Olvasási idő: 
8 perc

Elérkezett az idő…

Katona László The Language of Politics and Political Discourse című politikai szaknyelvi tankönyvéről

Elérkezett az idő, hogy az angol politikai szaknyelv oktatását vállaló szakemberek egy szakmailag igényes, a nyelvi készségek együttes fejlesztését szolgáló feladatgyűjteményt hasznosíthassanak a felső- és a felnőttoktatás területén. A jegyzet elsősorban nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók számára készült annak a jogos elvárásnak a jegyében, hogy e terület leendő szakértői a számukra releváns területeken megfelelő szintű politikaelméleti és politikatudományi tudás birtokában képesek legyenek magas színvonalon megnyilatkozni angol nyelven. Ezen túlmenően – amint a szerző a bevezetőben kiemeli – a tankönyv a politika központi és interdiszciplináris területeit egyaránt áttekinti, így minden nyelvtanuló számára hasznos, aki politológiát, politikaelméletet tanul felsőfokú képzés, tanfolyam vagy szakosodás keretében.

E célnak megfelelően jelöli ki a szerző a 11 fejezet tartalmi fókuszát, és veszi célba a szükséges szakmai nyelvezet elsajátíttatását. A magas színvonalú politikai tárgyalókészség elsajátításához nélkülözhetetlen (tudás)területek a következők: politikatudomány, demokrácia, ideológiák, államformák, politikai rendszerek, pártok, a hatalmi ágak megosztása, a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom, minisztériumok, választási rendszerek, népjólét, hadügy és nemzetvédelem, az Európai Unió és annak intézményrendszere, valamint a politikával határos, interdiszciplináris területek nyelvezete.

A munka tudatosan épít a (nemzetközi tanulmányok szakos) hallgatók politika- és jogtudományi területen szerzett előzetes tudására a releváns definíciók és e tudományok alaptézisei tekintetében egyaránt. A tankönyv módszertani értékéhez tartozik, hogy autonóm tanulási folyamatot igényel, ehhez nyújt segítséget, feltételezi, sőt megkívánja, hogy a használt szakterminológiához tartozó, a magyar és az idegen nyelvű szakirodalomban egyaránt hozzáférhető fogalmakat, kifejezéseket a hallgatók önálló tanulással ismerjék meg, és a nyelvórán már tisztában legyenek ezek jelentésével. Az egyes feladatok és olvasmányok során felhasznált szövegek, a függelékben található politikai beszédek a tudományosság igényének megfelelő, autentikus, angol nyelvű források.

tartalom alapú szaknyelvoktatás melletti elköteleződés jegyében történik a felhasználandó nyelvi korpusz tematizált megjelenítése. A szerző a bevezetőben a módszerválasztást indokolja is: a politika elméletéről, világáról és ezek szakmai nyelvezetéről kíván átfogó képet adni azáltal, hogy a lexikai és terminológiai feltárás során a tartalmak köré csoportosított 11 fejezet szervesen összekapcsolódik. A tankönyv mindenképpen előrelépést jelent a grammatikai egységekre fókuszáló és/vagy az egyes nyelvi tartalmakat egymástól elkülönített egységekben kezelő más tankönyvekhez képest.

A 11 fejezet más tekintetben is egységet teremt. Minden egyes fejezet hasonló módon épül fel, valamint jól megfigyelhető az alkalmazott feladatok következetes egymásra épülése, mintegy oda-vissza „egymásból táplálkozása”, ami nagyban megkönnyíti a szakszókincs elsajátításának folyamatát és a megfelelő elmélyítést. Kiemelt jelentősége van annak a – más tankönyvekben alkalmazott gyakorlattól eltérő – koncepciónak is, amelyet Katona a szókincstanítás esetében követ. A fejezetek első szerkezeti egysége, aVocabulary nem előzetesen kigyűjtött, izoláltan megjelenő szószedet, sokkal inkább egy olyan – néhány kifejezést tartalmazó – egység, amely mintegy tartalmi bemelegítésként szolgál a fejezethez. Szavait a motivációs bázist és a bemelegítést szolgáló bevezető feladatokhoz ajánlja a szerző, amelyek a következők: fonetikai átírás, kiejtési gyakorlatok, szinonimakeresés, a szavak angol nyelvű magyarázata, szókártyák készítése és párosítása, valamint az adott szavakkal történő szóbeli és írásbeli mondatalkotás. A kiejtés önálló fejlesztéséhez kiváló segítséget nyújt a szavak hangsúlyos szótagjainak jelölése. A további elsajátítandó szóanyagot adott kontextusban és feladatok révén dolgozhatják fel, ezáltal biztosítva a megfelelő elmélyülést.

