Olvasási idő: 
16 perc
Author

Az iskolai szervezet klímája

A tanulmány az iskoláknak mint szervezeti egységeknek a klímájára fókuszál. A szerző az iskolai klímát a pedagógusok percepcióján keresztül ragadta meg, és arra volt kíváncsi, hogy az olyan változók, mint a pedagógusok kora, neme, a különböző szolgálati idővel rendelkező pedagógusok véleménye, az iskola jellege (város, község) és nagysága (az iskolában tanító pedagógusok száma) befolyással vannak-e az iskolai klímára. A kutatáshoz a Halász Gábor által 1980-ban elkészített klímatesztet használta. Az adatfelvétel 2003-ban, szlovákiai viszonylatban, kistérségi általános iskolák pedagógusai körében történt.

Halász Gábor (1980) megállapítása, miszerint „minden intézménynek megvan a maga sajátos egyéni arculata vagy belső légköre, amelyet az oda belépők hamarosan érzékelnek, és amely a tartósan ott tartózkodók közérzetét és mindennapos tevékenységét meghatározza“, vezérelvnek bizonyult szervezeti klímakutatásunk szempontjából.

A klíma fogalmát jellemezve az alábbi tényezők kapnak hangsúlyt a kutatói megközelítésekben: a nevelés hatékonyságát befolyásoló, sok szálból összetevődő, nehezen megragadható környezeti hatás (Tímár 2004). A klíma definiálásában valójában két fő megközelítési irányt lehetséges felismerni, egy instrumentális és egy szociális részt. Előbbihez nemcsak az iskolai normák, célok, elvárások, hanem az iskola kapcsolattartási rendszere, az iskolán belüli hierarchiai rendszer kialakítása, együttműködési feltételek, a kommunikációs hálózat kiépítése, a vezetés tartozik. Az utóbbinál a személyek diszpozícióit, személyiségjellemzőit, egymás közötti kapcsolatait lehet hangsúlyozni.

Halász Gábor (1980) és Baló András (2005) egyaránt Halpin és Croft szavaira támaszkodva megállapítja, hogy a klíma ugyanaz az iskolának, mint a személyiség az egyénnek. A Halpin és Croft által még 1963-ban kifejlesztett kérdőív (OCDQ-RS – Organizational Climate Description Questionnaire-Rutgers Secondary), amely a klímát az igazgató és a tanárok kapcsolatrendszén ragadja meg, megkülönbözteti a nyílt és a zárt szervezeteket. Zártnak nevezik a szervezetet, ha formális struktúrája jobban meghatározza a szervezet tagjainak viselkedését, mint a tagok egyénisége, kulturális háttere. Nyitott a szervezet akkor, ha a tagok egyénisége, kulturális háttere hat a szervezetre. Marková (2008) kutatásának eredményei igazolják, hogy a pedagógusok akkor értékelik a klímát nyíltnak (pozitívnak), ha az igazgató tevékenysége a tanárra, a szükségletei kielégítésére orientálódik, demokratikus, konstruktív kritikát alkalmaz, kommunikatív és innovatív egyben.

Az iskolai klíma megítélésében az igazgatók és a tanárok közti különbséget Hvozdík (1998) is megállapította, ő azonban a személyiségi jellemzők hatását vizsgálta az iskolai klíma percepciójára vonatkozóan (1997, 1998). Leary klasszifikációját használta az interperszonális viselkedésre, ez 128 tulajdonságot tartalmaz centrálisan 8 csoportba besorolva. A 8 interperszonális viselkedési típus egyikének mindig 16 tulajdonság felel meg, intenzitástól függően. A kör közepétől vannak besorolva, a fele jól alkalmazkodó viselkedést mutat be (pl. dominancia, versengés, határozottság), a másik fele kevésbé alkalmazkodót (diktatorikus, egocentrikus, agresszív). Az eredmények összefüggést mutatnak a személyiségi jellemzők és az iskolai klíma mutatói között: hideg, introvert, szubmisszív személyek hajlamosak az iskolai klímát kevésbé ösztökélőnek és alkotónak érzékelni. Jurčová (1994) kutatásai alapján fő klímaalkotó tulajdonságként jelent meg a kockáztatási hajlam, a kognitív ösztönzések szükségessége és ezek keresése, az önbizalom és a rugalmasság. Ezért felhívja a figyelmet a szociális képességek fejlesztésének szükségességére, amelyek az olyan – tanárok által iskolában érzékelt – érzések redukciójához vezethetne, mint fenyegetettség, szorongás, bizonytalanság, kölcsönös ellenszenv.

