Olvasási idő: 
48 perc
Author

Néhány óra közelmúlt az elektronikus dolgozószobában

Két digitális taneszközről

A közelmúlt történelmét több szempontból is roppant nehéz tanítani. Legfőképpen azért, mert – a jól ismert szlogen szerint – még nincs elég „történelmi távlat”. Még élnek a szereplők, még elevenek a sebek, érzelmek, indulatok nehezítik a tárgyilagosabb megközelítést. Történelmi folyamatok mellett (és helyett) még emberi sorsokat látunk – szüleink, nagyszüleink történetét –, a sok-sok mikrotörténet még nem igazán rendezhető egyetlen narratívába. Lehetséges persze, hogy nem is szükséges egyetlen történetbe rendezni a közelmúlt eseményeit, hiszen a magyar társadalom tagolt, érdekviszonyai nem homogének: vannak, akiknek 1945 a felszabadulást jelentette, másoknak a „felszaba-dúlást”; akadnak olyanok, akik továbbra is ellenforradalomnak tekintik 1956 eseményeit, a többség valószínűleg forradalomként gondol rá; jól tudjuk, hogy a Kádár-korszak, sőt az ún. rendszerváltás megítélése sem egyértelmű a magyar társadalomban. Ennek belátása azonban csak tovább nehezíti a pedagógus helyzetét. Hogyan lehet ezt a sokféleséget tanítani? Hogyan valósítható meg az egységes értékrend alapján kialakított konszenzus? Hogyan lehet elkerülni azt a – történelem folyamán gyakran előforduló – problémát, hogy minden új korszak történelemszemlélete az előző puszta tagadására épül, ami nagymértékben relativizálja magát a történelemoktatást? Hogyan lehet eligazodni (és eligazítani) a közelmúlt irdatlan audiovizuális információtengerében? – A kérdéseket és problémákat még sokáig lehetne folytatni.

A közelmúlt történelmét ugyanakkor mégis nem lehet nem tanítani – kell. Navigare necesse est! – Hajózni muszáj! Közvetlen elődeink életének megismerése nélkül ugyanis óhatatlanul sérül identitásunk, történelmi tudatunk és reális helyzetértelmezésünk. Vállalni kell tehát a kockázatot annak minden veszélyével együtt.

Az alábbiakban két digitális taneszközről lesz szó, amelyek bátran és nagyon jó színvonalon vállalták az úttörést ezen a területen. Remélem, elősegítik azokat a konszenzusteremtő szakmai vitákat, amelyek a közelmúlt történelméről folynak, miközben a mindennapi iskolai gyakorlatba is sikeresen beépülnek majd. Először a két CD-ROM-ot is magában foglaló sorozatról lesz szó, amely a XX. századi akták címet viseli. Ezután a két korongot – Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint A Kádár-korszak 1956–1988 – mutatom be.[1]

A dolgozószobák is változhatnak: néhány szó a XX. századi akták című CD-ROM-sorozatról

Első pillanatban kissé szigorúnak tűnik a sorozat címe. Lezártságot, hagyományos értelemben vett történészi komolyságot, politikatörténeti emelkedettséget sugall. Később – az anyag ismeretében – már oldódik ez a szigor. A multimédia adottságaiból és a szerzők jóvoltából már valóban egy „digitális dolgozószobában” találjuk magunkat, ahol a különböző korszakok polcairól tetszés szerint válogathatunk, leemelhetjük a nekünk tetsző aktákat a polcokról. (Nekem persze ez a „dolgozószoba-dolog” is erős időnként, örültem volna egy oldottabb, „meséljük el gyerekeinknek” szál beépítésének is, de ez szubjektív vélemény).

Ugyanakkor – számomra legalábbis úgy tűnik – a munka során ez a dolgozószoba is átrendeződött bizonyos mértékben. A sorozat tervezésekor a szerzők mintha még a hagyományos politikacentrikus történelemkönyvek folytatásában, multimédiásított változatának kiadásában gondolkodtak volna. Ez teljesen érthető, hiszen a rendszerváltás után tizenöt évvel már nem halasztható tovább az a sok tekintetben úttörő munka, amelynek során a közelmúlt történetét be kell illeszteni a magyar történelemtanítás általános folyamatába, kánonjába. Ez a kánon, bár módszertanilag megengedi a sokszínűséget, lényegében meghatározott nézőpontból, egyetlen történetben próbálja összefoglalni az eseményeket, a különböző megközelítéseket. Ebben az értelemben tehát a sorozat tervezésekor a szerzők azt vállalták, hogy a hagyományos kánon szellemében bemutatják az elmúlt hatvan év történetét.

A sorozat tervezett részei:

  1. A háború utáni évek 1945–1947
  2. Sztálinista diktatúra 1948–1953
  3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1953–1956[2]
  4. A Kádár-korszak 1957–1985[3]
  5. A pártállami rendszer válsága és a rendszerváltozás 1985–1990

