Olvasási idő: 
7 perc
Author

A kísérletező ember

Bánkuti Zsuzsa – Both Mária – Csorba F. László kötetéről

„Az emberiség történetei, valamint az egész természet szakadatlan láncon függenek egymásba, s bölcs az, ki a láncot ismerni és követni tanúlta.”
Kölcsey

Talán két évtizede, hogy elbűvölt Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című műve. A matematikai levezetéseket átugorva izgalmas olvasmányként hatott a fizika tudományának az emberi kultúrtörténetbe ágyazott bemutatása. Milyen szívesen olvastam volna a biológia hasonló feldolgozását! Kívánságom most teljesül a háromrészes sorozattal, amelynek első kötetét, Both Mária és Csorba F. László Források című művét 2003-ban jelentette meg a Nemzeti Tankönyvkiadó. A nagyon várt másodikkal, Bánkuti Zsuzsa – Both Mária – Csorba F. László A kísérletező ember című kötetével most kopogtat a Kairosz Kiadó.

A szerzők nagyszabású vállalkozása minden tiszteletet megérdemel. A mű történetileg, az emberi műveltség keretébe ágyazva mutatja be a természettudományok kapcsolatrendszerét. A vezérfonal a bölcselet. Hogyan vélekedtek a nagy gondolkodók a lét alapvető kérdéseiről, a természetről és a természetfeletti dolgokról? A világról alkotott kép változását követhetjük nyomon a Forrásokban az ősi gondolkodástól a mechanika születéséig, A kísérletező ember pedig a természeti jelenségek elektrokémiai, biokémiai, akusztikai, optikai, elektrodinamikai és pszichológiai értelmezését tartalmazza.

A filozófiai keretben először egységben, majd a „születéstől” külön tudományként, időrendben jelennek meg a természetföldrajz, a fizika, a kémia, a biológia és a lélektan aktuális fejezetei. Ráadásként képzőművészeti illusztrációk, versidézetek és a tárgyalt szerzők műveiből forráskutatásra alkalmas szövegek gazdagítják igényes fordításban.

A szerzők komoly tanítási gyakorlattal rendelkező középiskolai tanárok, akik nemcsak szaktárgyaik, hanem a filozófia, az irodalom, a képzőművészet és a lélektan területén is imponáló tájékozottsággal rendelkeznek. A korszerű ismeretanyag következetes szerkesztésben, szakszerű, de olvasmányos stílusban, rendkívül esztétikus formában jelenik meg. Műfaját tekintve lehet tankönyv, tanári kézikönyv, igényes ismeretterjesztő irodalom, attól függ, hogy ki mire használja. Számomra személyes ajándék. Carlyle aforizmájával élve: „Egy jó könyv az emberi lélek legtisztább lényege.” A szerzők a természettudományi világkép változásának kalandos útján, a megismerésben általuk bejárt, kitaposott ösvényen vezetnek.

E sorok írója már befejezte négy évtizedes biológiatanári működését, így nincs abban az irigylésre méltó helyzetben, hogy a szóban forgó könyvet aktív pedagógiai munkájában hasznosíthassa. Talán ezért játszik el a gondolattal: ha a pályán lenne, hogyan használná saját okulására, a diákok okítására.

A biológia ismeretanyagát a Források X. fejezete (Az élők mechanikája) és a Kísérletező ember XIII.(Sejtbiológia), XVI. (Etológia) és XVIII. (A szervezet) fejezete dolgozza fel. Itt csak a működések megértéséhez szükséges anatómiai ismeretek olvashatók. A margón szereplő utalások megmutatják a működések fizikai és kémiai hátterét (így például a XI. fejezetben a redukciós-oxidációs folyamatok lényegét, a XII. fejezetben a szerves kémiai hátteret, a XIV. és a XV.-ben a látás és hallás megértéséhez szükséges ismereteket). De az utalások nemcsak a múltra vagy az alacsonyabb szerveződési szintekre mutatnak, hanem a jövőt, az olvasottak későbbi, új szempontú elemzését is előrevetítik. (Ezeket a populációkra és evolúciós folyamatokra vonatkozó fejezeteket a még készülő harmadik kötet tartalmazza majd.) Az egyes fejezeteken belül a könyv kísérletek és az azokból levonható következtetések alapján mutatja be a sejt és a szervek működését. Minden anyagrészben korszerű ismereteket kapunk, erre talán legjellemzőbb a szabályozás, az immunrendszer működése, a testi és lelki egészség, illetve betegség kölcsönhatásának tárgyalása.

