Olvasási idő: 
30 perc
Author
Author

A Tempus Közalapítvány által koordinált közoktatási pályázati programok 2002. évi eredményeiről

A Tempus Közalapítvány 2002. évi éves jelentése alapján

A Tempus Közalapítvány számos olyan pályázatot hirdetett az elmúlt évben, amely az Európai Közösség forrásainak felhasználásával járult hozzá a hazai közoktatás modernizációjához, az európai tapasztalatok összegyűjtéséhez és hazai terjesztéséhez. Az alábbi összeállítás részletesen bemutatja, hogy a magyar pályázók mely programokban, milyen témákban voltak sikeresek. Érdekes adatok ismerhetőek meg arról, hogy milyen utazási, beruházási és tartalmi fejlesztési forrásokhoz jutottak hozzá a hazai intézmények, illetve pályázó tanárok, diákok.

1. A Socrates program pályázati keretének felhasználása 2002-ben

Közösségi akcióterv új szabályainak megfelelően az Európai Bizottság az egy-egy évre érvényes általános politikai prioritásokat a megelőző év februárjában határozza meg. Minden közösségi programnak és akciónak törekednie kell az ily módon meghatározott elsőségek elsajátítására. Ezért minden évben külön bizottsági döntést hoznak az eltérő közösségi programokra vonatkozóan, amely az általános és speciális pályázati felhívások alapját képezi.

A 2003-as évre megállapított (tehát a 2002-es évben beadott pályázatokra vonatkozó) prioritások a következők voltak:

  • felkészülés az Európai Unió bővítésére;
  • fenntartható fejlődés;
  • stabilitás és biztonság.

1. táblázat  A Socrates program pályázati keretének felhasználása 2002/2003-ban

  Socrates-forrás (2002-es költségvetés) Kiegészítő támogatás
Elfogadott pályázatok száma Támogatási keret (euró) Megítélt támogatás (euró) Felhasznált költségvetés (%) Megítélt támogatás (Ft)
Közoktatás (Comenius)
434
1 580 000
1 582 367
100
0
Comenius 1 Iskolai projektek
161
 
801 623
 
0
Comenius 1 Nyelvi projektek
14
1 250 000
210 193
0
Comenius 1 Iskolafejlesz-tési projektek
1130
1 250 000
191 579
0
Előkészítő látogatások
1162
 
49 206
 
0
Comenius 2.2.c Tanár-továbbképzési ösztöndíjak
1132
 
195 534
 
0
Comenius 2.2.b Nyelvtanár-asszisztensi ösztöndíjak
1135
330 000
134 232
 
0
Felsőoktatás (Erasmus) (2002/2003)
23 17[1]
2 254 629
2 253 657
100
102 757 534
Hallgatói ösztöndíjak
1779
2 058 490
2 011 354
 
102 757 534[2]
Fogyatékkal élő hallgatók kiegészítő támogatása
10
5 000
 
 
Intenzív nyelvi előkészítő kurzusok szervezése
2
116 175
 
 
Intenzív nyelvi előkészítő kurzusok hallgatói támogatások
63
24 992
 
 
Rövid távú oktatói mobilitás
453
 
186 136
 
 
Középtávú oktatói mobilitás
10
196 139
10 000
 
 
Grundtvig
29
119 903
118 951
99
0
Grundtvig 2 Tanulási kapcsolatok
1115
 
106 912
 
0
Grundtvig 2 Előkészítő látogatások
1110
0
 
0
Grundtvig 3 Felnőttoktatók mobilitása
1113
12 039
 
0
Arion tanulmány-utak
1138
40 000
37 850
94[3]
0
Centralizált projekteket előkészítő látogatások
1129
400 00[4]
14 774
137
0
Irodaműkö-dés
 
121 948
121 948
Fogyatékos gyereket oktató intézmények kiegészítő támogatása (VIP ARTS)
1114
 
 
 
996 000
Decentralizált pályázatok összesen
2851
4 156 480
4 129 547
99,3
103 753 534

 

1.1 COMENIUS – Közoktatás

A Comenius akció az oktatás érettségiig terjedő szakaszára összpontosít. Célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás minőségének fejlődéséhez, erősítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást.

 
1.1.1 COMENIUS 1 – Iskolai együttműködések 2002-ben

A magyar közoktatási intézmények a Tempus Közalapítványhoz 2002. március 1-jén a Comenius 1-es akció keretén belül összesen 345 pályázatot nyújtottak be, melyből a nemzeti bírálat és a nemzeti irodák közötti egyeztetés során 205 pályázat kapott támogatást.

