Olvasási idő: 
13 perc

Kvalitatív kutatás

Hasznos útmutató a kvalitatív módszertani elvekről és technikákról

Az utóbbi években mind a külföldi, mind a hazai társadalomtudományok, ezen belül a pedagógiai vizsgálatok terén is egyre népszerűbbek a kvalitatív kutatási módszerek, technikák, eljárások. A legfrissebb hazai kutatás-módszertani szakirodalomban is egyre gyakoribb a kvalitatív metodológia, de még mindig szükség van a kvalitatív vizsgálatok módszertani elveinek, felépítésének és sajátos vonásainak további vizsgálatára és fejlesztésére. Ezért is célszerű olyan új szakmunkák megjelentetése, amelyek a kvalitatív kutatás filozófiai alapjaival, módszertani felépítésével és a különböző technikák, eljárások és módszerek alkalmazhatóságával foglalkoznak, hogy az ilyen jellegű vizsgálatok is elfoglalják méltó helyüket a neveléstudományi területek egyre differenciáltabb elemzésében.

Ezt a célt szolgálja Jennifer Mason Kvalitatív kutatás című kötete is, amely a kvalitatív vizsgálatra vonatkozó gyakori problémák tárgyalásával mutatja be a kvalitatív elemzés nehéz, sokszor a kutató számára is bizonytalanságot tükröző, mégis érdekes, értékes és intellektuálisan kihívó világát. A fordító, Tóth Kingaszakmai hozzáértésének és körültekintő, alapos munkájának köszönhetően immár magyar nyelven is olvasható Mason alapvető kvalitatív módszertani kötete.

A könyv nem ad részletes leírást a különböző kvalitatív kutatási módszerekről, eljárásokról és technikákról, nem mutat algoritmust a kvalitatív vizsgálatok felépítésére és alkalmazására, hiszen a kvalitatív kutatás nem mereven strukturált, hanem a valós élethez, a természetes társadalmi helyzetekhez közeli módszerekkel dolgozik, ahol a nyitottság és a rugalmasság biztosítja a folyamat dinamizmusát. A kötet kiváló példája annak, hogy a kvantitatív és a kvalitatív paradigmák szembeállítása, az állandó elsőbbség keresése helyett miként lehet a különböző problémák, jelenségek, szituációk, esetek elemzéséhez eltérő, de sokszor egymással kombinálható utakon eljutni. Mindezen felismerések alapja a két paradigma közötti különbség elismerése, hiszen egymás erényeinek hangsúlyozása még alaposabban feltárhatóvá teheti a vizsgálni kívánt területet.

A kötet kritikai gondolkodásra, reflektív szemléletre, önreflexióra készteti az olvasót és a kvalitatív vizsgálatot végző kutatót. Minden fejezet több kérdés és probléma elemzése köré épül fel. A különböző problémák részletes és igényes tárgyalásához egy-egy kérdéslistát kapunk, amely az adott módszertani lépések előnyeire és hátrányaira is rámutat. A folyamatos kérdések és válaszok biztosítják azt is, hogy a kutató állandó kontroll alatt tarthassa a vizsgálat folyamatát, így a felépítés, a kivitelezés és az eredmények elemzése, majd a prezentálás megfelelő keretek között és formában történhet. Ez hozzájárul azon elmélet igazolásához, amely szerint a kvalitatív kutatás eredményességét, elfogadottságát a részletes és a pontos dokumentálás, a módszertani, a metodológiai elvek világos kifejtése és következetes alkalmazása segítheti.

A kvalitatív kutatás különböző fázisai közötti folyamatos interakció és dinamizmus a vizsgálat körkörös jellegére utal. E cirkuláris folyamat rugalmas, a különböző fázisok a kutatás folyamatában többszörösen átjárhatók, ami módszertani kérdések sokaságát veti fel, és többek között befolyásolja a mintavételt és a metodológiai követelményeket is. A kérdésekre adott válaszokat legtöbbször részletes példák követik, bár számuk növelése még inkább segítené az adott problémakör alapos megértését. A szerző sok lehetőséget kínál a különböző kérdések megválaszolására, ami nagymértékben segíti a kezdő és a gyakorlott kvalitatív kutatót a vizsgálat lebonyolításában.

