettek-e azóta valamilyen továbbképzésben, folytatták-e a tanulmányaikat, ha igen, akkor hol. Szándékunkban állt feltárni, hogy a beregszászi főiskola alapítói elérték-e a kitűzött céljukat. A vizsgálat eredménye statisztikai adatokon, adatbázisok információin nyugvó elemzésekkel nemcsak az intézménynek szolgálhat visszajelzésül, hanem a kárpátaljai magyar pedagógusok helyzetét is feltárja.

További motivációként szolgált az is, hogy bár a témával kapcsolatban jelentek meg hasonló jellegű írások, azonban teljes körű adatbázis és elemzés még nem áll a kutatók rendelkezésére. Mivel igen fiatal oktatási intézményről van szó, amely 2006-ban ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, ezért ez idáig egyszerűen nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű adat egy hasonló felmérés elkészítéséhez.

A kutatás

A kérdőíves vizsgálatban a mintavételi elvek meghatározásakor a főiskola statisztikai adataiból indultam ki, amelyben az 1997–2005 közötti időszak végzőseinek száma szerepel szakonkénti és éves bontásban. Az alapsokaság összlétszáma 319 fő, többlépcsős véletlenszerű eljárással 36 százalékos mintát vettem belőle úgy, hogy reprezentatív eredményeket kapjak. Összesen 115 végzős hallgatót kerestem fel, 26 férfi és 89 nő került be a mintába. A megkérdezettek szakonkénti megoszlását a 2. ábra mutatja be.

2. ábra • A megkérdezett hallgatók szakok szerint (fő)

Forrás: saját szerkesztés

A kérdőív első részében azt tudakoltam a végzettektől, miért választották az általunk vizsgált főiskolát. A válaszadók fele (49%) a választás elsődleges szempontjaként az anyanyelvű oktatást említette, további 24% szerint előnyt jelentett a főiskolán, hogy közel volt, hiszen Beregszászban, a kárpátaljai magyarság központjában található. A megkérdezettek 13%-a elmondása szerint azért választotta a főiskolát, mert az ott meghirdetett szak volt számára megfelelő. Elsősorban az angol és a földrajz szakot jelölték meg és a szakpárosítást. Angol szakon Kárpátalján korábban az Ungvári Nemzeti Egyetemen lehetett tanulni, ahol a képzés ukrán nyelven folyik. A magyar középiskolából kikerülő diákok számára az ukrán nyelven való továbbtanulás nehézségeket okoz, hisz nem beszélik megfelelően a nyelvet. Földrajz szak korábban nem volt a megyében. Legközelebb a Lembergi Egyetemen lehetett az említett szakon tanulmányokat folytatni, de ez nem igazán vonzotta a kárpátaljai magyar fiatalokat, mert eléggé messze van a lakóhelyüktől, és csak ukrán nyelven folyik a képzés. A szakpárok szintén vonzóak egy tovább tanuló számára, hisz két szakkal könnyebb elhelyezkedni, az sokkal versenyképesebb, mint az egy szakon szerzett diploma. További előnyként említették (9%) a tandíjmentességet. A maradék 5% csupán felsőfokú végzettséget szeretett volna szerezni, és ehhez megfelelőnek tartotta a főiskolát. Közülük néhányan a munkácsi tanítóképző elvégzése után jelentkeztek a főiskolára, és felvételi vizsga nélkül a harmadik évfolyamon folytathatták tanulmányaikat tanítói szakon.

3. ábra • Miért épp a főiskolát választotta? (%)

Forrás: saját szerkesztés

Szintén a kérdőív első részében kérdeztem meg, honnan szerzett a hallgató információt a főiskola létezéséről. Ezt azért tartottam fontosnak, mert olyan fiatal intézményről van szó, amelynek nem voltak hagyományai. Akkoriban kezdte meg önállósulását és működését, amikor a megkérdezettek jelentkeztek, illetve éppen akkreditáció előtt állt. A jelentkezők nem tudhatták biztosan, hogy az állam által elismert diplomát kapnak-e a tanulmányaik elvégzése után. Tehát némi kockázatot jelentett számukra egy olyan intézményben folytatni a tanulmányaikat, amely nem biztos, hogy elfogadható oklevelet állít ki.