Az együttműködésben a magyar intézmények leginkább a partneri státust képviselik: a nyertes 205 projektben mindössze 19 magyar intézmény tölti be a koordinátori tisztséget.

Összességében elmondható, hogy a beérkezett pályázatok száma az előző év viszonylatában nagyságrendileg változatlan maradt, némileg csökkent.

A pályázatok minősége az elmúlt évekhez képest nem javult: általános tendencia, hogy a megújítási pályázatok minősége nem üti meg a kívánt színvonalat. A pályázók ugyanis – tévesen – úgy vélik, hogy az egyszer már zöld utat kapott projekt második, illetve harmadik évre történő meghosszabbítása csupán automatizmus, az arra vonatkozó pályázatnak nincs igazi tétje.

Tartalmi szempontból ugyanakkor nagyon sok érdekes, jól megírt projekt született, akár az általános ismeretek oktatásához, akár – a szakképző intézmények esetében – a szakmai oktatáshoz közelebb álló témák választásával. A legnépszerűbbek: a környezetvédelem, a kulturális örökség feldolgozása, a partneriskolák tanulóinak hétköznapi élete, az ünnepek és hagyományok vagy az egyes országok gasztronómiája. Több vendéglátóipari szakközépiskola a borkultúrát választotta a Comenius 1 projekt témájául.

A pedagógiai téma mellett az együttműködések fontos eleme a diák- és tanári mobilitás. Az Iskolai projektekés az Iskolafejlesztési projektek keretében általában a lehetséges hat tanár és három diák mobilitására kértek támogatást. A mobilitás célja a diákok és a tanárok esetében a projekttalálkozón való részvétel lehet. A pedagógusok ezenkívül utazhatnak még iskolavezetői tanulmányútra, tanárcserére és vállalati gyakorlatra is. A Nyelvi projektekben általában a lehetséges legalacsonyabb kiutazó diáklétszámra (tíz fő) pályáznak az iskolák, bár volt, ahol harminc-negyven diákot is szerettek volna külföldre vinni. Itt a beadott pályázatokban sokszor pályáznak a lehetségesnél magasabb kiutazó tanári létszámra[5] (ezt sajnos nem tudjuk támogatni).

támogatási keret az Iskolai projekteknél és az Iskolafejlesztési projekteknél három tanár és négy diák kiutazásának támogatását tette lehetővé a 2002/2003-as tanévre. Így, ha ebben a két projekttípusban indult 191 projektet nézzük, akkor várhatóan 573 pedagógus és 764 diák vesz részt a projekten belül, a fent ismertetett mobilitási típusok valamelyikében. A tizennégy elindult Nyelvi projekt keretében további 28 pedagógus és legalább 140 diák vehet részt az európai partnerrel szervezett cserelátogatáson.

Legnagyobb sikerrel az általános iskolák pályáztak, összesen 123 pályázatot nyújtottak be, melyből 78 intézmény kapott támogatást. Összehasonlítva az utóbbi évek statisztikáit, jelentősen nőtt a szakközépiskolák/szakképző intézmények részvétele a Comenius 1-es akcióban. Az előző évekhez hasonlóan legalacsonyabb számban az óvodák képviseltették magukat, amit magyarázhat az, hogy ezeknek az intézményeknek a pedagógiai tervében – a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve – általában nem jelenik meg az idegen nyelvek oktatása.

Az előző évekhez hasonlóan, 2002-ben is a közép-magyarországi régióból érkezett a legtöbb pályázat. A benyújtott és elfogadott pályázatok arányát tekintve azonban az Észak-Alföld iskolái voltak a legsikeresebbek, hiszen a benyújtott pályázatok 78%-a nyert támogatást. A benyújtott és elfogadott pályázatok arányát vizsgálva a dél-dunántúli és dél-alföldi régió marad el némileg az átlagtól.

A legtöbb benyújtott és elfogadott pályázat angol nyelven készült; a második helyet 2002-ben is a német nyelv foglalja el. Mindössze egy portugál nyelvű pályázat érkezett, a további kevésbé használt nyelveken nem érkezett pályázat.