A sorozat fejezetcímei – amelyek megegyeznek egy-egy CD-ROM címével – pontosan megfogalmazzák azt a politikacentrikus értelmezési keretet, amely a „diktatúrába be – diktatúrából ki” rendszerében értelmezi a közelmúlt történetét. Ez a keret természetesen roppant strapabíró és jól használható szerkezet: láttatja a lényegi folyamatok többségét, viszonylag könnyen elhelyezhetőek benne az események (a diktatúrához tartoznak vagy vele szemben állnak). A tankönyv azonban nem olyan, mint a multimédia, sőt nem is olyan, mint az élet. Tovább fokozva: az élet olyan, mint a multimédia (Karinthyt parafrazeálva). Az eddig elkészült két CD-ROM – Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1953–1956; A Kádár-korszak 1956–1988 – ugyanis mind szemléletében, mind megvalósítási módját tekintve eltér egymástól. Mindez az alkotók szakmai igényességét, realitásérzékét és rugalmasságát mutatja. Volt bátorságuk és erejük ahhoz, hogy a történeti anyag sajátosságaihoz igazodva módosítsák a hagyományos történelemoktatási kánonhoz, illetve tankönyvi beállításokhoz igazodó – politikacentrikus és ideologikus – terveiket. Miről is van szó? Az első, az 56-os CD-ROM még nagyobbrészt a hagyományosan kiemelkedő történetekre koncentrál: Nagy Imre és Rákosi Mátyás politikai harcai, a különböző szovjet beavatkozások, a szabadságharc budapesti eseményei stb. A multimédia sokszínű lehetőségei persze már itt is föllazítják a tankönyvi értelemben felfogott célirányos bemutatást, bepillantást engednek eddig kevésbé hangsúlyos részekbe is. Összességében azonban ez a CD-ROM nagyobbrészt még egy digitalizált, színes, szélesvásznú tankönyvnek tekinthető (erről a konkrét CD-ROM bemutatásakor még bővebben lesz szó). A második, a Kádár-korszakot bemutató korongot azonban az élet egy kicsit átíratta a szerzőkkel, akik becsülettel állták is a sarat: megharcolva önmagukkal, számtalan új elemmel (erről is az adott CD-ROM bemutatásakor lesz majd részletesen szó) gazdagították a közelmúlt bemutatásának most formálódó szemléleti és módszertani kánonját. Vizsgáljuk meg röviden, mi indokolhatta a váltást! Ha az alkotók az előző CD-ROM szellemében készítették volna el a Kádár-korszakot bemutató tananyagot, akkor annak fókuszába a korszak kül- és belpolitikai harcait kellett volna állítaniuk: a szovjet–kínai konfliktust; Kádár János, Münnich Ferenc, majd Biszku Béla, Komócsin Zoltán – nem is érdemes folytatni – belső harcait; a Szovjetunió belső, „kremlinológiai vitáit”; a magyarországi reformerek taktikai küzdelmeit, amelyek akkor hihetetlenül fontosak voltak, de utólag nézve meglehetősen nehezen értelmezhetőek; a hatalom ellen lázadó ellenzékiek történetét, akiknek helytállása valóban hősies volt, de szerepvállalásuk korabeli hatása a nyolcvanas évek közepéig nem volt igazán széles körű – a sort hosszan lehetne még folytatni. A szerzők tehát – nyilván nem könnyen – kiléptek a megszokott sémákból, és a Kádár-rendszer hétköznapi világát, kispolgári abszurditását, örömeit és bánatait tették a CD-ROM középpontjába, s a politikatörténet inkább annak háttereként, kiegészítőjeként szolgál. Kíváncsian várom, hogy ez a fordulat állandósul-e. A szerzőknek ugyanis hamarosan dönteniük kell, hogy a többi korszakot bemutató CD-ROM esetében visszakanyarodnak-e a hagyományos tankönyvi logikához, vagy megtartják a lazább társadalomtörténeti megközelítést.

Mindez a digitális hordozó tekintetében is alapvető kérdés. A digitális világ roppant gyorsan változó rendszerében ugyanis a hagyományosan rögzített CD-ROM kezd elavulni. Létjogosultságát ma már leginkább éppen zárt tankönyvszerűsége adja. Alapvető rendszerét a tananyag szelektálásának előre tételezett értékfelfogása nyújtja, pedagógiai rendszere is előre meghatározott. Ebben az értelemben a feldolgozott tananyag mennyiségét, sokszínűségét sem érdemes nagymértékben növelni, mert a megtanítandó tananyag szükségképpen „erőtlenné válik”, ha túl sok elágazást, rejtett részletet tartalmaz, ha túl sok illusztráción keresztül kell megtanítani. A nem tankönyvszerű – itt társadalomtörténeti – megközelítés számára sokkal kedvezőbb ma már az internet, amely (műfajából következően) jóval nyitottabb és sokszínűbb, mint a CD-ROM. Legfőbb előnye, hogy sok lehetőséget kínál az interaktív tanítási formákra, a projektrendszerű kutatásra, az életszerűbb megközelítésekre. Az adott korszakok társadalomtörténetének bemutatására például különösen izgalmas lehetőséget kínálna egy olyan digitális iskolai központ, közvetlen tanári tájékoztatási rendszer kialakítása, amelyhez online kapcsolódhatnának a diákok.

A sorozat szempontjából mindez azért fontos – a szerzők előtt van még három elkészítendő CD-ROM –, mert nyilvánvalóan szenvednek, küszködnek a CD-ROM zárt „prokrusztész ágyában”. A multimédia ugyanis első látásra csalóka világ. Azt a látszatot kelti a tananyagíró pedagógus számára, hogy a „félholt” tankönyvek után a CD-ROM-on megelevenítheti majd az órák varázslatos légkörét, a tanítás roppant sokszínű életszerű világát: szöveggel, képpel, hanggal – síppal, dobbal, nyenyerével – megvalósulhat a közvetlenség, a csuda. Hihetetlenül ambiciózus pedagógiai szándék és alapos tanári apparátus vonul fel itt annak érdekében, hogy ez a tananyag minél sokrétűbben jelenjen meg az iskolákban, a tanárok, diákok és érdeklődők életében.

A két CD-ROM legalább kétszáz – iskolai felhasználás számára méretezett – audiovizuális forrást tartalmaz. Minden forráshoz legalább két lényegkiemelő kérdés, s ami talán még inkább imponáló, két-három elemző kérdés is tartozik. A kérdések ráadásul sokfélék, változatosak: a hagyományos tesztkérdésektől, a gondolkodtató, elemző feladatokon át a kifejezetten tevékenykedtető összetett feladatokig terjednek. Mindez azt jelenti, hogy a felhasználó tanárok számára lényegében komplett háttéranyag áll rendelkezésre, hogy elemző módon dolgoztassák fel az adott témákat. A szerzők roppant módon igyekeztek nyitottak lenni. A két CD-ROM-on legalább kétszáz honlapcím (webhely) van, amely segíti a felhasználó(ka)t a kitekintésben, az egyes témák bővebb feldolgozásában. A CD-ROM műfaji sajátosságai miatt azonban valószínűleg számtalan tudatosan komponált pedagógiai elem nem igazán jön át (bár nagyon igyekeztem, hogy az ilyen jellegű pedagógiai szándékokat tetten érjem, de valószínűleg nagyon sok minden így is elkerülte a figyelmemet) a kezdeti felhasználáskor. Nyilván ez összefügg digitális pedagógiai kultúránk fejletlenségével is: a következő generációk számára (hatékonyabb pedagógiai képzés mellett) mindez valószínűleg már kevesebb gondot fog okozni. Ezeknek a műfaji határoknak a feszegetése, tudatosítása nagyon fontos a digitális tananyagfejlesztők számára.

