Olvasási idő: 
16 perc

Az Új Pedagógiai Szemle publikációs stílusa

Az Új Pedagógiai Szemle publikációs stílusa az APA nemzetközi stílust (vagyis az Amerikai Pszichológiai Társaság hivatkozási stílusát) követi. Irányadónak tekintjük a Magyar Pedagógia c. folyóiratot, amely főleg a magyar és angol nyelv eltérő sajátosságai miatt néhány eltérő szabályt fogalmazott meg a hivatkozások formáját illetően. Az alábbiakban felsoroljuk az ÚPSZ hivatkozási formájának fontosabb tudnivalóit. Részletesebb útmutatásért kérjük, tekintse meg a Magyar Pedagógia, vagy az APA Style Guide honlapját.

Általános tudnivalók

A kéziratokat az upsz@ofi.hu címen fogadjuk. Amint megkaptuk a kéziratot, az e-mail megérkezéséről azonnal visszajelzünk. Törekszünk arra, hogy a cikkeket 2 héten belül elolvassuk. A kéziratok befogadásáról, elutasításáról vagy javítási kéréseinkről minden esetben részletes indoklást küld a főszerkesztő, Takács Géza. A megjelentetésről dönteni a kéziratok alapján tudunk, természetesen azonban van lehetőség előzetes konzultációra a szerkesztőséggel a témáról, szempontokról, terjedelemről stb. A folyóirat évente 6 alkalommal jelenik meg (ezért a cikk beérkezése és a megjelenés között több hónap is eltelhet). A Tanulmányok rovatba szánt írásokat lektoráltatjuk. (Ennek menetét és szempontjait ld. a http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/biralati-adatlap-az-upsz-tanulmanyainak-lektoralasahoz oldalon.)

Eredeti, máshol még nem közölt írásokat jelentetünk meg. (Ez alól kivételt képezhetnek a nem széles körben - pl. iskolaújság - publikált művek.) Kérjük, hogy egyszerre több folyóirathoz ne küldjék írásukat, illetve ha ez már megtörtént, tájékoztassák róla a szerkesztőséget. Ugyanígy kérjük, hogy a hozzánk küldött cikket máshol ne jelentessék meg elektronikusan. Az ÚPSZ még a papíralapú megjelenés előtt teljes terjedelmében, ingyenesen olvasható pdf és html formátumban is ezen a portálon. Kérésre az OFI publikációs igazolást állít ki.

Az írásokat Word formátumban fogadjuk, kérjük, hogy amennyiben fotókat vagy képket is küldenek, azt lehetőség szerint ne a Word-be beillesztve, hanem külön fájlként (pl. jpg formátumban) küldjék.

Az írást minden esetben címmel kérjük ellátni, szükség szerint javasoljuk alegységekre is tagolni (pl. alcímekkel, alfejezetekkel). Fontos, hogy a tagolás szintjei minden esetben legyenek egyértelműek.

A beérkező írások terjedelme a Tanulmányok rovatba szánt tanulmányok esetén szabályozott: irodalomjegyzék nélkül, Times New Roman 12-es betűtípussal, 1,5-es sorközzel szedve minimum 5000, maximum 8000 szó lehet (szóközökkel maximum 70.000 karakter), vagyis a lap nyomtatott változatában 20 oldalnál ne legyen több. Más műfajú írások esetén nincs terjedelmi korlát, illetve a szerkesztőséggel történt egyeztetés az irányadó.

A tanulmány témáját, kutatási kérdéseit, résztvevőit, módszereit, eredményeit, következtéseit egy 150 és 250 szó közötti összefoglalóban (abstract) kérjük az írás elején összefoglalni, majd ezt követően 3-6 kulcsszót felsorolni. Például:

Kulcsszavak: oktatásfejlesztés, implementáció, Európai Unió, fejlesztési politikák

Az angol nyelvű foglalat (abstract) a lap végére kerül. Amennyiben nehézséget jelentene ennek elkészítése, a szerkesztőség vállalja a fordítást, melyhez segítséget jelent a kulcskifejezések angol megfelelőjének feltüntetése.

A tanulmányok végén minden esetben szükséges konklúzió.

 

Minden egyéb, tanulmány stílusú, típusú (de nem feltétlenül a Tanulmányok rovatba szánt) írásra is vonatkozó szabályok:

Az ábráknak, táblázatoknak minden esetben legyen száma és címe, s minden esetben történjék rájuk hivatkozás (számmal) a szövegben. Például:

„E négy feltétel együttes okozata adja meg tehát a választ a finn titok mibenlétének kérdésére (1. ábra).”

Abban az esetben érdemes ábrákat és táblázatokat beilleszteni, ha alátámasztják a szöveg érvelését, szorosan kapcsolódnak hozzá.

