Olvasási idő: 
15 perc
Author
Author

A közoktatás fejlesztésének lehetséges irányai a kistérségi társulás keretei között

Az alábbi beszámoló a berettyóújfalui kistérség többcélú önkormányzati társulásának működéséről ad áttekintést. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a kistelepülési önkormányzatok sokkal nehezebben szánják rá magukat az intézményfenntartó társulások létrehozására, mint a szakszolgálati feladatok közös ellátását biztosító társulások alakítására. Az olvasó megismerkedhet a kistérségi társulások előnyeivel, illetve azokkal a konkrét területekkel, amelyen minden részt vevő település érdekeit szolgáló társulási formák jöhetnek létre.

Történeti áttekintés

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával nyilvánvalóvá vált, hogy a közigazgatási struktúrában megjelennek a kistérségek, melyekben nagy szerepet kapnak az önkormányzatok együttműködési lehetőségei. A kormány jelentős pénzforrásokat különített el, hogy ösztönözze a társulások megalakulását, és erre felkészülve már a 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendeletben kistérségeket határozott meg. A rendelet szerint a kistérség területfejlesztési statisztikai egység, közigazgatási területén illetékességgel rendelkezik, és követi az EU statisztikai területi egységeire vonatkozó szabályozást, de az önkormányzatok társulási szabadságát nem érinti. A 65/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet biztosított először jelentős összeget a kistérségi szintű fejlesztésre.

A rendelet meghatározta azokat a területeket, amelyeken az önkormányzatoknak együtt kell működniük. Ilyen területek: a közoktatás, a szociális igazgatás, a gyermekjóléti feladatellátás, a mozgókönyvtári feladatok, a területfejlesztés stb.

A 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendeletben meghatározott jelentős pénzügyi forrás Berettyóújfalu Kistérség 29 települését is arra ösztönözte, hogy többcélú kistérségi társulást alakítson. Azonban ekkor egy még kialakulatlan szervezethez történő csatlakozásról kellett dönteni. S bár a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása[1] (elnöke: Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere) 2004 júniusában megalakult, a települések önkormányzatai nem csatlakoztak kellő számban a feladatellátáshoz, így az elkülönített pénzre csak területfejlesztés céljából lehetett pályázatot benyújtani. A további ösztönző támogatásról szóló pályázatok keretében azonban (5/2005, illetve 36/2005-ös Kormányrendeletek) már kellő számban csatlakoztak a települések, még a legkritikusabb területet érintő együttműködéshez, aközoktatási feladatellátáshoz is. A benyújtott két pályázat kapcsán így a BÖTKT a működéshez és a fejlesztéshez is jelentős összegű támogatást nyert.

Ez a tanulmány a BÖTKT-n belül a közoktatási feladatellátás jelenlegi működési területeit, illetve fejlesztési lehetőségeit tekinti át. A bihari kistérségben előremutatóan már 2001-ben megalakult Biharkeresztesen a Bihari Iskolaszövetség, illetve 2002-ben Berettyóújfalu Város gesztorságával a Kistérségi Közoktatási Társulás.

Helyzetelemzés

A pályázat szerint a közoktatási feladatellátást két területen kell biztosítani.

  • Intézményfenntartó mikrotársulásokat kell alakítani.
  • Vállalni kell a szakszolgálati feladatellátást.

A szakszolgálati feladatellátás vállalása nem okozott gondot a településeknek, annál nagyobb volt a feszültség az intézményfenntartó társulások létrehozásával kapcsolatban. Az ösztönző támogatás elnyerésének a feltétele ugyanis a rendeletben előírt kihasználtság teljesítése (2006-tól 75%). Ez a térség polgármesterei számára azért okozott gondot, mert – Vekerd kivételével – a társulás minden településén működik önálló iskola. Bár a BÖTKT települései hátrányos helyzetű, ún. önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések (ÖNHIKI) nagyon szűkös pénzügyi forrásokkal, az iskolafenntartást mindenki nagy jelentőségű stratégiai kérdésnek tartja.

Az önkormányzatok nem akarnak lemondani az intézmény fenntartásáról, mert úgy érzik, hogy az a település szempontjából rendkívül hátrányos lenne. Ezért a BÖTKT-n belül csak két intézményfenntartó társulás alakult: Berettyóújfalu–Mezőpeterd és Biharkeresztes–Ártánd–Told.

A jelenleg prognosztizált népesedési folyamatok rendkívül komoly probléma elé állítják a települési önkormányzatokat. A csökkenő gyereklétszám nyomán a kistelepülési iskolák ellehetetlenülnek, gazdaságosságuk és szakmai hatékonyságuk gyengül – a szakos ellátottság nehezen biztosítható. A gyereklétszám ilyetén változása magával vonja a központi állami támogatás csökkenését, kevesebb csoport indítására van mód, így a foglalkoztatott pedagógusok száma is csökken. Kezdetben osztályösszevonásokra, majd az iskola bezárására is sor kerülhet. Polónyi István Demográfia és oktatás című munkájában[2] megállapítja, hogy az esetleges iskolabezárás felgyorsítja a település elnéptelenedését. Továbbá felmerül a színvonalromlás, amely komolyan veszélyezteti az esélyegyenlőséget.