Léteznek persze olyan megközelítések, amelyek a klímát a tanár-diák viszony által ragadják meg (lásd pl. Tímár 2004; Hlásna 2008; Geršicová 2007).

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a klíma az iskola számára olyan, mint a személyiségi tulajdonságok összessége az ember számára. Az ember személyiségét akkor ismerjük meg, ha beszélgetünk vele, ha az ember kifejezi saját véleményét, érzéseit, értékelését stb.

A kutatás eszköze, mintája

Kutatásunkhoz a Halász Gábor által 1980-ban elkészített klímatesztet használtuk. Az adatfelvétel 2003-ban, szlovákiai viszonylatban történt.

A 66 kérdésből álló kérdőív 8 klímadimenziót különböztet meg.

  • A vezetés hatékonysága (HAT)
  • A vezetés demokratizmusa (DEM)
  • A vezetés szociális informáltsága (SZINF)
  • A tantestület egységessége (EGYS)
  • Iskolán kívüli kapcsolatok (KULK)
  • A tantestület aktivitása (AKT)
  • Bensőséges kapcsolatok (BENS)
  • Nemzedéki ellentétek (NEMZ)

A tesztet kitöltő pedagógusoknak arra kellett választ adniuk, milyen mértékben jellemzők az egyes állítások az iskolájukra. Ezt egy ötfokú skálán tették, amelynek egyik vége az egyáltalán nem jellemző, másik vége a teljes mértékben jellemző volt. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelés a pedagógusok szubjektív véleményezésén alapszik. Az eredmények kvantifikálása a következőképpen történt: minden egyes állításnak egy pontszámot tulajdonítottunk attól függően, hogy a válasz pozitív vagy negatív töltetű volt. Az 5-ös szám a pozitív értelmezést jelentette, az 1-es szám a negatív választ jelezte.

A kutatási mintát egy szlovákiai kistérségben lévő 26 általános iskola, azon belül 438 pedagógus képezte, 325 nő (74,43%) és 47 férfi (10,73%). 65 fő nem válaszolt erre a kérdésre (14,84%). Életkoruk szerint: legtöbben 46 és 50 év közöttiek voltak (56 fő, 12,79%), és legkevesebben a fiatal korcsoporthoz (26–30 év közöttiek) tartoztak (31 fő, 7,08%).

A pedagóguspályán eltöltött időt tekintve: 90 fő (20,55%) már több mint 20 éve tanít. Legkevesebben (37 fő, 8,45%) azok voltak, akik 11–15 éve vannak a pályán.

Az eredmények értékelése

A statisztikai vizsgálatot mindegyik változó esetében a Kolgomorov–Szmirnovov-teszt alapján végeztük.

1. változó: a pedagógusok neme

Az 1. táblázat a klímadimenziók értékelését tartalmazza nemek szerinti bontásban. A + jellel az átlag feletti, a – jellel az átlag alatti eltérést jelöljük.

1. táblázat: A klímadimenziók értékelése nemek szerinti bontásban

Nem

Hat

Dem

Szinf

Egys

Kulk

Akt

Bens

Nemz

28.00 –

15.49 +

15.16 +

23.09 –

9.29 +

7.17 –

11.12 –

4.08 –

Férfi

28.40 +

15.43 –

15.04 –

23.70 +

9.23 –

7.36 +

11.26 +

4.19 +

Átlag

28.05

15.48

15.14

23.17

9.28

7.19

11.14

4.09

Szignifikáns eltérés

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Egyik klímadimenzióban sem találtunk szignifikáns eltérést, összességében tehát nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak között a klíma megítélésében. Két dimenzióban viszont nagy különbséget észleltünk. Ez a vezetés hatékonysága (HAT) és a tantestület egységessége (EGYS). A mérések alapján kijelenthetjük:

  • a férfiak pozitívabban értékelik a klímát, mint a nők;
  • a férfiak és a nők közötti eltérés legmarkánsabban két klímadimenzióban nyilvánul meg: a vezetés hatékonysága (HAT) és a tantestület egységessége (EGYS);
  • a nők pozitívan értékelik a vezetés demokratizmusát (DEM), a vezetés szociális informáltságát (INF) és az iskolán kívüli kapcsolatokat (KULK).

2. változó: a pedagógusok életkora

2. táblázat a klímadimenziók értékelését mutatja az egyes korcsoportok esetében. A + jellel az átlag feletti, a – jellel az átlag alatti eltérést jelöljük. A klímát akkor minősítjük jónak (pozitívnak), ha a pozitív értékelések vannak túlsúlyban. Ellenkező esetben negatív (rossz) klímáról beszélünk.

2. táblázat: A klímadimenziók értékelése az egyes korcsoportok szerint

Életkor

Hat

Dem

Szinf

Egys

Kulk

Akt

Bens

Nemz

Átlag feletti megítélések arányának száma

20–25

27.71 –

15.66 –

15.09 –

23.86 +

9.03 –

7.37 +

11.03 –

4.26 +

3

26–30

27.19 –

15.32 –

14.84 –

22.29 –

8.68 –

6.77 +

10.90 +

4.00 –

2

31–35

27.21 –

15.47 –

14.35 –

23.21 –

9.06 –

7.00 –

10.44 +

4.06 –

1

36–40

27.44 –

15.97 +

15.35 +

23.56 +

8.94 –

7.18 –

11.03 –

4.29 +

4

41–45

28.39 +

15.57 –

14.91 –

23.09 –

9.61 +

7.09 –

11.25 +

3.77 +

4

46–50

28.29 +

15.80 +

16.05 +

23.43 –

9.45 +

7.50 +

11.41 +

4.16 +

7

51–55

29.13 +

15.69 –

14.97 –

23.94 +

9.38 +

7.38 +

11.47 +

4.28 +

6

56–60

29.20 +

16.24 +

15.51 +

24.16 +

9.51 +

7.31 +

11.36 +

4.29 +

8

A minta átlaga

28.14

15.74

15.21

23.46

9.25

7.23

11.14

4.14

 

Szignifikáns eltérés

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

p

Nincs

Nincs

Nincs

 

A táblázatból kitűnik, hogy

  • a fiatalabb korosztály hajlamosabb arra, hogy a klímát negatívabban értékelje idősebb kollégáinál;
  • a 31–35 év közötti pedagógusok értékelik legnegatívabban a klímát;
  • nemzedéki ellentéteket a 26–35 év közöttiek észlelnek;
  • a legidősebb korosztályhoz tartozó pedagógusok értékelik legpozitívabban a klímát.

Egyetlen klímadimenzióban (iskolán kívüli kapcsolatok, KULK) találtunk szignifikáns statisztikai eltérést (p . Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb, 20–40 év közötti pedagógusok statisztikailag negatívabban értékelik ezt a klímadimenziót, mint az idősebbek (41–60 év közöttiek). Vagyis a fiatalabb pedagógusok lényegesen nagyobb igényt tartanának a kapcsolatok ápolására az iskolán kívül is. Az idősebb kollégák viszont ezt a dimenziót pozitívan értékelik, ami arra enged következtetni, hogy elégedettek a jelenlegi, adott helyzettel.

3. változó: a pedagóguspályán eltöltött évek száma

3. táblázatban látható, milyen a klímadimenziók értékelése attól függően, hogy mennyi időt töltött el a tesztelt személy a pedagóguspályán (években számolva). A + jellel az átlag feletti, a – jellel az átlag alatti eltérést jelöljük.

3. táblázat: A klímadimenziók értékelése a pedagóguspályán eltöltött idő függvényében

Gyakorlat/évek

Hat

Dem.