 

2. táblázat  A 2002-ben beadott és végül elfogadott Comenius 1 pályázatok partnerországai

Országok Beadott pályázatok Elfogadott pályázatok
  SP[6] LP6 SDP SP LP SDP
Belgium
128
10
13
23
0
12
Dánia
126
10
12
17
0
11
Német-ország
147
14
22
85
5
16
Görög-ország
118
11
16
19
1
16
Spanyol-ország
156
12
14
13
0
10
Francia-ország
163
19
12
39
4
12
Írország
110
10
10
19
0
10
Olaszország
123
17
10
66
2
16
Luxemburg
111
10
10
10
0
10
Hollandia
127
11
12
17
1
17
Ausztria
148
10
18
30
0
17
Portugália
124
10
16
16
0
15
Finnország
147
14
19
30
1
17
Svédország
133
12
14
21
0
14
Egyesült Királyság
175
10
17
44
0
14
Izland
113
10
10
13
0
10
Liechten-stein
110
10
10
10
0
10
Norvégia
110
10
14
16
0
13
Bulgária
110
10
113
117
10
113
Cseh Köztársaság
122
10
114
113
10
112
Észtország
116
10
111
115
10
111
Ciprus
113
10
110
111
10
110
Litvánia
116
10
111
116
10
110
Lettország
112
10
110
118
10
110
Magyar-ország
112
10
115
110
10
114
Málta
111
10
110
111
10
110
Lengyel-ország
149
10
114
132
10
114
Románia
140
10
111
125
10
110
Szlovénia
113
10
113
110
10
112
Szlovákia
117
10
115
110
10
112
Összesen
930
40
156
546
14
118

A 2002-ben támogatást nyert magyar oktatási intézmények 678 intézménnyel közösen dolgoztak a Comenius 1 pályázaton belül. Mindhárom pályázati típus esetében a magyar közoktatási intézmények leginkább német intézménnyel tartanak fent Comenius 1 együttműködést. Egyetlen magyar intézménynek sincs partnere Luxemburgból, illetve Liechtensteinből. Az előző évekhez képest változás, hogy a második legnépszerűbb ország Olaszország, melyet az Egyesült Királyság követ, Franciaország csak a negyedik helyet foglalja el.

 
1.1.2 COMENIUS 2 – Tanárok alap- és továbbképzése
1.1.2.1 Comenius 2.1 – A tanárok alap-és továbbképzésének fejlesztése

A Comenius 2.1 akció célja olyan nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektek támogatása, amelyek hozzájárulnak a tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztéséhez. A Comenius 2.1 pályázati forma centralizált bírálat alá esik: a döntést az Európai Bizottság hozza meg, azonban az egyes nemzeti irodáknak véleményezési jogkörük van.

2002-ben európai szinten összesen beérkezett 155-ből negyven pályázat nyert támogatást. Ezek közül egynek magyar a koordinátorintézménye, és további négy magyar intézmény vesz részt Comenius 2.1 projektekben. A 2002-ben beadott pályázatok főként az alábbi három fő témára összpontosítottak: azeurópai dimenzió bevezetése a tanárok alap- és továbbképzésébe, a másság figyelembevétele a tanórán, főként az interkulturális oktatáson vagy a különleges célcsoportokon vagy különleges tanulási igényeken keresztül, két (támogatott) projekt foglalkozik a nyelvtanárok képzésével.

 
1.1.2.2 Comenius 2.2.b – Nyelvtanár-asszisztensi akció

A Comenius nyelvtanár-asszisztensi akció keretében leendő nyelvtanárok az Európai Unió egyik tagállamának valamely közoktatási intézményében 3-8 hónap időtartamú tanár-asszisztensi megbízást nyerhetnek el.

2002. március 1-jén 206 nyelvtanár-asszisztensi pályázat érkezett. A bírálói egyeztetésen, a pénzügyi keretet figyelembe véve, közülük 41 a véglegesen támogatott, húsz fő a tartalék listára került. A támogatásokról a nemzetközi egyeztetés lezárulta után született döntés: végül 36 asszisztens utazott ki a 2002/2003-as tanévben,[7] nekik összesen 134 234 euró támogatást ítéltünk meg. A tanárasszisztensi pályázatok esetében a legnépszerűbb pályázati nyelv – az elmúlt évekhez hasonlóan – az angol. Az angol nyelvű pályázatokat már a korábbi pályázati fordulók esetében is tapasztalt sorrendben a német, a francia és a spanyol nyelvű pályázatok követték, de érkezett pályázat olaszul és hollandul is.