Úgy gondolom tehát, hogy a tervezett CD-ROM-sorozat nagyon fontos úttörő munkát vállal fel a közelmúlt oktatásában. A tanárok és diákok számára hatalmas audiovizuális ismeretanyagot közvetítenek az eddig megjelent részek – az Oktatási Minisztérium támogatásával el is jutnak az iskolákba –, amelyek „félkész tananyagként” és adatbázisként is segítik majd a történelem és a társadalomismeret oktatását. Ugyanakkor a digitális tananyagok magyarországi felhasználásának módszertani bázisát is nagymértékben gazdagítják ezek a korongok, hiszen – mint a későbbiekben még lesz szó róla – mind a tananyag elrendezésében, mind a pedagógiai apparátus kialakításában is magas színvonalú munkát végeztek a szerzők és kivitelezők. A folytatást azonban alaposan meg kell gondolniuk. Úgy gondolom ugyanis, hogy lassan elérkezünk a CD-ROM-ok alkalmazásának „felső határához”, és már olyan feladatokat próbálunk meg ezzel a médiummal közvetíteni, amelyek már nem igazán rászabottak (meg lehet így is oldani, de más médium már hatékonyabban teljesíti az elvárt funkciókat). Nekem úgy tűnik, hogy az alkotók eredetileg tankönyvnek, valamiféle tankönyvi háttérnek, a diákok sajátos kutatási terepének szánták a sorozat kiadványait. Ezek a funkciók valószínűleg számos iskolában érvényesülni is fognak, de gyanítom, hogy többségében tanárok forgatják majd, elsősorban adatbázis, illusztrációs anyag gyanánt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Tartalmi kérdések

Szakmai pontosság, hitelesség • A CD-ROM magas szakmai – történészi és pedagógiai – felkészültséget tükröz. Szerkesztőinek és íróinak fontos és hiteles mondandói vannak az adott korszakról. Az általuk írt és szerkesztett szövegek – itt elsősorban AKTÁK néven írt szövegekre és háttéranyagokra gondolok – reálisak, hitelesek. A bírálónak tehát tartalmi értelemben nincs is különösebb gondja azzal, ami a CD-ROM-ban megtalálható, hiszen a szerzők által választott hangsúlyoknak megfelelő szövegek, képek, filmek, feladatok kerültek a tananyagba. Ami kérdéses számomra, legfeljebb az, ami kimaradt. A választott hangsúlyok, értelmezési keretek ugyanis sok tekintetben leegyszerűsítőek, ami már tankönyvi szinten is vitára ingerelne, a CD-ROM lehetőségeit figyelembe véve viszont mindenképpen meg kell említeni.

Számomra roppant módon hiányzik[4] a korabeli – elsősorban 1953–1956-os – társadalom sokszínű megjelenítése. Ebben a beállításban igazából nem láthatóak a korabeli törekvések, irányzatok valóságos dimenziói. Úgy érzem, hogy az 1956-os események bemutatásakor nagymértékben kísért az 1848/49-es forradalom és szabadságharc analógiája, amely lényegét tekintve ugyan jó megközelítési keretet biztosít ebben az esetben, de mivel a távolabbi múlthoz tartozik, az események korabeli összetettségét már nem igazán érzékeljük: a bemutatás lényegében az ún. nagypolitika (két szemben álló fél) hatalmi harcaira és a katonai eseményekre szorítkozik. Így ez az analógia nemcsak megvilágít dolgokat, de el is takar, le is egyszerűsít. Mindezt persze nem biztos, hogy ildomos számon kérni (az ember elsősorban azt vizsgálja, ami az anyagban benne van, amit a szerzők közölni akartak), de nekem azért nagyon hiányzott:

  • a munkástanácsok korabeli szerepének és szereplőinek jóval hangsúlyosabb bemutatása;
  • a kommunisták, a párttagok, köztük a „hídember Nagy Imre” árnyaltabb megjelenítése;
  • a nem budapesti események és emberek (akár esettanulmányszerű) megelevenítése;
  • a korabeli társadalmi összhang és megosztottság érzékeltetése.

Tartalmi, formai jegyek • Úgy gondolom, hogy az alkotóknak világos képük volt a multimédia sajátosságairól. Kiindulópontjuk az AKTÁK rovatban szereplő szöveg volt, és e köré építették a különböző audiovizuális kiegészítőket. Az adott tartalmakat jól szolgálja a szerkezet és azok a sablonok és sémák, amelyekben a tartalom megjelenik. Erről még később lesz szó, itt csak annyit, hogy az adott tartalmak megjelenítése maximálisan jól sikerült. A téma komolyságából adódóan az alkotók nem kívántak semmiféle „multimédiás tűzijátékot” rendezni, miközben a vállalt témát igényesen, nagy önfegyelemmel és önkorlátozással mutatták be.

Tömörség, érthetőség • Ebből a szempontból különösen dicséretes a CD-ROM. A szerzők és szerkesztők roppant önkorlátozóak voltak. Nem a „mindent bele, úgyis elfér” elv alapján működtek, hanem tekintettel voltak – úgy tűnik, elsősorban – a diákfelhasználókra is. Lényegében négy nagy cím köré rendezték a tananyagot; a források (itt persze időnként nem lehetett húzni) és mintha a filmek hosszát sem csupán terjedelmi okokból csökkentették. Mindez szerencsére – az adott értelmezési keretek rendszerében – nem jelent túlzott leegyszerűsítést, a vállalt tartalmak lényegében hiánytalanul megjelennek. A pozitív értelemben vett önkorlátozás megfigyelhető a pedagógiai apparátus esetében is: lényegre törő megválaszolható kérdéseket, feladatokat tartalmaz a korong.

Az üzenetek monologikus, narratív és dialogikus elemeinek aránya • Ebből a szempontból a CD-ROM hagyományos jellegűnek mondható, bár a szerzők nagyon sok elemében igyekeztek életszerűvé, sokoldalúvá tenni. A szövegek, képek, filmrészletek tárai, archívumai, galériái, lexikonjai – a tankönyvi bemutatás logikájából következően – szükségképpen a vállaltan monologikus elemek irányába viszik el az anyagot. Ismét hangsúlyozom, ez a vállalás jellegéből következik, nem kérem számon az alkotóktól. Sőt! Úgy gondolom, hogy az alapvetően leíró jellegű tananyagához nagyon sok ötletes dialogikus elemet illesztettek: animációs interaktív térkép, választható sorrendű képregényes bemutatás stb. A dialogikus részek természetesen legfőképpen a pedagógiai részeknél jelennek meg nagyobb számban.

Struktúra

Tartalmi és logikai struktúra • A tananyag jól áttekinthető, az elemek könnyen értelmezhetőek, megközelíthetőek. A CD-ROM használatára vonatkozóan – A taneszköz használatáról menüpont alatt – rövid leírás található. A menüpontok tetszés szerint választhatók a multimédia felhasználás szabályai szerint, de finom tipográfiai jelzésekkel – a „törzsanyagot” tartalmazó elem például kiemeltebb helyen és nagyobb betűkből van, a kevésbé hangsúlyos bibliográfia apró betűvel szerepel – a szerzők irányítják a felhasználókat.