A települések lassú elnéptelenedése a gazdasági folyamatok velejárója. A települési önkormányzatok együttműködése nem megoldás az elnéptelenedés meggátolására, de segíti az ésszerű költségekkel való működést és a szakmai munka magasabb szintre emelését. „Az urbanizálódás és a kistelepülések elnéptelenedése s így a kistelepülési iskolák megszűnése is természetes, a gazdasági fejlődéssel együtt járó folyamat. Rendkívül körültekintőnek kell lennie annak a politikának, amely ezt a folyamatot valamely ok miatt lassítani akarja, ugyanis a lelassítás lehet, hogy nagyobb károkat okoz, mint a folyamat gyorsítása.”[3] (Hosszabb távon elképzelhető az az oktatáspolitikai törekvés, hogy az óvoda és az általános iskola alsó tagozata maradjon a kistelepüléseken tagiskolaként, és a gyerekek a felső tagozatot a „centrumiskolában” végezzék. Tanulmányozandó minták már működnek országszerte.)

Ehhez képest a szakszolgálati feladatellátás biztosítása sokkal egyszerűbb kérdés. Ezzel szemben nincsenek politikai fenntartások, hiszen mindenkinek érdeke a magasabb színvonalú ellátás. A pedagógiai szakszolgálat két központban működik a kistérségben. A Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola és Nevelési Tanácsadó a kistérség 7, a Berettyóújfalui Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet a térség 22 települése számára nyújt szakszolgálati ellátást. Feladataik közzé tartozik a korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás és a gyógytestnevelés biztosítása.

A támogatások elnyerésével természetesen mód nyílik arra, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen, s az ellátás közelebb kerülhessen a gyerekekhez. Ne a gyereket kelljen nagy távolságra utaztatni, hanem aszolgáltatás jöjjön közelebb.

A feladatellátás biztosításának első lépése az volt, hogy mind Biharkeresztes, mind Berettyóújfalu megállapodást kötött a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal arról, hogy az átmeneti időszakban a társulás számára biztosítja a feladatellátást. Ezután a képviselő-testületek megkötötték a társulási megállapodásokat a feladat ellátására. Jelenleg mindkét központban az új struktúrát szervezik. Folyik az egyeztetés a Hajdú-Volánnal az iskolabusz-szolgáltatás megszervezésére, és a hat településen folyamatosan alakítják ki a foglalkoztatóhelyiségeket, melyek felszerelésére és berendezésére a kistérség pályázaton pénzt nyert a Belügyminisztériumtól. A kisebb „centrumok” felszerelése várhatóan elkészül 2005 végére, 2006 elejére.

Nagyobb szervezést igényel az „utazó pedagógusok” hálózatának megszervezése. Ez ugyanis struktúraváltást igényel, hiszen eddig a gyerekek keresték fel a nevelési tanácsadókat a szolgáltatásért, a jövőben éppen fordított tendencia érvényesül: a szolgáltatás kerül közelebb a gyerekekhez.

Együttműködési és fejlesztési lehetőségek,
partnerkapcsolatok

Ahogyan már a bevezetőben utaltunk rá, kormányzati szinten is az a törekvés, hogy a kistérségi társulásokon belüli települések valódi, összehangolt együttműködést alakítsanak ki. Például a 36/2005-ös Kormányrendeletben meghatározott támogatás igényléséhez kötelező volt elkészíteni 2005. június 15-ig a kistérség egészére vonatkozó közoktatási fejlesztési tervet, függetlenül attól, hogy mely települések csatlakoztak a közoktatási feladathoz, melyek nem. A tervet 2005. november 30-ig részletesen ki is kellett dolgozni az OM által megadott szempontok szerint, és minden település önkormányzatának, valamint a Társulási Tanácsnak is el kellett fogadnia azt.

Milyen okok miatt célszerű az együttműködés?

  • Az utóbbi 10-15 évben jelentősen nőtt a kistelepülések hátránya az oktatás feltételrendszerének differenciáltsága miatt.
  • Nincs minden településen biztosítva a szakos ellátottság.
  • A szakos ellátottság romlása miatt az esélyegyenlőség megteremtésének a lehetősége csökken.
  • A települések nagy része nem rendelkezik olyan szakemberekkel, akik a döntések előkészítését szakmailag segíteni tudnák.
  • A kistelepülések önmagukban nem képesek olyan oktatást nyújtani, amelyre egyébként igény lenne (pl. művészeti nevelés).[4]

Milyen területeken lehetséges az együttműködés?