A táblázat, ábra címe a táblázat, ábra fölött jelenjen meg. Az ábrák elkészítésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy az ÚPSZ kétszínnyomásos lap, tehát a kettőnél több színnel való jelölés helyett mintákat használjanak. A tördelés megkönnyítése érdekében kérjük, hogy kéziratukhoz az ábrák alapjául szolgáló Excel dokumentumokat is csatolják.

Az esetleges köszönetnyilvánítás megfelelő helye a törzsszöveg és az irodalomjegyzék között van.

Az idegen nyelvű címek, intézménynevek, stb. magyar megfelelőjét kérjük használni, s utána zárójelben az eredeti angolt feltüntetni. Amennyiben elterjedt angol kifejezésről van szó, melynek nincs igazán pontos magyar megfelelője, akkor az angolt használjuk, s utána a magyar fordítást, körülírást tesszük zárójelbe.

A szövegben a tulajdonneveket és a címeket dőlttel szedjük, az idézeteket azonban nem.

40 szónál hosszabb idézetet beljebb szedünk, idézőjel nélkül. Előtte megjelöljük a szerzőt és az évszámot, a végén zárójelbe írjuk az oldalszámot.

Ha kihagyunk egy részt az idézetből, ezt szögletes zárójelek közé tett három ponttal jelöljük. Például: „E kölcsönös érzékenység természetéről sok […] részletet tudhat meg az olvasó, aki a siker miértjeire és hogyanjaira is kíváncsi.” (Perjés, 2014)

Ha a szerző saját maga szeretne kiemelni, azt akár dőlttel szedve, akár vastagon szedve elfogadjuk. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy ne legyen túl sok a vastag betűs kiemelés.

A számokat szövegben 10 alatt általában betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk.

A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek, melyek zavarnák a törzsszöveg folytonosságát. Egy lábjegyzet lehetőség szerint ne legyen hosszabb 5 sornál.

Lábjegyzetbe írandók a nem publikált források, levéltári anyagok.

A lábjegyzet szövegének hivatkozása szintén az APA formát követi, az irodalomjegyzékben felsorolandó. Egyetlen különbség a teljes írás hivatkozásaihoz képest, hogy egyszerűsítésként használható az Uo. és az I.m. forma, előbbi abban az esetben, ha a hivatkozás ugyanarról az oldalról származik, mint a közvetlenül előtte lévő, az utóbbi akkor, ha ugyanarról a szerzőről és műről van szó, ez esetben hozzá kell tenni az oldalszámot is. Például:

1 Az 1950-es évben az Óvodai nevelés csak egy cikket közölt az óvodák díszítéséről: „A szerző javasolja, hogy rajzok, festmények (reprodukciók), meseképek, színes fotók kerüljenek a falra.” (Kósáné Ormai, 2013, 24. o.)

2 Uo.

3 I.m. 25. o.

Olyan műfajú írásoknál, melyekben természetüknél fogva kevés a hivatkozás (kritika, szemle, beszámoló), nem szükséges külön irodalomjegyzéket készíteni. 5-nél több hivatkozás esetén kérünk külön irodalomjegyzéket. Az irodalomjegyzék helyes címe: Irodalom. (Tehát nem irodalomjegyzék, felhasznált irodalom vagy bibliográfia).

A szövegben előforduló minden hivatkozásnak meg kell jelennie az irodalomjegyzékben! Az irodalomjegyzékben szereplő minden tételre a szövegben hivatkozni kell!

 

Hivatkozás a szövegben

A szövegben a hivatkozások a (Vezetéknév, évszám) formát követik: (Fekete, 2014).

Oldalszámot csak szó szerinti, idézőjellel jelölt hivatkozás esetén szükséges megadni. Pl. (Acemoglu és Robinson, 2013, 48. o.) Ennek több formája is lehetséges:

Acemoglu és Robinson (2013) szerint „az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését” (48. o.).

„Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu és Robinson, 2013, 48. o.)

Acemoglu és Robinson 2013-as írása szerint „az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését” (48. o.).

Egynél több szerző esetén a szövegbeli hivatkozásban a következő szabályok érvényesek:

  • 2 szerző esetében: (Fekete és Fehér, 2014)
  • 3–5 szerző esetében a legelső előforduláskor: (Fekete, Fehér, Barna, Vörös és Arany, 2014). Minden további előforduláskor: (Fekete és mtsai, 2014)
  • 5-nél több szerző esetén a legelső előforduláskor is elegendő a (Fekete és mtsai, 2014) forma.