A menüpont oldal felépítése • A CD-ROM a következő – a menüpont oldalon megjelenített – tartalmi elemekből tevődik össze (a képernyőn balról jobbra haladra)[5]:

  • Fotógalériák
    • A Sztálin-szobor
    • Lengyel–magyar barátság
    • Feliratok, röpiratok
    • Puszta kézzel a tankok ellen
    • 1956-os emlékhelyek
  • Archívum
    • Újságok
    • Levéltári iratok
    • Az elnyomott nép humora
    • Médiatár
    • Fegyverek
    • Animációs térkép
    • Kronológia
  • Bibliográfia
  • Impresszum
  • A taneszköz használatáról
  • Akták
    • Hogyan vált Nagy Imre a sztálinizmus elleni harc jelképévé (1953–1956)?
    • Miért és hogyan vált fegyveres szabadságharccá a magyar forradalom (1956. október 23-tól 28-ig)?
    • Fegyveres harc vagy konszolidáció (1956. október 29-től november 4-ig)?
    • Miért nem szűnt meg az ellenállás a szovjet invázió után (1956. november 4-től december 6-ig)?
  • Források tükrében
    • Nagy Imre
    • A Kossuth téri vérengzés
  • Feladatok
    • Tesztek
    • Képek, hangok, emberek

Átláthatóság • Ebből a szempontból a CD-ROM példaértékűnek tekinthető az oktatási tananyagok között. A korábban már dicsért önfegyelem és tudatos pedagógiai koncepció ezen a téren nagyon jó eredményt hozott. Úgy gondolom, a számítógép világában kevésbé járatos – egyre kevesebb személy van ilyen e hazában – felhasználó is könnyen és eredményesen közlekedik ebben a világban. Pontosan lehet tudni, hogy mi micsoda, mi mire használható, mit hol kell keresni, illetve találni.

A bejelentkező oldal felépítése • Mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból kérdéses számomra a nyitókép. Ismét hangsúlyoznom kell, hogy az alkotói szándék végső soron jól (adekvátan) valósult meg; a kérdések más oldalról vetődnek fel bennem. Miről is van szó? Úgy tűnik, hogy az alkotók egyik alapvető célja az volt, hogy tisztelegjenek 1956 hősei és áldozatai (ez a magyar történelemben jól ismert módon gyakran egybeesik) előtt. Erre utalnak a minden indításnál folyamatosan végigjátszott emelkedett nyitó képsorok – Albert Camus gyönyörű szövegei, a jól kiválasztott fényképsorozat, ünnepélyes zene, maga az audiovizuális megvalósítás –, amelyek egyfajta alaphangként, nézőpontként is szolgálnak (ez multimédia esetében nem képzavar) az egész CD-ROM számára. Úgy érzem, hogy a szerzők – a korrekt történeti bemutatás mellett – egy kicsit a korabeli hősök és áldozatok szemszögéből igyekeznek megjeleníteni az eseményeket. Mindez teljes mértékben helyénvaló megközelítés, hiszen Nagy Imre és mártírtársai, Angyal István, illetve a sok-sok pesti srác (és persze lány), a kivégzettek, emigránsok, valamint a még roppant sokáig meghurcolt és háttérbe szorított forradalmárok méltóak az utókor kitüntető figyelmére. A kérdés csak az, hogy ez a szemléletmód, történeti megközelítés tartalmaz-e minden olyan elemet, örökséget, amelyet a következő nemzedékek számára tovább akarunk vinni (adni) 1956 eseményeiből. Bertold Brechtszavai jutnak eszembe: „Jaj annak a népnek, amelynek nincsenek hősei. De jaj annak a népnek is, amelynek állandóan hősökre van szüksége ahhoz, hogy életben maradjon.” Nagyon nehéz ugyanis csupán ebből a szempontból értelmezni a Kádár-rendszer megalkuvásait, a rendszerváltás eufóriáját követő „félszegúszó” magatartásformákat, a „hálátlan utókor” pacifizmusát. (Amikor például tizenkét éves fiammal a Corvin moziba sietünk, mindig megdöbbent a mozi előtt álló géppisztolyos kisfiú szobra. Kézenfekvő persze a válasz, hogy az olyan korszak volt, amikor a gyerekeknek is fegyvert kellett fogniuk, de szerencsére ma már…, de mindezt mégsem tudom igazán nyugodt szívvel összekapcsolni.)

Kommunikáció–interakció

Akció–reakció (várakozási idő) • Gondos és alapos munkáról van szó ebben a vonatkozásban is. A megadott számítógépes paraméterek alapján a rendszer megbízhatóan működik. Úgy tűnik, hogy a tesztelés is alapos volt, hiszen a többszöri futtatás lényegében ugyanolyan eredményt (sebességet) hozott.

Megszakíthatóság • A már említett nyitókép kivételével könnyen és egyértelműen lehet váltani. Bármikor ki lehet lépni egy-egy elemből (a Vissza gomb szinte mindenütt jelen van), de az egész rendszerből való kilépés is biztosított minden elágazásnál.

Navigációs elemek működése • Lényegében ugyanez mondható a navigációs rendszerről is. Többszöri futtatás után sem észleltem hibát. A kivitelező csapat ugyan nem hozott létre látványos új struktúrákat, de igényes munkát végzett.

Az eligazodás segítése • A korábban már vázolt átlátható rendszer lényegében vezeti a felhasználót. Emellett a szintén már jelzett rovat – A taneszköz használatáról – jóvoltából lehetőség van az egész rendszeren belüli tájékozódásra.

Multimédia-komponensek

Szöveges részek • A szövegek írói, szerkesztői és korrektorai kiváló munkát végeztek: a szövegek a képernyőn könnyen olvashatóak, informatívak (rövidek, áttekinthetőek) és helyesírási hibáktól mentesek (én legalábbis nem találtam, bár nem is kerestem különösebben). A már említett jótékony önkorlátozás különösen az Akták és az Archívum rész esetében működött kiválóan.

Állóképek és mozgóképek, auditív elemek • Úgy gondolom, hogy a tanárok számára a legnépszerűbb rovat az audiovizuális médiatár lesz. A jól összeállított anyag minimális programként jól szolgál illusztrációs anyagként, ugyanakkor szervesen illeszkedik a CD-ROM egész rendszerébe: a képek, az auditív elemek (zenék, rádióbejátszások) és filmrészletek jelentős része önállóan is elérhető, a képek sok helyen értelmezik a szövegeket (Archívum), és segítik a pedagógiai apparátust is (Feladatok). Mind a filmek, mind a képek és hangbejátszások egyenletesen jó minőségűek, az alkotók kihasználták a technikai adottságokat.

Az animációk ábrázolása • A szerzők elsősorban a „bőven buzgó komoly audiovizuális forrásokra” építették a tananyagot, így az animációra egy elem kivételével itt nem hárult nagy szerep. A kivételt az ún. animációs kereső térkép jelenti, amelynek segítségével a felhasználó nyomon követheti az 56-os budapesti eseményeket. Mindez magas színvonalon valósult meg: többszöri futtatás során is eredményesen működött.

Aktív felületek • A már jelzett sajátosságok okán az aktív felületek lényegében (vannak persze kivételek: az animációs térkép, nagyítások, kiemelések stb.) a pedagógiai apparátusra jellemzőek. A megvalósítás itt is egyenletesen igényes.