A működések leírását tudománytörténeti háttér, grafikonnal alátámasztott elemzések, higiénés vonatkozások, tanulói kísérletek és a lényeget kiemelő összefoglalások (Summa) egészítik ki. Az egyes anyagrészek végén a Kérdések, problémák alcím ötletes, változatos, a mindennapi élettel, más tudományterületekkel, művészetekkel összefüggő, a gondolkodást fejlesztő, forrásfeldolgozó feladatok gyűjteményét kínálja.

A könyvet forgató szaktanárokat akaratlanul is „megfertőzi” a szerzők látásmódja azzal, hogy kézikönyvként a természettudományos tárgyak filozófiai keretbe ágyazott ismeretanyagát nyújtja, emellett szaktárgyuk eredményes oktatásához is sok megoldást kínál. Végül, ha figyelmesen tanulmányozzuk, észrevesszük, hogy – bár nem ilyen céllal íródott – összhangban van a kétszintű érettségi követelményeivel.

A belső borítón az időtengely mentén szereplő történelmi személyiségekhez kapcsolódó tudósok, művészek, illetve műalkotások neve részhalmazokat képezve jól szemlélteti azokat a csomópontokat, amelyeket részletesen tárgyalnak az egyes fejezetek. Alkalom kínálkozik a hazai vonatkozások (építészet, tudomány, irodalom, képzőművészet) poszteren történő feldolgozására.

A 16-18 éves diákok érdeklődnek a filozófiai problémák iránt. ,,Ki vagy te?” kérdezi Weöres Sándort idézveA tudattalan birodalma című fejezet bevezetője. A kérdésre Avilai Szt. Teréz, Pascal, Rousseau, a keleti civilizációk, Schopenhauer ad többféle választ, majd a szűkebb értelemben vett pszichológiával, Freud, Jung, Frankl és Erikson nézeteivel ismerkedhetünk meg. E nézetek egy-egy elemével egyetérthetünk vagy elutasíthatjuk azt, esetleg késztetést érzünk arra, hogy saját, nem filozófiai mélységű gondolatainkat megfogalmazzuk. A közölt források alapján beszélgetést, vitát szervezhetünk, amelyben a tanulók a tudósok szerepében szólalnak meg. A kérdések, problémák gyűjteményéből is válogathatnak a diákok az adott anyagrésznél megbeszélhető feladatokat. Ez a fejezet túlmutat a középiskolai biológia tárgy tartalmán, inkább az emberismeret és a filozófia témaköreihez kapcsolódik.

A könyv ábrái egyenértékűek a szöveggel. Többnyire nem régi könyvek oldalairól köszönnek vissza, hanem a szerzők látásmódját fejezik ki gyakran művészi kivitelben. A szervezeten belüli kapcsolódási pontokat megjelenítő, a szöveges magyarázatot kiegészítő rajzok didaktikusak, alkalmasak arra is, hogy írásvetítő transzparensen elemezzük tanítványainkkal.

A könyv nemcsak a természettudományos tantárgyak integrált oktatását választó szaktanároknak nyújt segítséget. Követhető mintát kapnak a tanárjelöltek, a kezdő tanárok is, de haszonnal forgathatják az érdeklődő olvasók is, akik szeretnék jobban megérteni önmagukat és világunkat.

 

Bánkuti Zsuzsa – Both Mária – Csorba F. László: A kísérletező ember. Kairosz Kiadó, Budapest, 2006.