Ismeretlen szerző esetén a cím első néhány szavával hivatkozunk, amelyekből egyértelműen kiderül, melyik műről van szó. Például:

A szövegben: (Út a demokráciához, 2014)

Az irodalomjegyzékben:

Út a demokráciához: támogatás tanároknak a diákok aktív állampolgárságra neveléséhez.

(2014) Letöltés: http://www.ofi.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/aktiv-allampolgarsagra (2014. 01. 20.)

A hivatkozás a mondat része, vagyis a mondat végi írásjel a zárójeles hivatkozás után szerepel. Kivétel, ha egy teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet, s utána jön a hivatkozás:

Az intézmények hatással vannak a motivációra és a viselkedésre is (Acemoglu és Robinson, 2013).

„Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu és Robinson, 2013, 48. o.)

 

Hivatkozás az irodalomjegyzékben

Az irodalomjegyzék alapvető formátuma: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye. Például:

Tarján Gábor (2013): Magyarságismeret: népismeret, hagyományismeret, néprajz.

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest.

Ha valamilyen adat nem található, egyszerűen kihagyjuk. Kivétel lehet az évszám, melynek hiányát az (é. n.) jelöléssel jelezzük.

Többsoros hivatkozás esetén, a jobb olvashatóság érdekében az első sort követő sorokat beljebb szedjük.

Az irodalomjegyzékben a szerzőket név szerinti betűrendben kérjük felsorolni, ugyanannak a szerzőnek a műveit évszám szerinti sorrendben. Ha a szerző ugyanabban az évben kiadott írásaira hivatkozunk, az évszám után illesztett betűvel különböztetjük meg ezeket:

Biró, P. és Csernoch, M. (2013a) Deep and surface structural metacognitive abilities of the first year students of Informatics. 4th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications, Proceedings, Budapest, 521–526.

Biró, P. és Csernoch, M. (2013b). Elsőéves informatikushallgatók algoritmizáló készségei. XXIII. Nemzetközi Számítástechnika és Oktatás Konferencia – SzámOkt 2013, EMT, 154–159.

Kérjük, ügyeljenek rá, hogy a külföldi szerzők neveit is a vezetéknevük alapján tegyék betűrendbe!

Az irodalomjegyzékben a magyar nevek sorrendje: Vezetéknév Keresztnév. Idegen neveknél: Vezetéknév, K. K.

Például: Fekete István, illetve Stevenson, R. L.

Az irodalomjegyzékben 7-nél több szerző esetén a következő formát használjuk:

Fekete István, Fehér Ferenc, Barna Péter, Vörös Sándor, Arany János, … és Fekete Anna (2014): Cím. Kiadó, kiadás helye.

Ismeretlen szerző esetén a mű címével hivatkozunk. Ilyenkor egyszerűen kihagyjuk a hivatkozás első részét, a szerző nevét, és a címmel kezdünk:

Út a demokráciához: támogatás tanároknak a diákok aktív állampolgárságra neveléséhez. (2014). Letöltés: http://www.ofi.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/aktiv-allampolgarsagra (2014. 01. 20.)

Ismeretlen évszám esetén a szabályos hivatkozási forma a szövegben: (Fekete, é. n.).

Az irodalomjegyzékben:

Kelly, M. (é. n.): Mayflower Compact – Foundation of the Constitution. About.com American

History. Letöltés: http://americanhistory.about.com/od/colonialamerica/a/may_compact.htm (2014.03.03.)

Az elektronikus hivatkozások végére zárójelben minden esetben kérjük odaírni a letöltés dátumát, (éééé. hh. nn.) formátumban. A honlapok címe aláhúzás nélkül szerepeljen. Tehát az elektronikus hivatkozás a következőképp történik: Szerző (évszám): Cím. Letöltés: www.valami.hu (2014. 06. 12.)

Például:

Robinson, B. A. (2003): Religion and Prayer in U.S. Public Schools – Introduction, Constitution, Court Decisions, etc. Letöltés: http://www.religioustolerance.org/ps_pra9.htm (2013. 11. 15.)

Ha a szerző egy szervezet, úgy azt kell feltüntetni a hivatkozás elején:

Magyar Waldorf Szövetség (2013, szerk.): A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Letöltés:

http://waldorf.hu/sites/default/files/downloads/waldorf-kerettanterv.pdf (2014. 01. 20.)

A folyóiratcikkekre a következő minta szerint hivatkozunk:

Szerző(k) (évszám): Cikk címe. Folyóirat címe, évfolyam száma. lapszám sz. oldalszámok.

Például:

Celio, Ch. I., Durlak, J. és Dymnicki, A. (2011): A Meta-analysis of the Impact of Service-Learning on Students. Journal of Experiental Education, 34. 2. sz. 164-181.