Szinf

Egys

Kulk

Akt

Bens

Nemz

Az átlag feletti megítélések arányának száma

1–3

28.03 –

16.04 +

15.14 –

23.71 +

8.97 –

7.26 +

10.91 –

4.26 +

4

4–10

27.48 –

15.69 –

15.06 –

22.91 –

9.37 +

6.94 –

10.90 –

4.01 –

1

11–15

27.81 –

15.84 +

14.81 –

23.32 –

8.81 –

7.22 +

11.08 –

4.35 +

3

16–20

28.32 +

15.08 –

15.00 –

24.11 +

9.42 +

7.21 +

11.45 +

4.08 –

5

21 felett

28.68 +

15.79 +

15.48 +

23.10 –

9.56 +

7.31 +

11.41 +

4.03 –

6

A minta átlaga

28.11

15.75

15.17

23.36

9.27

7.19

11.14

4.13

 

Szignifikáns eltérés

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

p

Nincs

Nincs

Nincs

 

A táblázatból jól látható, hogy

  • azok a pedagógusok értékelik legnegatívabban a klímát, akik 4–10 év közötti pedagógusi tapasztalattal rendelkeznek;
  • azok a pedagógusok értékelik legpozitívabban a klímát, akik több mint 21 éves gyakorlattal rendelkeznek a pályán.

A mérések eredményei arra engednek következtetni, hogy minél több évet töltöttek el a pályán a pedagógusok, annál pozitívabban értékelik a klímát. Csak egyetlen klímadimenzióban (iskolán kívüli kapcsolatok, KULK) találtunk szignifikáns statisztikai eltérést (p

4. változó: az iskola székhelye

Ennél a változónál azt vettük figyelembe, hogy városban vagy vidéken (község) található az iskola. A mérések eredményét a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat: A klímadimenziók értékelése az egyes településkategóriák szerint

Klímadimenziók

Város

Község

Szignifikáns eltérés

HAT

27.24

27.95

nincs

DEM

13.72

15.82

p < .001

SZINF

13.95

15.49

p < .001

EGYS

21.66

23.33

p < .001

KULK

9.33

9.22

nincs

AKT

6.95

7.10

nincs

BENS

11.03

11.11

nincs

NEMZ

3.79

4.20

p < .001

A 4. táblázat tanúsága szerint a legmarkánsabb hasonlóság a városi és a községi iskolák között tapasztalható. A táblázatból az is kitűnik, hogy a vidéki iskolákban statisztikailag pozitívabb légkör uralkodik, mint a városi iskolákban. A vidéki iskolák pedagógusai négy klímadimenziót értékelnek statisztikailag pozitívabban a városi iskolákban dolgozó kollégáiknál. Ezek: a vezetés demokratizmusa (DEM), a vezetés szociális informáltsága (SZINF), a tantestület egységessége (EGYS) és a nemzedéki ellentétek (NEMZ). Az eltérések az = 0.001 szinten érvényesek.

5. változó: az iskola nagysága

Az iskolák nagysága (az iskolában tanító pedagógusok száma szerint mérve) és klímája közötti összefüggést az 5. táblázatban mutatjuk be. Az iskolák nagyságánál csupán két szélső esetet vettünk figyelembe: a legkisebb iskolákat (amelyekben számarányukat tekintve a legkevesebb pedagógus tanít) és a legnagyobbakat (amelyekben a legtöbb pedagógus tanít).