A kötet nyolc egymásra épülő fejezetből áll. Az egyes részek önállóan is értelmezhetők, bár a kvalitatív kutatások körkörös jellege miatt a fejezetek tanulmányozásakor gyakran előforduló problémákkal is találkozhatunk, így az ilyen kutatásokkal éppen most ismerkedők számára a logikai felépítettség és az értelmezhetőség érdekében célszerű a szerző által megadott sorrendet követni. A gyakorlott kvalitatív kutató már tapasztalatból tudja, hogy a kvalitatív vizsgálat során egyszerre több elemre, több fázisra is érdemes figyelnie, hiszen a kutatási folyamat dinamikus, állandóan változhat, így számára nem feltétlenül szükséges a sorrendiség betartása, a fejezetek önállóan is megállják a helyüket.

A kötet első fejezete a kvalitatív kutatással kapcsolatos néhány alapvető kérdés tisztázására vállalkozik. A kvalitatív kutatásra az egzakt tudományoktól eltérően kötetlenebb meghatározást kínál, és feltárja jellemzőit is. A szerző hangsúlyozza, hogy nem áll szándékában a kvalitatív kutatás kialakulásához vezető hatások, irányzatok bemutatása, bár ezek alapvető vonásainak illusztrálása hozzájárult volna a kvalitatív jellemzők könnyebb megértéséhez még akkor is, ha a különböző tradíciók nem formálnak egységes filozófiát, nem szolgálnak egységes módszer- és eszközrendszerrel sem. Amennyiben a szerző törekvését abból a nézőpontból vizsgáljuk, hogy a kvalitatív kutatásnak nincs – filozófiája, módszertana miatt nem is lehet – egyetlen megvalósítási módja, már érthető az álláspont, hiszen a kutatói szabadság, a nyitottság és a rugalmas irányelvek követése miatt mindenki a saját koncepciójának megfelelően építi fel, dolgozza ki, valósítja meg a kutatását. Ez az elmélet és az empíria kapcsolatának kérdését is felveti, amely végigvonul a kötet következő fejezetein, és a kvalitatív kutatás napjainkig is sokat vitatott pontjává vált.

második fejezet a kvalitatív kutatástervezéssel foglalkozik. A szerző szükségesnek tartja a kvalitatív vizsgálatban is az előzetes, a részletes és az alaposan átgondolt terv meglétét. A feladat adott: mit, kit, miért, hogyan, mikor és hol kutassunk. E kérdések tovább erősítik az elmélet és az empíria kapcsolatának jelentőségét. Megjelenik a hipotézis, a kutatási kérdés és a problémakört övező dilemma: a szerző a kutatási kérdés elnevezést részesíti előnyben a hipotézissel szemben, hiszen azt vallja, hogy a kvalitatív vizsgálatokban nem hipotéziseket tesztelünk, hanem újabb és újabb kérdéskörökre keressük a válaszokat, amelyek hozzájárulnak újabb elméleti koncepciók kialakulásához vagy korábbi elméleteink továbbfejlődéséhez. Ebben a problémakörben sem egységesek a kvalitatív kutatók: a hipotézis vagy az elméleti előfeltevés körüli nézeteltérések vitákhoz vezettek, és napjainkban sem lezárt ez a kérdés. Tény, hogy a különböző megközelítések a kutatás eltérő logikai felépítését kívánják meg.

Ebben a fejezetben kiemelt helyet kap – de feltűnik máshol is – a kutatási etika kérdése, amely a kvalitatív vizsgálat egyik legfontosabb értékének tekinthető. A szerző szerint nem létezik egyetlen és jól meghatározott etikai hozzáállás, hiszen a kutatási etika mindig komplex, több tényező függvényében értelmezhető. Ez a vélemény újabb problémára világít rá, mivel a gyakori és elterjedt szemléletmód szerint a kutató nyíltan vállalja a kutatás során végig érvényesített álláspontját, hiszen a pedagógiai kutatásban – különösen a kvalitatív esetben – a kutatók etikai felelősségük és viselkedésük következményeinek tudatában végzik vizsgálataikat.