Ha elektronikusan értük el a folyóiratot, vagy e-folyóiratról van szó, a következőkkel egészül ki a hivatkozás:

Fletcher, J. (2014): A review of „effective” readng literacy practices for young adolescent 11 to 13 year old students. Educational Review. 66. 3. sz., 293-310. Letöltés: http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00131911.2013.772126?journalC... (2014. 06. 12.)

Elektronikus újságcikk hivatkozása:

Szerző(k) (évszám, hónap, nap): Cikk címe. Újság címe. Letöltés: honlapcím (letöltés dátuma)

Blumenfeld, S. (2012. 10. 18.): Religion in Early American Education. New American.

Letöltés: http://www.thenewamerican.com/reviews/opinion/item/13262-religion-in-ear... (2013. 09. 20.)

Szerkesztett könyvek esetén:

Stéfán I. – Velkey B. (2008, szerk.): A tantárgy neve: szolgálat. Jezsuita Pedagógiai Műhely.

Annak jelzése, hogy a könyv hányadik kiadásáról van szó, a következőképpen történik:

Mikszáth Kálmán (2002): Beszterce ostroma. (5. kiadás.) Akkord Kiadó.

Hivatkozás könyvfejezetre:

Szerző(k) (évszám): Fejezet címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe. Kiadó, kiadás helye. Oldalszámok.

Például:

Horváth Zsuzsanna (2013): A médiatudatosságra nevelés. In: Nagy-Király Vivien (szerk.): Médiatudatosság az oktatásban, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 15-24.

Hivatkozás szótárak, enciklopédiák szócikkeire:

Grant, U. S. (é. n.): The Separation of Church and School. In: Encyclopaedia Britannica

Online. Letöltés: https://www.britannica.com/presidents/article-9116880 (2013. 09. 27.)

Törekedjünk az eredeti művek használatára. Ha viszont egy műben idézett műre hivatkozunk, a következő szabályok szerint tegyük:

Az irodalomjegyzékben az olvasott művet tüntessük fel, s a szövegben jelezzük, hogy más szerző más művéről van szó. Például:

A szövegben: Sahlberg szerint a finn tanárok integrálják tanítási gyakorlatukba az oktatáskutatás új eredményeit (idézi Perjés, 2014).

Az irodalomjegyzékben:

Perjés István (2014): Gyakorlatiasság, kreativitás és józan ész: A finn oktatás paradoxonjai. Új Pedagógiai Szemle. 64. 1-2. sz., 5-14.

Szakdolgozatra, doktori disszertációra való hivatkozás:

Szabó Annamária (2011): Lehetőségek és akadályok – tanulmány a tanoda program működéséről. Letöltés: http://szd.lib.uni-corvinus.hu/3647/ (2014. 06. 12.)

Jogi dokumentumok, jogszabályok hivatkozása:

Schempp. & Murray v. Curlett 374 US 203. Letöltés: http://supreme.justia.com/cases/federal/us/374/203/case.html (2014. 03. 03.)

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ (13). Letöltés: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2014. 05. 01.)

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17.§ (2) Letöltés: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300326.KOR. (2014. 01. 20.)

Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának 2011. november 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyve. Letöltés: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/OKB/1111101.pdf (2014. 02. 08.)

Prezentációkra (Power Point, Prezi) való hivatkozás:

Kaposi József (2014): Fejlesszünk együtt! – avagy a kísérleti tankönyvektől a tankönyvek új generációjáig (pdf dokumentum). Letöltés: http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/konferencian-mutattak-be (2014. 06. 12.)

Hivatkozás blogbejegyzésre:

Nahalka István (2014. 04. 22.): Lehetett-e látni előre a 2012. évi PISA fiaskót? (blogbejegyzés)

Letöltés: http://nahalkaistvan.blogspot.hu/search?updated-max=2014-05-18T10:39:00-... (2014. 06. 12.)

Hivatkozás hanganyagra:

Pálos Dóra és Binder Mátyás (2012.04.21.): Osztozkodás és irigység. A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság III. Vándorkonferenciáján elhangzott előadás (hanganyag). Letöltés: http://vimeo.com/41997046 (2014. 06. 12.)

Konferenciaelőadás hivatkozása:

Bodó Márton és Schnellbach-Sikó Dóra (2013. 09. 07.): Hol tart ma a szociális, társadalmi érzékenyítés az általános iskolában? VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia, Debrecen.

Személyes beszélgetésekre (pl. e-mail, interjú) való hivatkozás csak a szövegben történik (az irodalomjegyzékben nem) a következő módon: (Horváth János, személyes beszélgetés, 2014. 01. 27.)

 

Kérjük, hogy a kérdéses esetekben konzultáljon a szerkesztőséggel!