4. ábra • Honnan szerzett tudomást a főiskola létezéséről? (%)

Forrás: saját szerkesztés

A válaszokból az derül ki, hogy a hallgatók 40%-ának ismerősök, 27%-nak a szülők ajánlották az intézményt, 23% a helyi lapokban olvasott róla, 7% hirdetés útján hallott a főiskoláról, illetve 3% egyéb forrásból szerzett róla tudomást. Az egyéb kategóriánál olyan válaszokat találtam, mint: „az unokanővérem/-bátyám is ott tanult”, „a középiskolai tanárom ajánlotta”, „Orosz Ildikó egyszer tartott egy előadást a középiskolában, ahol tanultam, és meggyőzött arról, hogy számomra a főiskola a legmegfelelőbb intézmény a továbbtanuláshoz” stb.

A rendszerváltást követően Ukrajna függetlenné vált, gazdaságilag viszont válságba került, ami minden területen, így az oktatási rendszerben is éreztette hatását. Az állam nem tudta megfelelően finanszírozni az oktatási intézményeket, amelyek fokozatosan leépültek. A legtöbb intézményben nemcsak a szemléltető- és a taneszközöket nem tudták megvásárolni, hanem a téli fűtés is gondot okozott. Az állami fizetések igen alacsonyak voltak, és a jobb megélhetés reményében a kárpátaljai magyar értelmiség egy része elhagyta szülőföldjét, és elsősorban az anyaországban keresett munkát. A legtöbb középiskola tanárhiánnyal küzdött, és nem szaktanárok oktatták a tárgyakat. Mindebből az következett, hogy a hagyományos középiskolák nem nyújtottak megfelelő szintű képzést ahhoz, hogy érettségi után a diákok sikeres felvételi vizsgát tehettek volna. A kérdőív következő kérdése arra vonatkozott, hogy a jelentkezők a felvételi előtt jártak-e különórára vagy más előkészítőre. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezetteknek több mint a fele (56%) szükségesnek tartotta; 44% viszont nem tartotta szükségesnek, hogy felkészítsék a felvételi vizsgára.

A szaktanárhiányt sok iskolában úgy pótolták, hogy a főiskola végzőseit, diákjait kérték fel arra, hogy részállásban tartsanak órákat. A következő kérdés erre vonatkozott. A válaszokból kiderült, hogy a mintába bekerült 115 végzett hallgató megközelítőleg fele (47 fő) a tanulás mellett részállásban tanítási órákat vállalt Kárpátalja különböző iskoláiban úgy, hogy a főiskolán szabad óralátogatásra kapott engedélyt. Az eredményeket az 5. ábra mutatja.

5. ábra • Tanulmányai alatt dolgozott részállásban? (fő)

Forrás: saját szerkesztés

A főiskola létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy tanárokat képezzen Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiba a tanárhiány problémájának megoldására. Ezzel kívánta segíteni a helyi magyarság szülőföldön maradását is. Ezért a kérdőívben választ vártam arra is, hogy az egykori hallgató a szakmájában helyezkedett-e el, tanárként/óvodai nevelőként dolgozik-e. Az eredményeket a 6. ábra mutatja be.

6. ábra • Jelenleg mit dolgozik? (%)

Forrás: saját szerkesztés

Az ábra is jól mutatja, hogy az alapítók kitűzött célja megfelelő volt, hiszen a megkérdezett végzősök 71%-a a szakmájában helyezkedett el, további 13% szülési szabadságon van, de a gyes lejárta után szándékában áll visszamenni tanítani, nem szüntette meg, csak szünetelteti a munkaviszonyát. Mindössze 8%-uk nem rendelkezik semmilyen munkahellyel, és ugyancsak 8%-ot tesznek ki azok, akik nem a szakmájukban helyezkedtek el. Közöttük leginkább egyéni vállalkozókat és tolmácsokat találtunk.