A következő egység a Reading, az olvasási készségek fejlesztése, amely a nyelvóra hármas tagoltságnak megfelelően a bemelegítést követően, a nyelvóra központi részében feladatok révén valósul meg. Ezek között találhatók a kiejtési gyakorlatok, többrétű olvasásgyakorlás (hangos és néma), az olvasott szöveg értése (a scanning és skimming olvasástípusokra épülő szövegértési feladatok alkalmazásával), szinonimák gyűjtése és azok mondatban történő átírása a szó adott kontextusban való jelentésének figyelembevételével, szövegértési és szövegfordítási feladatok, tömörítés anyanyelven és célnyelven, szöveg előadása anyanyelven és célnyelven, irányított vita a szöveg alapján. A szerző autentikus és a tudományosság igényével fellépő szövegeket használ korpuszként, a motivációs bázist az olvasmányok érdekessége, tartalmi sokszínűsége teremti meg.

Speaking, a beszédkészség fejlesztése igen hangsúlyosan jelenik meg Katona tankönyvében. A feladatok a fokozatosság elve alapján következetesen azt az elgondolást követik, amely szerint a nyelvtanár a diskurzus során igyekezzék magát „feleslegessé” tenni, helyette a tanulók aktivitása legyen meghatározó. A feladatok így jutnak el a tanári vezetéssel történő fogalommagyarázattól a szerepjátékig, köztük foglal helyet a magyarázatok fogalmakhoz csatolása, az irányított, majd a kötetlen beszélgetés, az adott témában előadott szóbeli referátum és a vita jellegű beszélgetés. A szerepjáték kiemelt jelentőségét abban látom, hogy a diplomáciai életben nélkülözhetetlen szituatív elemek elsajátítását is szorgalmazza. A szóbeli referátumok és a viták abban segítenek, hogy a tanuló idegen nyelvi előadói és vitakészségének tudatában képessé válik a megfelelő önérvényesítésre.

Egyetlen fejezet sem nélkülözi az íráskészség fejlesztését. A Writing Katonánál úgy jelenik meg, hogy a tanulók változatos műfajokban tehetik próbára íráskészségüket, mint például levélírás adott témában, formában, terjedelemben, önálló véleményt prezentáló fogalmazás írása adott témában vagy objektív témabemutatás fogalmazás formájában.

A fordítási készségek fejlesztése, a Translation szintén többrétű fejlesztést céloz meg. A magyar nyelvről angolra és az angol nyelvről magyarra történő fordítási feladatok lehetőséget adnak az adott fejezet terminológiájához csatolható lexikai elemek gyakorlására, azon túl, hogy a szerző elsősorban a grammatikai készségeket kívánja a fordítási feladatok révén fejleszteni. Ez lehetőséget ad az adott fejezet ismereteinek összegzésére és alkalmazására is.

A többször említett hármas tagolás utolsó eleme a Gap-filling feladattípusaival történő levezetés. Következetesen mindig egy-egy fejezetet zár le egy-egy ilyen feladattípus. Természetéből adódóan egyszerre követeli meg a lexikai, nyelvtani, pragmatikai ismeretek alkalmazását, további szerepe pedig a nyelvtanuló logikai-kognitív készségeinek fejlesztése.

A diákok a mellékletben található autentikus politikai beszédek tanulmányozásával és az erre építhető további feladatokkal alkalmassá tehetők a politikai retorika elemeinek megismerésére, alkalmazására, hasonló beszédek konstruálására. Bizakodva várjuk, hogy a könyvhöz egyszer hanganyag is készül a hallás utáni értés készségének fejlesztésére.

Az angol politikai szaknyelv oktatásához igényes, kellő tudatossággal és körültekintéssel készült tankönyvet vehetünk kezünkbe. És bár a szerző saját munkájára (kellő szerénységgel) mint „minimális javaslatokra” utal a bevezetőben, én kiváló alapnak nevezném, amely a tanári kreativitás révén tetszés szerint kiegészíthető. Olyan politikai szakfolyóiratokra, napi- vagy hetilapokra gondolok, amelyeknek azért nem lehet helyük egy hosszú távra készült tankönyvben, mert erejük, nyelvtanulásra motiváló hatásuk éppen rövid életű aktualitásukban rejlik.

 

Katona László: The Language of Politics and Political Discourse. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2006.