Author
Author

Erkölcsi nevelés – etikaoktatás

Az emberismeret és etika tantárgy fejlesztése pedagógiai műhely keretében

Az elmúlt évtizedben sok vita folyt a magyar közoktatásban arról, hogy az iskolának miként kell(ene) foglalkoznia a felnövekvő generációk erkölcsi nevelésével. Számtalan érv hangzott el a valláserkölcs s annak alternatívájaként a filozófiai stúdiumként megjelenő etikaoktatás bevezetése mellett. A Nemzeti alaptanterv nyomán a kerettantervben megfogalmazódó tantárgyi keret – az emberismeret és etika – azonban egy új típusú komplex antropológiai és humánökológiai programot tartalmaz.

Az Országos Közoktatási Intézetben 2001-ben kezdődött el az emberismeret és etika tárgy rendszerszerű fejlesztése, ami ebben az értelemben egyrészt azt jelenti, hogy a korábbiakban jellemző – tananyag-fejlesztési szempontból hátrányos – évenkénti ún. projektfinanszírozás helyett sikerült több évre szóló stratégiai programot kialakítani. A rendszerszerű fejlesztés másik – legalább ennyire fontos – sajátossága az, hogy a program tartalmazza a tananyagfejlesztés teljes spektrumát: a szakmai program kidolgozását, a taneszközfejlesztést, a tanárképzést, a tananyagok kipróbálását ún. bázisiskolákban, szakmai szervezet kialakítását stb. A hagyományos értelemben vett rendszerszerű fejlesztéshez képest ez a program azzal az újdonsággal szolgál, hogy kezdettől fogva többszintű csapatmunkában történik. Ezt a formát Pedagógiai Műhelynek nevezzük. A Pedagógiai Műhely első szintjét az ún. szakértői csoport jelenti, amelyben a téma elméleti szakemberei, illetve a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv kidolgozói – Falus Katalin, Jakab György, Kamarás István, Kelemen János, Lányi András és Mihály Ottó – vesznek részt. A következő szintet az ún. multiplikátorok alkotják: 16 gyakorló pedagógus, akik többnyire már tanították saját iskolájukban az emberismeret és etika valamilyen formáját. A multiplikátorok a program első részében másfél éves továbbképzésen vesznek részt, amelynek keretében mind tartalmilag, mind módszertanilag elmélyíthetik a tárgyra vonatkozó ismereteiket. Ugyanakkor már a képzés során bekapcsolódnak a fejlesztő munkába: véleményezik a meglévő taneszközöket és a most készülő érettségi követelményrendszert; óraterveket, feladatokat készítenek egy leendő tanári segédkönyv számára. A Pedagógiai Műhely harmadik – ősszel szerveződő – szintje az ún. bázisiskolák hálózata. A bázisiskolákban szeretnénk a gyakorlatban is kipróbálni-korrigálni az eddigi fejlesztéseket.

A most következő válogatás a rendszerszerű fejlesztés eddigi tevékenységét mutatja be. Az első írás a nemzetközi tapasztalok tükrében vizsgálja az erkölcsi nevelés, illetve az etika oktatásának lehetséges irányait. Ezután az emberismeret és etika tárgy tanításában már gyakorlattal rendelkező tanárok programjait, illetve a tárgyról alkotott véleményüket ismertetjük. Bemutatunk egy kulturális antropológiai megközelítésű társadalomismereti tantárgyi kísérletet is a középiskolák számára és egy közel egy évtizede folyó általános iskolai emberismeret-etika programot, amely a középiskolában kiegészül a kultúrantropológia műveltséganyagával. A blokkot egy komplex erkölcsi-társadalomismereti esettanulmány zárja.

A most következő írásokban a tárgy elnevezése még nem egységes – emberismeret és etika; etika –, mivel tiszteletben tartottuk a kerettantervek bevezetése előtti, kísérleti programok terminológiáját.