A főiskola másik megfogalmazott célja arra vonatkozott, hogy elősegítse a szülőföldön maradást, és a kárpátaljai magyar iskolák számára képezzen szakembereket. A felmérés következő kérdése arra vonatkozott, hogy próbálkoztak-e külföldön álláskereséssel a végzősök. A mintába bekerült 115 fő közül 18 végzett hallgató próbálkozott külföldi álláskereséssel, elsősorban az anyaországban. Ezt azzal indokolták, hogy jobb anyagi körülményekre számítottak. 97 fő azonban a szülőföldjén keresett munkát, nem is áll szándékában külföldön munkát vállalni, ami azt jelzi, hogy ők ténylegesen hozzájárulnak a helyi magyarság megmaradásához. A válaszok között olyanokat is találtam, hogy „munkámmal a helyi magyarságot szeretném szolgálni”. Az eredményeket a 7. ábra mutatja.

7. ábra • Próbálkozott álláskereséssel külföldön? (fő)

Forrás: saját szerkesztés

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a frissdiplomás hallgató a főiskola befejezése után mennyi idővel talált állást. A Kárpátaljára jellemző tanárhiány egyben azt is jelzi, hogy bőven kínálkozik munkalehetőség a főiskolát elvégző kezdő pedagógusok számára. A legtöbben el tudtak helyezkedni a saját szülőfalujukban vagy városukban. A megkérdezettek 91%-a ugyanabban az évben állt munkába, amelyikben befejezte a főiskolát, 4% egy évvel a főiskola befejezése után helyezkedett el, és mindössze 5% nem talált munkát. Közöttük többen 2005-ben kapták meg diplomájukat.

Megkérdeztem, hogyan jutott a frissen végzett pedagógus az első munkahelyéhez. A válaszokból az derült ki, hogy az első munkahelyét 46 fiatal pedagógus úgy szerezte meg, hogy az iskola vezetősége felajánlotta számára, vagyis hívták oda tanítani, 33-an ismeretségen keresztül kerültek az adott oktatási intézménybe, 18 fő a járási tanügyön keresztül, 9 végzett hallgató a főiskola segítségével szerezte a munkahelyét, többnyire a szórványvidéken. Ők Kőrösmezőn, Rahón és Gyertyánligeten végeznek oktatói-nevelői tevékenységet, 3 fő pedig pályázott az állásra. Az erről szóló válaszokat a 8. ábra szemlélteti.

8. ábra • Hogyan sikerült megtalálnia első munkahelyét? (fő)

Forrás: saját szerkesztés

A főiskola „SPECIALIST” (egyetemi szintű) diplomákat adott ki a végzősöknek, amellyel lehetőség nyílik PhD-tanulmányok folytatására. A mintába bekerült végzősök közül a főiskola elvégzése után 28% folytatta tanulmányait, ebből 19 fő PhD-hallgató Magyarországon, 15 fő másoddiplomás képzésben vesz vagy vett részt, elsősorban Magyarországon, illetve néhányan közülük Ukrajnában, további 2 fő számítógéphasználati ECDL-tanfolyamot végzett. A megkérdezettek 72%-a azonban a főiskola befejezése óta nem folytat további tanulmányokat.

Egy pedagógus számára fontos, hogy folyamatosan képezze magát. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy végzőseink a diploma megszerzése után részt vettek-e valamilyen szakmai továbbképzésben. A megkérdezettek válaszai azt tükrözik, hogy fontosnak tartják a szakmai jellegű továbbképzéseket. A mintába bekerült 115 fő közül 65-en főiskolai tanulmányaik befejezése óta részt vettek már ilyenen, legtöbben a főiskola által szervezett Kölcsey Nyári Pedagógusakadémián, de szép számban akadtak olyanok is, akik külföldön voltak továbbképzésen. 49 fiatal pedagógus nem vett részt semmilyen továbbképzésben, egy fő nem válaszolt a kérdésre.