 
1.1.2.3 Comenius 2.2.c – Tanár-továbbképzési akció

A Comenius tanár-továbbképzési akció célja az oktatók készségeinek fejlesztése az idegen nyelv tanítása, valamint az idegen nyelven való oktatás területén. Az akció 1-4 hetes, az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzéseken való részvételhez nyújt pénzügyi támogatást.

Az akció keretében általános tanártovábbképző kurzusokra, illetve nyelvtanár-továbbképző kurzusokra lehet pályázni.

A 2002. március 1-jén 247 Comenius 2.2.c pályázat érkezett. Végül 132 pályázó került a támogatottak közé.

A támogatott kurzusok 37%-a volt általános, míg 63%-a nyelvtanári témájú. A sikeresen pályázó tanárok többnyire szakközépiskolák (36%), gimnáziumok (27%) és általános iskolák (26%) pedagógusai közül kerültek ki. Egyéb intézmények (felsőoktatási intézmények, óvodák, nyelviskolák, alapítványok stb.) munkatársai is sikerrel pályáztak a 2002-es pályázati fordulóban. Az elmúlt évek hagyományát folytatva a 2002-es évben is az angol munkanyelvű kurzusokon részt venni kívánók alkották a pályázók többségét.

A kurzusok munkanyelvének arányait tükrözik a célországok számadatai is. A 2002-ben támogatást nyertek közül 58, illetve 29 pedagógus vett részt egyesült királysági vagy írországi kurzusokon. 23 fő Németországban, tíz fő Franciaországban és hét fő egyéb országokban szervezett továbbképzéseken vett részt.

 
1.1.3 COMENIUS 3 – Hálózatok létrehozása

A Socrates program első szakaszában számos érdekes és magas színvonalú Comenius projekt jött létre. A Comenius-hálózatok létrehozásának célja, hogy előmozdítsa az együttműködést és az innovációt a közoktatásban, és összekösse a projektekben részt vevő intézményeket a közös érdeklődésre számot tartó tématerületen. 2002-ben 19 pályázat érkezett az Európai Bizottsághoz. A beérkezett pályázatok között nem volt magyar koordinátorú hálózat. Hat olyan pályázat érkezett, amelyekben magyar intézmények partnerként vettek részt, ezek közül kettő kapott támogatást.

2. A Leonardo program pályázati keretének felhasználása 2002-ben

3. táblázat  A Leonardo da Vinci program pályázati keretének felhasználása 2002-ben

Pályázatok
Elfogadott pályázatok száma
Támogatási keret (euró)
Megítélt támogatás (euró)
Felhasznált
költségvetés (%)
Mobilitási pályázatok
68
1 132 043
1 131 164
99,9
Szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok külföldi szakmai gyakorlata
33
 
466 859
 
Egyetemi és főiskolai hallgatók külföldi szakmai gyakorlata
10
 
278 909
 
Fiatal dolgozók és friss diplomások külföldi szakmai gyakorlata
17
 
159 878
 
Humánerőforrás vezetők, szakképzési vezetők és munkatársak, oktatók, foglalkoztatási tanácsadók csereprogramja
15
 
202 728
 
Szaknyelvet oktatók, szaknyelvi tanácsadók csereprogramja
13
 
122 790
 
B típusú pályázatok
 
 
 
 
Kísérleti projektek, szaknyelvi projektek, nemzetközi hálózatok
16
n. a.
1 681 999
n. a.[8]

 

2.1 Decentralizált (mobilitási) pályázatok

Az Európai Bizottság döntése értelmében a 2002. évben a Leonardo da Vinci program központi költségvetéséből minden eddiginél többet, 41,2%-ot fordítottak a mobilitási projektek finanszírozására. A decentralizált projektek (mobilitási projektek) költségvetési kerete Magyarország esetében 1 132 043 euró, ami a 2001. évi 1 057 949 euróhoz képest hétszázalékos növekedést jelent.

A mobilitási pályázatok külföldi munkahelyi gyakorlatokhoz, illetve szakmai csereprogramokhoz nyújtanak támogatást – intézményi együttműködési keretbe helyezve.

2002-ben 110 mobilitási pályázat érkezett irodánkhoz. Végül 68 projekt részesült Leonardo-támogatásban.

