Author

Az interaktív tábla és a pedagógiai érték

Előzmények, párhuzamok és összefüggések az interaktív tábla tömeges elterjedésével kapcsolatban

A közoktatásban zajló oktatási infrastruktúra fejlesztés az interaktív tábla hangsúlyos megjelenését eredményezte az intézményekben. Már nemcsak egy-egy innovatív közösség munkája, pályázata eredményeképp találkozunk ezekkel az eszközökkel, hanem tömeges mértékben; a megújulás, a tanári tervező- és oktató munka átalakulásának pozitívuma mellett felszínre hozva számtalan nehézséget is.

Kutatási eredmények igazolják, hogy az informatikai eszközök technológiai értelemben vett oktatási alkalmazásában jelentős előrelépés mutatkozik a tanítók, tanárok körében. Az IKT térhódításának mértéke, európai irányai (osztálytermi – tanári alkalmazás, tanulói eszközhasználat további szélesítése, virtuális, együttműködő tanulási környezetek terjedése) felvetik a kérdést: milyen valós pedagógiai értéket hordoz mindez? Technológiai és pedagógiai értelemben is eltérő szinten értelmezhető az interaktív tábla alkalmazása, olykor az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető valójában digitális tananyagnak. A tanítási útvonalakat is kijelölő professzionális szoftvertermékek felhasználása, az innovatív, önálló digitális tananyagelemekből építkező, az adott tanulóközösséget figyelembe vevő tanári fejlesztőmunka mint „választási” lehetőségek időnként egymással szemben hatnak. Egy valós pedagógiai-informatikai tudás „megszületéséhez” vezető út is ellentmondásokkal terhelt. A gyakorló pedagógusok felé az információs technológiák szakszerű alkalmazása, az ehhez társuló nevelési, függőségi kérdéseket is kezelni képes szakember iránti igény fogalmazódik meg. Másfelől a közoktatás tartalmi szabályozásában az informatika formális oktatásának csökkenése, a tanárképzésben és továbbképzésben e téma méltatlan helykeresése jellemző.

 

The interactive whiteboard and its pedagogical value

Technological development resulted in the large-scale spread of the interactive whiteboard in educational institutions. However, instructors (university professors and school teachers alike) lack the necessary skills to use up the full potential of these new technological devices. When faculties of Pedagogy include the teaching of computer skills in their curricula, it is usually more about skills needed at university, rather than the teaching of the pedagogical use and value of educational technology.

The way schools introduce educational infrastructure influences its future use: is it decided centrally what technology would be used, how much time teachers have to plan their lessons around the new technology, and whether there are trainings available for them to learn how to use it.

In Hungary, the use of computers was introduced into schools in the late-1990s by a programme called “Sulinet.” However, this meant getting computers without the necessary teacher preparation for their use. Schools had to face the question who would be the administrator of the information system, teachers had to find out what possibilities information technology carries, and uploading supporting material to the web was also still in process. Textbook publishers began to include supporting DVDs into their packages, but getting them prevented teachers from creating their own material, suited to their specific teaching style.

Trainings are offered for teachers to learn how to use digital technology, but they are restricted to the use of technology, and do neither cover pedagogical possibilities of the interactive whiteboard, nor do they help teachers to adapt the technology for the needs of their specific field. These trainings cannot be adjusted to the needs of a given group of teachers, and thus are not the best way to prepare them for the use of the interactive whiteboard.

Combined classes of pedagogy and computer science would be needed in higher education. This would be a cheaper and more effective way to prepare future teachers for their field, rather than the current practice of sending practicing teachers to computer science trainings.