A kérdőív következő blokkjában arra kerestem a választ, hogy milyen körülmények között tanítanak a pedagógusok. Elsősorban az iskola felszereltségére voltam kíváncsi. A válaszokból kiderült, hogy az iskolák 37%-ában van számítástechnika-terem, amely mindössze néhány számítógépből áll, saját, felszerelt szaktanteremmel 29%, technikai eszközökkel 34% rendelkezik. Tehát az iskolák felszereltsége alapvetően rossznak mondható.

Még rosszabb képet mutatott az iskolák szakkönyvekkel, tankönyvekkel és taneszközökkel (szemléltetőeszközök stb.) való ellátottsága. A megkérdezett pedagógusok 44%-a szerint rossz, 28%-uk szerint kielégítő és szintén 28%-a szerint jó a szakkönyvekkel való ellátottság. A tankönyvellátottságra 50%-ban a kielégítő, 33%-ban a jó és 17%-ban a rossz választ jelölték meg. A taneszközökkel való ellátottság 39%-uk szerint kielégítő, 38% szerint rossz és 23%-uk szerint jó. Az eredmények összesítésébe természetesen bekerültek a főiskolán dolgozó tanársegédek is, ez javította az eredményeket, hisz a főiskola taneszközökkel, tankönyvekkel, illetve szakkönyvekkel való ellátottsága sokkal jobb, mint a közép- és általános iskoláké. Az erre vonatkozó eredményeket a 9. ábra tartalmazza.

9. ábra • Az iskolák szak- és tankönyvekkel, taneszközökkel való ellátottsága a megkérdezettek szerint (%)

Forrás: saját szerkesztés

Megkérdeztem, milyen anyagi körülmények között élnek a pedagógusok. Saját lakással/házzal a megkérdezett 115 fő közül 45 rendelkezik, személygépkocsival 28, saját számítógéppel 58 fő, otthoni internet-hozzáféréssel mindössze 9, mobiltelefonnal 84 fő, nyaralóval 3 fő. Kulturális fogyasztásukról 48-an mondták, hogy szoktak színházba menni, 29-en járnak moziba. 44-en azt válaszolták, hogy látogatnak múzeumokat, 49-en kiállítást, 41 fő jár diszkóba, 74-en rendszeresen könyvtárba, 38-an járnak bálba, 8 fő jár hangversenyre, és 43 fő megy rendszeresen nyaralni. Hetilapra 85 fő fizet elő, elsősorban a helyi sajtótermékekre, a Kárpátalja hetilapra, járatják a Kárpáti Igaz Szót és a Bereginfót. További 45 fő járat szakfolyóiratot, ezek közül a legtöbb ukrán nyelvű, mint az „Oszvita”, Doskilne vihovannya” stb.

A kérdések következő csoportja arra vonatkozott, hogy milyen viszonyban van a pedagógus az iskolában a szülőkkel, a diákokkal és a kollégákkal. A legtöbben mindhárom partner esetében azt állították, hogy nagyon jó közöttük a viszony, együtt tudnak működni és meg tudják beszélni a problémákat. A legtöbb intézményben az ifjú pedagógusok könnyen beilleszkedtek a környezetükbe, ott elismerik a szaktudásukat, a munkájukat, néhányan karriert is befutottak, igazgatói állást töltenek be. Az erre vonatkozó adatokat a 10. ábrán láthatjuk.

10. ábra • A pedagógus viszonya az iskolában a szülőkkel, a diákokkal és a kollégákkal a megkérdezettek szerint (%)

Forrás: saját szerkesztés

Mivel főiskolánk nem állami intézmény, és nem tekint vissza hosszú múltra, a kérdőív utolsó részében megkérdeztem, hogy a főiskola által kiállított oklevél elismertetése ügyében kellett-e valamit tenniük a végzősöknek. A válaszadók 96%-a azt állította, hogy nem kellett tennie semmit azért, hogy a diplomáját elismerjék, 4%-ának viszont el kellett ismertetnie az oklevelét. Nekik a külföldön folytatott továbbtanulásukhoz volt erre szükségük.