Pedagógiai sajátosságok

A pedagógiai apparátus általános sajátosságai • A pedagógiai apparátus lényegében két részre van osztva. Egyrészt az Akták rovat törzsszövegeihez és háttéranyagaihoz igazítva találunk összefoglaló feladatokat, amelyek megoldásához változatosan összeállított ún. munkalapok, feladatlapok szolgálnak segítségül. Másrészt a munkalapok lehetővé teszik, hogy a korong tananyagát sokféle módon – bemutatás, elemzés, összehasonlítás, kutatás stb. – dolgozzák föl a felhasználók.

A FELADATOK címszó alatt megjelenő pedagógiai apparátus két nagyobb egységből áll. Az elsőt a hagyományosabb Tesztek rovat alkotja, amely a CD-ROM anyagát kérdezi ki és értékeli feleletválasztós módszerrel. Az eseményekre, illetve tényekre irányuló kérdések pontosak és korrektek, s többszöri futtatás után is pontosan értékelnek. Az iskolai gyakorlatban önmagukban is fölhasználhatóak a tényanyag primer kikérdezéséhez. Jóval izgalmasabb és sokszínűbb a Képek, hangok, emberek címet viselő feladatsor, amely arra ösztökéli a diákokat, hogy kutassák, rendszerezzék a CD-ROM-on található tananyagelemeket, szövegeket és audiovizuális forrásokat. A legfontosabb újdonság az, hogy a program segíti a diákokat abban, hogy összefüggéseket keressenek a különböző anyagok között. A kérdések megválaszolásához a diákoknak kapcsolatokat kell találniuk a sokféle formában és szinten felkínált dokumentumok között. Ebben az esetben érzékelhető leginkább, hogy a szerzők elérkeztek a lezárt CD-ROM határaihoz: az adott feladattípusok hatékonyabb működtetéséhez már on-line kapcsolatra volna szükség. Mindez azonban nem von le semmit a szerzők ilyen irányú vállalkozásából. Ez a feladatsor is kiemelhető a közvetlen iskolai felhasználás számára, és ebben az esetben a nagyobb interaktivitás is biztosítható.

A feldolgozás megfelel-e a tanulási céloknak (kognitív, affektív szempontok)? • Igen. A nyitókép inkább az érzelmekre kíván hatni, a többi elem – tankönyvszerűségénél fogva – az események értelmi feldolgozását segíti.

Fenntartja-e az érdeklődést a tananyag iránt? • Nem tudom. Semmiképpen nem gondolom, hogy a CD-ROM elitszemléletű volna, de valószínűleg önálló tanulásra csak a kifejezetten érdeklődő diákok számára alkalmas.

Pszichológiai, ergonómiai szempontok

Az emberi képességek sokoldalú használata • A multimédia műfajából adódóan ez a korong is sokféle érzékre kíván hatni (kép, hang, szöveg stb.) Ugyanakkor a már említett pedagógiai apparátus kivételével elsősorban az ismeretátadás minél sokszínűbb megvalósítására koncentrál.

A rendszer használatának egyéni igények szerinti alakíthatósága • Számtalan pedagógiai törekvés irányul arra, hogy minél többféle módon, önállóbban és egyénibben lehessen használni a tananyagot. Az Aktákban megjelenő összetett feladatok például tudatosan igyekeznek minél többféle tanulási stílust (leíró, elemző, asszociatív, vizuális, auditív, összehasonlító, kognitív, affektív stb.) kiszolgálni, a sok-sok megadott webhely tág teret nyújt a kreatív feldolgozásokhoz. Ugyanakkor viszont – nagyobbrészt a multimédia műfajából adódóan – a CD-ROM-ról az ember alapbenyomása mégsem az, hogy egyéni igények szerint alakítható.

A képernyőkép felépítése • Hagyományos, jól áttekinthető rendszert építettek ki a szerkesztők és a kivitelező. Nagyon vonzó és a témához (és a téma választott feldolgozásához) illő a képernyő mindenkori színvilága, ami elsősorban a grafikust dicséri.

A műveletek befejezése és a kilépés (menekülés) egyszerűsége • Korábban már volt arról szó, hogy ebből a szempontból nagyon jól működik a CD-ROM.

A navigációs elemek átláthatósága, a kezelési szabályok megjegyezhetősége • Az adott struktúrán belül a rendszer korrektül működtethető.

Interaktív lehetőségek (On-line frissítés)

A hagyományos CD-ROM-fejlesztés szabályai szerint a szerzők honlapot és e-mail elérhetőséget nyújtanak a felhasználók számára. A már jelzett korszerűbb megoldás ebből a szempontból a folyamatosan frissíthető és kölcsönösen alakítható aktívabb webhely (pl. Sulinet), illetve a tanárokkal és diákokkal folyamatosan kapcsolatban álló „digitális iskola” volna.

Technikai kivitelezés

A kivitelezők – úgy gondolom – igényes és szakszerű munkát végeztek, amelyet persze csak a felhasználói oldalról tudok megítélni.

Járulékos elemek

Borító kialakítása • Úgy gondolom, hogy a korong tartalmának megfelel. Bemutatja a fő elemeket, kicsit puritánnak, „kockázatot nem vállalónak” tűnik.

Fülszöveg • Kicsit iskolás és semmitmondó a fülszöveg. Úgy gondolom, hogy a diák önálló érdeklődését nem igazán fogja fölkelteni ez a szöveg. Tanári háttérrel persze mindez áthidalható. A szerzők egy kicsit több gondot is fordíthattak volna az ilyen jellegű „marketingre”.

A futtatáshoz szükséges hardverigény és operációs rendszer • A minimális eszközigény a következő: Windows 95/98/ME/NT/2000/XP, Pentium II processzor, Hangkártya, 128 MB memória.

Szponzorok • Manapság már a taneszközpiacon is fontos szereplők, így végül említsük meg őket is. Ki kell emelni az Oktatási Minisztériumot, amely megvásárolta és ingyenesen eljuttatja a CD-ROM-ot valamennyi iskola számára. Ezen túlmenően az Ability Office Kft. és a Tüskevár Bt. támogatta a CD-ROM megszületését.

Összefoglalás, szubjektív szempontok

Nagyon szép kivitelű és adatgazdag történelmi CD-ROM-ot készített a szerzőgárda, amely azonban – ahogy korábban már szó volt róla – nagyobbrészt a hagyományos tankönyvek kibővített, multimédiás változatának tekinthető.