A 2002-es pályázati fordulóban tovább emelkedett a pályázatok minősége a korábbiakhoz képest. A beadott pályázatok 16%-a kiváló, 50%-a jó minősítést szerzett. Meglepő módon nem a nagyobb pályázatíró rutinnal rendelkező felsőoktatási intézmények, hanem a szakmai alapképzés, a fiatal dolgozók és a tanári csereprogramok célcsoportjában a legszámottevőbb a javulás. Ennek hátterében a pályázatíró tapasztalatok erősödését lehet felfedezni.

Annak ellenére, hogy a mobilitási pályázatok támogatására rendelkezésre álló pénzügyi keret 2002-ben valamelyest emelkedett, a Phare Végfelhasználói Támogatás megszűnése jelentős forráshiányt okozott. Így az összes kiváló, illetve jó minőségű pályázat támogatására csak azon feltétel teljesülése esetén nyílhatott mód, hogy az egy projekt keretében kiutazók létszámát csökkentettük.

4. táblázat  A nyertes mobilitási projektek kedvezményezetteinek száma (1997–2002)

Kedvezményezettek 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Változás 2001-hez képest
Szakmai alapkép-zésben részt vevők
154
247
304
463
532
391
-26%
Egyete-misták/főiskolások
115
157
170
143
111
-22%
Fiatal dolgozók és friss diplomá-sok
114
115
110
140
198
162
-37%
Oktatók, foglalkoz-tatási tanácsa-dók, HR-vezetők
173
205
135
172
211
184
-12%
Szaknyel-vet oktatók[9]
115
111
113
1200%
Összesen
231
482
506
760
985
761
- 23%

A táblázatból jól látható, hogy amint a Phare Végfelhasználói Támogatás 2001-ben a kedvezményezettek számának nagymértékű emelkedését váltotta ki, kiesése 2002-ben a kiutazók számának jelentős csökkentését okozta. A többéves tendenciákat figyelembe véve elmondható, hogy a szakmai alapképzésben részt vevők rovására jelentősen emelkedett a felsőoktatási hallgatók és a fiatal dolgozók aránya.

 

A mobilitási projektek szakterület szerinti megoszlása

Az elfogadott 68 pályázatból a legtöbb (16) a vendéglátással foglalkozik, a második leggyakoribb témakör a mezőgazdaság (11), ezt követi a közgazdaság (8). A kedvezményezettek típusa szerint a szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok csoportját tekintve a vendéglátás-idegenforgalom és a mezőgazdaság volt a leggyakoribb szakterület. A felsőoktatási hallgatókat tekintve a közgazdaság és a kereskedelem-marketing a legjellemzőbb, a fiatal dolgozók, friss diplomások esetében igen változatosak a témakörök, nincs kiugróan jellemző szakterület. A humánerőforrás-vezetők, oktatók csoportjánál a legjellemzőbb szakterület a mezőgazdaság és a szociális szolgáltatások, a szaknyelvi oktatóknál pedig az oktatás.

 
Célok, prioritások

A pályázati kiírás alapján minden projektnek kapcsolódnia kell az Európai Bizottság által megadott célok valamelyikéhez vagy akár közülük többhöz is, illetve a prioritások közül egyhez. A pályázó intézmények megoszlásának megfelelően a korábbiakhoz hasonlóan a legnépszerűbb célkitűzés a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzésben résztvevők – különösen a fiatalok –körében, főként gyakorlati képzés segítségével volt. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a mobilitási projektek között a szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok külföldi gyakorlatai abszolút többséget alkottak.

 
Hátrányos helyzetűek

A 2002-ben beadott pályázatok 765 kedvezményezettje közül 119 fő hátrányos helyzetű, 31 fő pedig fogyatékos.

 
A projektek munkanyelve

A projektek munkanyelve – az előző évekhez hasonlóan – a legtöbb esetben az angol (68%), a német (47%), illetve a francia (26%). Elsősorban a multilaterális partneri körnek köszönhetően több munkanyelvű projektek is léteznek.

 
Partnerországok

Örvendetes tény, hogy a projektek továbbra is a magyar pályázók szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszeréről árulkodnak. A 68 nyertes pályázó 17 ország szakképző intézményével valósít meg külföldi gyakorlatot vagy csereprogramot. Pozitív fejlemény, hogy ebben az évben is – Luxemburg kivételével – valamennyi uniós tagállammal lesz közös projektünk.