A kérdőív utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy mi az a három pozitívum, előny, amelyről a megkérdezett úgy véli, hogy azt a főiskolán sajátította el vagy kapta, és a munkája során hasznosnak bizonyult. Legtöbben a módszertani ismereteket, a szaktudást és az alapműveltséget említették. Ugyanilyen vonatkozásban a negatívumokra vagy hátrányokra is rákérdeztünk. A válaszokból kiderült, hogy néhányan hiányolják az ukrán nyelv magasabb szintű oktatását a főiskolán, hisz a szaktantárgyakat elsajátították, de nem tanultak meg megfelelően ukránul, viszont elismerik azt is, hogy nem ukrán nyelvet, hanem szakmát tanulni mentek a főiskolára, és fontosnak tartják, hogy a szakmájukat az anyanyelvükön sajátíthatták el a szülőföldjükön.

Összegzés

A kutatás elvégzése után a következőket állapíthattam meg.

  • A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítói elérték céljukat. A beregszászi főiskola rendeltetésének megfelelően működik. Az itt végzett hallgatók közel 71 százaléka a szakmájának megfelelően helyezkedett el, a legtöbbjük (91%) ugyanabban az évben, amikor befejezte a tanulmányait. A végzettek kb. 80 százaléka nem is próbálkozott külföldi álláskereséssel, ennek folytán lényegesen hozzájárultak a kárpátaljai magyar oktatás megmaradásához és fejlődéséhez.
  • A főiskola nagyban hozzájárul a magyar fiatalok képzettségi szintjének növeléséhez, javítja a felsőoktatásba kerülésük esélyét, mivel ebben az intézményben az oktatás magyar nyelven folyik, és az itt végzettek 49 százaléka éppen ezért választotta továbbtanulásának színhelyéül.
  • A főiskola egyértelműen elismert felsőoktatási intézmény, ezt bizonyítja, hogy az itt kiállított oklevelek elismertetése ügyében a megkérdezettek csupán 4 százalékának kellett tennie valamit.
  • Azok a pedagógusok, akik ebben az intézményben szerezték diplomájukat, elismert és sikeres szakemberek lettek. Beilleszkedtek a számukra munkát adó oktatási intézmények közösségébe: többségük jó kapcsolatokat ápol a diákjaival, azok szüleivel és a tantestülettel annak ellenére, hogy a szakmai körülmények és a felszereltség nem mindenhol felel meg a követelményeknek.
*

Összességében megállapíthatjuk, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola céljainak megfelelően működik, valóban hozzájárul a kárpátaljai magyar fiatalság diplomaszerzéséhez és boldogulásához a szülőföldjén. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola eltelt tíz évének történetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a fiatal intézmény ez idő alatt a kárpátaljai magyarság tudományos műhelyévé nőtte ki magát. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az, hogy a főiskola vezetősége a kezdetektől tudatosan és fokozatosan bekapcsolja az intézményt az anyaországi tudományos életbe. Együttműködési szerződések sorozatát kötötték magyarországi egyetemekkel és főiskolákkal, kutatóintézetekkel, sőt a Magyar Tudományos Akadémiával is. Ezzel az intézmény megteremtette azokat az alapokat és lehetőségeket, amelyek segítségével az itt tanuló kárpátaljai fiatalok tovább képezhetik magukat az anyaországban, valamint résztvevői lehetnek a magyar tudományos életnek.

A főiskola elismert intézménnyé nőtte ki magát nemcsak Kárpátalján, hanem Magyarországon is. Ezt bizonyítja az a számos díj és kitüntetés is, amelyet a főiskola és vezetősége kapott a kárpátaljai magyar oktatásban végzett áldozatos munkáért.