A Kádár-korszak 1956–1988

Elöljáróban

Mint már a sorozat bemutatásakor említettem, a Kádár-korszak történetét bemutató CD-ROM esetében radikális fordulatot érzek az előző tananyaghoz képest. Már itt szeretném leszögezni, hogy ez a korong sokkal közelebb áll hozzám, mint az előző, s úgy gondolom, hogy ez a digitális tananyag számos újdonságot hozott a korszak iskolai bemutatása terén. Kevésbé tűnik hibátlannak, mint a – tartalmilag és technikailag – jóval kevesebb kockázatot vállaló előző CD-ROM, de annál jóval izgalmasabb és sokoldalúbb. Még itt is fölbukkan a szerzők azon törekvése, hogy egyetlen, kizárólagos narratívában meséljék el a történetet. Sok tekintetben „lesajnálják” a Kádár-korszak szűkös, kispolgári világát, de a társadalomtörténet sokszínűsége, megerősítve a multimédia gazdag kínálatával, szükségképpen oldja, árnyalja a kialakított képet.

Tartalmi kérdések

Szakmai pontosság, hitelesség • Mivel a Kádár-korszak bemutatásának még nem alakultak ki a történeti, pedagógiai és ábrázolási kánonjai, ezért itt viszonylag szabadabban, fantáziadúsabban mozoghattak az alkotók, kötöttségek nélkül „játszhattak” a tananyag összeállításakor. Ez a szabadság lehetővé tette, hogy a szakszerűen irányított belső kronologikus tagolás mellett nyugodtan „elbóklászgasson” a felhasználó a korszak sokszor groteszk, kisszerű, édes-bús világában. Úgy érzem, ebben az esetben nagyon fontos ez a szabad nézelődés, mivel itt még nem ülepedtek le a dolgok, roppant zavaros, összetett képek formájában jelenik meg a kor, amelyet a hangulatok, a korszak „szűkebb és tágabb levegője” tud csak igazán érzékeltetni. Furcsa, ellentmondásos, egyszerre ismerős és ismeretlen világ ez, még nekünk is, akik átéltük, a gyerekeinknek pedig legalább olyan egzotikus, mint bármely más korszak.

Mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet egyértelmű álláspontokat, letisztult véleményeket megfogalmazni a Kádár-korszakról. A szerzők a tananyag elrendezésével határozottan jelzik, hogy a diktatúrát egyértelműen opponálók oldaláról közelítik meg a korszakot. Ugyanakkor nem tudnak nem tudomást venni arról az „össznépi cinkosságról” sem, amely a véreskezű bábdiktátorból Kádár apánkat csinált, amely a „legvidámabb barakk” képzetével és bizonyos mértékben gyakorlatával vigasztalta magát. Ezt követően persze már nagyon eltérhetnek a hangsúlyok, de itt már a személyes történetek a meghatározóak. Számomra például egy kicsit soknak tűnik az az igény, hogy az előző korszakot „eltöröljük”, lesajnáljuk. Elfogadom persze, hogy a puha diktatúra sokak számára azért diktatúra volt, a Trabanttal szimbolizált kispolgári lét pedig nyilván groteszk, tragikomikus világként jelenik meg. Családom jelentős része viszont ezt a korszakot mégis felemelkedésként és nyugalmi állapotként élte meg, így az én beidegződéseim is mások ezzel a korszakkal kapcsolatban.

Még egy dolgot muszáj fölvetnem, ami persze bizonyos mértékben szubjektív. A történetírás egyik alapvető szemléleti gondja az, hogy ún. írástudók (értelmiségiek!?) írják. Ennek következtében ez a társadalmi réteg valahogy mindig jobban van reprezentálva az annalesekben, mint a többi társadalmi réteg. Úgy érzem, a Kádár-korszak bemutatása során egy kicsit túl lettek dimenzionálva az értelmiségi problémák (jól mutatják ezt például az ARCHÍVUM témái). Ez egy kicsit arisztokratikus beütést ad a CD-ROM-nak. A különböző társadalmi csoportok így homogenizálódnak, arctalan néppé, tömeggé, megalkuvó kispolgári fogyasztóvá válnak, de ez itt nem lényegi kérdés.

Úgy érzem tehát, hogy összességében jó arányban van jelen a szakmai pontosság – mindaz, ami reálisan elmondható –, az előző korszakot sok tekintetben tagadó, de még nem zavaró elfogultság, valamint az a tudatosan meghagyott „fésületlenség”, amely lehetővé teszi, hogy ne egy szigorú levéltárban érezzük magunkat, hanem egy sok érdekességet (és persze bóvlit) kínáló régiségboltban.

Tartalmi, formai jegyek • Az előbb mondottakat segíti elő, hogy a szerzők bátran nyúltak az animáció lehetőségeihez. Az animáció ugyanis egyrészt folyamatosan biztosítja azt a groteszk keretet, amelyben a kor eseményei szemléletesen bemutathatóak.[6] Másrészt egy kicsit el is távolítanak, kicsit idézőjelbe teszik a bemutatott, nem mindig vidám eseményeket. Az animációnak fontos szerepe lehet az elvont fogalmi elemek érzékletessé tételében is.

Mindez tehát nem jelenti azt, hogy könnyed szórakoztatásban volna részünk. Maga a feldolgozott tényanyag sokszínű és súlyos. A csomagolásnak azonban itt nagyon fontos szerepe van.

Tömörség, érthetőség • Az előző CD-ROM esetében kiemelt önfegyelem és önkorlátozás ebben az esetben már nem mindig működött jól. A szerzők továbbra is igyekeztek figyelembe venni a multimédia adottságait, elviselési lehetőségeit, de különösen a megadott forrásszövegek esetében többet húzhattak volna. Ha kifejezetten dokumentumtárként kezeljük az anyagot, akkor ez persze elfogadható.

Az üzenetek monologikus, narratív és dialogikus elemeinek aránya • Az anyag sajátosságaiból és az animációs részek bővüléséből adódóan ezen a CD-ROM-on jóval több a dialogikus elem, mint az előzőn. Gazdagabb a feladatok repertoárja, játékok, „élő grafikonok”, bővülő interaktív térkép jelzi az életszerűbb, kevésbé leíró jellegű megközelítést. A szerzők célja ugyanúgy egy korszak leíró bemutatása volt, de egyrészt az életmódelemek sokszínűségének, másrészt a csomagolásnak köszönhetően is javul a párbeszéd lehetősége.

Struktúra

Tartalmi és logikai struktúra • Nagyon szerencsésnek tartom, hogy a nyitóoldalról (a Nappaliból) kétféleképpen is el lehet jutni a különböző menüpontokhoz. Egyrészt az animáció aktív felületeiről, másrészt pedig az alul megjelenő szöveges menüpontokról. Ez növeli a felhasználó szabadságérzetét: felfedező útra is indulhat a Nappaliból, ugyanakkor célirányosan is haladhat.