A kapcsolatrendszer meglehetősen kiegyensúlyozottnak tűnik. Mindössze négy olyan ország van, amelyik tíznél több projekt célországa (Németország 28, Franciaország 21, Finnország 11, Nagy-Britannia 11), – a Leonardo program első szakaszában is ugyanezek az országok voltak a magyar intézmények leggyakoribb partnerei. Az első négy ország sorrendje teljes mértékben megegyezik a 2001-essel.

 
Kölcsönösségi alapon megvalósuló projektek

A mobilitási projektek esetében élesen különválik a ki- és a beutazások finanszírozása: mindig az utazó fél folyamodik támogatásért a saját nemzeti irodájához. Ennek ellenére a projektek jelentős része kölcsönösségi alapon valósul meg, a 2002-es mobilitási projektek 51 százaléka eleget tett a kölcsönösség (nem kötelező) kritériumának, ami azért örvendetes, mert a fogadás is számtalan szakmai előnnyel jár: értékes visszajelzésekhez juthat a fogadó intézmény a saját képzési gyakorlatának vonatkozásában, és mind az oktatók, mind a hallgatók szélesebb körét lehet a fogadással kapcsolatos tennivalók révén bevonni a nemzetközi együttműködésbe, mint kizárólag a kiutazásra hagyatkozva.

 
A kinntartózkodások időtartama

A kinntartózkodás időtartamát tekintve megállapítható, hogy továbbra is a pályázati útmutató által megszabott minimális időtartam[10] a legnépszerűbb (legmagasabb, 61 százalékos arányban a szakközépiskolás fiataloknál), vélhetően nemcsak azért, mert a hosszabb programok magasabb önrésszel járnak, hanem azért is, mert a rövidebb gyakorlatokat könynyebb beilleszteni a képzés itthoni rendjébe. Ezzel együtt bizonyos elmozdulás figyelhető meg a korábbi időszakhoz képest a hosszabb programok térnyerése irányában – az egyetemista és főiskolai hallgatók projektjeinek fele legalább négy hónapos gyakorlatra, a fiatal dolgozók és friss diplomások projektjei egy kivételével legalább három hónapos időtartamra vonatkoznak.

 
Új pályázók bekapcsolódása a programba

A 2002-es pályázati fordulóban 34 először pályázó intézmény összesen 37 projektet adott be. Ez azt jelenti, hogy a benyújtott projektek 33,6%-a származott a programban újnak számító intézménytől. Ez egyrészt azt mutatja, hogy meglehetősen magas azoknak az intézményeknek az aránya, amelyek hosszabb távon is számítanak a Leonardo program kínálta lehetőségekre, másrészt azt, hogy a program magyarországi indulása után hat évvel is sikerült bővíteni a pályázók körét.

 
A pályázatok földrajzi megoszlása

A pályázati aktivitás vonatkozásában azt tapasztaljuk, hogy a projektek 32 százalékát a fővárosban, 24 százalékát az ország nyugati felében, míg 44 százalékát a Dunától keletre nyújtották be. A korábbi évek tendenciája tehát folytatódik, a Leonardo programban rejlő lehetőséget nagyobb arányban kívánják kihasználni az ország keleti, mint nyugati intézményei.

 
Intézményi összetétel

Mivel a mobilitási pályázatok esetében a szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok jelentik a legnagyobb célcsoportot, a pályázók 55 százaléka szakmai alapképzést nyújtó intézmény, amelyek a felsőoktatást kivéve az összes célcsoportban pályáznak. A felsőoktatási intézményekről (26 százalék) ugyancsak elmondható, hogy a szakmai alapképzés kivételével minden célcsoportban pályáznak. Kiemelendő a három nyertes projekttel rendelkező kis- és középvállalkozás, hiszen eme intézményi forma részvétele a programban különösen kívánatos.

 
Beutazók

Sajnos a kiegyensúlyozatlan adatszolgáltatás miatt nem rendelkezünk teljes körű képpel a Magyarországra irányuló mobilitásra vonatkozóan. A Leonardo programban részt vevő 30 országból 21 esetében kaptunk visszajelzést a Magyarországra utazó kedvezményezettek számáról a 2000–2001-es éveket illetően. Ennek megfelelően 148 magyar fogadó partnerrel rendelkező projektet fogadtak el külföldön, amelyek keretében a 2000 júniusától 2003 júniusáig terjedő időszakban 279 kedvezményezett vesz rész szakmai gyakorlaton vagy tanulmányúton országunkban.