5. táblázat: Az iskolák nagysága és klímája közötti összefüggés

Klímadimenziók

1

5

Szignifikáns eltérés

HAT

29.00

27.23

p < .05

DEM

16.20

13.79

p < .001

SZINF

16.03

13.83

p < .001

EGYS

24.98

21.87

p < .001

KULK

9.34

9.18

nincs

AKT

7.37

6.85

nincs

BENS

11.47

10.98

Nincs

NEMZ

4.30

3.84

p < .001

Magyarázat: az iskolában tanító pedagógusok száma: 1: 15 fő-ig, 5: 80 és több fő

A táblázatból kitűnik, hogy a kisiskolákban egyértelműen pozitívabb klíma uralkodik, mint a nagy iskolákban. Ebben a klímadimenziókban statisztikailag fontos eredmények mutathatók ki: a vezetés demokratizmusa (DEM), a vezetés szociális informáltsága (SZINF), a tantestület egységessége (EGYS) és a nemzedéki ellentétek (NEMZ). Ezek az eltérések az = 0.001 szinten érvényesek. Összehasonlításképpen hangsúlyozzuk, hogy a 4. és az 5. táblázat egyforma klímadimenziókban mutat statisztikai eltérést, az 5. táblázatban ez a vezetés hatékonyságának (HAT) dimenziójával bővül.

Összegzés

Az iskolai klíma vizsgálata és az azt alkotó változók sokféle és sokrétű megközelítést tesznek lehetővé. A kutatásban használt megközelítés csak egy a sok közül, mégis értékes információkkal segítheti a partneri és szociális kapcsolatok érvényesülését.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a férfiak pozitívabban értékelik a klímát, mint a nők. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb korosztály hajlamosabb arra, hogy negatívabban értékelje a klímát idősebb kollégáinál. A legidősebb korosztályhoz tartozó pedagógusok értékelik legpozitívabban a klímát. Továbbá nyilvánvaló, hogy minél több tapasztalattal rendelkeznek a pedagógusok, annál pozitívabban értékelik a klímát.

A kisiskolák számos szempontból eltérnek a többiektől. A kevés pedagógussal dolgozó vidéki intézmények melegebb emberi kapcsolatokról számoltak be. Különösen a vezetés demokratizmusa (DEM), a vezetés szociális informáltsága (SZINF), a tantestület egységessége (EGYS) és a nemzedéki ellentétek (NEMZ) értéke ugrik ki erősen. A vezetés hatékonysága (HAT) klímadimenzióban csupán a kisiskoláknál tapasztaltunk szignifikáns eltérést.

Irodalom

BALÓ András (2005): Egy fővárosi általános iskola szervezetszociológiai vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 5. sz. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-05-mu-Balo-Egy

BENEDEK István (1998): Feladatok, kompetenciák változása az intézményvezetői gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 10. sz. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-10-ta-Benedek-Feladatok

GERŠICOVÁ, Z. (2007): Tvorivá dramatika a sociálna klíma triedy. Retrospektíva a perspektívy poslania PdF UK v Bratislave. Bratislava : PdF UK. s. 326–330.

HALÁSZ Gábor (1988): Az iskolai szervezet elemzése. Kutatási beszámló az iskolai szervezeti klíma empirikus vizsgálatáról. MTA Pedagógiai Kutatócsoport, Budapest.

HLÁSNA, S. (2008): Hodnotenie sociálnej klímy triedy žiakmi druhého stupňa ZŠ. In Výchova v pedagogickom výskume a praxi. Filozofická fakulta, Univerzita sv. Cyrila a Metoda, s. Trnava. 136–145.

HVOZDIK, S. (1997): Niektoré skúsenosti s vnímaním školskej klímy v zaškolovacom kurze výchovných poradcov. Psychológia a patopsychológia dieťaťa, roč. 32, č. 4, s. 369–379.

HVOZDIK, S. (1998): Vybrané osobnostné koreláty percepcie školskej klímy. Pedagogická revue, roč. 50 č. 3. s. 249–258.

JURČOVÁ, M. (1994): Dimenzie a bariéry tvorivej klímy. Psychológia a patopsychológia dieťaťa, roč. 29 č. 3. s. 195–204.

MARKOVÁ, Z. (2008): Klíma školy ako významný faktor školského manažmentu. In OBDRŽÁLEK, Z. – POLÁK, J. (2008): Príprava školských manažérov ako kľúčový predpoklad efektívnosti školy. Nitra : UKF PdF, ÚTV. s. 220–243.

TÍMÁR Éva (2004): Tanulási klímaészlelés. Érzelem és minőség. Gallup Közoktatási Konferencia, Budapest, 2004. november 4–5. Forrás: www.oktatas.gallup.hu