Az adott struktúra a következő tartalmi elemek bejárását teszi lehetővé (itt az alsó szöveges menüpontok sorrendjében haladok):

  • Akták
    • Megtorlás és restauráció 1956–1961
    • A restaurációtól a reformok felé 1962–1972
    • A „látszólagos nyugalom” évei 1973–1981
    • A válság 1983–1988

Az akták esetében külön is kiemelem, hogy a multimédia lehetőségeit jól kihasználva, a rövid törzsszövegek mellett nagyon jól összeválogatott audiovizuális háttéranyag található: szöveges források, képek és filmek, valamint egy értelmező kronológia.

  • Archívum – itt már csak kiemelek néhány elemet, hogy érzékeltessem az alkotók szándékát. Nyilván lehetne számtalan olyan dolgot fölvetni, amelyik még belefért volna a Kádár-korszak megjelenítésébe, de ők ezeket, ilyen dolgokat tartottak fontosnak. Néhány példa tehát:
    • A három „T”
    • Május 1.
    • John Lennon 1980
    • Csernobil 1986
    • Ünnepek 1988
    • Képes történelem
    • Szamizdat
    • Újságok (itt pl. érdekes a sorrend)
    • Filmajánló
  • Galériák – szintén csak példaképpen néhány rovat:
    • Corvin Áruház
    • Egy új „családtag”: a tévé
    • Lakótelep
    • Az „uralkodó” osztály
    • ttörők
    • Fiatalok (érződik az alkotók nosztalgiája)
  • Filmtár – korabeli filmhíradókból bőséges válogatás
  • Hangtár – korabeli rádiófelvételekből válogatás
  • Térképek – interaktív térképek
    • bejárhatjuk Budapestet (már megint csak Bp.) a korabeli utcaelnevezések mentén;
    • megnézhetjük Budapest politikai szobrait;
    • aktív statisztikai adatok találhatóak ebben a rovatban.
  • Képes kronológia
  • Feladatok
    • Elemző feladatok
    • Tesztek I–V.
    • Ki kicsoda I–III.
  • Interaktív játékok
    • Memória
    • Gazdálkodj okosan!
  • Humor
  • Életmód
  • Bibliográfia
  • Impresszum
  • A taneszköz használatáról – örvendetesen gazdagodott a „használati utasítás” rovat is
  • Intro

A bejelentkező oldal felépítése • Itt is van persze bevezető (intro). Mindez ráadásul már filmszerűen pereg. Funkciója hasonló az előző CD-ROM bevezetőjéhez: egyfajta mottóként kifejezi a szerzők ideológiai üzenetét, megadja értelmezési keretüket. Mindez azonban már nem annyira szigorú, amit egyrészt az jelez, hogy már át lehet ugrani (nem kell minden indításnál végignézni), másrészt „mérlegelőbb” jellegű, mint az előző korong bevezetője. A CD-ROM tényleges kiindulópontja egy korabeli rendezett nappali, amely leginkább a Gazdálkodj okosan! című társasjáték hatvanas évekbeli képeire emlékeztet (a játék emblematikusan meg is jelenik a képen, és később a tényleges interaktív játékok között is felbukkan), amelynek aktív felületeiről indulhatunk újra meg újra kutató, kalandozó útjainkra. Ez a nyitóoldal jó hangulati közeget biztosít a tananyag multimédiaszerű feldolgozásához: a böngészéshez.

Kommunikáció–interakció

Akció–reakció (várakozási idő) • Az adott paraméterek alapján az elvárható módon, megbízhatóan működik a rendszer.

Áttekinthetőség • Megfelelő.

Navigációs elemek működése • Az aktív felületek megbízhatóan működnek, könnyen lehet közlekedni az elemek között, biztosított a mindenkori ki- és belépés is.

Multimédia-komponensek

Szöveges részek, számok, adatbázisok • A szöveges részek kivitelezése az előző CD-ROM-hoz hasonló magas technikai színvonalon történt.

Ugyanakkor (talán a törzsszövegek kivételével) a választott szövegek többnyire már hosszabbak az előző korong szövegeinél, már kevésbé teszik lehetővé a böngészést, „ugrándozást”. Itt a szerzők időnként engedtek a csábításnak, és igyekeztek minél több mindent belegyömöszölni a tananyagba. A pedagógiai felhasználás esetében a tanárnak kell majd döntenie arról, mit hagy otthoni feldolgozásra, illetve mit visz be az órára.

Auditív elemek, állóképek, mozgóképek • A médiatár roppant gazdag és változatos. Természetesen itt még inkább lehet majd vitatkozni, hogy miért éppen ez a film, kép vagy hanganyag került be a tárba, helyette lett volna-e jellemzőbb, de úgy gondolom, hogy „felesleges” vagy történelmietlen anyag nem került be, a többi meg az alkotók szuverenitásához tartozik.

Itt is kiemelem a bekerült anyag kivitelezésének magas szakmai minőségét.

Az animációk ábrázolása, aktív felületek • Üdvözlendő továbblépés az animációk, illetve aktív felületek jóval nagyobb számú alkalmazása és dramaturgiai szerepének növelése. A szerzők és a grafikus mellett dicséret illeti a kivitelező Multi M Stúdiót is.

Pedagógiai sajátosságok

A pedagógiai apparátus általános sajátosságai • Az Elemző feladatok itt már elszakadnak a törzsszövegtől és a forrásoktól, így tovább csökken az előző CD-ROM-nál még megfigyelhető „tankönyvízűség”. A megadott Munkalapok segítségével a diákoknak komoly kutató és elemző munkát kell végezniük a CD-ROM tananyagából. Nézzünk meg néhány ilyen feladatot:

  • Áttekintő táblázat készítése a Kádár-rendszer eredményeiről és kudarcairól;
  • Kérdések összeállítása egy képzeletbeli Kádár-interjúhoz;
  • Képes ismertető készítése a korszakról.

Ezek a feladatok, illetve munkalapok természetesen kinyomtathatók. Ezek alapján a tanár órai vagy otthoni feladatokat adhat ki – bár önállóan is feldolgozhatóak –, amelyeket a korong anyagából sokféleképpen meg lehet oldani. A továbblépés itt is az on-line kapcsolat kialakítása lehet, hiszen a feladatlapok megadott feldolgozási módjával a CD-ROM lényegében elérkezett lehetőségei felső határához.

A pedagógiai apparátus másik formája a tesztrendszerű ellenőrzés, amely az előző CD-ROM-hoz hasonlóan szakmailag korrekt, és megbízhatóan működik.

Részben a pedagógiai egységhez sorolnám az interaktív játékokat is, amelyek nemcsak a tananyag vonzerejét erősítik, de komoly készségfejlesztő kihívást is jelentenek a felhasználók számára (különösen a második játék).