 

2.2 Centralizált pályázatok

A Leonardo második szakaszának legfontosabb pénzügyi újítása az volt, hogy a 2000. évtől megszüntette az ún. „igazságos visszatérítés elvét”, vagyis a programban részt vevő társult országok az EU-tagokkal azonos feltételekkel vehetnek részt, és a korábbi zárt pénzügyi keretek helyett a jó minőségű pályázatok száma dönti el, hogy egy-egy ország szakképző intézményei összességében mekkora támogatáshoz jutnak. Mindez azt jelenti, hogy a mobilitási projektek költségvetési keretének kivételével[11] a társult országok befizetése is bekerül a központi Leonardo-költségvetésbe.

A centralizált pályázatoknak két altípusa van: a „B” eljárás alá tartozó pályázatoknál – kísérleti projektek (új szakirányok, tantervek, képzési módszerek, tankönyvek és egyéb segédanyagok, taneszközök kifejlesztése),szaknyelvi projektek (a szaknyelvoktatáshoz kapcsolódó új tananyagok, módszerek kidolgozása),nemzetközi hálózatok (a szakképzés területén nyert tapasztalatok, eredmények cseréje) – a nemzeti irodák is részt vesznek a bírálatban, míg a „C” eljárás alá tartozó pályázatoknál – referenciaanyagok (felmérések, tudományos elemzések a szakképzés rendszeréről és gyakorlatáról), tematikus projektek (a pályázati felhívásban megadott, kiemelt figyelemben részesített témájú kísérleti projektek) – a bírálat kizárólag az Európai Bizottság feladatköre.

 
Pályázati aktivitás

A 2002. január 18-i beadási határidőig összesen 32 db B típusú előpályázat (23 kísérleti, 7 szaknyelvi és 2 hálózati pályázat) érkezett a Leonardo Nemzeti Irodához – lényegesen kevesebb, mint a megelőző évben (62 előpályázat). Tekintettel arra, hogy az összes forrásigény még mindig mintegy ötszörösen haladja meg a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket, ebben a pályázattípusban még így is kielégítő a pályázati aktivitás. A bírálatot követően 15 előpályázatot fogadtak el, végül a 2002. május 10-i határidőre 14 teljes pályázatérkezett (12 kísérleti, 2 szaknyelvi).

 
Bírálati eredmények

Európában összesen 666 előpályázat készítőjét kérték fel teljes pályázat benyújtására, és 257 projekt kapott végül támogatást: 224 kísérleti projekt, 20 szaknyelvi projekt és 13 nemzetközi hálózat. A magyar főpályázók által benyújtott pályázatok közül végül hat kísérleti projekt kapott támogatást az Európai Bizottságtól (nyelvi, illetve hálózati projekt nem nyert). Az ezen Leonardo projektekre esett össztámogatás 1 681 999 euró (11%-kal magasabb, mint a megelőző évben). Ebből a magyar intézményekre jutó támogatás 886 601,75 euró (az össztámogatás 52,71%-a, ez 67 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest).

Örvendetes, hogy rendkívül vegyes a nyertes főpályázók intézményi összetétele (két felsőoktatási intézmény, két kis- és középvállalkozás, egy nagyvállalat, egy szakmai alapképzést nyújtó intézmény). Afővárosi intézmények többségben vannak a vidékiekkel szemben (4:2). A most nyertes intézmények feleelőször kapott lehetőséget Leonardo kísérleti projekt megvalósítására főpályázói szerepben, három intézménynek azonban már volt a Leonardo program első szakaszában Leonardo projektje.

A nyertes projektek tematikája meglehetősen szerteágazó: növényvédelem, gyermekgyógyászat, e-learninges tanártovábbképzés, élelmiszer-kereskedelem, környezetbarát gazdálkodási menedzserasszisztens-képzés, üzleti és menedzsmentismeretek egészségügyi szakembereknek.

Ha az elfogadott projektek számát és a megítélt támogatás összegét az országnak a programban betöltött – az éves befizetés arányával jól jellemezhető – szerepéhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy magasabb részarányt mutathatunk ki a B és C típusú pályázatokban elnyert támogatás vonatkozásában, mint amekkora a magyar befizetés aránya a program teljes költségvetésében.