harmadik és a negyedik fejezet az adatgyűjtéssel kapcsolatos néhány kvalitatív módszer problémacentrikus elemzését tartalmazza. A szerző úgy véli, hogy a kvalitatív kutatásnak a lehetőségekhez mérten el kell szakadnia a kvantitatív terminológiáktól, át kell értelmeznie azokat, hiszen csak így tükrözheti a kvalitatív kutatás sajátosságait. A harmadik fejezet a kvalitatív interjú készítését mutatja be a tervezéstől egészen a kivitelezésig, míg a negyedik a megfigyelést, a dokumentumok és a vizuális adatok felhasználását és elemzését. A szerző kiemeli, hogy a kvalitatív kutatásban a különböző módszerek közötti határok gyakran dinamikusan változhatnak, így a pontos és következetes alkalmazás miatt célszerű a kötet kérdéseit és elméleti alapfeltevéseit követve végezni a vizsgálatot. Fontos megjegyezni, hogy a kvalitatív kutatásban minél több módszer alkalmazása indokolt, hiszen ezek erősíthetik vagy cáfolhatják egymás eredményeit. A metodológiai választás során az eredmények hitelessége érdekében a kutatónak alaposan át kell gondolnia a módszerek választását, kombinálhatóságát.

Az ötödik fejezet a minta és a kvalitatív mintavétel kérdéseivel foglalkozik, a kvantitatív kutatástól eltérő módon értelmezve a mintavételi eljárásokat. A stratégiák leírása, az alkalmazhatóság előnyeinek és hátrányainak elemzése történhetett volna részletesebben is, hiszen ennek hiányában a kezdő kvalitatív kutató nem dönt könnyen a megfelelő stratégia kiválasztásáról és alkalmazhatóságáról. Célszerű lett volna a mintavételi eljárások szélesebb skáláját bemutatni és elemezni. A fejezetben olyan gyakorlati kérdések is szerepet kapnak, mint a mintaszám, az általánosíthatóság és a telítettségi határ, amelyek pontos tárgyalásával a szerző segíti a kvalitatív kutatás jellemzőinek és logikájának megértését.

A metodológiai kérdések nyomatékosabb és koncentráltabb figyelmet kaphattak volna, hiszen a tapasztalat szerint ezek jelentik a kvalitatív kutatás egyik legnagyobb problémáját. A szerző több helyen is – például a második és a hetedik fejezetben – kitér a metodológiai követelményekre, ezzel megosztja az olvasó figyelmét. Mikor és mitől lesz (ha lehet) objektív, megbízható és érvényes a kvalitatív kutatás? A kvantitatív kutatásban megszokott terminológiákat átértelmezve használjuk, vagy új, speciális, alternatív kritériumoknak feleljen meg a kvalitatív kutatás? A kérdésekre adott válaszok összegyűjtésével és sokoldalú elemzésével a kötet még inkább segítené az elemzőt a kvalitatív kutatás vitatott és sok problémát okozó döntéseinek meghozatalában.

hatodik és a hetedik fejezet részletes példák segítségével tárja fel az adatrendezés, a csoportosítás, az indexálás és az elemzés néhány lehetséges módját és technikáját. Utóbbi hangsúlyt helyez a metodológiai kérdések újabb tárgyalására, valamint a magyarázat és elemzésépítés módszertanára is. A szerző gondosan figyel arra, hogy elkerülje a bemutatás teljességének látszatát, hiszen a kvalitatív kutatásban mindig nagy szerepet kap a kutató kreativitása, személyisége, így az elemzések különféle formát ölthetnek. Ebben az értelemben segítséget nyújtanak a bemutatott adatrendezési és -elemzési technikák, alternatívát kínálnak a kvalitatív kutatás jelen fázisához.

Az utolsó fejezet a szerző szerint a kvalitatív kutatáshoz szükséges gyakorlati útmutatót, illetve a következtetéseket és az összegzést tartalmazza: a kvalitatív kutató reflektív szemléletéről, további etikai kérdésekről és a különböző módszerek integrálásáról kapunk újabb információkat. Jelen esetben a gyakorlati útmutató kifejezés használata nem a legcélszerűbb, hiszen nemcsak ez a fejezet, hanem az egész kötet nagyszerű útmutató, hasznos segédanyag a kvalitatív kutatás készítéséhez, számtalan támpontot ad az elemzés nehéz, de megvalósítható és releváns eredményeket adó folyamatához.

A könyvet kiválóan használhatják azok a pedagógiai kutatók, gyakorló pedagógusok és hallgatók vagy más társadalomtudományi területeken dolgozók is, akik most ismerkednek a kvalitatív vizsgálattal, vagy már gyakorlatot szereztek ebben a kutatási kultúrában, de továbbra is a módszertani igényesség megőrzésével és fejlesztésével szeretnék végezni munkájukat.

 

Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Fordította: Tóth Kinga. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2005.