A feldolgozás megfelel-e a tanulási céloknak (kognitív, affektív szempontok)? • Igen. Időnként ugyan volt olyan érzésem, hogy az adott szövegek vagy képek a korszakban nem élt diákok számára kevésbé lesznek majd érthetőek, élményszerűek és mozgósítóak, mint nekünk, de ez csak a széles körű kipróbálás után igazolható. Ráadásul nem is olyan nagy baj, ha a diákok számára kevésbé vagy máshogyan értelmezhető részek esetében a tanárok és a szülők bekapcsolódnak az értelmezésbe.

Fenntartja-e az érdeklődést a tananyag iránt? • Igen. Úgy gondolom, nemcsak a „hivatalos böngészés” hajtott arra, hogy megnézzem, mi van a különböző aktív felületek mögött.

Ösztönzi-e a tanulót önálló tanulásra? • Sok érdekes dolgot vet fel, mutat be ez a korong. Valószínűsíthető, hogy mindez további kutatásra – otthoni kérdezősködésre – fogja sarkallni a diákokat.

Pszichológiai, ergonómiai szempontok

Az emberi képességek sokoldalú használata • Az előzőhöz hasonlóan, a szerzők itt is jó szinten használják ki a multimédia lehetőségeit, de a műfajból adódóan direkt módon történő képességfejlesztés inkább csak a pedagógiai apparátus esetében történik.

A rendszer használatának egyéni igények szerinti alakíthatósága • A már említett szabadabbnak tűnő szerkesztésmód valamivel nagyobb önállóságot kínál, de lényegét tekintve ez is leíró, bemutató jellegű tananyag. Így itt is a tanulási típusokra való odafigyelés, valamint a bőséges webhelykínálat terén és a pedagógiai apparátus esetében beszélhetünk igazán ilyen jellegű rugalmasságról.

A képernyőkép felépítése • A társadalomtörténeti megközelítés sokféleségéből, illetve az animációs indításból adódóan itt a kép jóval zsúfoltabb (bár rendezett), mint a korábbi CD-ROM. Ugyanakkor a kiemelések révén többnyire csak az adott témával kell (és lehet) foglalkozni, így ez a zsúfoltság nem zavaró, inkább további kutatásra ösztönző.

A műveletek befejezése és a kilépés (menekülés) egyszerűsége • Ebből a szempontból hasonlóan jól működik ez a korong is, mint az előző: kifejezetten felhasználóbarát.

A navigációs elemek átláthatósága • Az adott struktúrán belül a rendszer korrektül működtethető.

Interaktív lehetőségek (On-line frissítés)

A CD-ROM alapvető ötlete és szakmai igénye egy idő után itt is az on-line felhasználást igényelné, egyelőre azonban a megadott webhely és az e-mail nyújt ilyen irányú lehetőséget.

Technikai kivitelezés

A technikai kivitelezőket ismét dicséret illeti. Mind a programozási, mind a grafikai kivitelezés igényes és mutatós. Alaposan történhetett a tesztelés is, hiszen a nézelődés során nem akadtam el, a rendszer jól működött.

Járulékos elemek

A borító kialakítása • Bár a CD-ROM grafikai megoldásait kiválónak tartom, a borító nem igazán tetszik. A korong tartalma jóval színesebb, változatosabb, mint amit a borító színvilága mutat. Ráadásul a tribünön megjelenő Lázár György és Kádár János képe – valamint alul az arctalan tömeg képe – éppen azt sugallja, hogy itt már megint a nagypolitika figuráival találkozhatunk csak. Ennél a borítónál a CD-ROM jóval gazdagabb szövetű.

Fülszöveg • Kissé iskolás és semmitmondó a fülszöveg. Úgy gondolom, hogy a diák önálló érdeklődését nem igazán fogja fölkelteni ez a szöveg. Tanári háttérrel persze mindez áthidalható. A szerzők egy kicsit több gondot is fordíthattak volna az ilyen jellegű „marketingre”.

A futtatáshoz szükséges hardverigény és operációs rendszer • A minimális eszközigény a következő: Windows 95/98/ME/NT/2000/XP, Pentium II processzor, Hangkártya, 128 MB memória.

Szponzorok • A taneszközpiac fontos szereplői, így végül említsük meg őket is. Az Oktatási Minisztérium megvásárolta a CD-ROM-ot, és ingyenesen eljuttatja valamennyi iskola számára. Ezenkívül a Magyar Rádió, a Tüskevár Bt. és a Ráció Kft., valamint a Multi M Stúdió támogatta a CD-ROM megszületését.

*

Úgy vélem, ez a sorozat – erényeivel és hibáival együtt – fontos láncszeme napjaink digitálistananyag-fejlesztő folyamatának. Egyre aktuálisabbá válik, hogy a különböző digitális tananyagfejlesztő műhelyek és a felhasználó tanárok, diákok, iskolák között rendszeres párbeszéd kezdődjön a fejlesztés, illetve a felhasználás irányairól, hatékonyságáról. Írásom elsősorban ezt a célt kívánja szolgálni.

 

XX. századi akták – Az 1956-os forradalom és szabadságharc (CD-ROM)
Írta és szerkesztette: Kojanitz László, Miltényi Miklós, Németh György
Bírálók: Foki Tamás, Majtényi György
Programozó: Jeszenszky Dániel
Grafika, animáció: Makovecz Ádám
Zene: Alpár Balázs
Kiadja a Ráció Kiadó, 2004.

XX. századi akták – A Kádár-korszak 1956–1988 (CD-ROM)
Írta és szerkesztette: Kojanitz László, Miltényi Miklós, Németh György; Ráció Kiadó Kft.
Bírálók: Foki Tamás, Majtényi György
Digitalizáció: Jancsó Péter Tivadar
Grafika: Nyíri Angéla
Készítette: Multi M Stúdió
Kiadja a Ráció Kiadó, 2005.

Footnotes

  1. ^ Forgó Sándor szempontrendszerét használom fel a bemutatás során. Forgó Sándor: Multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában. Új pedagógiai Szemle, 2001. 7. sz.
  2. ^ Az eredeti sorozattervben még szerepelt az 1953–1956-os évszám, a megvalósult CD-ROM címében ez már nem szerepel.
  3. ^ A sorozattervben még az 1985-ös dátum van, a CD-ROM címében már az 1988-as évszám található.
  4. ^ Bár történelmietlen a felvetés, a Kádár-korszakot bemutató CD-ROM fényében különösen hiányzik a sokoldalú társadalomtörténeti háttér bemutatása.
  5. ^ A címeket nem szó szerint írom, csupán a tartalmi elemeket kívánom jelezni.
  6. ^ Egy korábbi társadalomismereti CD-ROM-ban – Jakab György – Márton András: Egy riporter viszontagságos utazásai. Szemtanú Kiadó, 1999 – az animációs eszközök hasonlóan segítették a nehezen értelmezhető fogalmi keretek megértését.