5. táblázat  B és C típusú pályázatok részesülése a program költségvetéséből

Hozzájárulások és támogatások Európai szinten Magyarországon Százalékosan
Hozzájárulás
189 134 348 euró
2 806 000 euró
1,48%
A B és C típusú projektekre megítélt támogatás
89 963 038 euró
1 681 999 euró
1,87%
Az elfogadott B és C típusú projektek száma
271
6
2,20%

A magyar Leonardo-részvétel fontos eleme, hogy a külföldön beadott, majd elfogadott projektekben 68 magyar intézmény partnerként vállal szerepet. Az emelkedés a megelőző, a Leonardo második szakaszában legjobb szerepléshez képest is jelentős, 20 százalékos.

A C eljárás esetében a pályázatok bírálatát kizárólag az Európai Bizottság végzi. A 2001-es évnél (két pályázat) lényegesen több pályázatot nyújtottak be ebben a pályázattípusban Magyarországon: összesen hatot (egy referenciaanyagot és öt tematikus projektet). Először fordult elő, hogy ebben a kategóriában egy magyar intézményt is felkértek teljes pályázat benyújtására (egy tematikus projektet), amelyet azonban végül nem fogadtak el.

3. Az Európa Tanács tanár-továbbképzési programja

2002 januárjától a Tempus Közalapítvány kezeli az Európa Tanács tanár-továbbképzési program keretén belül meghirdetett szemináriumok pályázati rendszerét is.

Az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjában Magyarország 1994 óta vesz részt. A program hálózati rendszerként működik, a tagországok az Európa Tanács projektjeihez kapcsolódó témákban maximum hétnapos szemináriumokat szerveznek, amelyeken a közoktatási intézményekben, a tanárképzésben és a tanár-továbbképzésben dolgozó pedagógusok valamennyi tagországból pályázat útján vesznek részt.

Mivel a szervező fél által meghatározott határidő kurzusonként különbözhet, és a hazai beadási határidőket ezekhez kellett igazítani, így 2002-ben több határidővel is találkozhattak a pályázók.

A bírálati rendszer kétlépcsős: a pályázatokat hazai független szakértők értékelik, és a támogatott anyagokat továbbítják a szervező félnek. A végső döntést a rendező külföldi fél hozza, és közvetlenül ő értesíti a pályázókat.

A két pályázati körben meghirdetett kurzusokra összesen 52 pályázat érkezett. A szervező félnek a második bírálati fordulóra megküldött 20 pályázat közül 13 bizonyult sikeresnek.

Összeállította: Kardos Anita és Kozsik Edina

Footnotes

  1. ^ Az adatokat a 2002 decemberében beadott Évközi jelentések alapján adtuk meg, a végleges adatok 2003 októberében lesznek elérhetők. A 2002/2003-as tanévben összesen 36 magyar felsőoktatási intézmény vett részt az Erasmus programban
  2. ^ Az Oktatási Minisztérium által biztosított szociális kiegészítő támogatás.
  3. ^ Az éves jelentés időpontjában visszalépések miatt két ösztöndíjat még nem kötöttünk le; a 2002-es Arion szerződésünk lejártáig (2003. július 31-ig) várhatóan 100%-os lesz a felhasználás, és a kiutazók száma 40 lesz.
  4. ^ A centralizált projekteket előkészítő látogatások 2002-es szerződése a 2002-ben és a 2003-ban beadott pályázatok támogatására használható fel, így a 40 000 eurós keretnek csak a felét terveztük felhasználni a 2002-es pályázatokra.
  5. ^ A Nyelvi projektekben 10 diákonként utazhat egy férfi és egy nő pedagógus.
  6. ^ SP = Iskolai projekt; LP = Nyelvi projekt; SDP = Iskolafejlesztési projekt.
  7. ^ Azért ennyi, mert ennyi asszisztensnek talált az iroda külföldi fogadóintézményt a nemzetközi egyeztetés során.
  8. ^ Ezen pályázattípus esetében nincs országokra lebontott támogatási keret.
  9. ^ A szaknyelvet oktatók csak 2000-től szerepelnek külön célcsoportként.
  10. ^ A külföldi gyakorlatok típuson belül a szakmai alapképzésben részt vevő fiataloknak minimum háromhetes, maximum kilenc hónapos gyakorlatot kell tölteniük a fogadóintézményben. A főiskolásoknak és egyetemistáknak minimum 12 hetet, a fiatal dolgozóknak és friss diplomásoknak minimum 8 hetet kell szakmai gyakorlattal tölteniük.
  11. ^ Valamennyi mobilitási projekt ún. decentralizált pályázattípusnak számít – ezen pályázatok bírálata csak nemzeti szinten zajlik.