Az együttműködés szükséges területeit már a társulás megalakulása előtt is megfogalmazták mind a pedagógusok, mind az önkormányzati vezetők a különböző szakmai találkozókon, értekezleteken. Az együttműködés részben már elkezdődött, de több területen még ezután kell kialakítani egy működő rendszert. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok pozitív hozzáállása segíti a rendszerek kiépítését. Mivel a kistelepülések nem rendelkeznek tanügy-igazgatási feladatokban jártas szakemberekkel, a BÖTKT munkaszervezete számára feltétlenül szükséges, hogy olyan hozzáértő munkatársat foglalkoztasson, akinek a kapcsolattartás mellett az irányítási feladatokban történő segítségnyújtás is a feladata.

Több település által jelzett igény a pedagógushelyettesítési rendszer kiépítése is. Jelenleg ugyanis ez megoldatlan. Kisiskolákban, illetve kistelepülések iskoláiban nem tudnak minden tantárgyból megfelelő pedagógust biztosítani, hiszen a kis óraszámú tantárgyak esetében – a mai egyszakos képzési struktúra mellett – nincs lehetőség a pedagógus teljes állásban történő foglalkoztatására. Ha azonban két-három egymáshoz közel található település megállapodik a feladat ellátásában, ezzel az oktatómunka színvonala emelkedhet.

Feltétlenül fontos volna egy térségre vonatkozó mérési adatbank kialakítása, folyamatos fejlesztése. Ezzel képet kaphatnánk a térségben működő oktatási intézmények eredményeiről, és egy ilyen rendszer elősegíti az esélyegyenlőtlenség csökkentését, a hátránykompenzálást is.

Az intézményekben folyó munka kommunikációjához feltétlenül szükséges az intézményközi szakmai közösségek működtetése a térség óvodái, általános iskolái, művészeti iskolái és középiskolái között. Célszerű az intézményi átmenetekre vonatkozó kapcsolatokat is kiépíteni (óvónők és tanítók, általános és középiskolai tanárok között). A tapasztalatcsere elősegíti az egymásra épülő követelményrendszer kialakítását is.

Együttműködésre van lehetőség a tantárgyi tanulmányi versenyek, a sportversenyek, a kulturális bemutatók területén is. Ez motiválja a tanulókat, javítja az együttműködést, valamint lehetővé teszi egymás intézményeinek megismerését is.

pedagógiai szakszolgálatok együttműködéséről az előző fejezetben már szót ejtettünk.

A kistérségen belül közös pályázatok elkészítésére van mód, hiszen a mai európai uniós pályázatok nagyméretű projektekre adnak lehetőséget. A szükséges önrész előteremtése is egyszerűbb, ha azt többen adják össze. Célszerű lenne egy kifejezetten erre a célra specializálódott munkacsoport felállítása is.

Mivel a BÖTKT-nak a gyermekjóléti feladatokat is el kell látnia ugyancsak társulási formában, a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködve a társulás által elfogadott program szerint prevenciós és egészségvédelmi tevékenységet is lehet végezni, a feladathoz értő koordinátor bevonásával. A kistérség feladatellátását megkönnyíti, ha a szakmai anyagokat közösen vásárolják meg, és azokat egymásnak átadják. Mindezeken a területeken azért lenne fontos az együttműködés, mert segítené a fő cél megvalósulását: a tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a tehetséggondozás rendszerének kiépítését a teljes kistérségre vonatkozóan.

A leírtakból kiderül, hogy a kormányzati akarat megvan a működőképes kistérségek kiépítésére, ez azonban nem találkozik mindenben a települési önkormányzatok polgármestereinek és képviselőinek elképzeléseivel.[5] A megalakulás és az együttműködés legfőbb motivációja a működtetéshez rendelkezésre álló pénzügyi forrás.

A mostani időszak feladata a közös szervezet alapjainak lerakása, hiszen a kistérségi alapon működő stratégia akkor lehet eredményes, ha valódi együttműködés alakul ki a résztvevők között.

Footnotes

  1. ^ A továbbiakban: BÖTKT. A BÖTKT-hoz az alábbi Hajdú-Bihar megyei települések tartoznak: Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bojt, Csökmő, Darvas, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Told, Ujiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka.
  2. ^ Polónyi István: Demográfia és oktatás. DE BTK Neveléstudományi Tanszék, Debrecen, 2000.
  3. ^ Polónyi: i. m.
  4. ^ Kiváló példája ennek az országosan is figyelmet kapott Igazgyöngy Művészeti Alapiskola, amely Berettyóújfalui székhellyel a kistérségben végzi kiemelkedően magas művészetoktatási tevékenységét.
  5. ^ Hátráltató tényező, hogy a települési önkormányzatok képviselői gyakorta laikusok az oktatási kérdésekben, és döntéseiket rövid távú politikai érdekek vezérlik.